Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-03 / 233. szám

Három körül tör rám az álmosság Éjszakai sütés A mindennapi kenyér szim­bólum. Nemcsak az alapvető táplálkozási minimum, hanem a biztonság jelképe is. Ma már természetes, hogy minden reggel friss kenyér, sütemény kerül a boltokba. Ha fennaka­dás van, reklamálók özöne ostromolja a Sütőipari Válla­latot. Pedig lehet, hogy nem is ők a hibásak. Arra nem gon­dol senki, hogy a hajnali friss kenyeret fáradságos éjszakai munkával sütik. LISZTHEGY ALATT Salgótarján és környéke négy üzemtől kapja a kenye­ret. Ezek közül a legnagyobb a 2. számú, amely, ha kell egymaga is el tudja látni a város kenyérigényét, sőt még szabad kapacitása is maradna. Lisztsilóiba 2189 mázsa liszt fér. Pillanatnyilag 4—5 napra valót, körülbelül 546 mázsát tárolnak. A liszt vegyelemzés után kerül a garatba, majd onnan csigával, illetve nagy sebességű légáramlattal a si­lók tetején levő szitákba. Meglepődtem, amikor közölték velem, hogy fejem fölött van a közel 55 tonnás liszttarta­lék. Három malom szállítja 84 kilós zsákokban az alapanya-, got. A zsákokat emberi erővel mozgatják. Nehéz munka. A silókból a 28 mázsa befogadó- képességű napi tartályokba kerül a liszt, onnan a dagasz­tóterembe. CSALÁDI CSÉSZE A dagasztóhelyiségben so­rakoznak az edények, az egy­kori dagasztóteknők utódai. Csésze a nevük, s ez illik is rájuk, mert formájuk a feke­tecsészékre emlékeztet, csak­hogy ilyen csészékben kényel­mesen elfér egy-egy család. Háromszáz kilogramm tészta a befogadóképességük. A ko­vászolást, a dagasztást gép végzi rúd végén van a keverőlapát, mely nyolc perc alatt ková- szol, s aztán hatórás érési idő elteltével 16 perc alatt tlj gép segíti a pékek munkáját a Nógrád megyei Sütőipa­ri Vállalatnál. A dagasztógép a hagyományos 30 perc helyett 3 perc alatt dagasztja a kenyértésztát. Sok és nehéz munká­tól mentesülnek így a pékek. Az ipari tanulók érdeklődéssel tanulmányozzák az új berendezést Munkája automatikus. Szíve­sebben dolgozna kisebb üzem­csukló vastagságú vas- ben, ahol kézzel formázzák a süteményeket, az mégis válto­zatosabb. A sodort kifliket Majer Sándorné alakítja vég­leges formájukra, és rakja be dagaszt. A munkát egy ember kilencesével a kelesztőládákba. végzi. Egy műszak alatt 26 Tempóra jár a keze, szinte ze- csészét kell megkeverni, da- nét lehetne szerezni hozzá. gasztani és kiüríteni. A csé­szék mozgatása is kézzel, izomerővel történik. A kész tészta surran tón kerül egy n} kell, meg aztán, énekelgetek magamnak. Ha én nem éneke szinttel lejjebb. PERCENKÉNT 18 VEKNI A surrantóból adagolóba, va§y°k. majd formázóba érkezik a tészta. Az ügyes kis gép pon­tosan két és negyed kilós ada­gokra szaggatja és hosszúkás, tojásdad formára alakítja a tésztát. Ebből lesz a kétkilós kenyér. Anda Gyuláné kezeli a gépet, amely szédítő tempót diktál. Percenként 18 cipóra valót dob ki, amit aztán sza­kajtókba raknak, kelni. Annyi­ra jól ismeri már a kenyér súlyát, hogy érzi, ha kevesebb, s egy mozdulattal visszadobja az adagot a tészatagyűjtő tar­tályba. Ahányszor megállítja a gépet, az első néhány vekni mindig kisebb. Egy kosárlab­daedzésen nem dobnak eny- nyit, nem beszélve arról, hogy a labda sincs kétkilós. 265 CELSIUS A szakajtókból kilencesével a kemence gördülő lapjára kerülnek a veknik. A szakajtó burgonyaliszttel van megszór­va, ez adja a fényes, piros színt a cipók tetején. Mielőtt beérnének a kemence fűtőte­rébe, meg kell vágni a felüle­tüket. Ezután az olaj láng ál­tal felhevített 265 fokos levegő süti ki a kenyeret. A 26 méte­res alagúton 55 perc alatt megy át a cipó. A SÜTEMÉNYEKET IS itt sütik, de a tésztát nem a dagasztóban, hanem helyben keverik. Itt van egy kissebb gép, ami azonban négyszer-öt- ször gyorsabban végzi el a dagasztás műveletét. Különfé­le okos masinák segítik az itt dolgozókat, van amelyik ki­szabja a tésztából az egy-egy süteményre való adagokat, a másik formálja, sodorja a kif­lit, hogy csak görbíteni kell, aztán kelhet és sülhet. Ezt a gépet Polónyi János kezeli. Halk szavú, szerény fia­talember. — Hány kifli megy át egy műszakban a kezén? — kér­dezem. — Nem számoltam — vála a hőfok azonban közel azonos. Ilyenkor, hűvös időben, már kellemes a meleg, de elkép­zelni is rossz, mi lehet itt nyáron. Berényi István, a termelési osztályvezető-helyettes — a ka­lauzom — némi nosztalgiával emlékezik vissza inaséveire, amikor még mindent kézzel csináltak. Azóta sokat segíte­nek a gépek, de a munka nem lett könnyebb. Egy embernek egy műszakban 24 mázsa ter­méket kell előállítani. Még ki­lek, akkor már nagyon beteg mondani is sok. A régi technológiával már csak a fi­nom -sütemények, kalácsok. — Nem unalmas a munka? — kérdezem. Nem — válaszolja —, siet­— Nem hagyja abba a mun­kát, sietni kell, hisz’ a gép fáradhatatlanul ontja a kifli­ket. — Három óra felé a legne­hezebb, akkor tör rám az ál­mosság, aztán már bírom reg­gelig — mondja, miközben fürgén rakja sorba a sütemé­nyeket. A sütés szakaszosan megy, bukták készülnek Ott keve­sebb a munka, de az mind kézzel megy. Nagy felelősség és szép fel­adat egy városnak kenyeret adni. S a fogyasztók nagyon gyakran elfelejtik, milyen ne­héz munkát végeznék a fe­hér köpenyes pékek. Gáspár Imre A kettős gonddal is megbirkóznak Mátranovákon A MEGYE iparstruktúrájá- kisebb hidakat, épület-vas- kát is Budapesten képezik és nak változásával naponta ta- szerkezeteket és zsiliprend- ott is vizsgáztatják majd. lálkozik az ember. Mátrano- szereket gyártanak majd. Az A mindennapi termelő- óák nemrégen még szénbá- utóbbiból most is készül ex- munka megszervezése mellett nyászatáról volt híres, ma portra. Egyiptomba szállíta- a fejlődés gondjai is állandó- már egyre inkább a vas- és nak majd egy 100 és egy 58 sultak. Jövőre már 93 milliós acélszerkezetek gyártásáról kilométer hosszú zsiliprend- termelési értéket várnak ettől emlegetik. A hajdani bánya- szerhez berendezéseket. Ezt az üzemtől, önelszámoló gyár- szok utódai és azok, akik még az idén szeretnék befe- egységgé szerelik át._ nemrég még a föld mélyén jezni és akkor nem lesz gond Épül már az út túlsó olda- dolgoztak, itt találtak munka- a tervteljesítéssel. Ián az úgynevezett négyes te­alkaimat a Ganz-MÁVAG új . . , lepen is egy könnyűszerkeze­gyáregységében. Aki eddig ^ NAGYCSARNOK, mar tei- tes gyártócsarnok. Jövőre te- jött, itt is maradt. Alig akadt íesen benépesedett. A nagyobb to alatt lesz a 12 méter széles olyan, aki búcsút intett az új gépek a helyükön ^ vannak, és 300 méter hosszú fedett szakmának. Mert új szakma Serény munka folyik itt is. gyárrész, amire ötmillió fo- ez. Szén helyétt acéllal kell Azt iS elmondják, hogy a rintot fordítanak. Jövőre már dolgozni. Az új munkafogáso- munkát, főleg az anyagmoz- fedett helyen dolgoznak az kát elsajátítani, a már meg- Satást segítő kisebb gépek is jjjén még szabadban munkál- szokott helyett újat megszok- folyamatosan érkeznek. Ezek kodó emberek. Ez még távol ni, nem egyszerű dolog. So- a célgépek a munkakörülmé- van, viszont az idei téli fel­kan vállalták ezt és azóta tan- nyékét javítják. Ahogy sike- készülés fokozott gondot igé • folyamokon képezték magú- rúl ® technikai, tárgyi — és nyel. kát, sőt, vizsgákat is tettek. tegyük hozzá — személyi fel- — A szerkezetek összeszerelé­Terjedelmes területet foglal tételeket megteremteni, úgy se az idén is a szabadban tőr­ei a Ganz-MÁVAG Mátrano- térnek át folyamatosan a tel- ténik. Vattaruhánk van már vákon. A zajos nagycsarnok jesítménybérezésre. Ma már elegendő a raktárban. A sza- elött hatalmas szabadtéri csaknem 600 ember dolgozik badtéren 20 nagy teljesítmé- üzem. Egy-egy kisebb védő- itt és jelenleg csak 250, akit nyű kokszkályhát állítottunk tető alatt hatalmas fúrógépek, teljesítménybérben foglalkoz- fet Ezekkel biztosítjuk a me- gyaluk, ollók dolgoznak. Sok tatnak. A vállalat erdeke, legedést. A nagycsarnokot fű­helyen villog a vakító fényű hogy minél előbb teljes ege- tőolajjal fűtjük. A koksz és hegesztő. A daruk csengetése sz®ben megvalósuljon az ősz- 0jaj mar jtt van. Reméljük- is állandósult, mert mindig tönzőbb bérezés. Ez egyébként nem lesz különösebb gond a van munkájuk. A nagy mére- egyéni érdek is, hiszen a hideg időben sem — válaszol- tek üzeme ez. Daruk, hídszer- munkás is a teljesítménytől ta a főmérnök. Megnyugtató, kezetek, vízelzáró ziiliprend- függően^ többet kereshetne, hogy minderre időben gondol- szerek készülnek itt, amelyek Nem véletlen, hogy sürgetik jak mind terebélyes, súlyos dara- bevezetését, ami viszont a bök. Vaslemezre kiterített rajz feltételek megteremtesere ősz- MATRANOVAKON meg a fölé hajolnak a lakatosok. Ho- tönöz. táj képe is megváltozik. Ál­gyan tovább? A művezető A munkásfelvétel állandó- landoan epul, izmosodik az magyaráz. Amott a hegesztés sült. A betanítás is. Most is új gyár és mind több ember­varratát simítja a köszörű, többen a vállalat budapesti neh kínál majd munkaalkal- Nagykalapáccsal egyenget- üzemében tanulnak. Több da- mat. nek. A csattogó zörej messzi- rukezelőre lesz szükség. Azo- Bodó János re hallatszik, jelezve, hogy é1 ez az új üzem és egyre in­tenzívebben termel. — Az idén már hetven- milliós tervünk van — újsá­golja Szabó László főmérnök. Az első fél évben elszállítot­tuk a nyolc híd vasszerkeze­teit. Ebből már jövő évi meg­rendelés is van. Csehszlováki­ába szállítunk majd komplett vasúti hidakat. Ugyancsak az első fél évben elkészítettük a Tisza II. vízlépcső hatalmas acélszerkezeteit. A Sió-csator­na vízelzáró szerkezete is itt készült. Most a legfontosabb munkánk a darugyártás. A meghajtómű késése miatt egy daru elszállítására később ke­rült sor. Most is várunk egy meghajtóművet, mert Ózdra kellene már az új daru. Az idén 32 darabot gyártunk. A Salgótarjáni Kohászati Üze­mek részére hármat készítet­tünk. Ózdnak, a Lenin Kohá­szati Üzemeknek és más vál­lalatoknak is szállítunk. A FÜTÖBER nagybátonyi új gyárához 64 tagból álló daru­pályát készítettünk. Ezeket a speciális igényeknek megfele­lően gyártjuk, általában 30 tonna teherbírásig. Egy-egy daru értéke a hárommillió fo­rintot is eléri. Ebben az üzemben a jövő­ben is középméretű darukat, Építeni a bizalmiak véleményére Minden negyedik dolgozó szakszervezeti munkás A nagybátonyi gépüzem társadalmi munka szervezésé- azután a szocialista brigádok szakszervezeti bizottsága . leg­utóbbi ülésén az egyik mun­kabizottság munkáját értékel­te. Az egyes számú villamos részlegnél közel félszáz szak- szervezeti tisztségviselő tevé­kenykedik. Ez azt jelenti, hogy *-es jelenség, hogy a munká- minden negyedik dolgozónak sok szókimondóbbak lettek, van valamilyen szakszervezeti Bátran mondanak véleri megbízatása. A munka társa- taggyűléseken, termelési ta- gyeíemmel kísérik munkáju- dalmasitásanak tehat megvan nácskozásokon és szocialista kát, segítenek a szocialista bri­az alapja. Vajon mennyire er- brigádértekezleteken. Nem rit- „jj*—a—i,„„a—i. ---------­v ény esül ez az üzemi, a szak- ka az sem, amikor leírják vé- szervezeti demokrácia fejlődé- leményüket vagy javaslatukat ről van szó, hanem a kollek­tív vezetés elveit mindig be kellene tartani. Az utóbbi időben örvende­társadalmi munkában megol­dottak. A műhelyek előtt be­tonoztak, a szellőzést és a te­tőt javították. A műhelybizottság gazda­ként foglalkozik a szocialista munkaversennyel. A részleg- . , nél 14 szocialista brigád .tevé- mondanak véleményt kenykedik. Rendszeresen li­gád tanácskozások szervezésé­ben. Figyelemmel kísérik a .. , - — - patronálok munkáját és ahol seben- Ezek értékét növeli, hogy szükséges, szóvá teszik a hi­A bizalmiak jó Összekötő m' kevesebb^ a személyes bákat is. Nem véletlen, hogy — - az üzemrész szocialista bri­gádjai kiváló eredményeket kapcsot jelentenek a tagság és probléma és több a közösségi, vezetőség között. A dolgozók illetve üzemi gond, a megöl- ^ __ __ ___________ ü gyes-bajos gondjaival, javas- úást segítő javaslat. Feltétlen érnek el a munkaversenyben, lataival rendszeresen íogiai- az üzemi demokrácia erősödé' koznak, összegyűjtik, továb- sének a jelei ezek. bítják azokat és a választ is megadják időközben, vagy ép- rétű de szé feladat annalí pen a havi bizalmimegbesze- ------­A szakszervezeti munka kü­lönböző ágaival, segélyezéssel, A szakszervezeti munka sok- beteglátogatással, üdüléssel külön albizottságok foglalkoz- ,. _ . _ , I aki másokért is tenni akar. En- nak. Az érétkelés jónak minő­les után. Sajnos, az egyenlő ndj az üzemrésznél általában sítette ezt a munkát. Általá- partner kérdésben mar nem fiatalok a szakszervezeti akti- ban úgy ítélték meg, hogy ez üyen egyértelmű a helyzet. vjstáki akik a továbbképzésen a műhelybizottság a többi kö- Egyes művezetők például mel- keresztül is igyekeznek megfe- zött az egyik legjobban doigo­1flk I j Tk velemen,yet lelni a velük szemben támasz- zó választott szerv. Nem vélet- olyan kerdesekben is, mint a tott követelményeknek. A beremelesre, jutalmazásra szó ló javaslat, ami egyébként kö­munkávédelmi őrök len az sem, hogy a részleg leg- oktatása utóbb a Nagy Októberi Szoci­is rendszeres. Az észrevételek, alista Forradalom évfordulójá­len_ne' A jövőben ennek napiózások ennek megfelelően ra új felajánlást tett. Az éves feltétlen érvényt kell szerezni. szaporodtak és a hibák kiiaví_ tervet december 10-ig 102 szá­A szakszervezethez ugyanis tasa, is gyorsuit. a biztonságra, zalékra teljesítik. Az ígéret nemcsak akkor kell fordulni a az egészségvédelem fokozására alapját a közös jó munkával szolja —, lehet vagy 16 ezer. gazdasági vezetésnek, amikor több javaslat is született, amit már megteremtették. Mai kommentárunk Terményszállitás A jóslások beváltak. Az őszi mezőgazdasági munka úgy alakul, ahogyan azt a hozzáértő szakemberek már az ara­tást követő hetekben megmondták. A nagy őszi munkacsúcs tovább növekszik. A szántásra, vetésre, a kapások betakarí­tására egyre kevesebb idő áll rendelkezésre, a munka pedig torlódik. Gondoljuk csak meg: az őszi gabonavetéseknek alig vagyunk túl az ötven százalékán. Községenként, járásonként rendkívül nagy a differenciálódás a munka végzésében. Be­érett a silókukorica, be kell takarítani. A rétek sarjútermé- sét, a lucerna negyedik és a vöröshere harmadik növedéké- nek a kaszálását is végezni kell. Közben megindult a kuko­rica törése. Szedhető a cukorrépa, törhető a dohány, még a burgonya nagy része is a földben van. Sok helyen elmaradt az istállótrágya kihordása, aminek elmulasztása — most a szántás idején — ismeretes, milyen hátránnyal jár a jövő évi termésre. A mezőgazdasági dolgozóknak a megpróbáltatásból tehát az idén bőven kijutott. Mindezek ellenére nincs ok a pánikra. Az üzemek többségben vezetők és a tagság meg­fontolt tevékenységével, ha olykor-olykor zavarva is az idő­járástól, de haladnak a feladatok végzésevei. Hollókőn ta­pasztaltuk például, hogy nagy körültekintetéssel szervezték meg a gépek tevékenységét. Ebben is a földeken végzett munka mellett, a terményszállításra helyezték a fő súlyt. Nem véletlen ez, hanem felismerése annak, hogy az őszi me­zőgazdasági munka végzésének sikere akkor igazi, ha a ter­més a raktárakba kerül. Mindenütt a megyében tapasztal­ható, hogy az emberek erejük maximumát fordítják a mun­kára. Nincs ünnep, a munkaidő is látástól vakulásig tart. Va­sárnap Litkén szinte minden földművelő ember talpon volt. Ahol megérett, törték a kukoricát és hordták. A fogatok a háztájiban segítettek, a gépek a közösben dolgoztak. Bercelen a közelmúltban azt mondta az egyik idős ter­melőszövetkezeti tag: a parasztember tisztában van azzal, hogy egész évi munkája csak akkor ért valamit, ha a ter­mést a tél beállta előtt biztonságba is helyezheti. Azt is mondta, hogy a földművelő embernek vérében van a ter­més betakarítása, de az, hogy beszállítják-e — a mai me­zőgazdasági rendszerben — nem rajta múlik. Igaza van a sokat tapasztalt berceli tsz-parasztnak. Ök kiássák a krump­lit, ha gép nincs is hozzá, jóllehet legtöbb helyen van. Le­törik a kukoricát, aminek többségét gépek hiányában saj­nos a megyében kézzel kell letörni. A szállítást azonban központilag, óramű pontossággal kell elvégezni. Említettük az elején, hogy mennyi feladat vár a gépekre más munka elvégzése érdekében is. Ezért kell gondosan szervezni a szállítást. És azért is, mert a betakarítást végzők munkamo­ráljára nagy hatással van, hogy időben és rendben behord­ják azt a termést, amit ők a földeken nehéz munkával szál­lításra készre tettek. Gépi erőből, különösen a terménymozgatás szempontjá­ból, nem rózsás a helyzete a tsz-üzemeknek. H a hozzászá­mítjuk a földeken végzendő munkát is, akkor a teherautók­ra számíthatunk, melyekből kevés van. Jó lesz felvenni a kapcsolatot a szállítóvállalattal, és igényelni a járművet. Legbeváltabb módszer azonban az, ha az üzemek egymást segítik, ha az egyik már előrehaladt az őszi munkával, míg a másik lemaradt. A tsz-ek egymást segítésében nagy szol­gálatot tehetnek az operatív bizottságok. A járásokban ösz- szefutnak a munka eredményei. Ebből megítélhetik, kiknek kell gépi segítséget nyújtani, és melyik az az üzem, ame­lyik erre képes is. Máris nagy társadalmi összefogás indult a termésbetaka­rításra. Vállalatok, intézmények, ezek között elsősorban az iskolák, tömeges munkaerőt küldenek a tsz-ekbe, betakarí­tani a termést, aminek elszállítását gyorsan kell elvégezni. A szállítóeszközöknek, a teherautóknak, a pótkocsikkal fel­szerelt vontatóknak készen kell állniuk a munkára. A nagy őszi munkacsúcsban a terményszállítás egy része a munká­nak, de nagyon fontos része, amire gondot kell fordítani, mert a megyében mi nem állunk jól szállítógépekben sem. — B — NÓGRÁD — 1972, október 3., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents