Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-31 / 257. szám

Világtakarékossági nap KÖZEL 50 éve a világ takarékpénztárai­nak 1924. októberében Milánóban hozott ha­tározata alapján október utolsó napján rendezik meg a világtakarékossági napot. Célja az egyéni pénztakarékosság gondola­tának propagálása. Ez a propaganda min­denkihez szól, de elsősorban azokhoz, akik még nem tartoznak a takarékoskodók tá­borába. Ma már viszonylag kevés, és fo­lyamatosan mind kevesebb lesz az olyan család, ahol a nagy létszám, az egy főre jutó alacsony jövedelem miatt nem lehet, vagy csak nagyobb áldozatok árán volna le­hetséges a rendszeres pénzmegtakarítás. Sok még azonban az olyan család, ahol kísebb-nagyobb összegeket meg le­hetne havonként takarítani: reális életfor­ma kialakításával, jobb beosztással, éssze­rűbb családi pénzügyi terv készítésével. A takarékos, beosztó élemód kialakítására nincs recept, ezt a legtöbb esetben mindenkinek magának kell felfedeznie. • A világtakarékossági nap legfőbb propa­gandistái azok a családok, ahol a takarékos­kodás gondolata már testet öltött, akik már tapasztalatból tudják, hogy érdemes takaré­koskodni. Mert érdemes. Ezt a számok is mutatják, különben nem növekedne ilyen mértékben évről évre a takarékoskodók tá­bora. Például 1951-ben megyénkben mind­össze 800 betétkönyv volt forgalomba, 1961- ben már meghaladta a 33 ezret, jelenleg pe­dig eléri a 75 ezret a takarékbetétkönyv­vel rendelkezők száma. Vagy 1951-ben alig félmillió forint, 1961. végén már 90 millió, ma már közel 900 millió forint megyénk betétállománya. A takarékossági célok között változatlanul az első az otthonalapítás. Ez kitűnik példá­ul abból, -hogy a legújabban bevezetett ked­vezményes ifjúsági takarékbetétet megyénk­ben már közel négyezren veszik igénybe. A legáltalánosabb — a betétállomány 85 szá­zaléka megyénkben — a kamatozó takarék- betét, s ezen beül állandóan hő a betétek „elfekvési ideje”, vagyis mind hosszabb ide­ig tartják a betétesek a pénzt a takarékban; jelenleg átlagosan egy és háromnegyed évig. Nemcsak a mind nagyobb takarékossági cél — például: lakásvásárlás, lakásépítés, kül­földi utazások, nem várt kiadások fedezése stb. —, hanem a közvetlen anyagi előny is ösztönöz a takarékosságra. 1971-ben 27 millió forintot tett ki a lakosságnak kifize­tett kamat a megyében. Ma már valamivel könnyebb új gépkocsi­hoz jutni. Azonban sokan még hosszúnak tartják ezt a várakozási időt is, s ezért ma­radt változatlanul a kamatozó takarékbetét után a népszerűség második helyén a gép- kocsi-nyereménybetét, melynek révén eset­leg soron kívül juthat kocsihoz a szerencsés betétkönyv-tulajdonos. A lakosság betétállományának kedvező alakulása lehetővé teszi, hogy az OTP a népgazdaság mindenkori érdekeivel összhang­ban hiteleket nyújtson, elsősorban lakásépí­téshez. A lakossági hitelek állománya me­gyénkben 700 millió forint. Az emelkedés az előző év első háromnegyed évéhez képest közel 100 millió. Az IDEI VTN nyomán is nyilván hasonló lesz a helyzet, mint az elmúlt években: a felvilágosítás eredményeként növekedik majd a takarékoskodók tábora. Mind töb­ben elgondolkodnak ezekben a napokban a hallottakról és mérlegelik, hogy céljaik mi­előbbi megvalósításához a pénztakarékosko­dás melyik formájával juthanak el leg­hamarabb. A döntés, a rendszeres takaré­koskodás a későbbiekben meghozza ered­ményét, az új családi otthonok, korszerűb­ben berendezett lakások, gépkocsik stb. for­májában. Legyen, mert kell! A VERSENYMOZGALOM a termelőimunkások mezőgazdasági dolgozókat is ben. foglalkoztatja. Azért szükséges ennek hangsúlyozása, mert a falvakban a munkaversenyről távollété- malitásokat, a fölösleges ci­comákat, a gazdátlanságot, a Elnézést, nem általánosítunk, vezetőknek az ilyen fontos de az ismeretek alapján ítél- mozgalom iránti közömbössé- jük többségében ilyennek a gét különböző vélemények ala- helyzetet. Tegye szívére a ke- Ez az igazság, és ha a moz- kultak ki. Nem a parasztéra- zét az az üzemi politikai dulaflamságból a kivezető utat bér alkatához méltónak tart- munkás, vagy gazdasági ve- keressük, akkor ezekből area- ják. Semmi értelme, a földmű- zető, aki nem így látja a ver- Másokból kell kiindulni. Mert velő mindig tudta kötelessé- senymozgalom helyzetét. Leg- sz szinte szükségszerűség, az gát. Akiknek az ötvenes évek alábbds néhány esztendő óta. üzemek, a tsz-tagok, a nép­begyűjtési versenye keserítet­te meg szájízét azt mondja: Tehát a vélemények megoszlanak, annál is inkább, A hatvanas évek közepén gazdaság érdekében, igenis fellendülőben volt a Formalitás lenne felsorolni ne csináljanak a termelőszö- versengés. Ha ma alábbha- a tennivalókat. Ez üzemenként vetkezeti emberekből bohócot, gyott, akkor ennek oka a sok változik. A tsz-területi szö- nagyon formalitás. vétségek, amelyek sokat fára­NEM ARRÓL van szó, hogy doznak a mozgalom érdeké­mért az üzemek dolgozóinak ez egyúttal azt jelenti, vége a ben, már úgyszólván mindent jelentősebb része, akik nem a falusi világnak. Nem, az élet elmondtak. Még, uram bocsa’ azt megy tovább. Az eredmények kisebb szabálytalanságokba ha a versenymoz- sem maradnak el, sőt szülét- . ts belementek az értékelések- megtererntették nek kimagaslóak is. De ha ez aél a cél érdekében. A hely­minden feltételét, igenis hasz- a mozgalom élő, elven lenne, beli politikai erőkön a sor, nos, alkalmazni kell mint ezek az eredmények meg is hogy beszéljenek a mozgalom­sokszorozod hatnának. Ez a ról, a -tsz-vezetőkön, hogy dolog lényege. Mert ez azt je- rangot kapjon az, aki verse- lenti, hogy gazdagodna az ayez, és erkölcsi, anyagi elis- lasDoeonvi "n vu ed fi LT vétemél üzem’ gyarapodna a tagság. mérésben részesüljön a nagy S Nagyon is egyszerű dolgok- kollektíva előtt mi^ lelkiis­—:i„ i.tu- “ __„ ról van szó. Ahogyan Fulop meretes, szorgalmas ember, V ilmos mondta: nem olyan nem pedig mint a versenyzés buta a parasztember, hogy ne hőse. Mert, ugye, a cicomát, a szélsőségekben mondják: gálámnak hajtóerőt a magasabb eredmé­nyekért! Idézzük Fülöp Vilmos szi­súllyal esik latba, ha a reali­tásokat kell megítélni. Azt mondta: nem olyan buta a oarasztember hoav ne értené értené. ha jobban dolgozik, feltűnést nem szereti a „jó para&zxemoer, nogy ne er ten e v,QC-mr»+ nniAo» Ijj Diesel-eh, „tolieonat", kidobott forintok Elment a 366-os hatvani Az év első hat hónapjában vába, feleíösségtefjes, nehéz tehervonat, tíz óra múlt né- a tervezett szállítási tonnater- munkájukat nagy szakérte- hány perccel, a következő te- vük IX 010 tonna volt, a tel­hervonat Salgótarjánból kezik majd, lemmel és szorgalommal vég­zik. A szolgálat a forgalmi személyzetnél általában 12— jesítés 11470 tonna. A kocsi előreláthatólag tartózkodási tervüket változó fél tizenkettő körül. Addig vi- előírások szabályozzák, ki- 24-es fordulókból áll, közben szonylag nyugodtan tudunk lencvennyolc százalékos telje- váltással, ami azt jelenti, hogy beszélgetni Szűcs Lászlóval, a sítés „ütné”, az Élüzem címet minden hónapban háromszor pásztói állomás vezetőjével az de ezt a vonatkésések, a ké- van a dolgozóknak hatvan­állomás mindennapi életéről, sedelmes rakodások miatt na- órás szabad idejük. Valójában a vasutasok munkájáról, az gyón nehéz teljesíteni. Az el- ez alatt tudják csak igazán ki­idei terveikről és az elért ső fél évben csak 94,6 száza- pihenni a szolgálat fáradal­lékot sikerült elérni. A rakó- mait. A pénztárosokról is ke- dófelek késedelmesen rakod- vesen tudják, hogy a legko- nak és nagy összegre rúgnak rábban kelő és fekvő embe­a kocsiálláspénzek. — Pedig nekünk nem ez a célunk — mondja az állomás­rek közé tartoznak. Egyik hé­ten hajnal négykor kezdenek, a másik héten meg, amikor eredményeikről. A gőzösök „alkonya** — Az állomás a hatvan— salgótarjáni vonalon, ponto­san a vonal közepén, Hatvan- főpök. — Azt szeretnénk, ha délutánosok, éjfélkor indulnak tói és Salgótarjántól egyaránt a kiürített kocsit máshol, hazafelé. mintegy harminc kilométerre vagy helyben minél hamarabb Nem esett most szó a pá­ván — kezdte a pásztói ál- újra felhasználhatnánk. A ki- lyafenntartókról, akik csáká- lomás bemutatását — Elég rakodás meggyorsításával na- nyokkal „felfegyverkezve” őr­nehéz pályaszakasz a miénk, gyón sok kocsit meg lehetne ködnek a rájuk bízott pálya- Apctól Somoskőújfaluig szinte „menteni” a szállításoknak, szakasz biztonsága felett, a állandóan felfelé kapaszkodik ami különösen most, a nagy blokkmesteri szakasz dolgozói- a vonat. Amióta modern von- őszi forgalomban, a cukorrá- ról, akiknek munkáján embe- tatóeszközeink, szovjet Diesel- pa-szállítások idején igen fon- ri életek múlnak, milliós ér­tos lenne. tékek. Róluk majd egy más alkalommal. Sokat szidjuk a vasutat Ok­kal, ok nélkül. A késések mi- — Megemlítene olyan szál- att, a közlekedés nehézkessé­ge, a zsúfoltság, a kocsik hiá- kocsiálláspénzt nyos takarítása, felszereltsé­ge miatt. De a vasutasok —_ A legtöbb bajunk a ké- munkáját, gondjaikat, erőfe­szítéseiket alig ismerjük. Bő­mozdonyaink vannak, ame­lyek nagy terhelésre alkalma- sak és gyorsjáratúak, azóta Inkább fizetnek? sokkal könnyebb a munkánk. A gőzgépek felett eljárt az , ~ V‘ya“ ! idő, hiszen két Diesel elviszi lltot> amely késedelmesen három gőzmozdony „elegyét”, ahogy ezt vasutas módra ne­vezik. Kevesebb szerelvény­kodik és sok fizet? nyel így több teherárut lehet aA szállítani. — Csak ez az előnyük a Diesel-eknek? kocsiálláspénzt fizeti az ál­lomáson. Pontosan nem tud­nám megmondani mennyit, —■ Az is könnyebbség, hogy de még az is előfordulhat, ezek a modern szállítóeszkö- hogy évente százezer forint sz. Vállalattal van. A legtöbb kezűek vagyunk az elmarasz­talással, szűkén mérjük az el­ismerést. Kiss Sándor nagyobb hasznot hajt, több palóc”... De igenis lehetséges gycSb'hasmót hajt^töbíTpénzit Pf“?*"* Következésképpen: szerény kisebb költséggel elő­kap. Ha látja a másik, hogy * **£ * hyF UZe™ t te]foz1;atot neki egy tehéntől hány liter készíteni, amelyet valamilyen tejet kell fejni, és azt is tud- zugban, vagy magányban nyíl­ja, ha azt túlteljesíti, az neki godtan elolvashat, akit érde­hány forinttal több jövedel- kel, hogy ki hol tart a mun­tneg, ha jobban dolgozik, na­gyobb hasznot hajt, kap. Ha látja a m- erre lehetőség van, maga is megpróbálkozik. Máris kiala­kul a versengés. Ezt kell a jó vezetőnek okosan megnyergel- úgy fog kával. dolgozni, hogy azt a forintot MOST NAGY lehetőségei Ez a világos beszéd. Panto- meg is kapja. Ezt az egyszerű Lesznek a versenymozgalom san erről van szó. Hogyan ál- elgondolást alkalmazni lehet fellendítésének. Közelednek a lünk mi ennek a lehetőségnek a járművezetőkre, a növény- zárszámadó közgyűlések, a kihasználásával? A legtöbb termesztőkre, aikik a pásztóiak együtt lesz a „család”. Meg versenymozgalom idei felhívására az őszi mező- kell beszélni ezt. ki kell tün- Irodákban gazdasági munkák elvégzésére tetni az idei legjobbakat. Nem készített összesítésekből ítélik a versenymozgalam jelentősé- szabad elhalványulni hagyni a meg. Az embereknek nagy gének a legtanulságosabb pél- valóban alulról kezdeménye- szólamokban beszélnek róla, dáját bizonyították. Sajnos, zett pásztói versenyfelhívást amivel már eleve elriasztják csak néhány üzem reagált, sem. Azokat kell megyei szin- a parasztembert. A fiatalabb többségük szinte szó nélkül ten is elismerni, akik bekap- nemzedéket sem ragadja meg hagyta az egészet. csolódtak abba a mozgalomba, különösebben a formalitás. Kutatni kell, mi ennek az hogy földbe kerüljön a jövő -Jelesebb ünnepeken a díszün- oka? Nemrégen a salgótarjáni évi kenyémekvaló, magtárba népségek, az eredményhirdetés, járás párt-végrehajtóbizottsága az idei kapásnövények gazdag tarta- körültekintő gondossággal tár- termése. Verseny tehát keik legyen..; Bobál Gyula helyen a nagyon formális. sajnos, nem megfelelő lommal zajlanak, legtöbb he- ta fel a versenymozgalam ki- lyen a legérdekel többeknek, a bontakozásának gátjait: a for­Légi felvétel — falutervezéshez Novodvorszk 2000 lakosú hely­ség Mintázik közelében. Köz­pontjában mesterséges víztá­roló, zöldellő fák között modem, összkomfortos la­kások, kultúrpalota, iskola, bölcsődék és óvodák, keres­kedelmi központ, szálloda, stadion épültek. Belorussziában 5000 No- vodvorszkhoz hasonló falu van: semmiben sem marad­nak el a városi élet színvo- aalátóL A köztársaság min­den falusi építkezéséhez olyan tervet használnak fék amely figyelembe veszi a sajátságos természeti, »időjárási. és gaz­dasági adottságokat. A tervek kidolgozásénál nagymérték­ben hasznosítják a légi felvé­teleik anyagát — ez jelentő­sen. csökkenti a kivitelezés költségeit és határidejét zök nem vesznek vizet a köz­beeső állomásokon, nem sze­relnek, nem rámoltatnak, ami körül van ez az összeg. — Mi ennek az oka? — A Volán tulajdonképpen nagyon meggyorsítja a mun- mindent fölvállal az itteni kát — válaszol az állomásfő- vállalatoktól. Legtöbbet az út- nök. — Most már a vonalun- építőknek és a TÜZÉP-nek kon gőzgépet csak a személy- szállít. Hétvégeken különösen vonatok vontatására haszná- nehezen kap rakodómunkást, lünk, meg az ingameneteknél, akkor kerül igazán bajba. „toli vonatoknál. — Hány tagú kollektívája? Előfordul, hogy hatvanórás az állomás kocsija is van, mert még nem tudta kirakni. Megjön neki ót­— Harmincnyolc dolgozóból h;it kocsi, munkaigényes szál­án az állomás személyzete. Hozzánk tartozik Szurdokpüs: lítmány, cserép, tégla, embert nem kap rá, vagy ha kap vanfilléres mázsánkénti ra­kodási díjért manapság már lehet munkáskezet pöki forgalmi kitérő is, ahol megkezdik, aztan esetleg tél- tíz ember teljesít szolgálatot, behagyják a munkát, mert A többiek itt, Pásztón dől- nem éri meg nekik a kirako- goznak. Két csoportra oszlik <*ás. Véleményem szerint job- a kollektíva, forgalmi és ke- kan meg kellene a rakodó- reskedelmi személyzetre, az mua^a^ fizstnü wert a hat­utóbbi a kisebb létszámú, há­rom pénztáros tartozik ide, egy árupénztáros és a raktár- nemigen nők. Mindnyájan arra törek- kapni, szünk, hogy az utazóközönség megelégedésére végezzük Régiek és Újak munkánkat, igyekszünk tő­lünk telhetőén megteremteni Zömében idősebb emberek, a kulturált utazás feltétjeit, régi vasutasok dolgoznak Sajnos, némely utas még Pásztón, s hetven százalék a messze áll attól, hogy kultu- törzsgárdatag. Maga Szűcs rált utas legyen. Szemetelnek, László is évtizedek óta a va- hangoskodnak, szétszórják a sútnál van, bár Pásztora csak napraforc.'héjat és a tökma- két éve került. Azóta jöttek got, nem győzünk utánuk ta- fiatalok az állomásra, akik karítani. már beilleszkedtek a kollektí­Szokatlaaiul nagy a felfordulás mostanában Salgótarjánban. De érthető, hisz’ az építkezések, a csatornahálózat korszerűsítése áldo­zatokat kíván valamennyiünktől. S főleg a gépkocsivezetők türel­mére van szükség. Egyes utcákon igen lassan haladhatnak csak autóikkal, más helyeken új forgalmi szabályokat kell figyelembe venniük. A Felszabadulás ütőn, a megyei pártbizottság előtt például ügy időre megtiltották a sorompó felé az clkanyarodási, mert a vasútról lejövő kis utat egyirányú sították. Aki innen a főutcára, a Rákóczi útra kíván kijutni, annak íz üj aluljárón, a garzonház melletti úton van lehetősége kikanyarodni _ & Miért formálisak? Nem szabad elhamarkodni, ne vegye annyira a szívé­re, és főleg komolyan — mondták az. egyik megyei szinten dolgozó szakszervezeti aktivistának, amikor azt vizsgálta, hogy a reá bízott üzemben miként hajtották végre a ver­senyszabályzat átdolgozását. Amikor szóvá tette, hogy a felvételek egyáltalán nem tükrözik a vállalati sajátosságokat, túl általánosak, ellehet mondani Nyíregyházán ugyanúgy, mint a megye bármely üzemében, akkor az érintettek megsértődtek. Megsértődni nem rossz módszer. Csupán egy baj van’, nem mindig vezet célra. Legalábbis erre utalnak azok a kedvező jelek, amelyek egyre inkább nem a mellébeszélést, a félrevezető megsértődést, hanem a konkrét munkát, a gondolkodást tükröző, célravezető intézkedéseket tartják nagy becsben, nem azt a másolást, amit egyes vállalatok végeztek a versenyszabályzatok átdolgozásánál. Ezt a szel­lemi tunyaságot, restséget nem szabad megengedni, mert sok kellemetlenséget, bajt okoz. Ugyanis a megfoghatatlan versenyszabályzat egyenlő a semmivel, elkészítése pusztán felesleges időtöltés. Ezt állapította meg legutóbbi ülésén, ha nem is az előbb említett kifejezésekkel — a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának Elnöksége. Az előbbiből fakad az, hogy hiányosak a határidők, nincsenek felelősök, nincs meg az anyagi elismerés mértéke és módja: Ebben az esetben azonban „dicsérni” kell a mulasztók következetességét. Ugyanis, ha általánosságokat írnak, ak­kor tényleg felesleges a határidők és a felelősök megjelö­lése, valamint az anyagi elismerés módjának, mértékének kidolgozásai. Vajon a mulasztó gazdasági vezetőknek az év végi mi­nősítésében szerepel-e majd az a kitétel, hogy nem fog­lalkoztak alaposan a szocialista munkaversennyel, hogy az általuk kidolgozott versenyszabályzat nem volt más, mint a központi elképzelés másolása, s ezért, ilyen és ilyen anyagi elmarasztalásban részesülnek. Ugyanis a kormány- rendelet ez utóbbira is módot ad a felsőbb vezetőknek. Van, aki azt mondhatná, nem szabad ilyet tenni, mert akkor újból megsértődnek a mulasztók. Hát akkor mit cselekedjenek azok a munkások, vagy műszákiak, akik már régóta várják a tettekre ösztönző, konkrét feltételeket sza­bó, az eredményeket világosan és egyértelműen anyagi el­ismerésben részesítő versenyszabályzatot. V, K. Növénynemesítés és matematika A növénytermesztőknek gya- nemesítésben ne csupán aku- korlati segítséget nyújtanak tatók személyes tapastztala- azok a matematikai model- faira támaszkodjanak, hanem lek. amelyeket a Belorusz Tu- slőre lássák a hibridek kia- dományos Akadémia Geneti- takulásámál végbemenő gene- kai és Citológiai Intézetében tikai folyamatokat. A bele­dolgoztak ki. Ezek segítségé- rusz tudások által ajánlott vél a keresztezésre legalkal- módszerekkel különböző új masabb, legtöbbet ígérő váltó- mezőgazdasági növényfaj tá­jatokat választhatják ki a nő- kát lehet előállítani. A mo- vényék közül. deliek, különösen eredménye­, , ... , . , sek a rozzsal, lóherével, lu­A matematikai modellek le- cernával a foytatbtt munká- letővé teszik, hogy a növény- tiál. NÓGRÁD - 1972. október 31., kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents