Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-25 / 252. szám

MA! KOMMENTÁRUNK Szükség van-e segítségre? Az időjárást illetően minden úgy történik, ahogyan azt ,,megjósolták” a hozzáértő szak­emberek. Esik, hideg van, a hét elejére az alacsonyabb fekvésű területeket is beborítot­ta a hó. Csak abban nem történik minden úgy, ahogyan a mezőgazdasági dolgozók an­nak 'idején eltervezték, hogy minden per­cet kihasználva, segítséget kérve az ipari vállalatoktól, dolgoznak az őszi mezőgazda­sági munka sikeres elvégzése érdekében. Ha a hét eleji hóesés tovább folytatódik, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülhetünk. A közös gazdaságokban a kukoricának ti­zennyolc—húsz százalékát takarították be, a cukorrépának az ötven százalékát. Igaz, a ta- lajelőkészítéssel megugrottunk, a vetés is job­ban halad, mint, a kezdetben. De amíg termés van a földeken nem lehet megnyugvás. , Az elmúlt héten néhány üzemben mintha belefáradtak volna a munkába, néptelen volt a határ, pedig a kukorica még jóformán érintetlen maradt. Várható volt, hogy bizo­nyos fokú fáradság erőt vesz majd a mező- gazdasági dolgozókon. Eddig nagyon hajráz­tak. De ennek a fáradságnak most, amikor az időjárás fokozottabban veszélyezteti a munkát, nem szabad, hogy bekövetkezzék. A termésről van szó, arról, hogy most módjuk van pótolni a nyárban elszenvedett vesztesé­geket, ha szívósan folyik a munka mindad­dig, amíg teljes egészében be nem fejezik az őszi mezőgazdasági teendőket. Ahol az emberek kimerültek és láthatóan nem bírnak a feladattal megbirkózni, segítsé­get kell kérni. Van erre mo6t mód. A Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium munkaügyi és szociálpolitikai főosztálya a közelmúltban közleményt adott ki, amelyben kérik a vállalati dolgozókat, hogy az őszi munkákban közreműködjenek. Azoknak a vállalatoknak a dolgozóit, amelyek a NÉM felügyelete alá tartoznak, a minisztérium elő is segíti, hogy részt vehessenek a betakar!-“* tásban. Nálunk, a hegyes-dombos vidéken, kevésbé számíthatunk már elfogadhatóan jobb idő­járásra. A hét elején lehullott hómennyiség is erre figyelmeztette a mezőgazdasági dolgo­zókat. Nem arról van szó, hogy elmarasztal­nánk akár egyetlen tsz-t, vagy állami gaz­daságot is, hogy nem törődik a munkával. Nem erről van szó. Az is emberi dolog és számolni kell vele, ha az emberek belefárad­nak a nagy hajrába. Azzal sincs baj. hogy a rendelkezésünkre álló gépeket nem használ­nánk ki úgyszólván teljes kapacitással. De ennek ellenére Is torlódnak a feladatok és az előző éveknél erőteljesebb munkacsúcsok keletkeznek Egyébként erre utal a minisz­térium közleménye is. Ebből a helyzetből vi­szont csak akkor tudunk kilábalni — és ki kell lábalni! —, ha segítséget kérünk a mun­ka elvégzéséhez. A vállalati dolgozók időszakos közremű­ködéséről van szó, amit egyes gazdaságok nagyon ügyesen ki is használnak. A megyé­ből például több száz vállalati és nyugdíjas dolgozót vittek kukoricát betakarítani aZ al- vidéki gazdaságokba. Ez csupán azért érde­mel említést és némi iróniát, hogy közben Nógrádban a kukorica betakarításának jó­formán a kezdetén vagyunk. Vegyük csak igénybe mi is a rendelkezés­re álló munkaerőt. Egyetlen vállalat sem zárkózik el, hogy néhány napra fizetett sza­badságot adjon annak a dolgozónak, aki se­gíteni akar az őszi pagy betakarítási küzde­lemben. De természetesen főleg a mezőgaz­dasági dolgozóknak kell mindent megtenni a cél érdekében. Minden erőt koncentrálni kell most, mert mindig az utolsó erőfeszítések a legnehezebbek. — B — Teljesítés — pótvállalás Mozgó kirakatok Az ünnepekre készülnek ■ és meglepetést tartogatnak a vásárlóknak a Pécskő Üz­letház dekorációs műhelyé­nek kirakatrendezői. Az üz- Letház zsibongójában mozgó kirakatok várják majd a járókelőket november 8-tól. Minden kirakatban „moz­gás” lesz és biztos, hogy nagy sikere lesz a mozgó Télapónak, vagy a különböző effektusoknak. A kirakatok­kal a közelgő ünnepeket fi­gyelembe véve a rendezők a vásárlást is segítik. A moz­gó kirakatok mechanikáját Bedegi Attila kísérletezte ki, s jó része van a meglepetés­ben, mert nemcsak Salgótar­jánban, de országos viszony­latban is érdeklődésre tart­hatnak számot a mozgó ki­rakatok. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben 141 szocialista brigád tett felajánlást az idén a Szocialista cím meg­szerzésére, vagy megtartásá­ra, illetve magasabb fokozat elnyerésére. A megye legna­gyobb ipari üzeme dolgozói­nak mintegy 50 százaléka bagja a szocialista brigádok­nak. Ha azonban ide szá­mítjuk a vállalat két szocia­lista műhelyének és hét szo­cialista üzemének dolgozóit, akkor a gyár dolgozóinak 80 százaléka vesz részt a szo­cialista munkaverseny­mozgaloimban. A napokban megvizsgál­ták, hogy a szocialista mun­kaversenyben részvevők ’ ho­gyan teljesítik idei vállalá­saikat. Már az első féléves eredmények arról tanúskod­nak, hogy mind a szocialista brigádok, mind a nagyobb szocialista kollektívák túl­teljesítették a vállalások fél évre eső részarányát. A fél­éves eredmény — az éves 22 millió forintos vállalással szemben — mintegy 13 mil­lió forint teljesítést mutat. A háromnegyed éves eredmé­nyek is szép képet mutat­nak. Ügy látszik, hogy — a múlt évhez hasonlóan —az idén is sikerül túlteljesíteni a vállalásokat. A féléves eredmények alapján számos brigád pótvállalást tett. Panasz nyomában Gondoskodnak a voll mezőőrről — Igaz, én fogalmaztam meg azt az elkeseredett han­gú levelet — fogadott ben­nünket Dejtáron Molnár Sán- dorné. — Az édesapámról van szó, úgy érzem méltánytala­nul bántak vele a termelo- szovetkezetben. Az 53 éves Nagy Sándor alkalmazottként dolgozik a József Attila Termelőszövet­kezetben. Leromlott egészségi állapota miatt már korábban is sokat betegeskedett. Az idén május 12-től augusztus 28-ig betegállományban volt. Helyette a közös gazdaság vezetői új mezőőrt alkalmaz­tak. E változtatást később véglegesnek tekintették, mert — mint Mizera József fő­könyvelő, a szövetkezet párt­titkára elmondotta — véle­ményük szerint Nagy Sándor nem tudta ellátni kifogásta­lanul a mezőőri tennivalókat. A 3200 katasztrálig holdas kö­zös gazdaságban egy mezőőr­re nem kevesebb mint 1000 hold őrzése, a közösség va­gyonának óvása jutott. Manapság Nagy Sándor alkalmi mezőőri tennivalókat lát el. Mindig ott állítják szolgalatba, ahol az aktuális kampánymunkát végzik. Ezért viszont nem tudnak neki 1200 forintnál több havi fizetést adni. Ezt sérelmezi Nagy Sán­dor és leánya. Amikor Mizera József párt- tstkámak feltettük a kérdést, hogy mit szándékoznak tenni, habozás nélkül válaszolt. — Kötelességünk az ember­ről gondoskodni. Azokról is, akik csak könnyebb munka elvégzésére alkalmasak, mert betegeskednek. Nagy Sándor­nak is be kell látnia, hogy jelenlegi munkaköre betölté­séért nem fizethetünk neki többet. De &' jelenlegi állapo­tot nem tekintjük végleges­nek. A téli időszakban behoz­zuk őt a központi irodák fű­téséhez. Nem nehéz munka, hiszen olajjal fűtünk. A ve­zetőség a bérét is rendezni fogja. Mindezek után úgy tűnik, Nagy Sándor panasza hama­rosan orvoslást nyer. A ter­melési eredményék fokozása mellett Dejtáron nem feled­keznek meg a dolgozó ember­ről sem. Ám a panaszos ügyek elintézéséhez kölcsönös meg­értésre és bizalomra van szükség. Rosszindulatot pedig nem szabad feltételezni ott, ahol nincs, R. I. mely szerint a közigazgatás alapegysége a járás — a köz­ségi tanácsok szerepe, funk­ciója kerül előtérbe. Ezzel akarják az eddiginél jobban érvényesíteni azt az elvei, hogy a lakosságot érintő ha­táskörök a helyi tanácsokhoz tartozzanak, a legfontosabb helyi kérdésekben a döntés joga a községi tanácsé le­gyen. Ezzel tovább érősödik majd a helyi tanácsok állam- hatalmi jellege, módjában lesz a községi lakosság sa­játos igényeinek megfelelő in­tézkedéseket hozni. Elenged­hetetlennek tartják a demok­ratizmus fejlesztése érdekében a lakosság fokozottabb bevo­nását a tanácsi döntések elő­készítésébe. A tanácsi testület jelentő­séget azzal is hangsúlyozzák, hogy megszüntetik a tanács- elnökséget. E változtatással egyszersmind a tanácsi bi- iottságok és a tanácstagok egyéni, közéleti, közigazgatási tevékenységének hatékonysá­gát is növelni kívánják. Ugyancsak a tanács tekinté­lyét emeli, hogy minden olyan döntésre, amelyet a lakosság ellátása, a község fejleszté­se érdekében hoznak, a helyi tanács jogosult. A határozatok végrehajtásá­val, az igazgatási munkával kinevezett szakapparátust bíz­nak meg, amelynek élén a hív?1 '- ezető áll. E szakap­parátus munkáját a tanács ellenőrzi. A községi hivatal­nak két részlege lesz: a köz­ségi iroda és a mezőgazdasá­gi szolgálat. (Ez következik a mezőgazdaság sajátos hely­zetéből.) A hivatalvezető nem tölt be tanácselnöki tisztsé­get. A tanács saját tagjai kö­zül választ tanácselnököt és tanácselnök-helyettest, akik társadalmi megbízatásban lát­ják el tennivalóikat. Törek­véseik középpontjában az az elv érvényesül, hogy a ta­nács legyen működési te­rületének gazdája. A testület és szakapparátusa nagy gon­dot fordít valamennyi taná­csi és nem tanácsi szerv együttműködésére, a közös feladatok koordinálására, kü­lönös tekintettel a gazdasági és társadalmi lehetőségek együttes kihasználására. Sokat törődnek a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek, szociális-kultúrális ellá­tásának javításával. A tanács körzetében működő vállala­tok, intézmények szociális alapjait igyekeznek közösen, a tanács által összehangolt módon felhasználni. A községi tanácshoz lea­dásra tervezett hatáskörök ki­terjednek több mezőgazdasá­gi, egészségügyi, kereskedel­mi, kisipari, erdő- és vad­gazdálkodási, • építésügyi fel­adatra, s mindezzel szintén a községi tanács tekintélyét erősítik. A tanácsi bizottsá­gok szervezete, működése, feladatai hasonlítanak a mi tanácsi bizottságainkéhoz. A községi tanács bizottságai út­ján vizsgálja a szakigazgatá­si tevékenységet, amelyről egyébként a hivatalvezető évenként a tanácsnak is be­számolt Lesz is miről beszá­molnia, hiszen egy községi tanácshoz 8—10 falu tarto­zik. A falu társadalmi életé­ben nagy szerepet kap a fa­lugyűlés, amely állást foglal mezőgazdasági, termelési, egészségügyi, közbiztonsági, tűzvédelmi, kulturális és más kérdésekben. A falugyűlésen elhangzott észrevételeket, ja­vaslatokat a soltész — a mi szakigazgatási kirendeltségve­zetőinknek megfelelő tisztség — továbbítja a tanácshoz, a tanács határozatait pedig is­merteti a lakossággal. A z államélet, a tanácsok mélyreható átszervezése, a községi tanácstörvény megalkotása természetesén bo­nyolult feladat. Kiterjedt tu­dományos munka előzte, . il­letve előzi meg, amelynek so­rán elméleti és gyakorlati szakemberek között szoros kapcsolat, együttműködés ala­kult ki. Nem ritka, hogy tu­dományos kutató tanácstag­ként szerez gyakorlati ta­pasztalatot, vagy éppen a ta­nácsi dolgozók közül kerül­nek ki — gyakorlati tapasz­talataik elemzése, elméleti összegezése révén — tudomá­nyos szakemberek. Újabban szívesen alkalmaznak több te­rületen szociológiai vizsgála­tokat is. Látogatásunk alkalmával megállapítottuk, hogy a nagy horderejű lengyel gazdasági, politikai, társadalmi reform- törekvések, köztük az álta­lunk tanulmányozott tanács- rendszer fejlesztése a szocia­lizmus teljes felépítését, a gyorsabb ütemű társadalmi, gazdasági, kulturális haladást szolgálják. Számunkra örven­detes az a tén/, hogy a ta­nácsi munka fejlesztését, a községi tanácshálózat korsze­rűsítését, az államigazgatási munka hatékonyságának fo­kozását, a hatáskörök rende­zését — legalábbis ami az alapelveket illeti — sok te­kintetben hozzánk hasonló módon kívánják megoldani. Számos, korábban nálunk is lezajlott vita ugyancsak ha­sonló módon áll lezárás előtt: a tanács jellege, a tanácsi szervezet kettős irányítása, az önkormányzat, az elkülönülő államhatalom és államigazga­tás. Ez, ha közvetve is, de bizonyítja a mi tanácsfej­lesztési elveink helyességét. Ugyanakkor helyesen hangsú­lyozták, hogy hagyományai­kat, nemzeti sajátosságaikat, társadalompolitikai lehetősé­geiket messzemenően figye­lembe veszik. Kívánunk lengyel elvtár­sainknak sok sikert, nagysze­rű eredményeket a párt poli­tikájának megvalósításában, a tanácsrendszer továbbfejlesz­tésében. Szabnak, varrnak-kiválóan Kihasználják az átköltözés előtti utolsó pillanatokat is Ba­lassagyarmaton, a Budapesti Finomkötöttárugyár gyáregysé­gében. Az év végén ugyanis új üzemcsarnokot avatnak, ahol előreláthatólag 1200 főt foglalkoztatnak. Az üzemben főleg asszonyok dolgoznak, közülük igen sokan szakmunkások, s hogy még tovább javuljon a színvonal, további dolgozókat is beiskoláznak. Gyebnár Valéria az elmúlt esztendőben végzett, a kötszövö konfekciós szakmában, azonban márts tovább tanul: Budapestre járt minden héten, a ruhaipari szakiskola első évfolyamos hallgatója. A gyáregység teljesen fedezi tanulmányi költségeit Balassagyarmaton, az ügyes lányok, asszonyok főleg ex­portra készítik termékeiket, a szintetikus pulóvereket, gyapjú és jersey kötött holmijaikat. Csaknem 35 féle árut a Szovjetunióba és Franciaországba, ezenkívül 25 félét a belföldi piacra gyártanak. És a minőség mindenek­előtt! Meósuk a fiatal párttag, Deszkovics Erzsébet, aki egy­ben a KISZ-titkáruk is, és most kapta meg a Könnyűipar Kiváló Dolgozója címei. Szedlák Sándorné párttitkárral az export minőségét vizsgálják A gépteremben 250 nő dolgozik. És jól keresne:: ly ... ; „ közöttük kiváló dolgozók, tehát semmi panasz a munká­jukra. Ilyen Vetró Istvánná is, akinek havi átlaga 2 és fél ezer forint, de kapott már havi 3 ezret is. Főleg exportra dolgozik, mert megbízható, szép termékeket ad ki a kezéből Kulcsár József képriportja NÓGRAD - 1972. október 25., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents