Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-26 / 253. szám
ézandai kilátások Ma indul Több a vaj, mint a baj... — Terem a baj. ha nem vetiK is — mondogattak keserűen az elmúlt év végén Szandin. Ami igaz, az igaz: nagyon rosszul állt a Lenin Térti előszövetkezet szénája. Másodszor is szanálni kellett. A veszteség és alaphiány meghaladta a félmillió forintot. Az úi elnök — Keresztes János — és ugyancsak „friss” munkatársai korántsem voltak irigylésre inéltó helyzetben. 2 A helyzet közel egy év alatt alaposan megváltozott. Minek köszönhetik sorsuk viszonylag gyors jobbra fordulását — kérdeztük a közös gazdaság agilis elnökétől. Bukósisakját előbb gondosan asztalra helyezte. Éppen a határból érkezett, a kukoricatörést ellenőrizte. — Abból kell kiindulnunk, hogy természeti és közgazda- sági adottságaink nagyon rosz- szak. Ezért a köves, lejtős, négyszáz holdnyi terület zömét legelősítettük. Ennek következtében sikerült az anyajuhok számát 700-ről 1200-ra emelni. — Ám, ami a legfontosabb: kis szövetkezetünkben megszilárdítottuk a munkarendet és -fegyelmet! Mércéket állítottunk, csak azért fizettünk, amiért megdolgoztak. Elképzeléseinket nem volt könnyű megértetni az emberekkel. Tavaly tavasszal például két hétig nem dolgozott senki. 3. Vezetők és tagok, valamint az alkalmazottak azóta megtalálták a közös nyelvet. Az intézkedéseket az emberért és uem ellenük hozták. Szigorúan előírták, hogy mennyi munkáért, mennyi ellenszolgáltatás jár. A kötekedő hangok egyre ritkábbakká váltak, a józan ész felülkerekedett. Az idén szinte emberfeletti munkát végzett a munkaképes korú tagság. — Vesztesége nem lesz idén a szövetkezetünknek — szögezi le lakonikus tömörséggel az elnök. — Sőt, tartalékokat is tudunk képezni! Szavainak értékét az tudja igazán mérlegelni, aki ismeri a közös gazdaság előtörténetét. Mintegy alátámasztásul bólogat Ambrus Károlyné a közös gazdaság főkönyvelője 4. Derűlátásuk, úgy tűnik, nem nolmi „kincstári” optimizmus. Egyértelmű tényekből vonják le következtetéseiket. Gabona- termésük például — ritkasága megyében — 2,6 mázsával jobb volt a tervezettnél. Alaposan felkészültek a betakarításra, korán hozzáfogtak, így az esős nyár kevés kárt tett a termésben. Például Tiszánápá- ról két kombájnt szereztek, így nem csodálható, hogy a 40 vagon kalászost augusztus 19-re betakarították. Rendelkeztek egy olyan fo- nóüzemmei is, amelyik nem hozta, hanem vitte a pénzt. Alapítási éve 1970. volt. Az akkori vezetők már börtönben ülnek. Felelőtlen, előnytelen vállalkozásba kezdtek, melynek megitták a levét. Azóta túladtak a fonóüzemen, de működtetéséből megmaradtak a tanulságok. 5. — Elkeserítsen elavult mezőigazdasági gépparkkal renAz analfabéta szó írástudatlant jelent, s a görög nyelvből került hozzánk. De jelenti — átvitt értelemben — a műveletlen, tudatlan, hozzá nem értő embert is. S ez nem véletlen, hiszen, aki írni- olvasni nem tud, önmagát Eosztja meg az ismeretek bővítésének legnagyobb lehetőségétől. Hazánkban a felszabadulás előtt mintegy 600 ezer analfabétát tartottak számon. A Föld lakosságának igen jelentős része — a legfrissebb adatok . szerint 783 millió ember — még ma is írástudatlan. A hazai analfabétizmus jelenleg — így fejezik ki a hivatalos jelentésekben — már nem számottevő. Ennek ellenére semmi okunk a megnyugvásra. Igaz ugyan, hogy a statisztika szerint 1930-ban még a lakosságnak 9,3 százaléka egyáltalán nem járt iskolába, az arány 1970-re már 1,8 százalékra javult — és ez viszonylag valóban nem nagy szám, alig 186 ezer ember... 1970-ben egy gépre 75 000 forint javítási költség jutott. Holott, a szántóterület fele megműveletlen maradt. Ezt a magas összeget tavaly már sikerült lecsökkenteni 45 000 forintra. Elértük, hogy négy évnél idősebb gépeink már nincsenek. Most vásároltunk három újabb lánctalpast. A korábbi években a könyvelési fronton sem volt minden rendben. Az akkori vezetők vásároltak egy drága és szép könyvelőgépet, csak arról feledkeztek meg, hogy senki nem tudja kezelni. A számtengerben viszont senki nem tudott eligazodni. Még az akkori főkönyvelő sem látott tisztán! Azóta az adminisztrációban dolgozókat csaknem teljesen kicserélték. Elkészült az idei háromnegyed éves mérleg, és túlzás nélkül megállapítható, hogy a számok biztató képet mutatnak. 6 Néhány szűk esztendő után bizakodnak a mostoha körülményekkel elszántan és keményen küzdő szandai szövetkezeti dolgozók. Ma már nyűgöd tabban alhatnák. Több a vaj, mint a baj — ez örökzöld szólás megvalósításáért Egyes megyékben eléri a 17 —18 ezer főt — a lakosság 3 —í százalékát. S ez akkor is így van, ha mindjárt hozzáfűzzük, a legtöbb helyen az elmúlt húsz év alatt több mint felére csökkent az analfabéták száma. Lehet játszadozni ezekkel a számokkal, viszonyíthatjuk más országokéhoz, kimutathatjuk, hogy még a fejlettebb országokban is akad ennyi írástudatlan. A tényeken azonban ez mit sem változtat. Ha átlagot számolunk is, azt Jelen ti, hogy megyénként legalább tízezer ember, amikor az aláírását kérik, csak keresztet rajzol a neve helyett, vagy legfeljebb a nevét tudja lekörmölni. Minden megyében egy nagyközségnyi ember számára a könyvesboltok kirakatai csak színfoltok, az újságok címlapjai csak tarka ákombákomok. A rohamosan fejlődő technika korában ennyi ember még az útjelző táblákat sem tudja kibetűzni. Együttműködés a III. kerület és megyénk fiataljai között Pest, Buda és Óbuda kerek száz esztendővel ' ezelőtt egyesült. Fővárosunk centenáriuma alkalmából megyénk pártbizottsága, tanácsa, KISZ-bizottsága és az MTS együttműködési szerződést kötött a budapesti III. kerületi megfelelő testületekkel, szervekkel. A megyei és a III. kerületi KISZ-bizottság megállapodása egy évre szól, és havi egy közös ren- flezvényt foglal magába. A sort a középiskolások nyitják meg: a középiskolai klubok tagjai találkozót szerveznek. Erre ma Balassagyarmaton, a Balassi Gim. názium klubjában kerül sor. A III. kerületi fiatalok bemutatják a régi Pestet, Budát és Óbudát, szólnak a mai Budapestről is. A klubtalálkozó egyben kölcsönös tapasztalatcsere is lesz, megvitatják a fiatalok a szabad idő hasznos, kellemes eltöltésének módszereit, kereteit, a szórakoztató formában történő politizálást. Jövő hónapban a budapesti fiatalok részt vesznek a salgótarjáni Aurora ’72 fesztiválon és ott lesznek a Gusztáv-aknai munkás- mozgalmi emléktúrán. Decemberben az ifjúsági szocialista brigádvezetők és az ifjúmunkások találkozójára kerül sor. Az együttműködési megállapodás keretében közös testületi ülést is rendez a két KISZ-bi- zottság. Ennek témája a budapesti vállalatok megyénkben működő üzemei, telepei koordinációs bizottságainak működése. Közös rendezvény lesz a VIT-sport- akció teremkupa-bajnokság és a Az UNESCO teheráni világ- kongresszusán 1965-ben határozták el, hogy világszerte harcra búzdítanak az írástudatlanság felszámolásáért. De nemcsak abszolút írástudatlanság létezik. Van átmeneti állapota is ennek. Van olyan, aki csak éppenhogy elvégzett egy-két iskolai osztályt, aztán kimaradt, igénye, műveltsége, szellemi felkészültsége alig különbözik az írástudatlanokétól. S ezeket ki tartja számon? A felkutatásuk is nehéz, mert rejtőznek, szégyenkeznek, leplezik tudatlanságukat, s takargatják ezt még a hozzátartozók is. Nem nagy ügy az a megyénkénti egy-két százalékos analfabéta, mondhatja bárki, kár ennyit beszélni róluk. De, ha ez alatt nemcsak írástudatlant, hanem az alapvető műveltség megszerzéséből kirekesztett embert is értünk, már nem lehetünk közömbösek. Van még tennivaló bőségesen. F. Tóth Pál delkeztünk — folytatta Keresztes János. — Jellemző nem keveset tettek az idén. adatként említem meg, hogy - Rozgonyi István ANALFABÉTÁK nak feltételeivel és eszközrendszerével segítenie kell, hogy ez az objektív hatás egyre tudatosabbá váljon. A végrehajtó bizottság középtávra szóló határozata a propagandamunka számára feladatként szabta meg, hogy helyezze előtérbe, segítse az érdekek reális értelmezését, megértését. A párt politikájának tudatos támogatásához alapvető feltétel, hogy minél többen felismerjék az egyéni érdekek megegyezését a társadalom egészének érdekeivel. A szocializmus erejét nem lehet csak az egyéni fogyasztás mennyiségével mérni. Az ország, a megye, a vállalat fejlődése a közösség és egyben az egyén gazdagodása is. A dolgozók a termelői és a fogyasztói érdek közötti ösz- szefüggéseket egyre inkább felismerik. E felismerés általánossá válásához azonban hosszas eszmei-politikai munkára van szükség. Ma még gyakran hallani üzemi dolgozóktól, hogy „nem vásárolják saját vállalatuk termékeit, vagy nem szívesen dolgoznának az általuk gyártott gépekkel”. A bírálat sokszor jogos, csak éppen a pozíció, ahonnan a bírálat elhangzik, nem megfelelő. Az ilyen és ehhez hasonló magatartás mindenképpen azt a szemléletet tükrözi, hogy az üzemekben dolgozók egy része a termelői és a fogyasztói érdeket szembeállítja, elválasztja egymástól. Pedig ezek szervesen, elválaszthatatlanul ösz- szefüggenek. A termelői érdeket jól csak úgy lehet képviselni, ha egyidejűleg a fogyasztói érdek is érvényesül. A kettő összhangja pedig egyet jelent a társadalmi érdek érvényesülésével. Türelmes, érvelő, meggyőző propagandamunkára van szükség, hogy ennek jelentőségét, a mindennapi életre, az élet- körülményekre gyakorolt előnyös hatását a dolgozók különböző rétegei megértsék, és tudatos cselekvésben érvényesítsék. A propagandamunka kiemelt feladatai közé tartozik, hogy segítse a szocialista demokrácia lényegének, a jogok és kötelességek egységének helyes felfogását, a közéleti tevékenység fokozottabb kibontakozását. A szocialista közélet fejlődésének feltételei közé tartozik a köz- gondolkodás alakítása, a meggyőződésből fakadó állampolgári magatartás fejlesztése. Ez a jogok és kötelességek ismemertetésénél többet követel. A közéletben az aktív részvétel tudatosságot, politikai műveltséget igényel. A tudatosan szocialista meggyőződésű emberek aktívabb, bátrabb résztvevői a közéletnek, természetes szükségletük a közösség érdekében végzett munka. Társadalmunkban a közéleti lehetőségek nagymértékben kibővültek. Ugyanakkor a lakosság egy részében még nincs olyan igény, hogy éljen a szocialista rend nyújtotta ez irányú lehetőségekkel. Ezért alapvető, hogy a propaganda- munka segítse kialakítani a politikai műveltségnek azt a szintjét, amely nélkülözhetetlen a társadalmi jelenségek reális megítéléséhez, a helyes politikai állásfoglaláshoz. A tömegpropaganda-munká- ban figyelembe kell venni megyénk helyzetét, fejlődésének sajátos tényezőit és feltételeit. Így többek között a szénbányászat nagyarányú csökkentését és ezzel összefüggésben az új ipartelepítést, valamint a nők és a fiatalók növekvő részvételét a termelésben. Megyénk munkásmozgalmi múltjából adódóan a tömegpropaganda megyei rendszerének kialakítását befolyásolja a párttagságon belül az idős párttagok viszonylag ma-' gas aránya. A propagandamunkának a megyében továbbra is központi feladata, hogy foglalkozzék a gazdasági építőmunka kérdéseivel, a IV. ötéves, terv célkitűzéseivel és feladataival. Az elkövetkezendő években előtérbe kerülnek azok a tömegpropaganda-tan- folyamok, amelyek feldolgozzák a pártnak a szocializmus építésében követett és alkalmazott elveit, közvetlenül kapcsolódnak a reális közgazdasági szemlélet és ezen keresztül a szocialista közgondolkodás formálásához. A propaganda a politika megvalósításának sajátos te- , rülete. Fő feladata, hogy megvédje, magyarázza és elfogadtassa a párt politikáját, szocialista szellemben neveljen és mozgósítson a politikai célkitűzések gyakorlati megvalósítására. A politikai oktató-nevelő munka hatékonyságának növelésével fokozottabban hozzájárul, hogy a hallgatókban egyre jobban kialakuljon a reális társadalomszemlélet, hogy megismerjék és megértsék a társadalom adott fejlődési szakaszában a szükségszerű feladatokat és azok hatását az ország fejlődésére, az életkörülmények alakulására. S amilyen mértékben szinteti- zálódnak ezek az ismeretek, abban az arányban válnak a tettek tudatossá, ami a szocialista embertípus legfontosabb kritériuma. Ebből következik, hogy amikor a szocialista propaganda befolyásolja az emberek magatartását, ugyanakkor fejleszti az egyén gondolkodását, gyarapítja a humánus értékeket, s ezzel hatékonyan szolgálja az új személyiségtípus kialakulását. Róth Józsefné a megyei pártbizottság munkatársa A patyolat Manapság már nem idegenkednek az asszonyok a patyolattól. Sőt egyre több munkát adnak a tisztítóvállalatnak. Főleg a felsőruhák tisztíttatása egyre népszerűbb. Bocsó Fe- renecné Gagarin Szocialista Brigádja végzi a felsőruha-kikészítést — hibátlanul. A brigádvezető Lantos Sándornéval, aki a Könnyűipar Kiváló Dolgozója címet is elnyerte, a kényesebb, igényesebb ruhadarabokat külön gonddal tisztítják A megnövekedett igényeket külön műszakok beállításával, túlórázással igyekeznek kielégíteni a vállalatnál. Nemrégen vietnami felajánlást szerveztek, szabad szombatjukon 5072 Ft értékű munkát végeztek. A vállalat hat szotialista brigádja már készül a november 7-i ünnepségre, hulladékot gyűjtöttek, s az ezért kapott pénzből megvendégelik munkatársaikat. Nemrégen új felvevőhelyiséget nyitottak a helyijáratú autóbusz-pályaudvar mellett. Ez megintcsak növelte a forgalmat, de semmivel nem csökkentette a központban levő felvevőhely forgalmát, ahova főleg a közületi megrendelők járnak. Az első féléves tervüket 100 ezer forinttal túlteljesítették, ezzel is megtoldva a Nógrád megyei Patyolat Vállalat eredményességét. Ungvári Lászlóné és Orbán Mária felvevők, a tisztításra váró textíliákat rendszerezik. Kulcsár József képes beszámolója NÓGRÁD - 1972. október 26„ csütörtök 3
