Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-26 / 253. szám

Magasabb szinten versenyeznek Időben megismerni a feladatokat A nógrádi szénbányák párt­végrehajtóbizottsága tárgyalt a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádok helyze­téről, valamint a továbbfej­lesztés feladatairól. Ezt köve­tően különbizottság dolgozta ki a feladatokat. A teljesség igénye nélkül érdemes e ten­nivalókkal foglalkozni. A bi­zottság javasolja, hogy már az idén szükséges üzemenként, illetve termelési profilonként meghatározni a jövő évi gaz­dasági feladatokat. Ennek alapján a gazdasági vezetés tegye felelőssé az üzemek vezetőit a tervek valóra vál­tásáért, ösztönözze anyagiak­kal az eredményesen dolgo­zókat, ugyanakkor alkalmaz­zon szankciókat azokkal szem­ben, akik eredménytelenül dolgoznak. Fontosnak tarják azt is, hogy a termelést közvetlenül irányító alsóbb szintű vezetők számára tegyék kötelezővé a munkaverseny szervezését, a dolgozók kezdeményezéseinek vizsgálatát, a felajánlások teljesítésének elősegítését. Ar­ra is felfigyeltek, hogy egyes helyeken a műszaki patroná- lás nem felel meg a követel­ményeknek. A verseny to­vábbfejlesztése érdekében szükséges, hogy a műszaki patronálok napról napra is­merjék a szocialista brigádok problémáit és nyújtsanak hat­hatós segítséget azok megol­dásához. A gazdaságvezetés feladata az is, hogy a mun­kabrigádok és egyének köré­ben végezzenek szervező munkát a szocialista munka­verseny továbbfejlesztése ér­dekében. A szocialista bri­gádmozgalom nemcsak ter­melési, gazdálkodási tevékeny­ség, hanem ennél több. Tu­datformáló, nevelési feladat is. Ezért a jövőben még in­kább növekszik a mozgalmi szervek, elsősorban a szak- szervezet és a KISZ-szervezet felelőssége. Támogossák a dolgozók kezdeményezéseit, segítsék a gazdasági vezetést a dolgozók mozgósításával, a tervfeladatok valóra váltásá­val. Adjanak segítséget a vál­lalások megtételéhez és a ter­melés mellett a munkaszer­vezés, a munkafegyelem meg­szilárdítását, a biztonságos termelést segítsék elő. Kísér­jék figyelemmel a feltételeket ésha hiányosságot észlelnek, akkor jelezzenek a gazdasági vezetőknek. Támogassák a helyes gazdasági döntéseket és azok megértetését segítsék elő a dolgozók körében. A szocialista munkaver- seny-szabályzat szellemében emelni kell a követelménye­ket a szocialista brigádokkal szemben. Ez is igen fontos feladat. Ezzel párhuzamosan viszont az anyagi és erkölcsi elismerést is fokozni kell. A végrehajtó bizottság meg­határozta részletesen az üze­mi pártszervezetek feladatait is a szocialista munkaverseny fejlesztése érdekében. Ebben irányadó a párt tavaly de­cemberi határozata. A legfőbb feladat a termelés hatékony­ságának, az üzemi eredmények növelésének előmozdítása. Fontos tehát, hogy a verseny a korábban elért eredmények túlszárnyalására irányuljon. A végrehajtó bizottság ál­tal megszabott feladatok jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy az év hátralevő hónap­jaiban fokozódjék a verseny­mozgalom, ugyanakkor kellő megalapozottsággal szervez­hessék a jövő évi felajánláso­kat. Ehhez azonban az szük- ségesj hogy a tervfeladatokat időben megismerhesse majd valamennyi üzem, illetve részleg kollektívája. B. J. Habosított anyaggal az utak síkossága ellen Az európai földrészen el­sőként a Rotterdamban épí­tett Van-Brieneerd hidat fed­ték be alulról egy réteg ha­bosított anyaggal, hogy aka­dályozzák a fagyok betörése idején az utak veszélyes sí­kosságát. Ősszel és télen a fel­lépő fagyok idején éppen a közúti hidakon képződik hir­telen jég, mert a légáramban gyorsabban lehűlnek, mint a hozzájuk kapcsolódó utak. A váratlan jégkéreg miatt az autósok gyakran életveszélyes helyzetbe kerülnek. A holland híd — Európa legnagyobb ívhídja — szigete­lése egy bajor laboratórium­ban kifejlesztett habosított anyaggal egyszerű eljárással történik: a folyékony nyers­anyagokat egy habosító gép segítségével meghatározott arányban összekeverik és fel­szórják a híd alsó felére. A keverék vegyi reakció következtében íelhabosodik. Az anyag rövid időn belül megkeményedik. A rezgésál­ló réteg erős szigetelő hatása lényegesen késlelteti a hőeltá­vozást. Ennek segítségével megakadályozzák, hogy a hí­don előbb alakuljon ki jég­kéreg, mint az utak felületén. Felkészüllek fogadására Szervezéssel oldják meg... Reggelenként már fázósan húzzuk össze kabátjainkat, de a mezőgazdasági munkák végzé séhez igen kedvező az időjá­rás. A szántóföldeken mindenütt dolgoznak a gépek, szor­goskodnak a gazdák. Taron, a Május 1. Termelőszövetkezet földjein már 10. esztendeje Sándor József traktoros veti az őszi kalászosokat. Es a „faros”, a 61 éves örökifjú Sán­dor János bácsi ott áll a vetőgépen, ügyel a szerkezet minden mozdulatára. Az idén 340 holdon teszik a földbe az őszi búzát, de el kell még vet ni a többi gabonát is — kulcsár — Hetvenéves az IBUSZ Hetvenéves az IBUSZ. Ez bizony egy bő emberöltő. A 70 esztendős IBUSZ azonban képletesen szólva: fiatalos hévvel, temperamentummal dolgozik, szimpatikus felada­tot lát el: a ma modern ván­dorai előtt megnyitja öt vi­lágrész kapuit, élményekben gazdag utazásokat kínál, ven- aégségbe visz és vendégül lát, s dinamikus partnereivel együtt a maga jól szervezett és jól programozott módsze­reivel megutaztatja és élmény- gazdagggá teszi az egész vilá­got. A 70 esztendővel ezelőtt megalakult IBUSZ RT egyike volt az európai földrész első utazási irodáinak. Kezdettől fogva kül- és belföldi utazá- sok szervezésével, idegenfor­galmi feladatok rendezésével és lebonyolításával foglalkozik. S az elmúlt hét évtized ele­gendő volt ahhoz, hogy ne­vét megismerje az egész vi­lág. Már az első 20 eszten­dőben kibővítette tevékenysé­gi körét és jogot szerzett a szállodák, éttermek, gyógy­fürdők és közlekedési válla­latok működtetésére. Az IBUSZ megalapításának 70. évében öt világrész 541 utazási irodájával van kap­csolatban. Külképviseletei megtalálhatók Európa min­den országában: Varsó, Prága, Berlin, Moszkva, Bécs, Frank­furt. Köln, Párizs, Brüsszel, Stockholm, London, Róma, Montreal. De az IBUSZ hat nagy nemzetközi idegenforgal­mi szervezet munkájában is részt vesz. Így azután nem csak a magyar embert kíséri külföldi útjára, de a külföldi testvérvállalatok és -partnerek segítségével minden igényt kielégítően szervezi meé a külföldi vendégek magyaror­szági túráját, a vízum beszer­zésétől a társas- és egyéni utak szervezésén keresztül, a speciális rendezvényig. Tö­rekszik a szocialista Magyar- ország életének bemutatásá­ra. A hetvenesztendős IBUSZ 1800 alkalmazottjából Salgó­tarjánban tizennyolcán dol­goznak. Nem nagy ez a lét­szám, de az a munka, amit Nógrád megye lakóinak, kü­[őri nc<^r* A<; Íz-”— nyéke dolgozóinak érdekében kűej lenek, annal figyeiemre- meitoDö. SoKan emiekeznek meg arra, amatőr a salgotar- jám Állami Aruház sancaban egy íróasztalt szorítottak az IBUSZ-úgyek intézésére. Most gyönyörű, modern épületrész áll rendelkezésükre a varos főterén, a Pécskő Üzletház folytatásában. Az IBUSZ rá­szolgált és kiérdemli az irá- nyáoan tapasztalható megkü­lönböztetett figyelmet, hi­szen Salgótarján és környéké­nek lakói napról napra egy­másnak adják az IBUSZ-iro- da kilincsét. Évente a környék mintegy négy—ötezer dolgozójának te­szik lehetővé, hogy igényeik­nek megfelelően, öt világrész­be juthassanak el turistaként. A turizmus ilyen nagyarányú szervezésén túlmenően, éven­te mintegy 20—30 ezer dol­gozó keresi fel az IBUSZ- irodát belföldi és külföl­di menetjegyek vásárlása céljából. Ezenkívül szo­cialista brigádok részére is jelentős belföldi társasuta­zásokat bonyolítanak le. Fi­gyelmes útlevélszolgálatuk és bankszolgálatuk is van. S mindezt azért tudják az igényeknek megfelelő színvo­nalon ellátni, mert a salgótar­jáni IBUSZ-iroöa minden dol­gozója külön szakvizsgát tett munkakörének színvonalas el­látására, sőt szakmailag fo­lyamatosan tovább is képzik magukat. S ami az ünnepi krónikából nem maradhat ki: az IBUSZ salgótarjáni irodájának dolgo­zói a X. pártkongresszusra in­dított verseny alkalmából el­nyerték a Kiváló Iroda cí­met. Az 1970-es évben 55 millió forintos forgalmat bo­nyolítottak le, s miután ere­deti tervüket 150 százalékra teljesítették, az országos ver­senyben a rangos harmadik helyre kerültek. Ez évben azonban már 80 millió forin­tos tervet teljesítenek és így érthető, hogy Gyarmati Dénes, a salgótarjáni IBUSZ- íroda vezetője az 1970-ben ki­érdemelt Vállalati Kiváló Dol­gozó cím mellé, a 70 éves év­forduló alkalmával a Belke­reskedelem Kiváló Dolgozója 1»; A-*- -3 ">v-y^ ol Három járásból — szécsé- nyi, balassagyarmati, salgó­tarjáni és a rétsági járás két községéből vásárolják fel a napi 22—24 ezer liter tejet a szécsényi tejüzem vezetőt Harminchat termelőszövetke­zettel és négy állami gazda­sággal állnak üzleti kapcso­latban. Nagy a körzetük — 80—100 kilométeres —, s bi­zony kevés a tej, amit felvá­sárolnak. — Ha máról holnapra töb­bet kínálnának fel partne­reink, akkor sem okozna kü­lönösebb gondot a begyűjté­se, illetve feldolgozása — kezdi a beszélgetést Illauitz Elemér, az üzem új vezetője. — Majd ha a szarvasmar­haprogram végrehajtása meggyorsul — vetem közbe. — Csak minél előbb tör­ténne meg. — Honnan várnak majd több tejet. — A közös gazdaságokból és háztájiból egyaránt. Az utóbbi okoz gondot. Eddig ugyanis a háztájiból szárma­zó tej egy részét a gazdák maguk használták, illetve dolgozták fel, vagy eladták a szomszédoknak. Január else­jétől kedvezőbb lesz, ha a háztájiban termelt tejet ne­künk adják át. Begyűjtése azért okoz gondot, mert a falvakban nincsenek tejcsar­nokok. Számításaink szerint várhatóan naponta 1500 li­ter plusztejet kapunk majd. Ennek a mennyiségnek 50 százalékát a jelenlegi felvá­sárlási módszerrel be tudjuk gyűjteni. A másik 50 száza­lék felvásárlására még csak keressük a megoldást. Re­méljük, valahogy megtalál­juk— vélekedik a telepveze­tő. — A tej árának emelésé­vel együtt növelik a minősé­gi követelményeket is? — Igen. Szigorítjuk az át­vételi követelményeket. Meg kell mondani, hogy a ve­lünk üzleti kapcsolatban álló mezőgazdasági üzemek közül többen el sem tudják kép­zelni, hogy ne vegyük át tőlük a gyengébb minőségű, alacsony szárazanyag-tartal­mú. nevezzük nevén a gyé­reket. vizes tejet. A jövőben, ha vizes lesz a tej, nem vesz- szük át, mert a nagyobb felvásárlási árért jobb minő­ségű tejet kívánunk. Ez tel­jesen összhangban van a kormány elképzeléseivel és a fogyasztók jogos igényeivel. Egyébként a most feldolgo­zásra kerülő tej 6o százalé­kát mélyhűtött, 40 százalékát pedig vízhűtött állapotban vesszük át. Módunk van ar­ra, hogy egy-két esetben, ahol erre szükség van, hűtő­berendezést vásároljunk a közös gazdaságnak. Ellenér­tékét tejben kérjük tőlük. Ilyen irányú segítőkészsé­günket visszautasították, mondván: nincs pénzük rá, pedig nem nagy összegről, 16 ezer forintról van szó — hangsúlyozza az üzemvezető, majd hozzáteszi: — a vissza­utasítás nem keserít el ben­nünket. Tudjuk, hogy ahol ma még nem oldották meg a hűtést, ott később úgy is rájönnek, hogy más út nincs, ha a tejért a felemelt árat meg akarják kapni A tejfeldolgozó berendezé­sek kapacitása mellett vajon az egyéb berendezések alkal­masak az esetleg megnövek­vő tejmennyiség feldolgozá­sára? — Eddig a tüzelőtechnikai berendezések nem voltak a legtökéletesebbek. Ez a ka­zán — mutat az udvaron mellettünk álló lokomobilra — biztosította a szükséges gőzmennyiséget. Helyébe rö­videsen két olajkazánt he­lyezünk üzembe. Ebből az egyik állandó tartalék lesz — így az üzemvezető. — Lesz még más jellegű változás is? — Igen. Nagyon rossz ál­lapotban vannak a tejszállí­tó tartálykocsik. A meglevő négy közül általában kettő kényszerpihenőben van. így hát a megmaradó kettővel kell időre lebonyolítani a feldolgozásra váró tej be­szállítását. Eddig még egy­két kivételtől eltekintve nem volt különösebb fennakadás a szállításban. Gyöngyösi ki- rendeltségünkön a szállítási vállalat főmérnöke megígér­te, hogy jövő év elejére ka­punk két új tejszállító ko­csit. A_ jelen gondjainak és a jövő elképzeléseinek ismere­tében azon munkálkodnak az üzem dolgozói, hogy ez évi 56 millió forint értékű termelési értéktervüket ma­radéktalanul teljesítsék. Amennyiben ez sikerül, ak­kor 8 niillióval többet ter­melnek mint az előző évben, majdnem azonos feltételek, azonos körülmények között, jobb munkaszervezéssel. V. K. Ezen a napon, délelőtt, fél tizenegykor nem volt ott a szokásos kávé a főosztályve­zető asztalán. Csengetett: — Ilonka, kérem, elfelejtette a kávét. Már két perccel el­múlt fél tizenegy. — Nem felejtettem eL — Hogyhogy nem felejtette el? — Nem akartam kávét főz­ni. A főosztályvezető a csodál­kozástól nem tudott szóhoz jutni Ilonka folytatta: — A munkatörvénykönyv engem nem kötelez arra, hogy kávét főzzek. ósoda a hsvalalban "SfSSSS'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSySSSSSSSSSSSSSSS/SMfSSSSSSSSSSS. És kiment. Kemenes kopogott. — Behoztam az Eximpexim aktáit. A főosztályvezető aláírta és megkérdezte: — Azt hiszem, jó volt ez az elgondolásom. A Kimiért- ügyben szerencsés kézzel nyúltam a dologhoz. Nemde? — Nekem különvélemé­nyem van. Szerintem sok hi­ba van a szerződésben. — Miért, mi a maga elgon­dolása? — Nem fontos, hogy mi a véleményem. Úgyis mindig az történik, amit ön elgondol. Akár helyes, akár nem. Kemenes távozása után a hivatalsegéd lépett be. A pos­tát hozta. A főosztályvezetőnek hiányzott a kávé. Éhes is volt. — Kérem — mondta —, le­gyen szíves, hozzon két zsem­lét, öt deka sonkát és egy duplát. A poharat fedje be, nehogy nagyon kihűljön a ká­— Bocsánat — szabadkozott a hivatalsegéd —, tegnap ér­tekeztem a Műanyagtörszt egyik hivatalsegédjével. Azt mondta, hogy a hivatalsegéd nem köteles uzsonnáért sza­ladgálni. Bocsánat, hogy meg­fogadtam a tanácsot A főosztályvezető a fejéhez kapott. Mi van ma itt? Ami­kor azután Mecsekiért telefo­nált, és az azt üzente, hogy sürgős munkát kell befejez­nie, amit tizenkettőre a mi­nisztériumba kell eljuttatni, ezért nem tud feljönni, jöj­jön le hozzá a főosztályveze­tő, pulykavörös lett a mé­regtől, és bevett két andaxint. 5 maga ment ki vízért, nem mert Ilonkától kérni. A lány éppen telefonált, mikor ő visz- szaérkezett a vízzel. Ezt mond­ta a telefonba: — Itt van, bent van, de azt mondta, hogy ha ön telefo­nál, mondjam azt, hogy há­zon kívül van. Mit csináljak? A főosztályvezető szédülten ment haza, rossz éjszakája volt, és másnap szinte félve ment be a hivatalába. Ilonka nagyon kedvesen fo­gadta, pont fél tizenegykor hozta a kávét. Később Keme­nes bekopogott egy aktával, és áradozva mondta: — Ez a tranzakció bölcs el­gondolás volt. Egyike főosz­tályvezető elvtárs ragyogó öt­leteinek. A hivatalsegéd később meg­kérdezte: — Hozhatom a sonkát? Lá­tom, kávé már volt. Azután Mecsekinek telefo­nált — Nincs sürgős dolga? — kérdezte tőle. — Ha főosztályvezető elv­társ hivat, nem lehet sürgő­sebb dolgom. Rohanok! Újból a hivatalsegéd jött be. A déli újságot hozta. Az első oldalon színes riport hirdette: „Beszámoló a teg­napi különlegesen különleges világnapról”. Palásti László 6 NÓGRÁD — 1972. október 26., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents