Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)

1972-10-17 / 245. szám

jJillfcjiiiiilil' Fúrógépnél Kulcsár felv. Olaj folyam a barátság útján A szocialista országok közöt­ti gazdasági együttműködés szép példájaként 1959-ben ha­tározták el a Barátság kőolaj­vezeték-rendszer létesítését. A tíz évvel ezelőtt elkészült öt és fél ezer kilométeres acélkí­gyó egyik „végállomása” a Közép-Volga menti kőolajlelő­helyeken van. Miközben né­hány szovjet kőolajfeldolgozó üzemet is ellát és Polockon keresztül a Balti-tengerhez is kifut, Mozir belorusz város­nál két ágra válik: az északi ág Lengyelországba • és az NDK-ba ,tart, a déli ág pedig a Kárpátokat áttörve, Mun­kács felé halad, hogy onnan Csehszlovákiában, annak déli határszéle mentén húzódva folytassa útját. A magyaror­szági 130 km hosszú számyve- zeték Ipolyságnál tér le a csehszlovákiai ágról. A Barát­ság I. hazai fogadóállomása a , százhalombattai kőolaj finomí­tó. Az Ipolyság és Százhalom­batta közötti 400 mm átmérő­jű, 48 atm. üzemi nyomású vezeték szállítóteljesítménye kezdetben évi 2,5 millió tonna kőolaj volt. Miután Gödöllő közelében egy új, közbülső szivattyúállomást létesítettek a szállítási úton felemésztődő nyomás pótlására, évi 4,5 mil­lió tonna olaj szállítására vált alkalmassá a csőtávvezeték. Mivel 1975-ig — a szükség­leteknek megfelelően — évi 6,5 millió tonnára növekszik a kőolajimportunk, megoldást kellett keresni a többletmeny- nyiség beszállítási módjára. A lehetséges változatok közül a legkedvezőbbnek egy olyan új vezetéknek az építése mutat­kozott, amely — Csehszlová­kia kiiktatásával — közvetle­nül szovjet területről jön Ma­gyarországra. Ez az új távve­zeték kapta a Barátság II. ne­vet. Ungvártól Százhalombattáig A Barátság II. nyomvonalát úgy jelölték ki, hogy az Ung- várnál ágazik le a Szovjetu­nió területén haladó főveze­tékről. Záhony mellett lépi át a szovjet—magyar határt, s onnan a Kisvárda — Polgár — Zsámbok — Budapest — Száz­halombatta útvonalon halad. A távvezeték a Leninváros (Tiszaszedérkény) közelében megépítendő kőolajfinomító mellett halad el, így mód nyí­lik majd a „megcsapolásra”. A magyar szakaszán 298 kilo­méter hosszú Barátság II-nek is a százhalombattai kőolaj­feldolgozó a végcélja. A szovjet—magyar határ közelében, Fényeslitke község mellett négy, egyenként 20 000 köbméteres tartály „fogadja” a Szovjetunióból érkező kő­olajat. Itt történik a mennyi­ségi és minőségi átvétel. Majd a tartálytelep kb. 9000 lóerő összteljesítményű szivattyúi „veszik munkába” a kőolajat, továbbítják a csővezetékbe Százhalombatta irányába. Ké­sőbb Leninvárosban is építe­nék majd egy hasonló telje­sítményű szivattyútelepet a csökkenő nyomás fokozására. Az olaj haladását egyébként az a talajszintkülönbség is se­gíti, amely Ungvár és Százha­lombatta között van. i Építés — korszerűen Az építők a távvezeték le­fektetése során négy folyót és vagy 150 patakot, csatornát kereszteztek. A Tisza és a Duna keresztezésénél várt rá­juk a legnehezebb feladat, a bonyolult medermunkák el­végzése. A csaknem 300 km hosszú távvezetéket 10—16 meteres csodarabokból hegesztették össze. A Barátság II. építésé­hez csaknem 35 ezer tonna hagy szilárdságú acélcsőre volt szükség, aminek java részét a hazai ipar adta. Importból származó csöveket lakott terü­leteken, vizek, utak és vasúti sínek alatti átvezetéseknél használtak fel. Minthogy a távvezetéknek legalább 40—50 esztendeig kell kifogástalanul szolgálnia, gondosan meg kell óvni a korróziótól. Az eddigi kétréte- ges bitumen- és háromréteges kátránypapír-borítás helyett most első ízben alkalmaztak műanyag szigetelést, amely megbízhatóbb, és amelynek a felvitele is egyszerűbb. A távvezeték-építés nemcsak a csövek lefektetéséből áll, hanem a hírközlő rendszer ki­építéséből is. A csővezetékkel párhuzamosan lefektetett ká­bel útján az olajszállítás irá­nyítói információkat kappak a vezeték bizonyos pontjainak állapotáról, és azonnali jelzé­sek jutnak el hozzájuk, ha valamilyen hiba folytán a szállítás folyamatossága meg­akadna. A Baráság II. megépítésének elhatározása előtt számba vet­ték az olajszállítás gazdasá­gossági variánsait, s azt köve­tően döntöttek a csövön való szállítás mellett. Kétségtelen, hogy a távvezeték létrehozása hatalmas összeget emészt fel, több mint másfél milliárd fo­rintot. De, ha tartálykocsik­ban, vasúton kellene behozni a Szovjetunióból a „fekete aranyat”, ötször többe kerülne a szállítás. Évi 6,5 millió ton­na mennyiséget figyelembe véve a távvezetéképítés költ­ségei viszonylag gyorsan meg­térülnek. Évi 10 millió tonna Ilyen nagy kapacitású táv­vezetéket eddig még nem építettek Magyarországon, mégis mintegy két év alatt teljesítették az építők a fel­adatot. Egyetlen esztendő alatt, 1971-ben, 215 km csövet fektettek le. Közben a szovjet oldalon is szorgos munka folyt, aminek eredményeként ez év júniusában a Barátság II. magyar szakaszát összeköt­hették a Barátság vezeték- rendszer szovjet szakaszával. Szeptember végére befejeződ­tek a határátkelőhelyeken az üzemi próbák, s Fényeslitkén megkezdték az óriási tartályok feltöltését, majd a mintegy 100 ezer tonna befogadóképességű távvezeték töltéséhez kezdtek hozzá. A Barátság Il-t november 7-én adják át rendeltetésének, s a jövő esztendőtől már évi 10 millió tonna kőolajat szál­líthat a távvezeték. A Barát­ság II. nemcsak a jelennek, a jövőnek is készült. B. I. A párt-végrehajtóbizott.-ág megtárgyalta : Eredményesen a kommunisták a nag jiiatonyt gépüzemnél A NAGYBA TON VT gépüzem pártbizottságához 5 alapszer­vezet tartozik. Az üzem terü­letén 29 pártcsoport tevékeny­kedik. A pártbizottság alap­szervezeteket irányító munká­járól tárgyalt legutóbb a nógrádi szénbányák párt-vég­rehajtóbizottsága és nem vé­letlen, hogy'azt jónak értékel­te. A legutóbbi választás óta az alapszervezetek vezetése erő­södött, munkamódszerük fo­lyamatosan javult. A gazda­ságszervező, -irányító, -ellen­őrző munka tevékenységük középpontjába került. Ezt el­sősorban az bizonyítja, hogy a pártbizottságnak, -alapszerve­zeteknek a gazdasági kérdé­sekben mindenkor határozott állásfoglalásuk volt és ezt testületi üléseken, tanácskozá­sokon és szükség esetén röp- gyűléseken is érvényesítették. Az üzemi tervek kialakítá­sában valamennyi alapszerve­zet tevékenyen részt vett. A tervek válóra váltása így vált a kommunisták lelkiismeret- beli kérdésévé. A párttagok közül 210 a szocialista brigá­dokban végez példamutató, jó munkát. Elsősorban ők a kez­deményezők, mint legutóbb is a november 7. tiszteletére ki­bontakozott versenyfelhívás­nál, a munkavédelmi negyed­év szervezésénél. Nagy részük van abban is, hogy az utóbbi években az üzemnél fokoza­tosan növekedett a munka ha­tékonysága és elnyerték az Él­üzem címet. A pártszervezetek agitációs és propagandamunkája, is egyre hatékonyabb, ami előse­gíti a dolgozók eszmei-politi­kai és szocialista tudatának fejlődését. A dolgozók többsé­ge poltiikailag jól felkészült és törzsg'árdatag. Érdeklődésük fokozódott a marxista—leni­nista eszmék iránt. A pártok- tatás keretein belül különös hangsúlyt kaptak a gazdasági építőmunka kérdései. Megfele­lő helyet biztosítanak ezen be­lül az üzemi kérdéseknek is. Az eredmények mellett azon­ban még vannak az ideológiai munkának fogyatékosságai. Gyakran tapasztalható például, hogy egyes műszaki vezetők a gazdasági munkára való hi­vatkozással megfeledkeznek a politikai munkáról. Lebecsülik annak jelentőségét. Ez abból fakad, hogy a gazdasági fel­adatok megoldása azonnali anyagi előnyökkel jár, ugyan­akkor a társadalmi munka ér­tékelése nem egyértelmű. Ese- tenkint a gazdasági életben jelentkező torzulások, a hará- csolás, a hirtelen gazdagodási vágy tünetei is zavarólag hat­nak az ideológiai munkára. AZ ALAPSZERVEZETEK munkájára jellemző a tervsze­rűség. A napirenden szereplő témák fele politikai, ideoló­giai, a párt belső életével fog­lalkozik, másik fele viszont gazdasági jellegű. A taggyűlé­seken, pártcsoport-értekezlete- ken, általában erősödött a vi- takészség. A pártcsoporjveze- tők például korábban azt kér­ték, gyakrabban tarthassanak csoportértekezleteket, hogy jobban érvényesülhessen a tagok véleménye, kritikai meg­jegyzése és segítő szándékú javaslata. Jól bevált ez a mód­szer és nem véletlen, hogy például a legutóbbi párteso- portülésaken a tagság 32 szá­zaléka mondott véleményt. A pártépítés, -tagfelvételi munka is állandósult. A veze­tőségválasztó taggyűlés óta 29 tagot vettek fel, akik közül 22 a KISZ-ben, hét pedig a szak- szervezetben végzett korábban társadalmi munkát. A felvet­tek 80 százaléka a szocialista bfigádqk tagjaként tevékeny­kedik. Az eredmények mellett lát­ják a még előttük álló felada­tokat is. Az irányítómunka hatékonyságának fokozása ér­dekében például a pártbizott­ság — az alapszervi önállóság megsértése nélkül — a jövő­ben jobban ellenőrzi majd a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását. Az éves tervet előkészítő munkában az alap­szervezetek még aktívabb köz­reműködését igénylik. Támo­gatnak minden olyan kezde­ményezést, ami a szocialista munkaverseny fokozását, a miőnségi színvonal javítását szolgálja. A termelési agitáció lehetőségeivel is jobban akar­nak élni a jövőben. A párttag­ság igénye is arra készteti a pártbizottságot, hogy a jövő­ben mindig megfelelő időben, módon adjon tájékoztatást egy-egy kül- és belpolitikai, az egész vállalatot, vagy az üze­met érintő kérdésekről. Álta­lában a tájékoztatás javítása a céljuk. A jövőben a másutt mér jól bevált módszert is alkalmaz­zák, amikor a végrehajtó bi­zottság tagjai egy-egy alap­szervezetet keresnek fel és se­gítik a vezetőség munkáját. A segítő szándék érződik abból is, hogy az alapszervezeteket gyakrabban beszámoltatják majd a végzett munkájukról és gondjaikról, A VÉGREHAJTÓ bizottság ülésén alapos mérleget készí­tettek az eddig elért eredmé­nyekről, ugyanakkor a tenni­valókat is tisztázták. Jó alapot jelent ez ahhoz, hogy a nagy- bátonyi gépüzemben folyó pártmunka még eredménye­sebb, még hatékonyabb legyen a jövőben. B. J. Eqy város tiszta akar tenni Singapore-ból az év végéig el kell távolítani minden olyan közlekedési eszközt, amely szennyezi a levegőt. A kormány részéről a levegő szennyeződése elleni további küzdelem érdekében hozott intézkedések előirányozzák, hogy beszüntetik' azoknak az autóbusz-részvénytársasá­goknak a működését, ame­lyek havonta 30-szor megsér­tik a tisztasági normákat, ezenkívül állandó bizottságot alakítanak a levegő szennye­ződésével kapcsolatos problé­mák felülvizsgálatára és tör­vényt hoznak a dohányzás be­tiltására a mozikban és az autóbuszokon. Erősödik a drégeíypalánki ipari szövetkezet A drégelypalánki Szondi La­katos- és Szerelőipari Szövet­kezet tevékenységi területe túlnő a megye határain. Ki­helyezett részlegei vannak Salgótarjánban, Romhányban, Nagyorosziban, ezenkívül a Dunántúlon, Almásfüzitőn és Lábatlanban is, ahol külső szerelési munkálatokat végez­tek. Drégelypalánkon legutóbb az országos számítógépprog­ram keretében készítettek nyomtatott áramkörű eleme­ket. Nagyorosziban viszont nemrég fejezték be a szov­jet—magyar olajtávvezeték automatikus berendezéseihez 14 vezérlőpult gyártását. A külső kirendeltségek általában vasipari lakatos- és szerelő­munkákat végeznek, milliós nagyságrendű éves szerződé­sek alapján. A szövetkezet még nem te­kint nagy múltra vissza, hisz’ mindössze három évvel ezelőtt alakult 37 taggal. Az alapítók 1500—1500 forintos részjeggyel kezdték és 1970-ben már 18, tavaly már 37 millió forintos termelési értéket értek el. Az idén az első fél évben már 64 százalékkal többet termel­tek, mint tavaly, holott a lét­szám mindössze 22 százalék­kal növekedett. Tervük az idén már 42 millió forintos termelési érték biztosítása. A tagság tulajdonosi tudata példamutató. A háromnegyed milliós részjegy mellett csak­nem ugyanennyi a szövetke­zetnek nyújtott tagsági köl­csön. Két év alatt a tagság 1 millió forint részesedést nem vett fel év végén, hanem azt a szövetkezet fejlesztésére for­dította. A Szondi Szövetkezet legu­tóbb egyesült a romhányi Ve­gyes Ktsz-szel. Ezzel az ott dolgozó szövetkezeti tagoknak is biztonságosabbá vált a jö­vőjük. Segítségét nyújtott a jobbágyi Építőipari Szövetke­zetnek is azzal, hogy két gyár­tási profilt és ugyanakkor 50 fős létszámot átadott. így ott is könnyebb lesz majd úrrá lenniük a godokon. P. G. Felajánlásokkal kezdődött Szocialista bri^údok Lmlány!ialászli»au Három szocialista brigád működik a ludányhalászi Ipolymenti ’ Tsz-ben, amely négyezer katasztrális holdon gazdálkodik. Fő profiljuk az állattenyésztés, de a nö­vénytermesztés is - jelentős ágazatot képvisel. Nagy Ist­ván szövetkezeti elnökkel a szocialista brigádmozgalom helyzetéről, jelentőségéről folytattunk eszmecserét. A szocialista brigádmozga­lom fokozatosan alakult ki Ludányhalásziban. Öt évvel ezelőtt a dolgozók munkafel­ajánlásokat tettek. Ezek 70 százaléka a termelési szint emeléséhez, 30 százaléka idős tagok, nyugdíjasok megsegí­téséhez kötődött. Amikor 1967-ben Nógrádszakál közös gazdasága egyesült Ludány- halászival, még nem lehetett szocialista brigádmozgalomról beszélni. Ám 1969 óta a fej­lődés egyenes vonalú. Meg­alakították a versenybizott­ságot, amely negyedévenként tart értékelést. Az elmúlt év­ben már öt brigádban 144-en vettek részt a Szocialista cím­ért folyó brigádversenyben. Ezek közül három nyerte el a Szocialista címet. A terme­lésben és munkaidő után pél­dát mutattak a 410 tagot fog­lalkoztató közös gazdaság töb­bi dolgozójának. A 36 tagú női növényter­mesztő szocialista brigádot Géczi Erzsébet irányítja. A fiatal technikusra hallgatnak, időben elvégezték az aktuá­lis munkálatokat, kulturális rendezvényeken is részt vet­tek. A mozaiklapokat előállító 30 fős betonáruüzemben az azóta nyugállományba vonult Róka János irányította a szo­cialista brigádot. A tervezett 4 millióval szemben 4 millió 200 ezer forint értékű beton­árut állítottak elő és értéke­sítettek a TÜZÉP-en keresz­tül. A selejtszázalékot gya­korlatilag minimálisra csök­kentették, de anyagtakaré­kosságban is példamutató munkát végeztek. Minden közös gazdaságban sok * múlik a traktorosbrigá­don. Ludányhalásziban ők is elnyerték a Szocialista címet. Kitűntek az- aktuális mező- gazdasági munkák időbeni el­végzésében, üzemanyag-taka­rékosságban, karbantartásban A 24 erőgép és irányítói ki­fogástalan munkát végeztek. A közös gazdaság elnöke el­mondotta, hogy a szocialista brigádok számukra nélkülöz­hetetlenek, dogozóik példái mutatnak munkaszeretetből, . egymás iránt tanúsított figye­lemből. A mozgalom fejlesz­tését a jövőben is szorgal­mazzák. Megfiatalodik az öreg város Volkovíszk, ez a 24 000 la­kosú, belorusz kisváros sok millió szovjet gyermek „daj­kája” lett. Itt kezdte meg ugyanis működését Európa legnagyobb gyermektejter- mékgyára. A vitaminokkal dúsított, tápláló tejporkeve­rékek elősegítik a gyermeki szervezet jobb fejlődését. Az új gyár egyike annak a nyolc új üzemnek, amelynek építését 60 belorusz kisváros fejlesztési programjának k rétében határozták el. Volkoviszkben megszerv zik a nagyüzemi azbeszt- cementárugyártást, porcelá: és kőedénygyár, textilrövi áru-készítő üzem és más vá lalatok létesítését tervezik. Ez a város már 700 évv ezelőtt szerepelt az írásos fo rásokban. De csupán a le; utóbbi időben indult gyo fejlődésnek. NÓGRÁD - 1972. október 17., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents