Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-28 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AI MSZMP NÓGRÁO MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 255. SZÁM ÁRA: 8Ó FILLÉR 1972. OKTÓBER 28., SZOMBAT MEGYEI TANÁCSÜLÉS A munkások életkörülményeinek javítása fontos politikai feladat Jffögrad hagyományosan ipari Jellegű, munkáslakta megye, országos jelentőségű gyárakkal, fontos ipari üzemekkel. Emlékezetes, hogy a X. kongresszuson és a megyei pártérte- kezleten kiemelt hangsúlyt kapott államunk munkásjellege, a munkások élet. és munkakörülményeinek állandó javítása. Mindez arra kötelezte a megyei tanácsot, hogy széles körű — párt-, tanácsi, társadalmi szervek bevonásával — bizottság irányításával részletes, sokoldalú és alapos vizsgálatot végezzen a megye munkásai élet- és munkakörülményei javításával szorosan összefüggő tanácsi feladatok meghatározására. Az elkészült anyagot — a tájékozódás során ezer- hatszáz munkás véleményét hallgatták meg — a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa Elnökségével együttesen tartott ülésén már megtárgyalta. Az abban foglalt értékeléssel, javaslatokkal, és határozatokkal mindkét testület alapvetően egyetértett. Közel tizenháromezer új munkahely létesült az elmúlt tíz évben a megyében. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni üzemegységében több mint háromszázhatvanan dolgoznak, hetven százalékuk nő. 1975-re a tervezett létszám eléri a hétszázat Laird londoni bejelentése Leállították a VDK bombázását Ezt követően vitatta meg csütörtök délelőtti ülésén a Nógrád megyei .Tanács a munkások életkörülményeinek javításával kapcsolatos teendőket. Jelen voltak a párt- és társadalmi szervek vezetői, közéletünk képviselői. Sokan szólaltak fel, hogy elmondják véleményüket, javaslataikat, tapasztalataikat a megye munkásainak érdekében. Növekedett a munkások száma A Központi Bizottság határozata óta közel másfél évtized telt el. Ez idő alatt megyénk társadalmi, gazdasági szerkezetében olyan nagy változások történtek, amelyek jelentősen kihatottak a munkások életkörülményeire. Az iparszerkezet átalakulása és területi megoszlása következtében a munkások száma növekedett, az iparban foglalkozott nők aránya megduplázódott. A munkások politikai súlya és társadalmi hatása még inkább erősödött. Ez a tanácsok feladatait alapvetően határozza meg. Annál is inkább, mert az új tanácstörvény kiterjesztette a tanácsok felelősségét működési területük egészére. A tanácsok valódi gazdái lettek községüknek, városuknak. Ugyanakkor minőségileg új alapokra helyeződött a vállalatok és tanácsok együttműködése is. A helyi tanácsoknak kell gondoskodniuk a terület- és településfejlesztésről, a lakás- és kommunális helyzet javításáról, a kereskedelmi ellátás és a szolgáltatások rend-, szerességéről, a művelődési, egészségügyi és szociális igények jogos kielégítéséről. A felelősség — az új tanácstörvény alapján — nem a hatalmi, hanem a népképviseleti jellegből következik és kölcsönös érdekeltségen alapul. E célok jegyébeh készült el — a tanácsi tervezők történetében először — a megyei terület- fejlesztési terv i6. örvendetes, hogy a tanácsok és • a vállalatok között kialakulóban van az a kölcsönös együttműködés, amely a korábbinál jobb feltételeket biztosít, és szolgálja a munkások élet- és munkakörülményeinek javítását. Szükségesnek látszik ismételten hangsúlyozni, hogy szocializmust építő társadalmunkban a munkások érdekeinek fokozott mértékben kell érvényre jutniuk. Az eltelt években Nógrád megyében a munkásosztály vezető szerepe tovább erősödött. A tanácsok, a munkások iránt érzett felelősségük tudatában dolgoznak azon, hogy az élet- és munkakörülmények fokozatosan és állandóan javuljanak. Ez irányú céljaink világosak, eredményeink elismerésre méltóak. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy — bár vannak még gondjaink — az utóbbi években olyan fejlődést ért el Nógrád megye, amilyenre eddig még nesm volt példa. A munkások helyzete megítélésénél figyelembe kell venni azt a tényt, hogy korábban — az ipar területi elhelyezkedésének megfelelően — Salgótarjánban és környékén élt a megye munkásságának zöme. Ma viszont a megyében jóformán nincs olyan település, ahol egyre növekvő számban ne lennének munkások. Ilyen körülmények mellett a munkáslakta település tartalma is jelentősen megváltozott Nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy tanácsaink egy pillanatra sem tévesztették szem elől a munkások érdekeit. Alapvető a lakásépítés Az elmúlt években új üzemek egész sora épült, a meglevőknél jelentős rekonstrukciókra került sor. Csökkent a nehéz fizikai és az egészségre ártalmas munkahelyek száma, javultak a munkakörülmények. A munkáslakta településeken a lakásépítésekre, a közmű- és közlekedési viszonyok javítására a tanácsok nagy gondot fordítottak. Terveinkben központi helyen szerepelt — és szerepel — a lakásépítés. Ennek köszönhető, hogy egyre több munkáscsalád jut korszerű lakáshoz. A harmadik ötéves tervben a megyében több mint 6000 lakás épült. Ebből Salgótarjánban és a salgótarjáni járásban — ahol zömmel munkások élnek — 2431 lakás épült. Ennek ellenére, a lakások száma még mindig nem érte el a tervezett szintet. Ezért Nógrád megye negyedik ötéves tervében minden eddiginél nagyobb számú, összesen 8946 lakás felépítése a cél. Ha ezt megvalósítjuk, akkor Salgótarján város és a járás lakásellátott- sága a megyei helyzetnél várhatóan jobb lesz. Minden okunk megvan a bizakodásra. Az első két év teljesítése és a további évek lehetőségeinek vizsgálata és számbavétele alapján megállapíthatjuk hogy megvalósítjuk a tervezett lakások felépítését. A munkások lakásgondjainak megoldását segíti, hogy az ipari üzemek egyre fokozottabban vesznek részt dolgozóik lakáshoz juttatásában Amíg a harmadik ötéves tervben összesen Hatmillió forintot költöttek erre a célra a megye üzemei, addig ez az összeg 1971—75. között 60 millió forintra emelkedik. Ezt a pénzt a tanácsi lakások bérlőkijelölési jogának megváltására, munkásaik családi- és társasház-építésének támogatására adják a vállalatok. Ez mindenképpen örvendetes tény. A számítások szerint legalább 800 munkáscsaládot juttat jó és korszerű lakáshoz. Szükséges megjegyezni azt is, hogy ennek a formának — az üzemek, gyárak lakásépítésbe való bevonásának — még további tartalékai vannak, melyek feltárása és megvalósítása a tanácsok és vállalatok közös feladata. A munkásoké az elsőség Nagy erőfeszítéseket tesz a Salgótarjáni és a Balassagyarmati városi Tanács a tervszerű lakásépítkezésekhez szükséges előközművesítések érdekében. Megfelelő a nagyközségek közül Rétság és Szé- csény tanácsainak területelőkészítő tevékenysége. Pásztón és Nagybátonyban viszont — az előkészítés hiányosságai miatt — nem várható a lakások tervezett ütemű építése. Jelenleg is lemaradás tapasztalható. A lakáselosztás új rendjének kialakításához, a munkások jogos lakásigényeinek kielégítéséhez nagy segítséget nyújtottak a megye két városa, valamint az öt nagyközség által alkotott tanácsrendeletek. Egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy a lakás- juttatásb'an előnyben kell részesíteni a munkásokat. Erre megfelelőek a törekvések és máris mutatkoznak eredmények. Balassagyarmaton 1970- ben a tanácsi bérlakások 67 százalékát, Salgótarjánban 30 százalékát kapták fizikai és a termelést közvetlenül irányító munkások. Ez az arány 1971-ben Balassagyarmat városban 90 százalékra, Salgótarjánban 49 százalékra, 1972. első felében pedig már 67 százalékra emelkedett. Hasonlóan alakult a munkások aránya a tanácsi értékesítési, valamint az OTP-lakások elosztásánál is. A munkások az új lakáselosztás politikai elveit kedvezően fogadták, de aggodalommal ' figyelik a lakásárak (Folytatás a 3. oldalon) Kétnapos tudományos ankétot rendezett Salgótarjánban, a Madzsar József Megyei Kórházban a Magyar Klinikai Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság. A tegnap kezdődött tudományos programon az ország minden részéből érkezett orvosok vesznek részi Tegnap reggel dr. Fancsik János, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezető főorvosa nyitotta meg a tudományos ankétot, majd egymást követték az előadások. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést 'tartott. Az Elnöki Tanács tudomásul vette Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének tájékoztatóját, dr. Franz Jonas- szal', az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökével a közelmúltban folytatott nem hivatalos baráti találkozójáróL A Minisztertanács előterjesztése alapján, az Elnöki Tanács vezérőrnagyokat nevezett ki a magyar néphadsereg és a Belügyminisztérium állományába. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel módosította a dolgozók társadalombiztosításáról szóló 1958. évi, 40. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A módosítás kedvezőbbé teszi a nyugdíjkorhatárra vonatkozó rendelkezéseket a túlnyomásos légtérben, valamint a kor- kedvezményre jogosító fokozott fizikai megterheléssel járó egyéb munkakörökben dolgozókra. Módosította továbbá az 1966. évi 30. számú törvény- erejű rendeletét. A most elfogadott törvényerejű rendelet felhatalmazza a Minisztertanácsot olyan rendelkezések meghozatalára, amelyek a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok számára meghatározott körben lehetővé teszik, hogy más nyugdíjrendszer alapján megállapított öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjuk módosítását kér-’ jék — a mezőgazdasági termelőszövetkezetben közös munkával elért idő alapján. A módosítások 1973. január 1-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyeket tárgyalt, és időszerű kérdésekben döntött. (MTI) Nógrád megye KlSZ-szer- vezetei tagépítő munkáját vitatta meg tegnap délelőtti ülésén a KISZ Nógrád megyei bizottságának végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vett Matúz József, a megyei pártbizottság titkára és Godó Györgyné, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az előterjesztést alapos és elemző vita követte, mert a KISZ szervezeti fejlődésének Az összesen csaknem félszáz előadásból a tegnapi napon 28 előadás hangzott el. Az ankét két szekcióban végzi munkáját. A program résztvevőinek módjuk van arra is, hogy megismerkedjenek Salgótarján üzemeivel, a város nevezetességeivel és szép természeti környezetével. Tegnap este pedig a Karancs Szálló előcsarnokában rendezett kiállítást tekintették meg az ankét vendégei. Melvin Laird amerikai hadügyminiszter pénteken Londonban bejelentette, hogy az Egyesült Államok beszüntette Észak-Vietnam bombázását a 20. szélességi foktól északra. Az amerikai hadügyminiszter, aki a NATO nukleáris tervező csoportjának ülésén vett részt a brit fővárosban, újságíróknak azt mondotta, hogy e döntésről „már értesítették a VDK kormányát”. és egész tevékenységének alapvető kérdésj^. hogyan érvényesülnek az ifjúsági szövetség kommunista tömegszervezeti vonzásai. Az ifjúsági szervezetek alapvetően teljesítették feladatukat, nőtt a KISZ befolyása, tagjainak aktivitása, közéleti- sége, változatosabb lett a KISZ-élet. A KISZ megyei küldöttértekezlete meghatározta, hogy ifjúsági szervezeteinkben a politikai vonásokat, elsődlegesen a tömegszervezeti Jelleget is növelni kell. Ez annyit jelent, hogy a követelmények fokozódásával növeljük a KISZ taglétszámát, javítsuk a tagság arányait, több dolgozó fiatal kerüljön a KISZ-be. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a jelentős számú tagfelvétel mellett sem nőtt a KISZ taglétszáma. A KISZ jelenleg Nógrád 14—26 éves korú fiataljainak mintegy harminchat százalékát tömöríti soraiba, ötszáznegyvenhat alapszervezet dolgozik a megyében, a KISZ-fiatalok száma megközelíti a tizenhétezret. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a KlSZ-taglét- szám növekedésének üteme Laird nyilatkozatából nem derült ki világosan, hogy ezzel megszünnek-e az amerikaiak úgynevezett „felderítő” berepülései is a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe fölé, s arra sem volt hajlandó válaszolni, hogy hatástalanítják-e a közeli jövőben a haiphongi kikötő vizében elhelyezett aknákat. (MTI) elmarad a megye lehetőségei és a követelmények mögött. Mérsékelt előrelépést csak Salgótarjánban, Balassagyarmaton és a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál jelentkezik. A szécsényi és salgótarjáni járásban a taglétszám évek óta azonos szinten áll, a balassagyarmati, pásztói és ■ rétsági járásban csökkent. Örvendetes viszont, hogy kedvezően változott a KISZ-tagság összetétele. Növekedett a dolgozó fiatalok aránya, változatlanul alacsony a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok száma. Nem vitás, hogy sok a tennivaló. A KISZ tagépítésének legfontosabb területe változatlanul a tagfelvétel. Az alapszervezetek törekedjenek arra, hogy a fiatalok felvétele állandósuljon és folyamatos legyen. Kiemelt feladata legyen minden alapszervezetnek a munkásfiatalok felvétele, az üzemi KISZ-szervezetek kezdeményezzenek bátrabban. Különösen vonatkozik ez az újonnan települt üzemekre. A fiatalok lehetőleg ott legyenek tagjai a KISZ-nek, ahol dolgoznak, tanulnak. Az ezzel kapcsolatos feladatokat még az év végéig valameny- nyi alapszervezet végrehajtja. Tudományos ankét Salgótarjánban Váljék szervezettebbé A KISZ-a'apsservezetek (agépítő munkája Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága
