Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-27 / 254. szám
Ülést tartóit az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága fFolytatás az 1. oldalról.) megkezdte oktatási rendszerünk kritikai felülvizsgálatát, ezekből az objektív szükségletekből, társadalmi feladataink iskolákra vetítődő igényeiből indult ki, látva oktatásügyünk fejlődési folyamatát, látva az oktatásügy történelmi jelentő-' ségű kultúrforradalmi szerepét. De látva az eredmények talaján sarjadó, új igényekből fakadó mai feszültségeket is, érzékelte a jövő követelményeit is. Pártunk számára elsősorban ez a döntő, motiváló tényező. Társadalmunk fejlődése, a szocialista társadalom építésének magasabb szintű igényei teszik lehetővé és szükségessé oktatásügyünk továbbfejlesztését. Múlt és felen A továbbiakban Batta István elvtárs példákkal érzékeltette oktatásügyünk fejlődésének történelmi eredményeit. A háború előtti utolsó békeévben mindössze 33 óvoda volt Nógrád megyében. Számuk, s az óvodába járó gyermekek száma 1972-re négyszeresére emelkedett. Az általános iskolai állapotokat hasonló, de talán még nyomasztóbb kép jellemezte. 1938-ban a megye 225 elemi iskolájából 167 felekezeti iskola volt. Szegényes, döntő többségükben egy-két helyiségből álló iskolaépületek voltak ezek, s jó részük még az alapfelszereléseket is nélkülözte. A felszabadulás után — még 1949-ben is mindössze 850 pedagógusunk volt — ma már hihetetlennek tűnő gondokkal küszködtek az iskolák. Ekkor a megyében 36 iskolában egy nevelőre hatvannál több tanuló jutott. (De például Lucfalván 123, ma 17, Var- sányban 133, Bárnában 190, ma 20). Ma pedig több mint 1500 nevelő dolgozik általános iskoláinkban. Nem volt a megyében a felszabadulás előtt egyetlen bentlakásos gyermekintézmény, nevelőotthon sem. Ma a megyénkben hat ilyen intézmény működik, otthont adva több mint 300 gyermeknek. Középiskolai hálózatunk szinte teljes egészében a felszabadulás után épült ki. Ma gimnáziumainkban, szakközépiskoláinkban és szakmunkásképző iskoláinkban több mint 8000 fiatal tanul. Majd az előadó mai gondjainkról szólott, hangsúlyozva, hogy ezek már a fejlődésünk szülte gondok. Részletesen indokolta az óvodai és az általános iskolai fejlesztés útjait, ennek kapcsán szólt az általános iskolák névelőmunkájának néhány kérdéséről. Mint mondotta, az ifjúságpolitikai határozatban megfogalmazott nevelési célkitűzéseink jó részét ebben az iskolafokozatban*, kell megalapozni. Mindenekelőtt a világnézeti és a kö- zössegi-közéleti nevelés terén kell olyan szintre emelni a különböző nevelési tényezők (az iskola, az úttörőszervezetek, szülői munkaközösségek stb.) együttes hatását, együttműködését, hogy az általános iskolai tanulmányokat befejező fiatalokban természetes igénnyé váljon a szocialista életforma, a szocialista erkölccsel való teljes azonosulás. E vonatkozásban ma is jelentős tartalékaink vannak. Feltételez ez a munka új típusú pedagógusszemléletet, új felfogású ifjúságmozgálmi munkát is. Nyitottabbá kell tennünk iskoláinkat, bővíteni kell a társadalmi szervezetekkel, üzemekkel, termelőszövetkezetekkel kialakult kapcsolatokat. Ebben az iskolák pedagógiai vezetőin túl számítunk a gyermekszervezetek kezdeményezéseire, a szülői munkaközösségekre, az üzemek, gazdasági egységek társadalmi támogatására is. Ezután a szakmai képzés fejlesztésének kiemelt szerepéről esett szó, többi közt a hálózatfejlesztés problémáiról, a szakmunkásképző intézetek és a szakközépiskolák fejlesztési céljairól. Hangsúlyozzuk, hogy a korszerűen képzett, szilárd szakmai alapokkal rendelkező ifjú szakmunkások képzésére nagyobb gondot kell fordítani. A jövőben a szakmunkásképzés rendszere egységesebbé válik. A személyiség harmóoiája Batta István néhány átfogó tartalmi1 kérdésről is szólott. Többek közt hangsúlyozta: A Központi Bizottság oktatáspolitikai határozata sok vonatkozásban szakít az iskola régi ideáljával, kialakítja a szocialista iskolához fűződő új fogalmak egész rendszerét. A határozat is szól arról, hogy az iskola a permanens képzésre és az önképzés igényére nevelje a fiatalokat. Az iskola új funkciója a legfontosabb nevelési-képzési tényezők újfajta együttműködését, némileg a velük kapcsolatos felfogások átértékelését teszi szükségessé. Az iskolán túli Önképzés iránti igény egyre inkább az iskola és a közművelődési intézmények jobb együttműködésével alapozódik meg. De szükségessé teszi a művelődési aktivitás növekedését, a személyiség harmonikus fejlődését a tanulói túlterhelés számottevő csökkentése is. A differenciálás általános tételének igénye, a tanulói személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása a tehetség újszerű, szélesebb skálán való értelmezéséből fakad. Szocialista pedagógiánk azt vallja, hogy minden ember képes az átlagon felülire a munka valamely területén. Tehát tehetségnek értelmezzük például az átlagon felüli gyakorlati készséget, a szervezőkészséget éppúgy, mint a művészeti készséget, vagy az intellektuális készséget. Ezért azt kell biztosítani, hogy az iskolai munkában, a több irányból ható pedagógiai folyamatban minden gyermek tehetsége megfelelőképpen bontakozzék ki. Ez jelenti az iskolai, munka hatékonyságának minőségi mércéjét, ez szocializmust építő társadalmunk alapvető érdeke, éppen ezért a legtöbb, amit az iskoláktól elvárunk. (Ez a pedagógushivatás nagyszerűsége, a pedagógiai munka művészete). Hátrányos helyzet A tehetség értelmezésével összefüggésben még egy átfogóbb közoktatás-politikai feladatunkról szükséges szólni: a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulását segítő feladatainkról. Jól tudjuk, azok a társadalmi különbségek, amelyek az egyes családok számára a művelődésben különböző helyzetet teremtenek, csak társadalmunk általános fejlődésével csökkennek fokozatosan, emiatt a művelődési hátrányokat az iskola önmagában nem képes felszámolni. Azt is látjuk, hogy célkitűzéseink megvalósítása nagymértékben javítja a fizikai dolgozók gyermekeinek művelődési lehetőségeit. E távlatokban ható társadalompolitikai és oktatáspolitikai tendenciák mellett azonban változatlanul szükségesnek tartjuk rövidébb távon ható, azonnali pedagógiai és szociális akciók folytatását, szélesítését a fizikai dolgozók gyermekeinek érdekében. A továbbtanulási igény fokozásában, az iskoláztatás szociális támogatásában is nagyobb részt kell vállalniuk az üzemek, munkahelyek társadalmi szervezeteinek, szocialista kollektíváinak, pártszervezeteinek. Ezután részletesen szólott az iskolai élet demokratizmusának szélesítéséről, a pedagógusok közéleti tevékenységéről, az oktatási program végrehajtásának politikai feltételeiről. Befejezésül Batta István elvtárs hangsúlyozta: mindenképpen arra kell törekednünk, hogy a határozat végrehajtása ne legyen kampányszerű és időleges. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a kommunista pedagógusokkal az eddigieknél többet és sokrétűbben foglalkozunk. A kommunista pedagógusoknak, a pedagógus párt- szervezeteknek munkánk középpontjába kell kerülniük, hogy állandóan irányítói legyenek ennek a munkának. A politikai munka egészének se- segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy a községi, termelőszövetkezeti, nagyüzemi párt- szervezetek a tömegszervezetek politikailag és eszmeileg támogassák a közoktatás területén dolgozó pártszervezeteket és pedagógusokat. Az állami és gazdasági szervek törődjenek az eddigieknél többet, teremtsenek élőbb kapcsolatot a közoktatás területeivel, az ifjúsággal, a pedagógusokkal egyaránt. Ha a közoktatásban megjelölt feladataink a mindennapi munka szerves részévé válnak, az állandó változás és az eddigi értékek megtartásának és továbbfejlesztésének egységét sikerül megteremtenünk, a határozat és a végrehajtás eléri célját, szolgálja' majd az egyén, az egész társadalom és szocialista építésünk nagy ügyét. Hozzászólások az előterjesztéshez Kmety Ferenc, a dolgozók gimnáziumának igazgatója a felnőttoktatás megyei gondjairól, a felnőttoktatás társadalmi szerepéről szólott. A felnőttoktatásnak egyre inkább a jövő emberének továbbképzését kell megoldania, Űj formák kialakítása válik szükségessé. A jelen gondjairól szólva — többi közt — megemlítette az általános iskolai képzés fogyatékosságait, melynek következtében a üa- *aiabb generációban is jelentkezik a képzettség hiánya. Ahhoz, hogy a felnőttoktatásban továbblépjünk, szükség van arra is, hogy az üzemek, gazdasági egységek gazdasági vezetői is még nagyobb felelősséggel foglalkozzanak e kérdéssel, találják meg azokat az ösztönző formákat, amelyek hatásaként ki-ki szükségét érezze a továbbtanulásnak, hiányosságai pótlásának. Juhász Sándor, a pásztói járási pártbizottság első titkára hangsúlyozta: társadalmi fejlődésünk olyan szakaszába érkeztünk, amikor mind szükségesebbé válik szellemi erőink egyre nagyobb mérvű felhasználása a termelésben és a társadalmi életben. Sokoldalúan képzett, a permanens önművelésre képes fiatalokat kell nevelnie iskoláinknak. Mint mondotta, a pásztói járásban a határozat fogadtatása egyértelműen pozitív nemcsak a pedagógusok, de a szülők, a párt-, tanácsi, társadalmi szervek körében, s a gazdasági egységekben is. Az elmúlt negyedszázadban a A nevelés, a személyiségformálás permanens folyamat. Mind szorosabb kapcsolat van kialakulóban a közoktatás és a közművelődés között. Az ifjúság nevelésében a könyvtárak szerepe is tovább növekszik. Képünkön: diákok a salgótarjáni megyei Balassi Bálint Könyvtárban pásztói járásban is történelmi eredmények születtek a közoktatásban. A gondok közül az óvodái helyhiányt, s az ebből adódó feszültségeket említette. Kőszegi Jenő, a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Szakközépiskola igazgatója, egyében kívül, beszélt az azonnali teendők elvégzésének fontosságáról. Konkrét intézkedési lehetőséget lát például már most a pedagógusok ideológiai, szakmai továbbképzésének még hatékonyabb szervezésében. Horváth László, a salgótarjáni 211. számú Szakmunkás- képző Intézet igazgatója arról szólott, hogy a szakmunkás- képzésben dolgozók örömmel vették a határozatot, amely megfelelő hangsúllyalJ foglalkozik a szakmunkásképzéssel. Mint mondotta, a határozat jó alapot jelent a továboi munkához, s a gondok ellenére, maradéktalanul végrehajtható. Dr. Boros Sándor, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese hozzászólásában a járási aktívák tapasztalatairól szólott. Mint mondotta, erősödött a társadalom figyelme aziránt, ami most az iskolákban történik. Kedvező légkör van kialakulóban a határozat végrehajtásához. A pedagógusok, s az aktívák résztvevői pozitívan értékelik a határozat realista szellemét, magukénak érzik a benne foglaltakat. Az aktívákon mindenütt érződött a cselekvőkészség, a kommunista pedagógusok keresik az azonnali tennivalókat. Megfogalmazódott a következetes végrehajtás igénye a felsőbb szervek felé is. Ezután dr. Boros Sándor megyei oktatásügyünk eddigi eredményeiről, az alapozó képzésről, a középiskolák, a szakképzés szerepéről, a felsőoktatási gondokról, teendőkről szólott. Majd hangsúlyozta: az anyagi-tárgyi feltételek fejlesztése szerves része a célok megvalósításának. Végezetül a pedagógusok szerepéről szólott a határozat végrehajtásában. Venesz Ernő, a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ igazgatója a közoktatás és a közművelődés egységét elemezte, s részletesen beszélt ezirányú terveikről. Skoda Ferenc, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára az ifjúsági mozgalom, az úttörő- és KISZ- szervezetek feladatait fogalmazta meg részletesen, elemző módon. Szólott a tanulás lenini felfogásáról, amely szerint a tanulás az elméleti és a gyakorlati tevékenység egysége. Hangsúlyozta: az úttörő- és KISZ-akciók szervesen épüljenek az iskolai életbe, az iskolák az úttörőcsapatoknak, KISZ-szervezeteknek is meleg otthonai legyenek. Mint mondotta középiskoláinkban a mozgalmi kísérletek jól egészítik ki a tantárgyi oktatást. Mindenütt szükség van az iskolai nevelés és a mozgalmi munka egységére, majd az iskolai élet demokratizmusáról szólott. Hartly Jánosné. a pedagógus-szakszervezet megyei bizottságának titkára hangsúlyozta az iskola, a család, a munkahely és az ifjúsági szervezet, az egész társadalom egységét a határozat végrehajtásában. Részletesen elemezte a pedagógus-szakszervezetek szerepét az elkövetkezendő munkában. Dr. Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese a határozat egységes értelmezésére és az egységes cselekvésre hívott l'el. Pozitívan értékelte azt az aktivitást, amely az ülés e napirendi pontjának tárgyalásakor is megnyilvánul. Részletesebben szólott a továbbképzés fontosságáról, hangsúlyozva a továbbképzés mindkét formáját. Legfontosabb célként jelölte meg, hogy iskoláinkban elsősorban a nevelőtevékenység javuljon. Szocialista nevelési ideálunkról is szólott, valamint a tehetség értelmezéséről, az osztályozással kapcsolatos kérdésekről és így tovább. Mint mondotta, a kommunista pedagógusok akkor tesznek jót, ha e kérdéseket magyarázzák iskoláinkban, tantestületeinkben. E kérdések megvitatása a nevelőtestületi értekezleteknek is fontos feladata. A párttagok legyenek kezdeményezők, példamutatóak a határozat egységes értelmezésében és végrehajtásában. A kommunista pedagógusoknak csak egy része tömörül iskolai pártszervezetekbe. Célként jelölte meg azt is, hogy az önálló iskolai pártszervezetek száma a jövőben növekedjék. A megye eddigi eredményei, az oktatásügy dinamikus fejlődése biztosítéka a további eredményeknek. Varga Tiborné országgyűlési képviselő, a pásztói I. számú Óvoda vezetője az óvodák oktató-nevelő munkáját értékelte, s szólott ennek rendkívüli fontosságáról az alapozó képzéssel összefüggésben is. Az óvoda egyre inkább szerves része a közoktatás rendszerének, örvendetes, hogy megyénk óvodai ellátottsága fejlődik,, az óvodai beiskolázás Nógrádban mintegy 55 százalékos. De van még tennivaló, elsősorban az óvodai helyek számának szaporításában, a tárgyi és személyi feltételek fejlesztésében. Hankó János nyugdíjas, a testi nevelés fontosságáról, az e célt szolgáló lehetőségek fokozott megteremtéséről beszélt. Ezek után szervezeti és személyi kérdésekkel foglalkozott a megyei pártbizottság. A megyei pártbizottság Jedlicska Gyulát — aki a pártmunka más területére kerül —, saját kérésére, felmentette a megyei pártbizottság első titkári megbízatása alól. Géczi Jánost, a pártbizottság tagját — a megyei tanács elnökét — megválasztotta a pártbizottság első titkárának. Dr. Boros Sándort, a párt- bizottság tagját — a megyei tanács elnökhelyettesét ^ — megválasztotta a pártbizottság' titkárának. Ülésezett a megyei tanács A Nógrád megyei Tanács október 26-án megtárgyalta a tanács feladatán a megye munkássága élet- és munkakörülményeinek javításában. Az ülésen részt vett dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke és Varga Péter, a KB osztályvezető-helyettese. A megyei tanács Géczi Jánost — érdemei elismerése mellett — felmentette elnöki és végrehajtó bizottsági megbízatása, illetve tagsága alól. A megyei tanács dr. Boros Sándort — érdemei elismerése mellett — elnökhelyettesi megbízatása, illetve végrehajtó bizottsági tagsága alól felmentette. ülés Miklóst, a megyei tanács általános elnökhelyettesét ideiglenesen megbízta a megyei tanács elnöki teendőinek ellátásával A megyei tanács ülésének munkájáról lapunk holnapi számában részletesen beszámolunk. NÓGRÁD - 1972. október 27., péntek 3
