Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-19 / 247. szám

/'■"‘N W 1 i ii 1 ff f // „Csaíadi repülőgép Totójubileum A iégirorgaiom utasszáma évről évre emelkedik, nem is kis mértékben. Egyre nagyobb befogadóképességű, és egyre fokozódó sebességű gépóriások épülnek a világ repülőgépgyá­raiban, hogy minél gyorsab­ban, kényelmesebben, bizton­ságosabban juttassák el úti­céljaikhoz a „légi vándorokat”. A „gigantizmus” mellett egy másik tendencia is, foko­zatosan teret hódít a légi köz­íeKeaesoen: a kisebb gépek iránti igény. Az angol Britten— Norman cég a képen látható „családi repülőgép” gyártásá­val járul hozzá az ez irányú igények kielégítéséhez. A két- motoros — egyenként 260 ló­erős —, tízszemélyes „Islan­der” olcsó üzemű kis távolságú gép, melynek fel- és leszállá­sához csak minimális hosszú­ságú kifutópálya kell (szük­ség esetén, akár az autópálya betonját is használhatja erre a célra). A vele való közleke­dés nincs menetrendhez kötve, nem kerülhet a gép közleke­dési „dugóba”, aminek az előnyeit jól kihasználhatják a repülőgépet megvásárló cégek és magánszemélyek. Légi taxinak, betegszállító vagy futárgépnek is kiválóan alkal­mas ez az óránkénti 300—400 kilométeres sebességgel repü­lő gépmadár. Ä színész rosszkedvűen jött haza a színházból, öreg színész volt már, amolyan megtűrt személy az egyik pesti színháznál. Epizódszere­peket játszott, néhány mon­datosokat. — Már itthon vagy? — kér­dezte a felesége teljesen fö­löslegesen, amikor a színész beköhécselt a lakásba. — Még nincs készen az ebéd! A színész nem válaszolt. Leült és tovább köhögött. Né­hány éve asztma kínozta. A felesége sóhajtott és tovább kötött. — Dac Dezső egy görrrény! Görrrény! Görrrény! — riká­csolta Frufru, a papagáj, mi­re a színész odament, bedug­ta az ujját a kalitkába és en­gedte, hogy a madár kicsit megcsipkedje. — Igazad van! — mondta. Dac Dezső a színház főren­dezője volt és mint ilyen, dics­telen, de állandó szereplője az otthoni társalgásoknak. Mert ha rossz az idő: Dac Dezső! Ha rossz az ebéd: Dac Dezső! Ha elviselhetetlen az élet: Dac Dezső! — Történt valami? — kér­dezte az asszony és újra só­hajtott. Bevezető sóhajtás volt ez, férje pillanatokon belül elömlő panaszáradatához. — Történt! — kiáltott a szí­nész, kirángatva ujját a ka­litkából, majd ökölbe szorítva kezét, meglengette mint egy fütyköst. — Megint megalá­zott a nyomorult. Láttam, rö­högnek a statiszták! — Mit mondott? — kér­dezte az asszony. — Már me­gint mit mondott? Magában már sejtette mit mondott. Dac Dezső már min­dent elmondott a férjéről, most már csak ismétlésekbe bocsátkozhat. — Azt mondta — fújtatott a színész —, hogy úgy moz­gok mint egy tetű! Olyan va­gyok mint egy lajhár! Ügy beszélek mint egy csecsemő! És menjek el inkább portás- nőik a vasúthoz!! — Ezt mind mondta? — állt meg az asszony kezében a kö­tőtű. — Mind! — állt meg a szí­nész a járkálásban. — A sze­mét! — Ezt is mondta? — Ezt én mondtam — dü­höngött a színész. — Meg azt is, hogy gazember! Nagyképű állat! — Ezt így megmondtad? — rémült meg az asszony, mire a színész értetlenül meredt rá. — Már megint nem fi­gyelsz! Ezt most mondtam, itt, neked, róla! — legyintett, mint aki beleunt az egész­be. — Mi van azzal az át­kozott ebéddel? Mi az isten­csudáját kötsz?! — Pulóvert! Neked! — Pulóvert!' A lelkemen korcsolyázik egy bitang, az életem korcolja össze és te csak kötsz, kötögetsz, mint egy pók! Amikor részvétre lenne szükségem, biztatásra, amikor meg kéne, hogy fogd a kezem! Az asszony letette a kötést és kiment a konyhába. A szí­nész lehevert a heverőre és fölbámult a plafonra, közben arra gondolt, hogy egyszer ezt a Dacot megveri, megalázza, megpofozza, kibelezi, megeszi! Elképzelt először egy kisebb verést! Mondjuk négy—öt po­fon, és néhány fenékberúgás! Aztán egy nagyobb verést szí­nezett ki, a dadogó könyörgé­sig bezárólag. — Gyere ebédelni! — szólt be az asszony. Kiment. Leült az asztalhoz, vágott egy darab kenyeret. — Már megint milyen ez a kenyér! Mint a csiriz, mint a sár... Ehetetlen! — levágta az asztalra. — Nem én sütöttem! — méltatlankodott az asszony. — Most miért veszekedsz ezért is velem?! Szidd a pékeket! Ebéd után a színész egye­dül maradt a konyhában, és a sületlen kenyeret nézte. — Disznóság! — morogta, majd belemarkolt a lágy, pu­ha bélbe és kitépett egy gom­bócnyit. Szórakozottan gyúro- gatni kezdte. Gimnazista ko­rában szobrászkodott, akkori­ban még azzal is kacérkodott, hogy talán valamikor szob­rász lesz. Hol van az már! Megtűrt színész egy színház­nál, ahol egy aljas, nagyká- pű fráter, egy Dac... egy Daci... Egyre izgatottabban formál­ta, simogatta, kapargatta a kenyérbelet és mikor egy óra múlva kijött az asszony, meg­lepetten kiáltott fel. — Hiszen ez Dac Dezső! A színész elégedetten dőlt hátra a széken és farkassze­met nézett a kenyérbél szob­rocskával. A kis pöffeteg Dac Dezső ott feszített a tányér mellett, ez egyszer némán és kiszolgáltatottan. A színész és felesége soká­ig nézték. Aztán a színész megragadta a kis kenyérbél Dac Dezsőt és leharapta a fe­jét! Majd szép lassan, az utolsó morzsáig beFa!ta az egészet! (Tóth—Máthé) 25 esztendővel ezelőtt, alig több mint egy esztendővel a pusztító infláció után azért találták ki a totót, hogy sportcélokra többet lehessen fordítani. Az ötlet külföldről jött, bár akkoriban csak hat európai országban ismerték az úgynevezett embersportfo­gadást. Magyarországon a svájci példát ' vették át, így született meg a mese a 12 ta­lálatról. Megszületésekor nem sok jövőt jósoltak a tötónak. Jól­lehet, kiszámolták és közzé­tették, hogy a 12 találatos szelvénynek 531 041 variációja létezik, nagyon sokan véle­kedtek úgy, hogy tulajdon­képpen gyerekjáték eltalálni a mérkőzések végeredményét. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, mindössze 20 000 szelvény érkezett az első já­tékhétre, amelynek mérkőzé­seit éppen negyedszázaddal ezelőtt, 1947. október 19-én játszották le. Az első hét nyertese, Szabó László Endre 11 találatot ért el, s mert te­litalálata senkinek sem volt, 10 440 forintot vehetett fel. A következő héten ketten nyer­tek, mindketten már 12 400— 12 400 forintot. S ettől kezdve meredeken ívelt fölfelé az ér­deklődés. S amikor a 18. já­tékhéten megszületett a 445 055 forintos nyeremény, totólázban égett az ország. Rá­adásul elterjedt, hogy minél kevésbé ért valaki a futball­hoz, annál jobb: nagy nyere­mény meglepetések idején van, azokat pedig csak vélet­lenül lehet eltalálni, a szak­értelem egyenesen akadályoz, így hát sokan totóztak, de hiába. A kudarcok viszont az emberek kedvét szegték, és visszaesett a szelvényszám. Ráadásul akkoriban nem volt túlságosan izgalmas a labda­rúgó-bajnokság sem. Előfor­dult, hogy a 12 találatos szel­vény is csak 129 forintot fi­zetett. Később aztán hol ismét nö­vekedett, hol csökkent az ér­deklődés. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság 1964-ben egy remek ötlettel véget ve­tett az apálynak és a dagály­nak. 12 mérkőzés helyett azóta 13+1-re kell tippelni. Lassan egy évtizede, hogy ez a magyar találmány biztosítja az 50 000—100 OOQ forintos he­ti nyereményeket, s több esetben fizetett már 1 000 000 forinton felüli összegeket is a totó. A nyeremény rekord 1965-ben a 18. héten született meg: 1 935 122 Ft-os főnyere­ménnyel. A magas nyeremé­nyek fokozzák a fogadók ked­vét: mielőtt bevezették volna a 13+1-et, félmillió szelvény érkezett be hetenként, s mos­tanára a forgalom heti két­millió darabra emelkedett. Ha minden jól megy. az idei jubileumi esztendőben megdől az éves szelvényszám- rekord. Az első fél évben több mint ötvenmillió szel­vény érkezett be. Ha a má­sodik fél évben is jól hajráz­nak a totózók, meglesz az 1972. évi százmillió. Vagyis: több, mint százötvenmillió fo­rintot nyerhetnek az emberek a totón. Szép pénz. S termé­szetesen azoknak a legszebb, akiknek sikerül a 13+1, vagy­is akiknek jócskán jut belőle. Nekünk, többieknek marad a játék. Az államkasszának pe­dig a totóból származó bevé­tel, amit 25 esztendővel a játékok bevezetése után is van hová tenni. I*. I. EDönlött Egy tsz az egyik megyei me­zőgazdasági vállalattól 34 ezer folyóméter, 70—80 Celsius-fo- kos termálvízzel működő ta­lajfűtő polietilén csöveket rendelt. A vállalat a megbíza­tást egy műanyag-feldolgozó vállalathoz továbbította, amely a csöveket csomagolatlanul, kötegelve leszállította. A tsz hajtatóháza altalajának fűté­sére 5400 folyóméter csövet beépített, míg a többit a sza­badiban, szalmával letakarva tárolta. Mór a beépítés meg­kezdésekor a tsz szerelői ész­revették, hogy a csövek tö­redeznek és — mint később kiderült — a rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak bizonyultak. Ilyen előzmények után a tsz a mezőgazdasági vállalat ellen félmillió forint kártérítés fizetéséért pert in­dított. A tárgyaláson a vállalat az­zal védekezett, hogy a hibáért egy kereskedelmi vállalat fele­lős, amely a csöveket forga­lomba hozta. A bajhoz azon­ban hozzájárult, hogy a csöve­ket a tsz helytelenül tárolta. Végső fokon az ügyben a Leg­felsőbb Bíróság döntött, amely a mezőgazdasági vállalatot a peresített 500 ezer forint meg­fizetésére kötelezte. Az ítélet leszögezte: szerződéses kötele­zettségét a vállalat hibásan tel­jesítette, (ezért- szavatossági fe­lelősség terheli. A Műanyag­kutató Intézet véleménye sze­rint a csövek tönkremenetelé­nek elsősorban anyag- és eset­leg feldolgozási hiba az oka. Bár a csöveket nem tárolták szakszerűen, a tsz mentségére szolgál, hogy az áru átadása­kor nem látták el használa­ti és kezelési utasítással, ezenkívül jó minőségű cső ilyen hamar semmiképpen sem mehetett volna tönkre. Tehát a helytelen tárolás a bekövet­kezett kárral nincs összefüg­gésben. Az egyik városban levő szö­vetkezeti lakás lakója, hét évvel a beköltözés után észre­vette, hogy lakásának padló­zata megsüllyedt. Tapasztala­tát közölte a lakásfenntartó szövetkezettel, amely a pa­naszt a kivitelező vállalathoz továbbította. Ez azonban arra hivatkozott, hogy az épület át­adása óta több mint hét év telt el, tehát a szavatossági igény vele szemben elévült, ezért a hibát nem köteles ki­javítani. Ezekután a lakó a szövetkezet ellen pert indított, amelyben a padlózat helyreál­lítását, vagy annak költsége megtérítését követelte. A já­rásbíróság marasztaló, felleb­bezésre a megyei bíróság el­utasító ítéletet hozott. Törvé­nyességi óvásra az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely a következő álláspontot fogadta el: — A kérdés eldöntésénél nem hagyható figyelmen kí­vül, hogy nemcsak a felperes lakásának padlózata süllyedt meg, hanem több más lakásé is, sőt, a talajsüllyedés a ház előtti járda alatt is észlelhe­tő. Ilyen helyzetben pedig to­vábbi károsodásokra kell szá­mítani, amelyek az épület ál­lagát is veszélyeztethetik, s ez a súlyos helyzet akkor is fenn­marad, ha a felperes lakását 1G EVET betöltött lányokat szövőnek és csévélőnek felvesz a PTM. angyalföldi szövőgyára. A beta­nulási idő szövőnek 8 hét, csévélőnek 3 hét. Ezen idő alatt kb. havi 1050.—Ft bruttó fizetést és na­pi egy forintért ebé­det biztosítunk, la­kást minimális térítés mellett adunk. Je­lentkezés írásban a gyár munkaerő-gaz­dálkodásán: Buda­pest, XIII., Szekszár- d* u iQ-95 tí0l-ES Trabant, ta­vasszal vizsgázott, el­adó. Salgótarján, Ka- rancs u. 17. azonnali Át­képzésre keres SZÖVÖATKÉPZÖS. betanított munkás­nak jelentkező nő­ket a Hazai Pamut­szövő Gyár soroksá­ri gyára Budapest XX., Soroksár. Marx Károly u. 294. EGYSZQBA-össz­komfortos, kertes há2 sürgősen eladó. Cím a 22-94-es telefonon. 2 SZOBÁS OTP­Öröklakás sürgősen el­adó, Zagyvapáfalva. Bányagépgyár, Hősök út 45. Érdeklődni min­dennap 16 órától. Tipizálás miatt megvételre fel­ajánlunk 1 db. Sztár 21. és 1 db ADK—1/V Panther ^típusú üzemképes autódarut Ár: megegyezés alapján. Nógród megyei Állami Építőipari Vállalat. Salgótarján, Mun­kás u. 8. Telefo­non: 10-94. NÖOKÁD - 1972. október 19., csütörtök Jó hangszer nélkül nincs Jó zene ! SZOLGÁLTATÓ fiókjaink vonós, pengetés, fa- és rézfúvós, elektromos hangszerek, berendelések, dobok, harmonikák, zongorák pianínók, cimbalmok és egyéb hangszeres JAVÍTÁSÁT. FELÚJÍTÁSÁT végzik Budapesten, az alábbi helyeken: IV., Árpád út 16/c. 680—983 VI., Hajós u. 22. 319—025 VI.. Majakovszkij u. 2. 210—590 VIII. , József krt. 42. 142—690 IX. Üllői út. 5. 180—303 Fiókjainkban hangszerek vétele, eladása, bizományosi forgalmazása! Eladás OTP-hitellevélre is! Fiókjaink nagy áruválasztékkal várják a megrendelőket! KOZMOSZ I. SZ. Bp. VI., Hajós u. 25. TSZ-EK, HÁZTÁJI ÁLLA­TOT TARTÓ GAZDÁK, VÁSÁROLJANAK 16 %-os szárazanyag-tar­talmú, kétszer préselt NEDVES SZELETET! SZÁLLÍTÁS AZONNAL! A szelet ára: gyártelepről vagonba, vagy közúti járműbe iakva 12,20 F. (mázsa SELYPI CUKORGYÁR helyreállítják. A folyamat megszüntetéséhez olyan széles körű munkálatok elvégzése szükséges, amelyek az egész épület fenntartásával kapcso­latosak, vagyis amelyek az ál­lagfenntartás érdekében nél­külözhetetlenek. A lakóház fenntartásáról (kezeléséről, karbantartásáról, felújításáról) a szövetkezet köteles gondos­kodni. Márpedig ebben az esetben a szóban forgó lakás meghibásodása a lakásszövet­kezeti tulajdonban álló épü­letrészben keletkezett okra, illetve a talajban bekövetke­zett elváltozásra vezethető vissza. Tehát a másodfokú bí­róság a keresetet alaptalanul utasította el, ezért ítéletét ha­tályon kívül kellett helyezni és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasítani. Egy mezőgazdasági tsz szer­ződésben vállalta, hogy egy másik tsz-nek 330 ezer forint­ért 4300 férőhelyes, automati­kus. távvezérléses tojótelepet épít. A munka elkészült, de hamarosan kiderült, hogy a berendezésnek konstrukciós hibája van, ami ki sem javít­ható. Mindennek az lett a következménye, hogy a tojó- hibridek nagy mennyiségben hullottak el és tojásterme­lésben jelentős kiesés mutat­kozott. Ezekután a megrendelő tsz bejelentette: a szerződéstől eláll, egyben kártérítési és kötbérigényt támasztott. Vég­ső fokon a Legfelsőbb Bíróság a beperelt tsz-t 463 ezer forint megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint, ha a szolgáltatás az átadáskor a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és megfelelően, vagy kellő időre, illetve gazda­ságosan ki sem javítható, a megrendelő a munka , újból való elvégzését követelheti. Amennyiben azonban ez nem áll érdekében, a szerződéstől elállhat. A perben kihallgatott bírósági szakértők véleménye szerint a szóban forgó telep a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és kijavítása túl­ságosan sokba kerülne, ezért a felperes a vállalkozási szerző­déstől jogosan állt el, az al­peres pedig kártérítési felelős­séggel tartozik. Hajdú Endre Az Országos Ere- és Ás­ványbányák Mátrai Művei több éves gyakorlattal ren­delkező búnya­teehnik ufókat keres. • Fizetés kollektív szerint. Jelentkezés a gyöngyösoro- szi központ személyzeti osztályán.

Next

/
Thumbnails
Contents