Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-24 / 251. szám
A száxndik Tálasz ürügyén Szeptember elején kezdődött el lapunkban az az új akció, amelyet így ismerhetett meg az olvasó: Kitől, mit kérdezne? Tessék, itt a válasz. Sok más kezdeményezésünk mellett lassan már kéthónapos „múltra” tekint vissza a Kitől, mit kérdezne? A kezdet kezdetén csupán az ügyeletes riporterek partnereinek, informátorainak volt meg a lehetőség, hogy kérdést intézzenek az őket leginkább érdeklő kérdések tisztázására. Később — mint azt olvasóink is láthatták — sorra jelentkeztünk válaszunkban olyan kérdésekre is felelettel, amelyeket olvasóink telefonon intéztek a rovat vezetőjéhez. Megnövekedett azoknak az olvasóinknak a száma is, akik levélben küldték el kérdéseiket, s azokra is a lapban adtuk meg a Választ — különös tekintettel azokra, amelyek egy község, egy vállalat, üzem, vagy egy kollektíva munkáját kívánták segíteni. Pozitív értelemben beszélhetünk, szólhatunk azokról a jelenségekről, amelyek e tevékenységünket kísérik. Ennek kapcsán feltétlenül szólni kell azokról az emberekről, lapunk hűséges segítőtársairól, akiktől a kérdéseket és az azokra vonatkozó válaszokat kapjuk. Mint már elmondottuk, hogy telefonon és levélben egyaránt érkeznek kérdések. A válaszokhoz pedig a telefonon szerzett információk mellett felsorakoztathatjuk a telexet, amelynek ségítségével a megye határain túlra is továbbítottunk már kérdést, és kaptunk választ, őszintén és a köszönet hangján szeretnénk szólni azoknak a tevékenységéről is, akik közrejátszanak abban, ha nem tudunk a válaszadóval rögtön értekezni, kérdésünket lejegyzik és továbbítják a címzettnek, a válasz adására illetékes vezetőnek. Befejezésül ide kívánkozik még néhány megjegyzés rovatunk eredményeiről is. Például a karancslapujtőá ÁFÉSZ az ügyeletes riporterünket tudósítva, hogy 30 mázsa cementre volna rendkívül gyorsan szükségünk az olajtározó megépítéséhez, a kérés alig látott napvilágot, a szerkesztőség telefonján! már segítőtársak jelentkeztek a megye másik csücskéből, Drégelypalánkról. Többszöri kérdés- és válaszváltás után a napokban örömmel tapasztaltuk, hogy elkészült a Tar és Nagykeresztúr közötti út kátyúzása. Elhárították a balesetveszélyt a Nagymezőpuszta felé vezető úton, s még sorolhatnánk a példák sorát. Ehelyett azonban engedjék meg annak megállapítását, hogy a Kitől, mit kérdezne?, Tessék, itt a válasz — mint a nevében is benne van: keresi a választ, az Igazságot, az élet rfiinden- napjai által felvetett közérdekű problémákra, a kedves olvasóink által tolmácsolt kérdésekre. Eddig száz kérdésre érkezett meg a válasz. A századik válasz ürügyén ennyit kívántunk elmondani.- tj Asszonyuk a szalag mellett Több női dolgozó és fiatal tanul Pártunk X. kongresszusa nagy figyelmet . fordított a szakszervezetek munkájára. Megállapította, hogy eredményesen dolgoznak, de változatlanul nagy feladatuk a munkásosztály hatalmának védelme, erősítése, a szocialista társadalom fejlesztése, támogatása, a dolgozó emberek kommunista szellemben való nevelése. A szocialista demokrácia továbbfejlesztése megköveteli, hogy a szakszervezetek a dolgozókat felkészítsék feladataik végrehajtására, jogaik és kötelességeik gyakorlására. E feladatok megvalósításának egyik eszköze a szervezett szakszervezeti politikai oktatás. A ZIM salgótarjáni gyáregységének szakszervezeti bizottsága az 1972/73-as oktatási év előkészítését nagy felelősséggel végezte. A felkészülési Időszakban beszélgettünk a szakszervezeti tagsággal és a választott tisztségviselőkkel. A szakszervezeti bizottság tagjai és műhelybizottságaink a szervezés időszakában elismerésre méltó munkát végeztek. Gyárunk tíz műhelybizottságában a szakszervezeti politikai oktatásra 1531 fő jelentkezett. Ebben az oktatási évben két oktatási formát indítottunk. A „Társadalmunk időszerű kérdései” tanfolyamra 15 csoportban 706 dolgozó, közte 389 férfi, 317 nő, 214 fiatal és 334 szocialista brigádtag, a „Világ- politika időszerű kérdései” tanfolyamra szintén 15 csoportban 825 dolgozó, 426 férfi, 399 nő, 373 fiatal, és 419 szocialista brigádtag jelentkezett. E számokból látható, hogy a nők és a fiatalok aránya a szakszervezeti oktatásban nőtt, női dolgozóink 54 százaléka tanul. Kedvezően alakult a fiatalok aránya is, a fiatalok 51 százaléka, a szocialista brigádok 67 százaléka bekapcsolódott a .szakszervezeti oktatásba. • Molnár István, ZIM salgótarjáni gyáregysége Kulcsár József felv. Megjelent a Delta új száma A Mars és a Jupiter esetleges élővilága után nyomoznak világszerte az űrkutatás eddigi eredményei alapján a csillagászok és a biológusok. Megállapításaikról és feltételezéseikről részletes cikkben számol be a Delta tudomá# nyos magazin új száma. Másik cikkében összefoglalja az atomfizika néhány fontos tisztázatlan kérdését, bepillantást enged a tenger alatti régészeti kutatások, valamint az ókori csillagászati berendezések világába, Ismerteti a legújabb utasszállítórepülőgép-tipuso- kat, az új szovjet elektron - mikroszkópokat, cikket közöl a telefon jövőjéről, a közlekedési útvonalak biztonsági berendezéseiről, a bénult zsi- gereket villamossággal gyógyító új magyar orvosi berendezésről, új genetikai ismeretek alapján elsőként kitenyésztett új állatfajról, $ szines képekben mutatja be a szőnyeg szerepét a korszerű lakásokban. Delta-lexikon, számos hir, képes információ, találmány és újdonság teszi teljessé a lapot, amely ezúttal is száznál több — javarészt színes — látványos fotót közöl. kitől, mit kérdezne? TESSÉK, ITT A VÁLÁSI Kein Lajos, az Allatfor- galmi Vállalat balassagyarmati húsüzemének igazgatója kérdezi: — Lesz-e valami a Húsipari Tröszt által ígért rekonstrukcióból, mikorra várhatják, miben reménykedjenek? A helyzet egyre válságosabb. A rekonstrukció egyre sürgősebb! Szabó Berény, az Állatfor- gaimi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója válaszol telexén továbbított kérdésünkre: — Vállalataink a fejlesztési, bővítési, rekonstrukciós munkálataikat tervszerűen végzik az ipar, illetve a népgazdaság érdekeivel összhangban, a rendelkezésre álló beruházási fedezet által meghatározott ütemben. A Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat váci és balassagyarmati gyáregysége a IV. ötéves terv Időszakában a termelési szint tartására hivatott, ennek megfelelően bővítési, vagy rekonstrukciós munkák elvégzése a tervidőszakban nem szerepel. A döntést legutóbb a vállalat korszerűsített, IV. ötéves műszaki-fejlesztési tervének tárgyalásán, az 1972. május 18-án felvett emlékeztetőben rögzítettük. A tárgyaláson részt vett a vállalat központi főmérnöke, főkönyvelője, beruházási » főosztályvezetője, akik az aláírt emlékeztetőt megkapták. A szinttartó termelési feladatok ellátásához szükséges fejlesztéseket Balassagyarmaton is biztosítjuk. 1971-ben elkészült az új transzformátorállomáshoz, folyik az új kazánház építése, melyet még ez évben befejeznek és üzembe helyeznek. Az állatátvételt iparági szinten 1973-ban bevezetjük. Ennek feltéletett Balassagyarmaton Is meg kell teremteni a vágócsarnoki magaspálya átépítésével, mérlegek beszerelésével. Erre a költségfedezetet megadjuk. Géczi Imre, az MKM balassagyarmati szabadvezetékek gyárának igazgatója kérdezi a Salgótarjáni Kohászati Üzemek igazgatójától: — Jelenleg Miskolcról szállítják gyárunkban a horganyzott acélhuzalt. A kohászati üzemek fejlesztésé során nem nyílik-e lehetőség arra, hogy a horganyzott■ acélhuzalt Salgótarjánból szállítanák Balassagyarmatra? Antal Gyula, a kohászati üzemek igazgatója válaszol: — Kedvező választ adni sajnos, nem tudunk. A profil- me'gosztás miatt ugyanis az elkövetkezendő időszakban is csak az alacsony szilárdságú horganyzott huzalokat gyárthatjuk. A magas szilárdságú huzalokat, tehát a horganyzott acélhuzalt a jövőben is a diósgyőri „December 4.” huzalmű állítja elő.- tj Krugosor — Látóhatár Qroszul: Krugozor, magyarul: Látóhatár a címe a Szovjetunióban megjelenő és nálunk is kapható ifjúsági lapnak, vagy inkább hangos újságnak. Áz elbeszélések, versek, riportok, színházi tudósítások mellett ugyanis hat darab hanglemezt is tartalmaz. Ezeken a lemezeken a legnépszerűbb külföldi slágereken kívül sok kuriózum • is hallható; például Tolsztoj, Gorkij egy-egy nyilatkozata, a Szovjet Rádió első szünetjele, az első bemondók hangja, a nemzetközi kommunista vezetők nyilatkozata. Az érdekes. színes lap megyénk néhány könyvtárában már megtalálható, de egyéni megrendelésre is postázzák. A Krugozor, miután orosz nyelven készül, kiválóan alkalmas a nyelvtanulásra, nyelvgyakorlásra. Szóval, érdemes olvasni, hallgatni 1 Gimnazisták a Hosszúhegyen A pásztói és a prievidzai gimnázium tanárait és tanulóit évek óta szoros, baráti szálak kötik össze. A napokban a pásztóiak meghívására a prievidzai gimnáziumból száz tanuló érkezett, hogy magyar barátaikkal együtt részt vegyenek a hosszúhegyi szüreten. Az összesen 230 főből álló csoport október 22- én indult el Hosszúhegyre. A múlt évi közös akcióhoz hasonlóan az idén is sor kerül a munka mellett kulturális és sportvetélkedőre. A pásztóiak csoportját a legjobb tanulókból és a legjobb kollektívákból válogatták össze. A többi tanuló a helyi téesz- ben segít a betakarítási munkálatokban : a kukoricatörés- jen. A Szputnyik új száma Az orvostudomány hosszú időn át szinte tehetetlenül állt szemben az egyik legsúlyosabb betegséggel, az ízületi gyulladással. A sebészek kísérletei is kudarcot vallottak. Az ötvenes évek közepe táján, az akkor harmincesztendős Konsztantyin Szi- vas Szovjet orvos, aki ma a moszkvai Központi Sebészeti és Orthopédiai Intézet professzora, foglalkozni kezdett ezzel a problémával. Belső protézist javasolt a súlyos gyulladástól megtámadott Ízületek pótlására, s ezért nyugaton csakhamar „az ízületi gyulladás orosz Edisoná- nák” nevezték. A Szputnyik októberi számában „Ne nevezzenek Edisonnak” című cikkében Szívás professzor módszeréről és iskolájáról olvashatunk. Hírt ad a folyóirat arról, hogy egy fiatal grúz csillagász új csillagot fedezett fel, elkalauzol 2500 méter magasságban a Pamir hegység egy különös botanikus kertjébe, ahol egy év alatt három métert nő a fiatal tölgy, egy tő paradicsomról pedig 11,5 kg piros, ízletes termést szüretelnek. Elvezeti az olvasóit a folyóirat a Vosztok úszótámaszpontra, amely a halászat szervezésében úttörőként szerepel. Fogalkozik az októberi szám kultúrával és művészettel is. Érdekes írás számol be arról, hogy a szovjet képzőművészeti múzeumok első számú problémája a látogatottság növekedése, az ú.n. „látogatási robbanás”, elkalandozhat az olvasó Ásztapovóban, ahol Lev Tolsztoj meghalt, s gyönyörködhet a Moszkva közelében levő Redoszkino község mesterei által készített miniatúrák élénk színeiben. Nem feledkezik meg a folyóirat a sakkrajongókról sem. A sportrovat az újfajta bokszkesztyű bevezetése körüli vitával foglalkozik, s felteszi a kérdést; „az új kesztyű változtat-e az ökölvíváson?” A Szputnyik könyvespolca folytatja a kilencedik számban elkezdett útleírást arról az ősi kereskedőútról, amely a mai Litvánia, Belorusszia és Ukrajna területén húzódik, S végül: megismerkedhetnek a Szovjatunió kulturális életének újdonságaival az olvasók. Mecsek-alji ciprusok A Mecsek-aljai védett fekvésű kertekben négy gyönyörű ciprusra bukkant dr. Vörös László Zsigmond botanikus, a pécsi Tanárképző Főiskola tanára. A szakirodalom eddig csak egy szabadon élő valódi ciprustövet tartott számon hazánkban. A pécsi fák korát 30 évre becsülik, ami e fajta esetében csecsemőkornak számít, hiszen a példányai a kétezer évet is'megérik. „Kétféle boldogság" Irodalmi presszó Balassagyarmaton Papp János előadói estje különleges helyet foglal el a balassagyarmati irodalmi presszó eddigi életében. Műsorának első részében a római császárságnak azt a korát választotta bemutatásra, amikor a történelem leghír- hedtebb zsarnokai éltek: Tiberius, Caligula, Claudius és Néró. Kevésbé ismert latin drámából szerkesztett Papp János közel ötvenperces műsorát. Caligulát Papp János alakította minden díszlet és eszköz nélkül. Magányosan állt ki, és végig egyedül játszotta el minden idegszálával éreztetve a bomlott agyú, beteges lelkű császár figuráját. Hátborzongatóan érzékeltette a helyzetet a sötét tónusú, olykor idegfeszítő magnózene és a hangszalagról recitáló szereplők hangja (Papp János egykori színművészeti főiskolás társai). A hűséges szerető, a síró Cezonia, a szép halált megverselő költők sora, Seneca sztoizmusa, és a pusztító magányt kereső Caligula mindmind hozzájárultak az este emelkedett atmoszférájához. Papp János gondosan bontotta ki a tragédiát: a zsarnoktól való félelemről, a létbizonytalanságról árulkodtak a dialógusok, de arról is, hogy voltak bátrak is, akik lázadtak az élet örömeit, a legszentebb emberi kapcsolatokat tagadó embertelen uralkodók ellen. A műsor második része már oldottabb volt. Az elmúlást az élet vidámabb hangjai váltották fel. Az antik drámát a modem líra. Shakespeare szohettjeit József Attila legszebb szerelmes verseit tolmácsolta Papp János, nagyon rokonszenvesen. Sose volt teátrális, a hangja sem volt fülsértő, amikor vívódott, szorongott, gyilkos parancsokat osztogatott. A „Kétféle boldogságról” a műsor után beszélgettünk Papp Jánossal. Elmondta, hogy az első résszel, mint önálló műsorral is szerepelt már Szegeden, Miskolcon, Egerben, Debrecenben és még vagy harminc helyen. Maga szerkesztette az egész műsort. A versek egymásra építésével, a képek sorába Iktatott versidézetekkel, az egyes szituációk megkomponálósával, a zenei aláfestésével Papp János nagyon újszerű és nagyon érdekes műsort mondhat magáénak. Színházi szerepelnek a száma sem kevés, ha azt vesszük, hogy három éve végzett a Szín- művészeti Főiskolán, Búcsúzóul szerényen megjegyezte: — Lassan csak megjön a hírnév is,.. Biztos lehet benne Papp János, mert amilyen szerény, olyan tehetséges is, amilyen csendes, olyan szívós is. Elekes Éva
