Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-19 / 247. szám
Béke és barátság különvonat Élmények és „meHékzöngék” Az IBUSZ salgótarjáni irodájának szervezésében — 1966- tól már hagyományosan —, az idén kilencedszer indul út- szélő emberekkel jára megyénkből a béke és egy estét. Ezek barátság különvonata. A NOSZF évfordulójára, több mint 230 utasával, akik jól végzett munkájuk megérdemelt jutalmaként keltek útra. Úticél: Kijev, Moszkva. Az orosz városok anvja Az az egy nap, ami a legősibb orosz városok egyikében, az 1400 éves Kijevben telt el, a látnival 'k gazdagságával, leírhatatlan szépségével párosult. Megragadóak az ukrán főváros számlálhatatlan, méreteiben felfoghatatlan parkjai. Megcsodáltuk történelmi emlékeit, köztük az Ukrán Képzőművészeti Múzeumot, a Szoffija-szákesegyházat, a Vi- dubeczki-kolbstort, a Sevcsen- ko Múzeumot, az egyetemet Lenyűgözőek a Nagy Honvédő dolgozóival találkoztunk. Itt- küldik, jutalmazzák az arra honi életünk után érdeklődő, legérdemesebb dolgozóikat, eredményeikről szívesen be- Nem engedhető meg, hogy az tölthettünk utazási iroda szervezési mun- a beszélgeté- kájának hiányosságai csor- sek talán maradandóbbak bítsák ezek értékét. Köztu- minden látványosságnál. El- dott, hogy megfelelő program maradhatatlan pontja vala- kialakítása ilyen kevés időre mennyi moszkvai programnak nehéz. De a rohanás, rend- a Kreml, Vörös tér, a szovjet szertelenség elkerülése miatt, s főváros legősibb magja. Itt ta- ugyanakkor a „minél többet lálható a legszebb, legtöbb nyújtani” szemléletet is érvé- építészeti emlék, az orosz és nyesitve optimálisabb arány, szovjet történelem sok kima- jobban szerkesztett program gasló jelentőségű értéke. A kialakítására kellene töreked- csodálatos tornyok, a Kreml- ni. Mindenképpen előre vinné palota, a Legfelsőbb Tanács ezt a törekvést például az épülete, a székesegyházak és utasok előzetes felkészítésé- a többi lenyűgöző építészeti nek megoldása. (Elképzelhető alkotás. Felejthetetlen élményt ez például egy I3USZ—TIT jelentett a Nagy Színházban közös rendezvény keretében töltött este is. Műsoron Verdi: is, ahol a leendő utas tájé- Trubadur című operája sze- koztatásával könnyebbé ten- repelt. Az operaestet nem fo- nék ■ a nagy mennyiségű él- gadta mindenki egyértelmű ményanyag befogadását.) Nem lelkesedéssel, a Nagy Színház hagyható szó nélkül néhány varázsa, az előadás színvonala azonban teljesen egyformán hatott mindannyiunkra. Lebilincselte az őszi betakariHáború hőseinek örök dicső- tási munkát megszakító őrIBUSZ-lu'sárő felületes munkája, egy-két , csoportvezető téves szemlélete. Ezeknek figyelmébe kell, hogy ajánljuk: az IBUSZ nem szívességet ségét hirdető emlékművek, Vatityin tábornok szobra, az Arzenál-munkások emlékműve, s a többiek. Sajnos, megtekintésükre csak néhány perc jutott, mint ahogy kevés idő maradt a nevezetes főutca, a Krescsatyik látványosságaira is. Találkozás Moszkvával Sokat hallunk, beszélünk róla. Szinte azt hisszük, ismerjük nevezetességeit. Azonban Moszkvával, a moszkvai emberekkel személyesen talál- közérzetét befolyásoló motíhalmi tsz-taenkat éppúgy, tnint tesz az utazás szervezésével, hanem szolgáltatást vállal, s a nem is csekély részvételi díj ellenében joggal vár az utas körültekintő, udvarias, lelki- ismeretes, felelősségteljes segítséget. Hiszen az életünkben először látott INTURISZT-képvi- selők sokszor többet tettek a magyar csoport belső problémájának megoldásáért, mint a saját csoportvezetőnk, a salgótarjáni IBUSZ képviselője Ha ezekkel a jelenségekkel nem találkozunk, biztosan még a ZIM. lakatosát, vagy a téri tanítónőt. És- az IBUSZ? Az élmény szépségét ugyanúgy visszaadni, mint ahogyan fogadja az ember — nem lehet. Csak próbálkozik röviden bemutatni a néhány napra összezsúfolt élménytömeget. A szépségek felsorolása mellett azonban, sajanos, szólni kell egy kevésbé kellemes, de mindenképpen fontos, az utasok . , ,! nagyobb „erkölcsi haszonnal kozni valami egészen mást jelent. A tiszta, baráti fogadtavumról. Ez pedig az IBUSZ munkája. A különböző gaztás légkörét éreztük, amikor dasági egységek a pártszerve- az Október-kerület üzemeinek zetekkel közösen jutalomútra és kevesebb bosszúsággal járt volna az egyébként felejthetetlen út. R. I. A négy név falujában Vizslásra igyekszem, ebbe a idevaló vagyok. Salgótarjántól még „szélesbe”, vagyis népvi- Salgótarjánhoz szorosan lapu- alig egy gondolatra vagyunk, seletben járnak és nagyszerű i-í Ar-, An-;r. irn-7cótíKo »vor Irrtf itt mindenkit, a ismprfíi a daloknak. haSVOITláló és mégis önálló községbe. Olyan szép az idő, a környező dombok őszi lombja, a ezer szál köt itt mindenkit a ismerői a daloknak, hagyomá városhoz. Már csak azért is, nyoknak. mert az idevalók nyolcvan Járja is egy érdekes történyugalom, ezért még Pálfalva százaléka Pálfalván, vagy a net a falut. Sándor Pál búváros más üzemeiben dolgo- csúzóul elmeséli. Vizslás régi zik. Egész napjukat Salgótar- településnek számít, és a ta- jánban töltik, nem is akar- tárjárás idején csak négy csa- nak elszakadni a benti élet- Iádnak sikerült megmenekültök nie. A Sándor, a Kakuk, a Vincze és a Jakab nemzetség — . . . r • r tagjai maradtak meg. Azóta is 1 árjám Orientáció így hívják a község családjainak háromnegyed részét. Sokan mondják, könnyű a Csak éppen ragadványne- vizslásiaknak. Nagyszerű a vekkel különböztetik meg a buszjárat, óránként megy jó- famíliákat. A vezetéknév formán kocsi. Gyorsan lehet ugyanaz, utána hozzáteszik beugrani vásá- — kis betűvel írva — ispán. utolsó megállójánál lelépek a buszról. A klubkönyvtár Gyalog megyek tovább. Előttem egy hegynek futó kanyar. Nem kerül túl nagy fáradságba elgyalogolni Vizslásra, mert a Salgótarján feliratot viselő táblától alig ötszáz méternyire, a domb után feltűnnek az első házak. Vizslási kalauzom Q- - jonni-menm, —- -—— — n.to uauvci írva —- ispmi. . , .... . T rolni, vagy csak szórakozni, kotyó, hajdú, mátyás, márífíJ?*,! Mennek is, főként a fiatalok, kus ... — Így aztán minden - Nemcsak táncolni, hanem dape'sten a Tanácsakadémián ,u®í,an’ végzi a hétéves szl'nházba, hangversenyre is. iskolát. De amikor hazajön Vizslásra, nem mulasztja el, hogy bemenjen a tanácsra, végigjárja a falut, beszélgessen az emberekkel. Egy kis segítség sem árt a szakmai munkában, hogy Juhász Jó- zsefné gazdálkodási előadó, Ma már nem úgy építkeznek, hogy nagy telekre kis házat húzzanak, hanem fordítva. Kicsi telekre több szobás lakást. Aztán inkább kocsira gyűjtenek, és ki is használják. Három boltja van a falunak, többre nincs is szükség. ki tudja, kiről is van szó. Csatai Erzsébet A közoktatás és a közművelődés szét választhat atlan A* 1973-as lorwek elé Népművelőinknek foglal- központoknak, függetlenített tásban dolgozó kollégáinkban kozniuk kell mái’ a jövő évi népművelőknek szükséges er- és az ifjúsági mozgalom vezetervek készítésével. Azon túl. re nagy súlyt helyezniük, hogy a megyei művelődési Köztudott, hogy népművelési központ e hónapban megjele- munkánknak munkás- és ifjúnő negyedéves információs ságcentrikusnak kell lennie. E kiadványa részletesebben is területekre igyekszik útmutatást, segítsé- szellemileg tehát arányaiban anyagilag get nyújtani ehhez a jelentős több erőt kell fordítani, munkához, pár gondolatot e A salgótarjáni művelődéssorok keretében is szeretnénk szociológiai felmérés, de más felidézni. tőiben egyaránt! Hagyományos, történelmileg kialakult profilja a művelődési otthonoknak a művészeti nevelés, a tartalmas szabad idő eltöltésének biztosítása. Ám, ezen a területen is ügyelnünk kell arra. hogy — hivahelyütt szerzett tapasztala- ^sos és öntevékeny ágakban taink is arra utalnak, hogy a pevar^nt. a művészeti e.Három fontos esemény ezzel kapcsolatosan három jekét réteg vonatkozásában is elsősorban az alapozó,, a mű- és veltséget kiegészítő, a művelődési készséget biztosító munlentős dokumentum is szüle- kák a fontosak. Természetesen tett ebben az évben, amelyek egyik rétegnél sem egy homeghatározzák tennivalóinkat. Áprilisban zajlott le a művemogén tömeggel állunk szemben, tehát a megfelelő diffelődési otthonok vezetőinek III. renciáltságra helyes törekedországos konferenciája, s ek kor jelentek meg a konferencia tézisei, majd az itt elhangzott útmutatások. Májusban a megyei tanács ülése foglalkozott a megye közművelődési helyzetével, és hozott határozatokat a további feladatokra. Júniusban a párt Központi Bizottsága határozatot hozott az oktatás fejlesztésének feladatairól, amelyek nem" kevésbé érintik a közművelődést is. nünk. A munkásság vonatkozáséegyaránt! — a. művészeti élmény biztosítása mellett gondoskodjunk arról is: hogyan alakul ez át Személyiségformáló tényezővé. A rendezvények, kiscsoportos foglalkozások, alkalmak legyenek a személyiségformálásra, illetve találjuk meg a „feldolgozást” nyújtó módszereket is. Művészeti — de más jellegű — kiscsoportjaink legyenek a közösségi élet, a közéleti demokratizmus fórumai is. Művészeti nevelőmunkánk leban keresnünk kell azokat az gyen tágabb horizontú: az eszközöket, amelyek korszp- élet, a mindennapok, a visel* rűen segítik akár az alapmű- kedés esztétikumára is fordítveltség megszerzését, akár a továbbképzés (szakmai és általános műveltség terén egysünk gondot. Az 1973-as esztendő évforaránt!) biztosítását. Különösen dűlői nagy alkalmak a nevenagy figyelmet kell szentelŰgy ítéljük meg, hogy ezeken nünk a szocialista brigádokra. a fórumokon hozott döntések, irányelvek alapos ismerete és elemzése, majd tevékenységünkbe való beágyazása nélkül nem készülhetnek jó munkatervek! A másik fontos dolog, hogy az adott közösség helyzetét, ez évi munkánk hatékonyságát elemezzük. Ez lehet csak alapvető kiindulópont a jövő évi tervezéshez! Az érintett közösség (város, község, üzem stb.) komplex művelődésügyi lésre. Aknázzuk ki ezeket a rendezvényeinket ilyen vonatkozásban is! tartalmas és hatékony kultu rális vállalásaikra. Több figyelmet fordítsunk az ifjúmunkásokra! Az ifjúság nevelése terén a korábbi ifjúságpolitikai és a júniusi oktatási párthatározatok rónak ránk is súlyos és megtisztelő feladatokat. Sokkal tudatosabban és szervezet- „„íz __ t ebben kell bekapcsolódnunk fjÄn mtad Ä ro’afís^szakmunklskS in' ciós' mind továbbképzési, mind tézeti tanu^k kÄ- a egyéb szakmai segítés terén Végezetül, amikor sikeres tervező és végrehajtó munkát kívánunk művelődési otthonaink vezetőinek, szeretnénk újólag felhívni figyelmüket a megyei művelődési központtal d,u., í.muvciwcougj-i . , , . , ,„,. , több kezdeményezésünk lesz. tervének, tevékenységének .... ° / 'lnnék sikere azonban kölcsöszerves részé legyen a művelődési otthon terve, tevékenysége! Társadalmi igényű köz- művelődési munkát (márpedig azt kell végeznünk) csak a társadalom, az adott közösség igényeinek és szükségleteinek reális ismeretében és elemzésével lehet végezni. Természe-- tesen ezeknek az igényeknek, s az ezeknek nyomán születő feladatoknak, eszközöknek koordinálására is már a tervezésnél kell gondolnunk. A társadalom, a közösség igényeit formálni is kell; Segítséget kell adnunk már abban is, hogy megfelelően, kellő szakmaisággal ráirányítsuk a figyelmet a különböző közösségekben, gazdasági egységekben a művelődési munka fontosságára, lehetőségeire, eszközeire. Különösen fontos ez napjainkban, amikor erre a politikai, mozgalmi, gazdasági fórumok is egyre nagyobb erőfeszítést tesznek, egyre több ilyen megnyilvánulásnak lehetünk tanúi megyénkben is. Elsősorban a járási, körzeti hatékonyságának elősegítésébe. Fokozottabban kell tudatosítanunk és gyakorolnunk a közművelődés kiegészítő, per- manenciát biztosító szerepét, rugalmasabb eszközrendszerünkkel. Keressük és találjuk meg partnereinket a közoktanös együttműködésünkön, kapcsolatunkon múlik. Minden okunk megvan a bizalomra! Venesz Ernő, a megyei művelődési központ igazgatója Megjelent a Palócföld Megjelent a Palócföld ez a Tisztelt Ház, Benedek And- evi második száma. Nógrád rás Mikszáth a színpadon megye irodalmi, művészeti és Nacsády József Szegedi kirán- muvelődési folyóirata — ha dulások, Csanda Sándor pedig kesve is — gazdag tartalom- Mikszáth életművének szlovák mai látott napvilágot. A szép- sajátosságai címmel írt tanul- írodalmi rovatban Oravec mányt a nagy palóc életmű- János, Papp Lajos, Marék An- vével kapcsolatban, tál, Varga Rudolf, Vidor Miklós, Hann Ferenc és Tamás . ,Igen hasznos olvasmányt István írásait olvashatjuk. Jelfntenek a szerkesztőségnek Zimre Péter Kő-Szabó Imrét a korszeru műveltséggel kapmutatja be, Szabó Károly Réti Zoltán festészetéről ír. A folyóirat e számában Mikszáth Kálmánra emlékezik. Rejtő István Mikszáth és aki jelenleg a titkárt helyet- Ruháért, bútorért, mosógépért, tesíti, még eredményesebben tudja ellátni a tennivalókat. A nyitott iskolaablakból vagy televízióért úgyis Salgótarjánba mennek a vizslásiak. Ami jó dolog, hogy a megkihallatszik a gyerekek hang- levő két élelmiszerbolt mellé ja, énekóra van. A tanáccsal szemben egyelőre némán és elhagyatottan várja további sorsát a művelődési ház. — Inkább klubkönyvtárnak ez évben megnyitott áz ÁFÉSZ egy harmadikat. — Érezzük a jótékony hatását, legalábbis az asszonyok azt mondják, egészséges ver- nevezném — szemléli a titkár seny alakult ki. A másik két is. — Itt kap ugyanis helyet üzlet is többet, jobbat rendel, a könyvtárunk, amit egyelőre, jobb megoldás híjával a hogy ne maradjanak le... Vizslás önálló község. Ezer- tűzoltószertár irodahelyiségé- négyszáz ember él Űjlakben helyeztünk el. Igaz, hogy rendesen kimeszelik, de nem könyvtárnak való, szűkös hely. Az új helyen olvasótermet is rendezünk be, ott kap helyet a pártiroda, KISZ-klub. Itt a tanácson meg bővíteni tudjuk az orvosi rendelőt. pusztával együtt itt á dombok között. Önálló tanácsa van. Két esztendővel ezelőtt a falugyűlés úgy döntött, nem csatlakoznak Kazárhoz. Inkább a város és Zagyvaróna példája vonzza a vizslásiakat. Mondogatják is: ha a rónaiak Az épülő művelődési házat Tarjánhoz csatlakoztak miért ne tehetne ezt meg Vizslás is ? múlt hónap 20-án hagyták ott a pásztói építők. Hosszú keresgélés után végül a szupa- taki termelőszövetkezet építőbrigádja vállalta, hogy befejezi a munkát. Remélhetőleg most már napokon belül hozzákezdenek, ígéret is köti őket. Még ebben az évbirn szeretnél; átadni... Vizslás érdekes település. Akad még „széles” is Esténként megélénkül a KISZ-klub. Az iskolások és a fiatalok próbálnak, irodaimi színpadi műsort. Most gondolkoznak azon, hogy az idősebbek bevonásával jó lenne Röpülj páva kört alakítani. Nemcsak azért mondom, mert Vannak olyan asszonyok, akik Wells «ecsetreto A J A AI L ATA £L£TR£ «££- n fioB/NSON SZUNNYADÓ VANDORÖSZTÖNf !T. HABOiAS NÉLKÜL KIMONDJA A DÖNTŐ' nyomán Irta: CS. HORVATH TIBOR. K£D£&BLn o£vAl7 ARuCikk . a NASZONLéSŐ' BIRTOKOSOK R£M£UK. NOtY Robinson lSHAlABB uSyAA rajzolta: Olyan súlyú ARAnytcSmbóK k£ l SEBOK T£R VISSZA A SiUlNCAl °ARTOKRŐ, IMRE MINT AM£/VNVIT A SOK ÉRTÉK T£ £N S£mmiS£(- nyom. csolatos kérdéseire adott válaszok, Fekete László, dr. Fó- ris László, Herold László, Kiss Aurél, Kovalcsik András, Kovács Ferenc, Kőszegi Jenő, dr. Sándor Margit, Szőcs Gyula, Újlaki István és Venesz Ernő válaszait olvashatjuk. A Körkép rovatban pedig Somoskeőy István A műemléki centenárium margójára című írását olvastuk. Schneider Miklós a salgótarjáni várostörténeti konferenciáról, Csongrádi Béla a szocialista városok és a szociológia kapcsolatáról, Kiss Sándor pedig Hann Ferenc—Hibó Tamás A város című füzetéről ír. A címlapon és a műmellékleten Réti Zoltán alkotásait láthatjuk. Zengjen dalunk, miként a térgeteg A Népművelési Intézet, a Magyar Rádió és Televízió, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Zengjen dalunk, miként a ferge- teg címmel munkásdalgyűjtő és -feldolgozó mozgalmat hirdet. E mozgalom célja a Röpülj pávához hasonlóan az, hogy gyűjtése élövé és hatóvá tegye a paraszti nép- daikultúrán túl a munkásdalkultü- ra értékeit is. Reméljük a mozgalom nemes célkitűzése visszhangra talál Nögrád megyében is, ahol "az ipari fejlődés, a munkásmozgalom jeleni őségé bizonyára sok, még fel nem tárt értéket hozott létre a művészetnek e területén is. Tehet gyűjteni, feldolgozni, előadni munkás-, börtön-, summás-, munkás- mozgalmi Stb. dalokat. Ahol csak mód van rá, jó lenne, ha a munkás daíkórusok 1973-ban megvSnket is méltóképpen képviselnék c mozgalomban, a Röpülj páva sikeréhez hasonlóan.