Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-14 / 243. szám
é Útépítő brigád Hasonlóak a gondok, régi a Interjú Jan Kocsvara igazgatóhelyettessel A Nógrád megyei műszaki napok egyik vendége volt Jan Kocsvara, a Középszlovákiai Áramszolgáltató Vállalat beruházási igazgatóhelyettese. Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat és a — Ami a hálózattervezést és a hálózatépítő munkát illeti, mi a Nógrád megyében látottak és tapasztaltak alap- ■án jutottunk előbbre a vas- beton oszlopok gyakorlati alkalmazásában. Ezt később salgótarjáni üzemigazgatóság kezdtük használni mint nógEzt az útépítő brigádot sokat emlegetik a gépjárművezetők. Mindig ott segítenek, ahol erre a legnagyobb szükség van. Nyáron Szente és Kétbodony között dolgoztak. Járhatatlan volt az út, ma pedig a legfinomabb rugózású kocsiban ülve, tenyerében egy csésze feketét tartva utazhat az utas, anélkül, hogy kilocs- csanna a kávé. Ilyen utat készített Maretta Pál és brigádja. Most pedig Patvarc és Nógrádgárdony között dolgoznak. Ott fogadják a járművezetők üdvözlését. A brigádvezetőnek napégette az arca. Keménykötésű, izmos ember. Bátor a hangja is. — Csúnya, törött út volt ez már, de most majd rendbe tesszük... Szavának igazságát az bizonyítja, hogy Patvarctól a marcali elágazásig elkészített útszakasz már olyan, hogy mehetnek a minőségi ellenőrök. Elsősorban is ez az út keskeny volt eddig. Két jármű csak abban az esetben fért el egymás mellett, ha valamelyiknek az út menti füvesbe került az egypár kereke. A brigád olyan utat épít ezen a- szakaszon, hogy két jármű szépen elférjen egymás mellett. Maretta nagy szakértelemmel magyarázza. — Négy méter széles volt, most hat méter széles. Az útépítésnek komoly technológiája van. Gál István, a nagy tapasztalatú úthenger- lőgép-vezető elsőnek valósággal felszántja az utat. A brigád tagjai: Galbács' Mihály, Sára János, Csatkó Gábor, Nagy József és Bozó Pál ügyesen eldolgozzák a fellazított földet. Akkor ismét Gál Istváné a szó. Kőterítő gépével végigcammog az úttesten, és szépen, egyenletesen elteríti az alapkövet. Következik az aszfalt, a törmelék, meg ki tudná még miféle anyag el- dolgozása. A brigádvezető arról annyit mond: — Ez már mesterségbeli dolog itt, kérem. Valóban az, mert csak az útmesterséghez értő emberek tudják ilyen pontosan, szépen elkészíteni az utat. Készül Patvarc és Nógrádgárdony között az út. Arról a vidékről az utazók nem rázódnak már betegre. A járművezetők köszönnek az útépítőknek. B. Gy. meghívására érkezett Salgótarjániba, hogy előadást tartson egy náluk már bevált és széles körben elterjedt munkamódszer alkalmazásáról. Mikor és hogyan jött létre a kapcsolat a két rokonvállalat között? — Tötfb mint tíz éve tart a jó kapcsolat — válaszolt Jan Kocsvara. — Annak idején a besztercebányai vállalat kezdeményezte, azóta a válla- Lat központja Zsolnára került, de az együttműködés változatlanul fennáll. A barátság azon alapul, hogy munkaterületünk azonos, hasonlóak a gondjaink, problémáink, ezért szükségesnek tartjuk az állandó tapasztalatcserét és együttműködést. Minden évben legalább kétszer meglátogatjuk egymást, tavasszal és ősszel. A tapasztalatcsere témáját előre kiválasztjuk, előkészítjük az összejövetelt, aztán a viszontlátogatások alkalmával egy-egy probléma megoldását is figyelemmel kísérjük. — Csak a vezetők találkoznak egymással. Vagy általában a dolgozók, a szerelők is? — Nemcsak a vezetők tartják a kapcsolatot, hanem többek között, a szerelők. az építőcsoportok tagjai is. Eb ben az évben már volt egy cserelátogatás, ezúttal a női dolgozók töltöttek nálunk néhány napot, s mi is küldtünk egy hasonló csoportot Salgótarjánba. Összekötöttük a kellemeset a hasznossal, ez a kirándulás a tapasztalatcserén kívül egyúttal üdülés, kikap csolódás is volt számukra. — A tíz év alatt bizonyára barátságok szövődtek a két vállalat dolgozói között, s ezalatt nagyon sokat tanultak egymástól. Tudna-e példát mondani arra. hogy valamilyen jó szakmai módszert egyik, vagy a másik vállalat átvett és bevezetett? rádi barátaink, de azóta áttértünk rájuk. Korábban főleg faoszopokat állítottunk. A hálózatok típusának megválasztásánál szintén hasznosítottuk a nógrádi tapasztalatokat. Szeretnék még egy egészen „friss” együttműködésről beszélni, ami a két vállalat között nemrégen kezdődött, ez a hálózatok földzárlatának kompenzálására vonatkozik. November hónapban rendezünk legközelebb összejövetelt a fejlesztési osztályvezetők és a fejlesztési osztályok munkatársai részvételével, és szeretnénk ezt az igen komoly műszaki feladatot közös erővel a következő években megoldani. Olyan horderejű feladat ez, amely tulajdonképpen nemcsak a két országot, Magyar- országot és Csehszlovákiát érinti, hanem a többi KGST országokban is megoldásra mindkét vállalat számára. Bizonyára a jövőre nézve is vannak már elképzeléseik^ hogyan kívánják továbbfejleszteni az eddig kialakult jó kapcsolatot? — A következő időben, ha erre Igényt tart az ÉMÁSZ segítséget adunk annak a nálunk már bevált, a korábbinál gazdaságosabb és megbízhatóbb kötésmódnak a bevezetéséhez, amelyről az előadásomban beszámoltam. A szükséges berendezéseket, markolópréseket külkereskedelmi szerveinken keresztül minél hamarabb a vállalat rendelkezésére bocsátjuk. S, hogy mi is megtaláljuk a számításunkat, bennünket a 110 kV-os magyar megszakítóberendezések érdekelnek, mert a mieink sokkal nehezebbek, drágábbak is. s műszakilag sem érik el ezeknek a színvonalát. Tárgyalni fogunk a magyar megszakitóberendezés átvételéről és honosításáról. A 'KGST országokat magas- feszültségű villamos vezetékek kötik össze egymással. A losonci és a salgótarjáni üzem- igazgatóság között szintén van gy huszonkétezer voltos kö.a ----------------— taiy nuDiiumvcreíci * m űszaki problémának hálózat. S vannak még váró számít. Éppen a közelmúltban volt hazánkban egy nemzetközi konferencia, ahol az ezzel kapcsolatos gondolataikat vitatták meg a szakemberek. Ezen vállalatunk igazgatója is részt vett. — Ezek szerint kölcsönösen előnyös az együttműködés barátság láthatatlan szálai, amelyek legalább annyira erősek és messzire ívelők, mint az országhatárokat áthidaló, csillogó villamos vezetékek. Ilyen a kapcsolat a két áram- szolgáltató vállalat között is. Kiss Sándor T» sápjaink időszerű prob- lémája az anyagi javak termeléséhez kapcsolódó korszerű érdekeltségi rendszer kiépítése és hatékony érvényesítése. Olyan hajtóerő ez, amely a dolgozók öntudatos tevékenységén keresztül hat, forrása pedig a megtermelt gazdasági-üzemi eredmény. Termelőszövetkezeteink differenciáltan fejlődnek. Jelentős különbség van a gazdálkodás színvonalában, a megtermelt jövedelmek nagyságában, felhasználásuk arányában. A kedvezőtlen adottságú üzemek egyik sajátos vonása, hogy a jövedelmük objektíve az átlagosnál alacsonyabb szinten alakul. Ezeknek a gazdaságoknak jelentős részében a termelés egyszerű újratermelés keretei között folyik. Szűkös az akkumuláció, a műszaki-technikai felszereltség, a fejlesztésekhez és visz- szaíejlesztésekhez pedig , növekvő anyagi erőforrások szükségesek. Közös gazdaságaink kétharmada kedvezőtlen adottságú. Van veszteségesen gazdálkodó termelőszövetkezetünk is. Ez különösen aktuálissá teszi az anyagi érdekeltség egykét kérdésének felvetését, megvitatását. A termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltsége közvetlenül összefügg tulajdonosi érdekeltségükkel. A végzett munka mennyiségének és minőségének, hasznosságának és fontosságának megfelelően munkadíjban, kiegészítő részesedésben és egyéb eredményességi javadalmazásokban részesülhetnek. A tagok érdekeltsége így közvetlenül a végzett munkájuk eredményéhez kapcsolódik. Arányosan változik a jövedelmező gazdálkodás lehetőségével. Olyan belső üzemi tartalék ez, amelynek helyes alkalmazásával növekedhet a munka termelékenysége, fokozódhat a hatékonyság, emelkedhet » Ösztönzők a termelőszövetkezetben Érdekeltség és hatása bruttó és nettó jövedelem nagysága, végső soron a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás. A tsz-üzemekben a tagok érdekeltsége — munkájuk produktivitásán keresztül — ez egy dolgozóra jutó bruttó és nettó jövedelem nagyságának növeléséhez fűződik. Közös gazdaságaink önállóan gazdálkodnak, tevékenységüknek meg kell felelni a belső üzemi érdekeknek, szükségleteknek, de összhangban kell lenni a népgazdasági érdekekkel is. Ez utóbbit a tiszta jövedelem nagysága jelenti. Tagok és alkalmazottak érdekeltsége — amit a jövedelem színvonala is tükröz — jelentősen eltér egymástól. A tagok termelési kockázat- vállalása egyértelműbb és mindenképpen nagyobb, mint az alkalmazottaké. Közelíteni kellene egymáshoz az érdekeltségi viszonyokat, hogy a végcélban — a szükségletek mind teljesebb és jobb kielégítésében — közös nevezőn legyenek. Mindenképpen rugalmasabban 'kell érvényesíteni az alkalmazotti szerződéseket. A százszázalékos munkabér egy részét célszerű függővé tenni, az üzemi eredménytől. Ez természetesen hosszabb folyamat, a szövetkezeti mozgalom egyik kulcskérdése. Az ösztönzők rendszere rendkívül összetett. Irányulhat nagyobb munkateljesítményre, fokozott munkaintenzitásra, ennek kapcsán megvalósított többlet termékre, jobb minőségre, műszaki fejlesztésre, korszerűsítésre, hatékonyságra, takarékosabb anyag- és költséggazdálkodás-’ ta, egy-egy ágazat gazdaságosságának és jövedelmezőségének biztosítására. Mércéje a végzett munka nagyságával összefüggő eredmény és az abból lehasítható személyes jövedelem. Az anyagi érdekeltség érvényesítése feltételezi a hasznos és szükséges munkavégzést, olyan tevékenységet, amely hozzájárul az összes üzemi eredmény fokozásához. Rugalmas rendszer ez. Az ösztönzők mellett a láthatatlan fékek közrejátszanak, nevezetesen az, hogy a csökkenő termelésnél, veszteséges gazdálkodásnál leszűkülnek az érdekeltség keretei, de korántsem szűnnek meg. A bértömeg behatárolt, annak túllépése nem lehetséges. A munka szerinti differenciálódásnak ebben az esetben nagyobb tere van. Ilyenkor a legfőbb hajtóerő a legszükségesebb munkák felmérése, gyors, időbeni, minél jobb minőségben való elvégzése. Anyagi érdekeltség a veszteség mérsékléséhez is kapcsolódhat. Természetes szelekció is végbemegy, amelyben jobban elhatárolható a szükséges és felesleges munka aránya. Például kitűnik, hogy ugyanazt a munkát kevesebben is el tudják végezni. Egy-egy üzemben | párhuzamosan folynak a munkálatok: vetés- és talajelőkészítés, betakarítás és talajerőpótlás — nem is beszélve az állattenyésztésben dolgozók mindennapos munkájáról. Ezeknek a korszerű mérőszámait előre kell kimunkálni, hogy a dolgozók időben megismerkedhessenek a lehetőségekkel. Jó szervezéssel előfnozdítha- tó a nagyobb teljesítmény Helyes, ha a vezetők hosszabb időre megszabják a dolgozók feladatát, irányító munkájuk így jórészt az ellenőrzésben merül ki. Munkát, időt, költséget takaríthatnak meg vele. Az anyagi érdekeltség tarr tós tendenciaként hat. For mái rendkívül változatosak: céljutalom, célprémium a legkiválóbb dolgozóknak minden üzemben adható. A megfelelő ösztönzők objektíve rendelkezésre állnak, a vezetők feladata, hogy élni tudjanak vele. A népgazdaság- szocialista irányításának fontos törvény- szerűsége, hogy a dolgozókat a termelésben, a tervek teljesítésében és túlteljesítésében érdekeltté tegyék. Az anyagi érdekeltség azonban nemcsak ösztönöz, hanem fegyelmez is. Eredménytelen gazdálkodásnál arra figyelmeztet, hogy különös erőfeszítéseket kell tenni minden munkásnak az eredményes és biztonságos gazdálkodás újratermelésére. Az anyagi érdekeltség feltételeit meg kell teremteni. Minden üzem saját maga számára biztosíthatja a konkrét normáit és a feltételek jövedelembázisát. Ha az nem érvényesül, üzemen belül kell keresni az okokat. F égkövetkeztetésként a tapasztalatok alapján leszűrhető: számos lehetőség kínálkozik az anyagi érdekeltség további racionális biztosítására. A vezetők feladata kidolgozni, felhasználni és érvényesíteni a megfelelő ösztönzők rendszerét, amelyek a kollektív és az egyéni munkán keresztül orientálnak a nagyobb teljesítményre, A fegyelmezett, következetes, előrelátó, eredményes gazdálkodásra: Rekordtervek a megvalósulás útján Jól hasznosítják a belső tartalékokai Állják a szavukat a szocialista brigádok Összhang a termelésben és a kiszállításban A Salgótarjáni Kohászati A 'gyárban szinte minden Üzemekben minden év újabb törés nélkül az egyenes vona- és újabb termelési sikert hoz. "lú fejlődés reményében lép- Az ideiben azonban minden tek át a IV. negyedbe. Ez al- eddiginél fokozottabban vették kálómmal az edzett és ötvö- figyelembe a gazdaságosságra zetlen szalagacélból kezdték való törekvést is. Önmagában rekorderedménnyel a terme- az is érzékelteti a feladatot, lést, hiszen a napi eredmé- hogy a huzalműnek négyezer, nyék rovatában még 131 szá- a hengerműnek háromezer, az zalék is szerepel. A húzott öntödéknek pedig kétezer 700 rúdacélokból 106, majd 122,7 tonnával kell többet termelni- százalék került a termelési ük ez évben a tavalyinál. A listára, a szegtermelést 106,9, feladat azonban ennél össze- a bútorrúgót 103,6 százalékkal tettebb és komplikáltabb, hi- kezdték. Figyelmet érdemel szén a belkereskedelmi áru- még az öntecsgyártás, amelykibocsátás tervét 10 százalék- bői kiemelkedően 129, az kai emelték, az egy napra eső acélöntvény-termelés pedig termelékenységi mutatót öt 138,8 százalékkal indult, százalékkal kellett javítani. Az Igaz, hogy ezek csak részüzem- és munkaszervezés ja- értékek, amelyek egy-egy nap vitásával foglalkozó párthatá- kedvező termelési feltételeirozat pedig azt a feladatút állította a gyár dolgozói elé, hogy fokozottabban kell feltárni és gyümölcsöztetni a vállalat belső tartalékait, a vállalati gazdálkodás hatékony- ságánk emelése érdekében. A vállalat 141 brigádjának 2358 tagja tett olyan konkrét kötelezettségvállalást. amely- lyel elősegítheti a feladatok maradéktalan teljesítését. És most a IV. negyedév küszöbén megállapítható, hogy mind a vállalati tervet, mind a szocialista brigádok célkitűzéseit sikerrel teljesítik. A belkereskedelmi szállítási tervet eddig mintegy 103 százalékra az exportszállítási tervet pedig közel 107 százalékra teljesítették. Igaz, különösen a belföldi igények maradék nélküli kielégítését a III. negyedév munkája lendítette elő, hiszen ebben a tervciklusban a belkereskedelmi kiszállítás feladatainak mintegy 114 százalékban tettek eleget. Az elmúlt hónapban a horganyzott acélhuzalból több mint 103, a rezezett acélhuzalból 135, a CO-es acélhuzalból közel 110, az Lh minőségű hegesztőhuzalból pedig 114 százalékra teljesítették a tervet. Kiemelkedő eredmények születtek a kovácsológyárban is, ahol a kéziszerszámtervek teljesítésében mutatkozó lemarádás pótlására törekedve 135 százalékos eredményt értek el, míg a csavargyártásban 106.8, mezőgazdasági szeráruban pedig 109,4 százalékos eredményt értek el. bői származnak. De mindenképpen részei annak a sikeres törekvésnek, amely végül is az előírt nagyobb feladatok maradéktalan teljesítéséhez vezetnek. A termelés és a kiszállítás kedvező összhangja biztosítja a sikert. Hiszen ma már mindenki tudja, hogy csakis az a termék könyvelhető el konkrét értéknek, amely jó minőségben elkészülve elhagyja a gyárat és a megrendelő teljes megelégedésével találkozik. Most az őszi csúcsforgalom ideje van, hiszen a mezőgazdasági betakarítás ilyenkor fokozottabban veszi igénybe az ország szállítási kapacitását. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek és a MÁV között létrejött szerződés arra sarkallja a vasút dolgozóit is, hogy a gyors kocsifordulók jegyében segítse és támogassa a gyár vasútikocsi-igényét. A jó összhang és a gazdaságosságra való törekvés eredményezte például, hogy október 2-án a belkereskedelmi árukiszállításban 156 százalékos, október 4-én pedig 148 százalékos eredmény született. Ez a gyümölcsöző együttműködés minden bizonnyal hozzásegíti majd a gyárat, hogy az eredeti célkitűzéseket 1972-ben is maradék nélkül teljesítse. S a belső tartalékok sikeres feltárása mellett jó szervezettséggel a gazdaságos termelésre való törekvésük is élő és megvalósult törekvés legyen. Orosz Béla Dr. Gyöngyösi István ( NÓGRÁD — 1972. október 14., szombat /
