Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-17 / 245. szám

Szfrdktnt iff Crhréff&k

Kitől, mit kérdezne?

TESSÉK, ITT A VÁLÁSÉ

Nem vágyódnak el a faluból...

Laczkó János rimóci olvasónk levélben küldte el kérdését:

— Mint a rimóci futballcsapat egyik szurkolója szeretném megkérdezni, hogy miért nem közli a NÖGRÁD már hetek óta a megyei Élcsapatok eredményeit, helyezéseit? Például: Szécsény, Karancsság, Lit ke, Nagylóc, Karancsalja, Rimóc stb. vonatkozásában.

Szokács László, a NÓGRÁD sportrovatának vezetője válaszol:

— A Szécsényi járási Labdarúgó Szövetség nem közli velünk az eredményeket.

★

Deák Ferenc, a Nézsa és Vidéke ÁFÉSZ elnöke kérdezi:

— A Nógrád megyei Útkarbantartó Költségvetési

üzem október 10-re kérte a Petőfi út portalanításának határidő-módosítását. Ehhez a tanács hozzájárult. Október 10-e azonban elmúlt, s még nem vonultak fel az építők. Mikor kezdenek az építkezéshez?

Holecz József üzemvezető válaszol:

— A határidőcsúszás más községek pluszmegrendeléséből adódott. A nézsai Petőfi út kivitelezési munkálatait még október hónapban megkezdjük és november 15-ig szeretnénk azt elkészíteni.

*

Antal Gyula, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek igazgatója

kérdezi:

— Mikor készül el a garzonház? Mikor, hogyan, milyen szempontok szerint és kik között osztják el a lakásokat?

Iskolaiej van — vállalkozó kellene

— TÖBB MINT egy hónapja kaptuk ezt a tejfeltöltő automata gépet. Űj konstrukció, az élelmiszer-gépgyártó vállalat legújabb gyártmánya. Kettő van belőle az országban. Az egyik Kecskeméten, a nemrég átadott új tejüzemben, a másik pedig Székesfehérvárott

— kezdi a beszélgetést Horváth József főművezető a szécsényi tejüzemben.

— Elégedett-e a gép működésével — kérdem Kovács Fe- rencnétől, aki negyedik éve jár ide dolgozni.

— Jóval kevesebbet kell vele bajlódni, mint a régivel. Nem bánnám, ha a műanyag pohár adagolója is kifogástalan lenne. Ezt leszámítva ió kis masina.

— Nem a gép a hibás. A poharak pereme nem felel meg a követelményeknek. Emiatt a gép poháradagolója nem tudja automatikusan a kívánt helyre rakni. Azt hiszem, a műanyag minőségével van baj — veszi vissza a szót a főművezető.

— Ennek ellenére kevesebbet fáradozunk, mint a régi gépnél. Ott azért idegeskedtünk, mert a poharakra nem ragasztotta rá rendesen a fóliát. Vissza kellett rakni, újra csinálni. Ez bizony sokszor elég jelentős időt vett igénybe — folytatja Bodi Bertalanná.

— Az új gép teljesítménye duplája a réginek. Óránként 2000—2500 poharat tölt meg tejfellel, öt óra alatt elkészítjük a megrendelt napi meny- nyiséget — 12 ezer poharat

— így a főművezető.

— Hova szállítják?

— Kétezer poharat a rétsági járásba és a salgótarjáni járás néhány községébe. Nyolcezer pohár jut Vácra, a többit kisegítésképpen Budapestre küldjük.

— Elégedettek a vásárlók a minőséggel?

— Az utóbbi két héten gyengébb volt a minőség, de most már nincs - kifogás, viszonylag egyforma minőséget adunk mindennap. Hogy átmenetileg miért csökkent a minőség? Erre csak azt tudom válaszolni: közrejátszott

az átállással kapcsolatos gond, esetenként pedig a tej alacsony fajsúlya. Ez nem vonatkozik Érsekvadkert és Patak környékére. Az onnan begyűjtött tej minősége jobb, mint amelyet Kishartyán és környékéről vásárolunk fel — válaszolja Horváth József.

A naponta beszállított 22— 24 ezer liter tejből állítják elő a kívánt mennyiségű tejfelt, az igényelt túrót, kielégítik a tejjel kapcsolatos igényeket, s ami marad, abból pálpusztait gyártanak.

Ezt követően témát vált a

főművezető. Azt mondja: — A tejfeldolgozó automatán állítjuk elő az iskolatejet is. Egyelőre 2700 pohárral naponta. Sajnos az iskolák viszo- lyognak a bevezetésétől. Visz- szatérő, megoldatlan kérdés, hogy ki foglalkozzon vele. Pedig húszperces munkáról van szó. Jelenleg a szécsényi általános iskolákon kívül örha- lomban és Érsékvadkerten szervezték meg az iskolatej árusítását. Olyan községekben, ahol 20, esetleg 100 pohár kellene, az igények kielégítését nem tudjuk vállalni, mert a fuvarköltség jóval többe kerül, mint ameny- nyit kapunk érte. Ezért csax nagy ’létszámú iskolákban és nagy településeken kifizetődő, állandó fogyasztógárdával.

— Milyen nagyságú fogyasztói igényt tudnak kielégíteni?

— Naponta öt—hétezer pohár között tudunk iskolatejel bizosítani. Érdemes ezzel az iskoláknak foglalkozni, mert ily módon leveszik az édesanyák válláról a reggelikészítés időt rabló gondját. Egy gyermek után egy héten hat forintot kell fizetni.

ILYEN változásokat idézett elő, ilyen lehetőséget teremteti az új automata gép beállítása a szécsényi tejüzemben. Az előbbiekből kitűnik, hogy jóljárt a vállalat, jóljártak a dolgozók, s ha az iskolai tejakció tovább szélesedik, akkor egyre kevesebb szülőnek okoz majd gondot a reggelikészi- tés.

V. K.

Szerves fránya a

A Kaspi-tenger vizében élő moszatok és algák hatásosan helyettesítik az ásványi műtrágyákat az öntözéses, mező- gazdaságban Ezt kazahsztáni tudósok állapították meg, sok éves kí.sé 'et? rozat eredményeképpen. A tengeri trágya

tender mélyéből

jelentősen meggyorsítja a növények fejlődését, növeli ellenállóképességüket a szárazsággal szemben. A Kaspi-ten- gerből származó trágya segítségével Kazahsztán forró sivatagaiban 300 000 fát és bokrot sikerült megtelepíteni.

A garzonház építési határidejét már közöltük lapunk október 5-i számában is. Ezúttal szívesen megismételjük. Az építés teljes befejezésének határideje 1973. december 31- e. 1973. július végén azonban már átadásra kerül 120 lakás, s ezután a III. és IV. negyedévben folyamatos átadások tesznek.

A kérdés további részére dr. Loska Lászlótól, a Salgótarjáni városi Tanács VB igazgatási osztályán az alábbi választ kaptuk:

— 1973-ban, tehát a jövő évben, a városi tanács végrehajtó bizottsága egyértelmű döntése szabja majd meg az elosztási szempontokat. Az igazgatási osztály egyelőre a jelentkezéseket írja össze, végül is tehát majd a vb dönt a garzonház felhasználása ügyében.

— ti —

A szívóhatás fokozása — ultrahanggal

A szovjet Felfedezés- és Találmányügyi Bizottság bejegyezte Jevgenyij Konova- lovnak — a Belorussz Tudományos Akadémia tagjának — az ultrahang-kapillaritás jelenségére vonatkozó felfedezését. Az általa szerkesztett ultrahang-generátor alkalmazásával bizonyos anyagok a szokásos időnek egyti- zede alatt itatódnak át folyadékokkal, vagy folyékony halmazállapotú anyagokkal. A találmány kitűnően alkalmazható olyan eljárásoknál, amikor szivacsos szerkezetű anyagokat folyékony fémmel s árbocokat, faoszlopokat, talpfákat, drótköteleket, egyes elektro- és rádiótechnikai berendezéseket különféle olajokkal kívánunk átitatni. Az átitatódás gyorsításának igen nagy a jelentősége az élelmiszeriparban is.

Az ultrahang hatására, amint azt a kísérletek során megállapították, a növények hajszálgyökerei sokkal intenzívebben szívják fel a tápoldatot, meggyorsítva a fejlődést és a termés beéré- sét.

SZÉP NAPSÜTÉSES őszi délután. A sziráki utcák szinte teljesen üresek. Gyerekeket látni táskával, meg kisbabákat sétáltató anyukákat. Nem csoda. Ezekben a napokban minden épkézláb ember a ‘ határban van. Kukoricát törnek, szőlőt szüretelnek. A házak udvarán majdnem mindenütt hordók, szüretelőkádak.

Podogin Istvánnal, a községi tanács elnökével és Pete Imrével, a sziráki ÁFÉSZ párttitkárával ballagunk az utcákon. A varrodába tartunk, ami a régi bölcsőde épületében kapott otthont.

— Tulajdonképpen nem is varroda ez, csak a faluban emlegetik így. A Hazai Fésűsfonó szöveteit javítják a lányok, asszonyok — meséli közben Pete Imre.

Érdekes kis üzem ez a varroda. Amolyan családias munkahely. Az ember rögtön megérzi, amint belép az ajtón, hogy akik itt böködik a hatalmas szövetnyalábokat az érdekes, gömbölyű fejű tűvel, azok szívesen és örömmel .csinálják. És ez a lényeg.

— Nehéz dolog volt ez annak idején — szól közbe Podogin István, amíg az asszo- nyok-lányok szapora kezét, gyors munkáját szemlélgeti. — Volt egy bölcsődeépületünk, amit egyszerűen nem tudtunk kihasználni. A tanács csak ráfizetett az egészre, mert a kismamák általában három évig otthon maradnak a gyerekek mellett. Hat-hét gyereket hoztak a bölcsődébe. Ezért nem akartuk fenntartani. Más megoldást kellett keresnünk.

Annál is inkább, mert a sziráki — de a környékbeli községekben lakó — asszo- nyok-lányok munkahelyet kértek. Az állami gazdaság és a termelőszövetkezet már nem tudott mindenkit foglalkoztatni. Különösen sokan kopogtat-' tak a fiatalok közül.

A tanácsiak törték a fejüket, mit lehetne tenni? Nagy levelezés kezdődött. Fogták a telefonkönyvet és vagy harminc-negyven vállalatnak, üzemnek írtak, hogy Szirákon lenne egy épület, bőven munkáskéz, csak munkaalkalomra lenne szükség.

Jöttek a válaszok. Volt olyan üzem. amely kicsinylet- te a szobákat. Mások Szirákot vélték az istenháta mögötti falunak. Komoly ajánlatot tett a Hazai Fésűsfonó. Viszont ők csak szakembert és bérmunkát biztosítottak.

— Ekkor keresett meg minket a tanácselnök — veszi át a szót Pete Imre. — Az ÁFÉSZ-nek is jól jött a lehetőség, vállaltuk, hogy megszervezzük az üzemet. A tanácstól béreljük az épületet, ötéves szerződést kötöttünk. Ma már túl vagyunk az első nehézségeken.

Érdemes körülnézni a varrodában. Csupa fiatal arc — mondja is Gerbovics Lajosné csoportvezető, aki a munka szakmai részét irányítja. — Hogy ide főleg a fiatal lányok jönnek dolgozni. Mert a kivarrás bizony jó szemet, biztos kezet igényel. De aki egyszer idejön, megszereti ezt a munkát, nehezen hagyja itt.

AZ EGYIK ablak mellett ül

Hadik Istvánná. Ügyes kézzel húzogatja a szálakat, tünteti el a szövési hibákat. Második éve dolgozik. 1700—1800 forintot keres.

— Jól jött ez az üzem mind- annyiunknak — néz fel egy pillanatra. — Azelőtt sokan jártak el a faluból. Képzelje csak el, hajnalban kelni, órákat utazni, későn hazaérni. Így reggel nyolctól délután ötig dolgozunk. Mint egy hivatalban.

A másik asztalnál Bódi Kati szorgoskodik. Az első naptól kezdve itt dolgozik. Azelőtt Ikladra járt, a műszergyárba.

— Naponta fél négykor keltem, és volt, hogy éjfél után értem haza. Most átlagban 1300 forintot keresek, szívesen csinálom a kivarrást.

De ne feledkezzünk meg Oláh Malvinról sem, akit a brigád vitt el először kirándulni. Neki külön története van, ugyanis balkezes. Itt tanították meg — Gerbovics Lajosné a megmondója, mennyi keserves óra alatt — jobb kézzel varrni. Igaz, hogy a nevét még ma is bal kézzel írja alá, de a szöveteket már jobb kézzel varrogatja.

A tanácselnök elégedett:

— örülünk ennek a varrodának. Most éppen a bővítésen törjük a fejünket. A műhely egy része kicsit távolabb

van, és ez nem jó. Hamarosan felszabadul viszont ebben az épületben egy szolgálati lakás, amit odaadunk a varrodának, így újabb munkalehetőséget tudunk biztosítani.

Persze, a tanács nemcsak ennyit tesz. Az első sikereken felbuzdulva most újabb tárgyalásokat folytatnak. Van ugyanis egy egészségház Szirákon, ahol két s^oba teljesen üresen és kihasználatlanul áll. Lakásnak nem megfelelő, elég helye van a gondozónak is. A lehetőség adott, csak élni kell vele.

— Nem is panaszkodunk, mert már megegyeztünk a Budapesti Általános Ruházati Szövetkezettel, ök hozzák a berendezést, meg a kiszabott anyagokat. Ezt a mi asszonyaink hazaviszik és az, otthoni munkájuk mellett bedolgozó rendszerben magvarrják. Keresnek is, a háztartás, gyereknevelés sem szenvedi kárát. Várják már a faluban, egymás után állítanak meg az asszonyok: elnök elvtárs, mikor jön már az a másik varroda?

Igyekezetben nincs hiány. A tanács vezetői várják a szövetkezet képviselőit, hogy megkössék a szerződést.

— VOLT, AKI megkérdezte, miért foglalkozik a tanács ezzel? Azt válaszoltam, ez ugyanolyan szorosan a község- politikához tartozik, mint mondjuk az utak rendben tartása. Figyeljük az emberek véleményét, amit tanácsüléseken, végrehajtó bizottsági üléseken elmondanak. Ahol üzem van, ott könnyebb a tanács helyzete. Meg az is jó, ha az itt lakók elégedettek és nem vágyódnak el a faluból...

Cs. E.

A hét végén turisták árasztották el a megyeszékhelyet és a környékbeli idegenforgalmi látványosságokat. A bujapesti, dunántúli vendége ken kívül osztrák autós karaván is érkezett Salgótarjánba. Utasai még így, feltúrva is megdicsérték a Karancs Szálló környékét, a főtéri panorámát. Külföldiek, hazai kirándulók láthatják hogy Salgótarján az utóbbi két évtizedben épült várossá — k —

„Mihelyt te általad embernek születtem

Bitskey Tibor Balassagyarmaton

Élményt váró, izgatott érdeklődés előzte meg az irodalmi presszó legújabb őszi programját, és már a sorozat el6ő előadása is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Bitskey Tibor Mihelyt te általad embernek születtem című előadóestjén gazdag válogatását kaptuk Csokonai, Ady, Móra, Tóth Árpád és Radnóti verseiből, hallhattunk lírai rekviemet Szabó Lőrinctől, Trisztán- és Cyrano-részleteket. valamint egy Mocsár-novellát. Remek szerepformálással, kitűnő jellemzőerővel jeleneteket, színhelyeket és korokat ugrottunk át pillanatok alatt az est folyamán — Bitskey Tibor igazi színházi és szellemi élménnyel ajándékozott meg bennünket a XVIII. századtól napjainkig terjedő irodalmi, költői válogatásával.

Politika, világnézeti gondolatok, idilli hangulatok, ’ vad szenvedély, földönjáró csendes szerelem, ódái magasság, tréfálkozó kedv és szarkasztikus vidámság hangján is mindig átcsengett a lélek embersége, becsületessége, amely annyira jellemzi Bitskey nagy színészszerepeit is. Hogy csak a legutóbbiakat említsem: A fegyverletétel című drámában, a Kalevalában (nemrég jöttek haza Finnországból és a Szovjetunióból), vagy a Csusingu- rában. Erről az utóbbi színházi eseményről és a kabuki színházról már az öltözőben beszélgetünk Bitskeyvel.

— A nyári évad érdekessége volt a Körszínház ez új vállalkozása — mondta Bite- key. — Kazimir Károly érdekes, izgalmas feladatot vállalt ezzel a színházi bemutatóval, mely nemcsak az egzotikumot képviseli, hanem a vágyat a megújulás iránt — a hagyomány tiszteletével és megőrzésével.

Beszélgetésünkbe többen is bekapcsolódtak; a költészetről faggatjuk a nagy színészt, akiről köztudott, hogy nagyon szereti a verseket.

— Igen, első kapcsolatomat a művészetekkel a versek jelentették. Gyermekkorom óta mondok verseket és a költészet varázsának rabja maradtam máig is Sajnos, nincs időm arra, hogy gyakoribb előadásokat vállaljak. Legutóbb Szegeden jártam, egv Mocsár-est előadójaként. Szívesen járnám pedig az országot — főleg a régi szép versekkel.

Elekes Éva

200 szakma oktatása az üzbég főiskolákon

A megindult oktatási idényben 200 különböző szakma ifjú szakembereinek képzése kezdődött az üzbég felsőoktatási intézményekben. A középázsiai köztársaság főiskolám és egyetemein a többi között elektronikus gépkonstruktőröket, az automatizált irányítási rendszer mérnökeit, gazdaságtervező szakembereket is képeznek. Az új szakágak bevezetése a nemzeti ipar új ágazatainak kialakulásával van szerves kapcsolatban. Üzbegisztánban a szovjet hatalom évei alatt több mint negyven felsőoktatási központot létesítettek, s 250 000 -nál több hallgatót oktatnak.

r

NÓGRÁD — 1972. október 17., kedd