Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-08 / 238. szám
Rét németországi villamosság' vállalat speciális gépein készítették el ezt a Pipeline (távolsági olaj-, vagy földgáz- vezeték) vastagságú kábelt, ami 25 centiméteres átmérőjével valószínűleg a világ legvastagabb nagyfrekvenciás kábele. Felvételünkön a kábel belseje is látható. Az üzemeltetés alatt a réz belsővezeték és az alumíniumból álló burok között süritettlevegö-töltés szolgál az elektromos izolálásra és a hőnek a levezetésére. , Olvasztott" textíliák TUDOMÁNYTECHNIKA Az életkor és öröklés Ez év tavaszán Angliában állapjaiban, újfajta textília került forgalomba! Gyártásához az angol ICI vegyi konszern hetemül cérnáit, kelméit használják fel. Ezek két különböző, eltérő olvadáspontú műanyagból készülnek. Hevítés hatására az egyik műanyag — a magasabb olvadáspontú — stabil marad, a másik azonban megolvad, és mindenütt kötést höz létre, ahol csak a másik szállal érintkezik. Szál formájában a hetemül anyag tetszés szerinti más szálakkal keverhető, így a belőlük készült kártfátyol a hagyományos szövési vagy hurkolási eljárás nélkül alakítható kelmévé. A kísérletek során eddig különböző hagyományos és modern mintázatú bútorhuzatot készítettek ezen a módon. Az erős kelmét könnyű kezelni, nem kopnak és a hagyományos gépeken varrhatók. Könnyen moshatók is, stabilak és nem igényelnek vasalást. Nemcsak belső lakástextíliaként, hanem a kerti bútorok bevonására, továbbá a lakókocsikban is kitűnően felhasználható — annál is inkább- mert varrás helyett egyszerűen hegeszteni is lehet. BsfelcsSséhc» közeledik a győri műbőrgyár rekonstrukciója. A Graboplast győri mübőrgyár-rekonstrukció során már el :'salll egy IS ezer nésyzeimctcres csarnok, ahol modern. zárt rc;”lsr:3rű öntőgépeket állítottak . fel. A több mint egy .1 forint értékű bővítést 1972. december 31-ig fejezik be. A teljes felújítás után 13 ezer négyzetméter jó minőségű műbőrrel gyártanak többet, mint 1968-ban Vajon a tisztes kort megérő emberek utódai is hosszú életűek? Gyakran találni ilyen családokat akármelyik faluban vagy városkában, pedig esetleg az ilyen tájakon, nemcsak az éghajlat eltérő, hanem a víz és a talaj mikroelem-tartalma, valamint az emberek táplálkozása és hétköznapi élete is. Nehéz lenne tagadni, hogy a tipikusan magas életkorú lakosairól ismert területek kialakulásában a „nemzedékek vére” is szerepet játszott. De milyen reményeket táplálhat az emberiség egésze? Az ember életkora aránylag elég magas — az emlősök között a legnagyobb. Ez vitathatatlanul a természet evolúciója által próbára tett, é8 az emberi természetbe beépült gének szilárdságára utal. Az eddig elmondottak azonban csak ábécészerű információt jelentenek az életkor alakulásáról. Fel kell még deríteni, mik az öregedés genetikai mechanizmusai, és hogyan hatnak rájuk a szociális környezet tényezői? Biokémiai „borona" A szervezet öregedése — molekuláinak öregedése. De mi okozza a szervezet e pilléreinek az öregedését sejt, illetve sejten belüli szinten? Az öregedés okozta molekuláris katasztrófák lényegének megvilágításához a génregulációs öregedéselmélet közelebb hozhat bennünket. A kutatók abból a tényből indultak ki, hogy kétféle gén létezik — strukturális és regulációs vagy szabályozó gén. A regulációs gének előállítása,-de még kiválasztása is hallatlanul nehéz feladat. 'Ennek ' ellenére aktív szerepükhöz nem férhet kétség, hatásuk pedig specifikus: a regulációs gének sajátos biokémiai „boronát” képeznek. Kimutatták, hogy az öregedő szervezetben legkorábban éppen ezek a láncszemek károsodnak. A regulációs gének elváltozásai mintegy az öregség előjátékát jelentik, és csak ezután. kerülnek a kor „kalapácsütései” alá a strukturális gének. Fontos elméleti és gyakorlati jelentőségű tény, hogy ezek a folyamatok bizonyos mértékben megfordíthatóak. Beavatkozva a regulációs gén körül lejátszódó anyagcsere- folyamatokba (pl. hormonok bevitelével), sikerülhet „kijavítani” a sérült biológiai szabályzórendszereket. Az öregség bélyegei Ma már több öröklődő külső és belső jegy ismeretes; a vércsoport, a tenyerek ere- zettsége, a fülcimpa mérete, a kéz ujjainak alakja, a szem szine stb. Nyolcvan évnél idősebb embereknél és párhuzamosan a fiatalabb generációk tagjainál is vizsgálva a fenti öröklődő jegyek némelyikét, a kutatók megpróbálják határozni a hosszú életkor öröklődő genetikai típusjegyeit. A nehézség abban áll, hogy hasonló genetikai ismertetőjegyek gyakran ugyanazon személy esetében is ellentmondóak. Nézzünk egy rendkívüli, de érdekes példát: Napóleon profilján a még életében, 1811-ben veretett olasz lírán a kifelé domborodó orr hosszú élet reményét kelti, míg a nagyobbra nőtt fülcimpák mintegy elvetik ezt a prognózist... Öregkor és a betegségek Érdekes összhaSönlftások, és egy csomó egymásnak ellentmondó adat kirostálása vár a genetikusokra, de a gyakorlat közvetlenül a klinikákon is produkál genetikai paradoxonokat. Érdekes, hogy a hosz- szú élet közel sem mindig egészséges is. A klinikákon a 80—90 éves páciensek közül egyesek néhány infarktust vészeltek át, vagy évtizedek óta élnek magas vérnyomással. Ez a szívósság feltehetően a betegség szimptómáinak valamilyen úton ellenálló molekuláris génekkel kapcsolatos. Hogyan képződnek ezek a védelmi vonalak — erre a kérdésre csak a géneket hordozó kromoszómák sajátosságainak és a magas életkort megélők családtörténeti vonásainak együttes vizsgálatával adható válasz. A természet befektet, az élet pedig realizál — szokták mondani. Meggyőző tények bizonyítják, hogy az életkor az életmódtól függően is változik. Így például fejadagkorlátozással jelentős mértékben sikerült meghosszabbítani a kísérleti patkányok életét. Más kutatók kísérleti házi nyulakat vadnyúlra jellemző sebességű mozgásra kényszerítettek. A fürge nyúl lomha rokonának szívritmusa végül is megváltozott, és életkora hosszabb, „vadnyúlszerű” hatá rokig tolódott ki. önkéntelenül is ide kívánkozik az ana- lógikus megállapítás: az életkor végzete nem uralja az embert, ez a folyamat szabályozható. Ezért van tehát oly’ nagy szükség a gerontológiához és a geriátriához kapcsolódó genetikai kutatásokra. Ismerve az egyén genetikai életkor formuláját, előre tervezni. lehet majd - a hosszú éjetkört elősegítő összehangolj gyógyászati és szociális intézkedéseket. H. J. Repülőfer- gondok Párizsban A híres Párizs melletti or- ly-i repülőteret 1961-ben adták át a for”,alomnak. Átadásakor az új repülőtér évi hatmillió utas fogadására és indítására volt alkalmas. Becslések szerint 1975-re a Párizsba érkező és innen induló, valamint az itt átszálló repülőutasok száma el fogja érni a 24 milliót. Az előrebecsült adatok alapján 1980-ra már 40 millió utasra számítanak a párizsi légi forgalomban. Nehezíti Párizs repülőtéri gondjait az Is, hogy 1975-ig fel kell számolni az időközben korszerűtlenné vált Le-Bour- get repülőteret. Ezért az illetékesek számára nem volt más választás, csak a meglevő orly-i repülőtér bővítése, másrészt egy új, modem légikikötő (Roissy-en-France) építésének megkezdése. A munkálatok során az eredeti orly-i reülőtéren új várókat építettek, a poggyászkezelési műveleteket korszerűsítették és gépesítették a fűtést, a csatornahálózatot, az elektromos szolgáltatást és növelték a repülőtérre vezető úthálózat kapacitását. 1970-re készültek el ezekkel munkákkal, így az eredeti orly-i repülőtér, amelyet Orly-Sud-re kereszteltek el, évi 9 millió utas fogadására vált alkalmassá. 1967-ben kezdték meg az Orly-Ouets, (Nyugat-Orly) repülőtér építését. Ez lesz a belföldi légiforgalom és a Közös Piac országaiba induló, tehát rövidebb távolságú járatok repülőtere, amely az Orly-Sud- höz csatlakozik. A főépület mellett felállítható gépek száma 35—40 lehet. A repülőtér tervezett kapacitása évi 6 millió utas. Az új repülőtér két épülete között három felszín alatti mozgó járdával felszerelt folyosó biztosítja az összeköttetést. A szakértők szerint 1973/74-re az orly-i repülőtér-komplexum is kevés lesz a párizsi légi forgalom lebonyolításához. Ezért van szükség a Roissy-en-France ;új' légikikötőre, amely évi 30 millió utas fogadását teszi lehetővé és hosszú időre* megoldja a francia főváros repü- Lőtór gondjait. Földünk — a gőzkazán A világnak egyre több villamos energiára van szüksége máris, és még sokkal többre lesz szüksége a későbbi fejlődés során. A tudomány ezért új lehetőségeket keres áram előállítására, ha netán a szén és a földgáz kevésnek bizonyul majdan. Kiderült, hogy van egy természetes, s még kihasználatlan forrás energia termelésére: a föld mélyéből előtörő forró gőz. Csak az olaszok jöttek rá már 1904- ben, hogy a földből előtörő forró gőzt erőmű működtetésére használják fel, de a lar- derellói erőmű (Firenzétől délre) sokáig kuriózum maradt. Mostanában amerikai geológusok újra „felfedezték” ezt az energiaforrást, s Kaliforniában, a mexikói határ közelében olyan föld alatti „gőzkazánra” bukkantak, amely az Egyesült Államok egész délnyugati részének ötven évre tudja biztosítani a villamosenergi a-szükségletet. Az ENSZ is felfigyelt: két év óta folynak kutatások megbízásából a világ különböző részein ilyen föld alatti energia- források után. f r i ff Száj-csór lélegeztetés Két kanadai ornitológus csaknem állandóan azzal van elfoglalva, hogy száj-csőr lélegeztetéssel magához térítsen elkábult madarakat. Naponta százával — néha ezrével — ütődnek neki a madarak a Torontó központjában épült felhőkarcoló üvegfalának, amely vonulási útjukba esik. Romjaiból újjászületett város Hamarosan befejeződik Volgograd legnagyobb építészeti egységeinek végleges kialakítása. A Nagy Honvédő Háborúban a várost a fasiszták földig rombolták. Egyetlen háza sem maradt sértetlen. A háború utáni első években a város a történelmileg kialakult területen épült újjá. 1962- ben jóváhagyták Volgográd általános városfejlesztési tervét. Ennek alapján a munkákat négy részre osztották, a leendő város négy nagy egységének megfelelően, melyek mindegyike befejezett egészet alkot üzletekkel, rendelőintézetek, óvodákkal, iskolákkal és más, közszolgáltatási Intézményekkel együtt. A különböző hírközlő eszközökkel és közlekedési lehetőségekkel összekötött vol- gográdi lakótelepek hossza 80 kilométer a Volga folyó mentén. Minden lakosra 9 négyzetméter zöldterület» jut. A fa- és bokortelepítés évről évre nagyobb ütemben' folyik és 1980-ra a város területének 70 százalékát kertek foglalják el. A világszerte híres sztálingrádi csata hőseinek nagyszerű emléke látható a Mama- jev-Kurganon, központjában a 84 méter magas Haza-Anya szobrával. A város főutcája a Lenin sugárút egységes építészeti és művészeti egészet képez. Jelenleg 860 ezer lakosa van. A tervek szerint 2000-re eléri az l millió 300 ezer lakost. I NÓGRÁD - 1972. október 8., vasárnap 11
