Nógrád. 1972. október (28. évfolyam. 232-257. szám)
1972-10-15 / 244. szám
A napközi otthonok jelentősége Legfőbb érték a Az utóbbi években úgy adódott, hogy elsőosztályosaimnak több mint a fele napközi otthonba járó tanuló volt. ök a tanítás után is együtt maradtak, együtt ebédeltek, pihentek, tanultak, játszottak. Nekik mindig megvolt pontosan a házi feladatuk, gyakorolták az olvasást, a számolást, megtanulták a feladott verset, elkészítették a rajzot, kézimunkáztak, énekeltek. A napközi otthont vezető tanítónő ellenőrizte az írásbeli munkákat és- számon kérte a szóbeli leckéket is. Szerettem a napközi otthonba járó tanulókkal dolgozni, mert rendszeres életmódhoz, gyors munkához szoktak. Sokkal önállóbbak voltak, mint többi társaik. Es még egy: hamarább válnak közösségi emberkékké, előbb megérzik az egymásrautaltságot, de azt is. hogy milyen jó dolog, ha a társaik segítségére számíthatnak. Nem úgy az otthonból érkező kis bátortalan, közösséghez nem szokott, félő, sokszor bizalmatlan, sőt önző gyermekek. őket nehezebb bevonni a közösségbe. Náluk megesik. hogy nincs meg egy-egy lecke^ akár abból a kisebb csoportból valók, akiknek nem dolgozó édesanyjá, vagy nagymamája segíti az otthoni feladatkészítést, akár azok közül való, akiknek a nyakában ott lóg a lakáskulcs, s már az első tanítási naptól kezdve magukra maradnak hatéves fejjel, az őket megrohanó megannyi új kötelességgel. Egyedül melegítik meg az előző este, vagy hajnalban megfőzött egytálételüket, (a jó napközi otthoni ebéd helyett.) S a fáradt édesapa, vagy édesanya, ideges hangulatban, gyorsan összecsapatja vele a leckét, ha ugyan van hozzá elegendő energiája. Szidást is kap a gyerek — jogosan —, hiszen eljátszotta az időt. De ki kívánhat egy hatéves gyermektől „tervszerű” munkát? Azért jó a napközi otthoni foglalkozás, mert ott a tanítónő irányítja a munkát. Jut a gyermeknek mindenre ideje, nagyon hamar megtanulja, hogy az idővel jól kell gazdálkodni, s azt, hogy a jól végzett munka után, sokkal jobban esik a gondtalan játszás. Azért szólunk erről időben, hogy nem teszi jól a szülő, ha magára hagyja a gyermekét már kisiskolás korban a kötelességeivel. Ahol arra mód és lehetőség van, feltétlenül vegyék igénybe a szülők a napközi otthont. Jobban, köny- nyebben tanul a gyermek, jobb közösségi ember lesz belőle, ha rendszerhez szokik, társai között nevelődik, formálódik, alakul a személyisége. Dr. Gergely Károlyné A tunika A blúz divatja egyre inkább kedveltté válik. Formai megoldása általában a férfiingekre emlékeztető, de a különböző divatos formaváltozatok még népszerűbbé teszik a nők ruhatárában. Ilyen elsősorban a tunika, amely minden testalkatra- soványra éppúgy, mint kimondottan molettra is előnyös. A tunika, melynek hossza a csípőt fedi- hordható egyenes vonalú, gloknis, rakott szoknyához. Kitűnő viselet nad- nadrághoz is, és ha vékonyaknak ajánljuk akkor divatos, ha az oldalvarrásnál szétvágjuk és elkerekített formában hajtjuk fel. Tunikára ajánlható a nyomott, szintetikus, kasmírhatású kelme, a jersey minden vátozata és a könnyű műszálás, kockás, csíkos, vagy egyszínű szövet. Tunikához jól illik az öv is, de ez inkább a vékony termetű- eknek való. Ünnepélyes alkalmakra nadrághoz. szoknyához egyaránt a tunika készülhet csipkéből, brokátselyemből, bársonyból vagy akár zsorzsettből, düzsesszből is. Rajzainkon 5 tunikaváltozatot mutatunk be, mindegyike egy „alapsnittre” szabott, de az anyag keraktere, a díszítése, különböző alkalmakra teszi alkalmassá azokat. 1. modell: apró virágos kasmír hatású kelméből készült, pici álló nyakkal, saját anyagából készült betétei, amelynek dísze a ringlis fűzés. A tunika hátul hosszú cipzárral nyitható. Ujja két gomo- bal záródó kézelőben végződik. A derékra tehetünk megkötés övét. amely a fűző színével azonos lehet. 2. modell: készülhet csipkéből, brokátból, vagy nyomott anyagból, a betétrész kis nyílását 3 gomb fogja helyenként össze, felül kis masniban végződik; az ujja kétgombos kez- elős. 3. rajzunkon látható tunika négy színből készült. A derékrészen két ellentétes sötét és világosabb beállítás van, s a jól látható cakkozást akár szövött szalaggal,, vagy , az ügyes kezűek fonalból öltö- getve is elkészíthetik rajta. Hasonló megoldással készült a tunika kézelője is. 4. rajzunkon csíkos, könnyű szövetből' készült tunika látható, az eleje betétrész cipzárral csukódik, a kis gallér és kézelő az alapszövettel harmonizáló, de egyszínű szövet. Gombokkal díszített zsebei mellmagasságban helyezkednek él. 5. rajzunkon látható sima tunikának egyetlen dísze a széles bőr-, vagy bőrimitációból való öv, amely a mai divat szerint több színből, rá- tétes motívummal díszített. Bármelyik tunikát is választanánk. mindegyik igen jól alakítható régi ruhából is. Nádor Vera A fürdés ősidők óta izgatta az embert. Nemcsak, mint a tisztálkodás egyik módja, hanem úgy is, mint gyógyító, vagy erősítő eljárás. Például: Nádasdy Tamás, Sárvár ura még rendelkezést is hozott az általa alapított gyógyfürdő használatának díjazásával kapcsolatosan. Azt rendelte: „Feredő nemes embernek három piz, pórnak nigy piz. Feredő érvágással nemes embernek öt piz, pórnak hat piz”. Nem tudom, a nemest tartotta-e betegebbnek, vagy a pórt gazdagabbnak... de mindenképpen tévedett. A „feredőnek” ma is komoly tekintélye van, és ez kézzel fogható hasznára épül. Magyarország — szinte egy emberöltő alatt — valóságos Sós fürdő — házilag fürdőországgá változott. Rövidesen alig akad falu, amelynek valamilyen meleg, sós, alkalikus, vagy gyógyító büdös vize ne lenne. A langyos sós fürdő például gyógyítja az idült nőgyógyászati gyulladásokat, elősegíti az izzadmá- nyok felszívódását és súlyos betegségek, műtétek után erősíti a legyengült szervezetet. A sós fürdő valóban kitűnő, sőt nefncsak a női bajok enyhítésére alkalmas, hanem a meleg sós fürdő a reumás izületi, izom- és idegfájdalmakra is. De mit tegyen az, aki nem tud fürdőbeutalást szeeméssze magát, mert a meleg sós fürdő házilag is könnyen elkészíthető. Az egész testet elborító kádban, körülbelül 100 liter, kellő hőfokra melegített vízben 3 kilogramm, a féltestre, (elég kisebb fürdő) mondjuk 50 liter vízben pedig — másfél kilogramm sót kell feloldani. De lehetőleg nem azt a finom sót, amit étkezéshez használ az ember, hanem azt a tisztítatlan közönséges kősót, amit faluhelyen marha- sónak is szoktak nevezni. Persze azt, hogy milyen meleg legyen a víz, milyen gyakrezni? A beutaló miatt ne ran, és mennyi ideig fürödA tyúkok, a díszszobák és a gyerekek Ne csodálkozzon az olvasó a zagyvának tűnő címen, sok tyúkról, egy díszlakásról és két gyerekről szól ez az írás. A tyúkokra voltam eredetileg kíváncsi, azért látogattam meg egy vidéki családot. Mintaszerű tyúkólat mutatott a háziasszony. Háromemeletes ketrecekben 400 hibrid tyúk. Aznap 360 tojást szedett ösz- sze, mégis kissé elégedetlen volt az asszony, ugyancsak érdeklődött: ha hősugárzót tenne az ólba, vajon többet tojnának-e, s mit gondolok, etessen-e D-vitamint, tényleg erősíti az a tojáshéjat? — Tájékozott, olvasott asszony, — gondoltam magamban, s láttam rajta, nagyon örül néhány szakmai jellegű tanácsomnak. Befelé indultunk a lakásba, hogy felírjam a szerzett tapasztalatokat. — Nem, ne oda menjünk — irányított az asszony a nyárikonyhaszerű helyiségtől, ahová óhatatlanul Indultam, mert ott láttam mozgást, világosságot, életet. Az új, kockaház nagy, üveges ajtaját nyitotta büszkén, és tessékelt befelé. — Istenem, micsoda lakásokat lát manapság az ember! Három hatalmas szoba, kettő között sok- szárnyú üvegajtó, szőnyegek, klöplifüggönyök, képek a falon, plüssterítő a rekamién, az asztalon, nagy képernyős tv, rádió, magnó, a szekrényben likőrös-, boros-, pezsgős-, kávés- és ki tudná számba venni miféle készletek ... Pálma és filodendron, s mekkorák, a szoba felét elfoglalják! A makulátlan tisztaságú, semmi összevisszaságot nem mutató lakásban restellkedni kezdtem sáros cipőm miatt. Meg hová is lehetne itt ülni, párnák, térítők tömege foglalja el a fo- telket is. Mondtam hát a háziasszonynak: ne csináljunk itt rendetlenséget. Könnyen ráállt, miközben még elmondta, hogy az egyik szoba bútorzatát teljesen ki akarják cserélni, valami modemra. — Most éppen annak az árát tojjék a tyúkok — mondta nem titkolt büszkeséggel, s azzal áttessékelt a kis, régi szobácskába, ahol a család tartózkodik, úgymond lakik. A tűzhelyen, a disznók aprókrumplija főtt, a sarokban gubbasztó nagyapa kapcái a rácson száradtak. Két ágy állt egymás végében, amott ócska sezlon, fakult terítővei takarva. A tűzhelytől kis távolságra másfél éves formájú gyerek üldögélt a járókában és egy tizenkét évesnek látszó fiúcska az asztal mellett, körmölgetve a házi feladatot. Reá figyeltem fel először. Orra ugyanis, ahogy rótta a sorokat, majdnem a füzetét érte. Egész testtartásában volt valami furcsa, később vettem észre, hogy a magas hokedliről nem ér földig a lába, s a fényt is rossz irányból kapja. Fényt? 40 wattos volt a körte — megnéztem —, s magasan, a plafon alatt világított. — öcsikém, elrontod a szemed, ha olyan közel hajolsz a füzethez — mondtam neki csak úgy mellesleg, de elég határozottan, s aztán a következő párbeszéd alakult ki anyja és köztem: — Nem romlik már az el, kiskorától kezdve gyenge a szeme. — Akkor még inkább kell rá vigyázni, a szem: kincs! — Kincs bizony, hát még annak a sok cipőnek az ára, amit szétrúg. Egész nap kint szaladgálna, ha engedném, de beparancsolom, amíg sár lesz, ki nem megy. A kicsi sem. — A gyereknek pedig ilyenkor is feltétlen szükséges mindennap, hogy a levegőn mozogjanak, a napon futkossanak. Most vettem csak jobban szemügyre a kisebbiket. Folyik az orra, sápadt az arca, s teremtőm, milyen görbe a lába! Es milyen csúnyán köhé- csel a nagyapa a sarokban, és milyen áporodott az egész helyiség levegője. Amíg a hosszú főutcán baktattam kifelé a községből, rájöttem: nem tyúkokra vonatkozó tanácsokat kellett volna adnom az asszonynak... Valami ilyesfélét kellett volna mondanom: ne haragudjon, de nem jól teszi, amit tesz. Felesleges holmikért gürcöl, s közben kincseiről — gyerekeiről — feledkezik meg. Felépítették a drága, óriási házat — dísznek. Telerakták, -tömték mutogatnivaló holmikkal, amit semmire sem használnak. Közben egyrakáson élnek — ha jól számolom öten — három korosztály, mit sem törődve azzal, hogy nyugodtan szeretne tanulni a gyerek, hogy a kicsi számára nem alkalmas hely a gőzös konyha-szoba, nem egészen jó lakótárs a köhögős nagyapa. Miért vonja meg a családtól a normális világosságot, a kényelmesebb, egészségesebb életteret? Azért spórol, hogy további díszholmikat rakhasson a kulcsra- zárt lakásba? Hát nem azért építették, hogy kényelmesebben, magukat jobban érezve, egészségesebb körülmények között éljenek? Minek a magnó, ha a gyerek nem nyúlhat hozzá, minek a tv, ha süketen áll a szobában? A gyenge látású gyereknek pedig sürgősen vegyen jó olvasólámpát, 60- as, 100-as égővel. Jól tojnak a hibrid tyúkok, egy tojás árából egy jó lámpa heti áram- fogyasztását kifizetheti... Hány ilyen családi házban élnek még hasonló felfogással, hasonló kényelmetlenül, egészségtelenül az emberek, mert kímélik, sajnálják használni a lakást, bútort, a kényelmüket szolgáló berendezést. Dehát akkor valójában miért, mire valók mindezek ... ? Gonda Irén őszi zöldségleves: 2 szál sárgarépát, 2 szál fehérrépát, 1 kisebb karalábét. 1 kisebb zellert, 1 kis karfiolt, negyed kelkáposztát, 1 zöldpaprikát, 1 paradicsomot összevágva zsíron vagy olajon megpárolunk, majd kevés piros paprikával és liszttel meghintjük, felengedjük, megsózzuk. A zöldséget puhára főzzük, grízgaluskát szaggatunk bele, vagy készen kapható mirelit májgombócokat. Ha levettük a tűzről a levest, frissen vagdalt petrezselyemzöldet és egy kevés törött borst szórunk bele. :★ Sertéssült virslivel: Szép, sovány sertéscombot vásárolunk, néhány helyen felszúrjuk és bőrétől megtisztított virslit helyezünk bele. megtűzdeljük 10 dkg kolozsvári húsos szalonnával, megsózzuk, megborsozzuk. Kizsírozott tálba tesszük, tetejét meglocsoljuk három kanál tejjel vagy tejföllel és lassú tűznél, sűrűn locsolgatva, ropogósra sütjük. Burgonyapürével, és salátával tálaljuk. Fejtettbabsaláta: A babot puhára főzzük, a levét elkéjék a gyógyulni vágyó fürdő- ző, azt a kezelőorvossal keli megbeszélni, aki számításba veszi azt is, hogy a bőr pórusaiba — hajszálnyílásaiba — betelepedő sókristályok, ha nem törülközik le a fürdőző, hanem csak szárítkozik, a fürdés után, még napokig kifejthetik élénkítő és védelmező hatásukat. A sós fürdő áldásos, hasznos eszköze a gyógyulásnak és az egészség megtartásának egyaránt. Tudta jól Nádasdy Tamás, hogy mit csinál, amikor a pór számára drágábbra taksálta a hasznos, meleg sós „feredő” árát. A „feredők” azóta megszaporodtak. Ma már könnyebben hozzájut az ország népe. Dr. B. L. RECEPTEK szítjük ízlés szerinti salátaecetnek, még melegen. (Ecet, cukor, só) Egy-két fej lila- hagymát vékony karikákra vágunk. a babhoz keverjük, a salátalét melegen ráöntjük. Ha kihűlt, keverünk hozzá egy deci tejfölt és meghintjük egy kevés piros paprikával és borssal. ★ Pörkölt karfiolból, galuskával: Ha valamilyen ok miatt nem fogyaszthatunk húst, karfiolból is készíthetünk ízletes pörköltet. Egy nagyobb hagymát lereszelünk, olajban vagy zsírban rózsaszínre sütjük, majd adunk hozzá egy összevágott zöldpaprikát, egy paradicsomot és piros paprikát. Teh- tünk bele egy kis gerezd fokhagymát is. A megmosott, rózsáira szedett karfiolt kissé megsütjük a hagymás zsiradékban, majd kevés vízzel felengedjük. Puhára pároljuk. Ha kész, tejföllel ízesítjük. (Tehetünk bel 10 dkg gombát is). Galuskával és salátával tálaljuk. ★ Vagdalthús kelkáposztával: Hagyományos módon fasíro- zotthúst állítunk össze. Egy kisebb kelkáposztát összevágunk és kevés zsíron és vízen puhára pároljuk. A kelkáposztát és két nyers reszelt burgonyát a fasírozotthúshoz keverjük, jól összedolgozzuk, pogácsákat formálunk, majd zsemlemorzsában megforgatjuk. Forró olajban kisütjük. Vajas burgonyát és uborkát adunk hozzá. sszonyi gyanú. — Lajos, remélem ez nem a te munkaterületed! (Takács Imre karikatúrája) j NÓGRÁD — 1972. október 15., vasárnap ||
