Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-13 / 216. szám

Kellemesen' töltik idejüket azok, akik naponta látogatják az öregek napközi otthonát. Reggelit, ebédet, vacsorát és rendszeres orvosi ellenőrzést kapnak, minden hét szerdáján pedig a gondozónők mossák és vasalják ruháikat. Napjaik nagy részét olvasással, rádió­zással töltik. Tervezik, hogy időközönként játékfilmeket vetítenek és előadásokat szervez­nek majd a helyes és biztonságos közlekedésről a zömében SO éves „kisöregek” számá­ra Bibék László felvétele Kitől, mit kérdezne? TESSÉK, ITT A VÁLÁSI Ügyeletes riporterünk hét- mény után azonban a viszony nyűkkel az országok közötti fői körtelefonja során az megmerevedett és egyre fa- érintkezésnek is nagy kárt alábbi kérdéseket jegyezte fel: gyosabbá válik. A hirügynök- okoztak. Kaszás Józsefné dr„ a Nóg- rád megyei Textilipari Vál­lalat igazgatója kérdezi: — Van-e elegendő női mun­kaerő Salgótarján és Pásztó körzetében, illetve van-e mun­ségek hétfőn közölték például, hogy az BAK külügyminiszte- Bo& renek eredetileg szeptemberre „ tervezett NSZK-beli látogató­sát végleg elhalasztották. - Mikorra Járható 'az ok­Ami a következményeket talási intézmények technikai kaerö-felesleg, vagy a gomba- illeti: feltehető, hogy a koráb- dolgozóinak fizetésrendezése? mód szaporodó új gyárak, és bi diplomáciai lépések ered- A megyei tanács művelő­üzemek egymástól csábítják el ményeként kialakult kapcsola- désugyi osztályának gazdasági o női dolgozókat? tokát nem sikerül szélesíteni, vezetője: Horváth Sándor va­A megyei tanács munka- legalábbis addig, amíg meg- laszol: (igyi osztályának vezetője nyugtató vizsgálat nem tisz- — Általános bérrendezés Nyerges János válaszol: tázza Kairó szerepét, illetve nem várható. A tervidőszak azt, milyen viszonyt tartót- első évében. 1971-ben volt lak fenn egyiptomi szervek a bérrendezés, amikor az emlí­gerillákkal. Pillanatnyilag tett dolgozók 10 százalékos úgy fest a helyzet, hogy a béremelésben részesültek. Te­— A női munkaerő iránti kereslet megnövekedett az utóbbi években. A nők fog­lalkoztatási megoldása kiemelt feladat volt. Salgótarjánban női mun kaerö-tartalék nincs. A kör nyéken van! Cered. Zabar stb. emLJ,a_n/J müncheni terrorcselekmény hát ebben a tervidőszakban megállapította azt a feltétle- újabb bérrendezésre számíta- nül egészséges folyamatot, ni nem lehet. Bérfejlesztés ami a nemzetközi együttmű- azonban minden évben van. ... . . ,, .. . . , . , , ködés szempontjából hasznos amelv a szokásos 3 százalékos SS !'* 150—180 nő megyén kívülre un gerulaK terrorcseiekme u jár dolgozni. Salgótarjánban az év első felében a munkára jelentke­ző nők 73,4 százalékát, Sal­gótarján járásból 75,4 százalé­kát tudták munkába helyez­ni. A tervszerűen jelentkező női munkaerőigény kielégít­hető. ennek érdekében az elintett vállalatoknak is töb­bet kell tenni. Pásztó vonzás- körzetéhez tartozó községek­ben: Ecseg. Alsó- és Felső­told, Mátraszőllős. Tar, Hasz­nos a felmérések szerint mintegy 600 nő vállalna mun­kát megfelelő munkahely biz­tosítása esetén. Itt a járásból 670 nő jár el más megyébe dolgozni. Pásztó vonzáskörzetében a munkaerő elegendő, tartalék is számottevő. A női munka­erő-csábítás az említett két körzet egyikére sem jellemző. Fiatal szakemberek - munkahelyi közérzet 99 Ha én vezető lennék...” A fémek egyhangú csatto­gását változatosabb zene, énekszó üdíti. A gépek mellöl gyakran csendül fel a dal, többnyire „menő” slágerek. Ez is egyik jele annak, hogy itt jobbára fiatalok dolgoznak. A Fém- és Vastömegcikk Ktsz rétsági telepe dolgozói­akarom végezni. Jól jönne a beosztásomhoz is. Az alapító tagok egyike Bánszki János, mezőgazdasági gépszerelő. Együtt kezdett az ra ők lennének a üzemmel. Most mégis elfelé mű” telepvezetők? pályázik. — Egyhangúnak érzem a munkámat. Asztalkereteket Javaslom, rendezzünk rög­tönzött közvélemény-kutatást! Mit tennének ők, az üzem fia­tal szakemberei, ha egy nap- teljhatal­nak átlagéletkora mindössze hajtogatok, a keresettől sem 24,5 év. De fiatal maga az vagyok elragadtatva. A diós­üzem is, két éve csupán an- jenói tsz-be mennék lakatos­nak, hogy megindultak a gé- munkára, 2200-at ígérnek, a pék. Vajon hogyan érzik magu­mostanlnál 400-zal többet. — Csak a pénz döntött? — Nem. Valahogy nem tud­tam beilleszkedni a társaság­ba. Megfogják itt az embere­kat ebben a majdhogynem két. Persze, elismerem, hogy újdonatúj üzemben a fiatal kell is, különben nézhetnénk a szakemberek? Sokáig gondolkoznak, lát­szik, nem könnyű a válasz. — Tényleg nehéz dolog ez — mondja nagysokára Attila. — Jóformán nem -tudunk olyat kérni, amit ne teljesíte­nének. Éppen most szóltunk a telepvezetőnek, hogy jó lenne egy tévét venni. Sok érdekes műsorról maradunk le addig, amíg munka után hazaérünk. Jövő héten már itt lesz a tévé. — Ha rajtam múlna, én termelést. Eredetileg erdész ebédlőt építenék — szól Pau­Paulovlcs Pál gépbeállító szerettem volna lenni, az is a csoportvezető, egyébként ő a négy hónapja megalakult KISZ-szervezet titkára is. mozgási szabadság miatt tet­szett meg. — És a diósjenői tsz-ben be — Szakmám szerint tulaj- tudsz majd illeszkedni a kö­donképpen hajóépítő lennék — mondja. — Ha ragaszkodnék, hozzá, Pestre kellene járnom dolgozni. Meglehet, hogy 300 forinttal többet keresnék, ez viszont az utazgatással, eset­leg az albérlettel „vastagon” el is menne. Itt megtaláltam a helyemet, jól érzem ma­gam, a kereset se rossz. Az­tán meg itt dolgozik a hú­gom is. Mindenki húzódik ha­za, ez az igazság. Mikiién Attila, az üzem fia­tal meósa hasonló „dalban van”. Köszörűsnek tanult, ő sem a szakmájában dolgozik. — Nem is bánom. Eredeti­leg gépipari technikumba je­lentkeztem, helyhiány miatt nem vettek fel. Mire észbe­kaptam, már csak a köszö­rűs szakma- maradt. Nem akartam céltalanul tengeni- lengeni, így tanultam ki a köszörűsséget. Aztán eladó let­tem az iparcikkboltban, onnan jöttem ide májusban. Most ismét jelentkeztem a gépipa­ri levelező tagozatára, a technikumot mindenképpen el zösségbe? — kérdez rá Attila. — Nem tudom — Bánszki János válasza bizonytalan. — Ha belefogtam, most már nem csinálom vissza ... A másik két fiú nem na­gyon érti János elhatározását. Paulovics Pál meg is jegyzi: — Nem értek egyet ezzel a döntéssel. Nálunk pont az a jó, hogy közvetlenek, barát»­lovics Pál is. — Most az öl­tözőben „kajálunk”, nem va­lami ideális megoldás. Meg jó lenne egy kultúrhelyiság is, ahol kicsit összejöhetnek a fiatalok, már amennyire ezt a közlekedés megengedi. Ezt kérik tehát a fiatalok az üzemtől. És mit vár tő­lük a telepvezető, Pulai Nán­dor? — Elsősorban azt, hogy ta­nuljanak. . A dolgozók 30 szá­zalékának szakmunkásnak kellene lenni, most 10 száza­léknál vagyunk. Sürgősen szükségünk lenne csiszolóra, ak a kapcsolatok. Helyben később villanyszerelőre és ál­vannak a vezetők, rögtön meg­mondhatja az ember, amit akar. — Az tény, hogy most kez­denek nálunk összeszokni az emberek, most fog majd iga­zán megállapodni a társaság. Eddig nagy volt a mozgás, aki viszont most jön, az már meg is marad. Nagyszerű do­log, ha az ember fiatalokkal körülvéve dolgozhat. Egy a gondolatunk, hasonlítanak ter­veink is, egyszóval megértjük egymást. talánps lakatosokra is. Jobb, ha az ember a saját gárdából neveli ki magának a későbbi műszaki állományt. Szorgal­masak, dolgosak ezek a gye­rekek, igazán semmi panasz nem lehet rájuk. Csak a ta­nuláshoz jönne meg kicsit a kedvük. Odakínn, a műhelyben is­mét nóta szól. Szalad a mun­ka a kezek alatt, a munka és a zene ritmusa jól megférnek egymással. Szendi Márta ÍRTUNK RÓLA Bosszantó árkok városszerte Harmos László, Salgótar­ján, Schuyer Ferenc utca 14. szám alatti lakos szóvá tette, hogy a gázvezetékek nyitott árkai meddig éktelenkednek még a Rokkant-telepi feljáró­nál, a Munkácsy út és a Schuyer Ferenc utcában? Nemcsak veszélyesek <a mély árkok- hanem sok bosszúsá­got okoznak a környék la­kóinak. mert a bölcsődét, ovodát csak nagy kerülővel lehet megközelíteni. A me­redek domboldalon máskor is fárasztó a közlekedés, de hó­napok óta különösen sokat bosszankodnak az emberek. A helyszínen bárki meg­győződhet róla, hogy elha­gyott lövészárkoknak tűnik a környék. Földhányások, ár­kok váltják egymást, itt-ott már omlik az árokpart. Ké* idős asszony a gyerekekkel pörölt. hogy a veszélyes ár­kok közeléből messzebbre menjenek játszani. De a rep- hiába mondják nekik, hogy mennyire összetörte magát az a férfi, aki az arokba esett. A hangos szóra, több szom­széd összegyűlt. Nagyon mél­tatlankodtak, hogy az árko­kat hónapokkal ezelőtt kiás­ták, a környékbeli lakásokba a gázt bekötötték, de az ár­kokat, földkupacokat ott hagyták- az utat lezárták. Nem tudják, hogy ki felelős Pálfalvi László, a BRG sal­gótarjáni 2-es gyáregységének igazgatója kérdezte: — A palesztin gerillák vé­res müncheni provokációja hogyan befolyásolja az arab arszágok és az NSZK közötti kapcsolatok alakulását, milyen következményei lehetnek? Külpolitikai szerkesztőnk, Szolnoki István válaszol: — Az Egyiptomi Arab Köz­társaság és néhány más arab ország, valamint az NSZK közötti kapcsolatok Münchent mear’" ;sn biztatóan fejlőd­tek. Az olimpiai faluban el­követett véres terrorcselek­EIZONY, elég hosszú utat rp • / f T> l . gódni, hogy a vita túlságosan fut be a két város között az L árián es Halassaffvarmat . elfajul, amikor az ablak autóbusz. De hál’ istennek az ,1 Öz kompromisszumos megoldást útitársak többnyire gondos- , „ .. ajánl: résnyire nyitva marad, kodnák arról, hogy ne lepje KOT'OÍt azután többé se ki, se be. A be az üléseket az unalom po- hölgyek némileg zavartan me­ra. Ehelyett mindjárt az uta- rednek rá, azután elcsende­zás elején egy testes hölgy le- sednek. pi el a mellettem levő ülő- asszony leül, szerencsére nem ja a hamut és az összegyűj- Kissé hűvös van. Talán helyet. Sőt, nem csak azt, en- mellém. Beszélgetni szeretne Mjtt cigarettavégeket, az pe- mégis annak volt igaza, aki gém is szinte ellep. Nem baj, a bácsival de a malomkő t?v®bb adja, míg csak el szerette volna becsukni az ab­jobb felé amúgy sem olyan , . ’ ..........., ... nem jut a lánc a legközelebbi lakot. A következő állomáson é rdekes a táj. Illedelmesen az j\aSysa§u csomag közéjuk au. hamutálig. A közösségi szel- mentőangyal érkezik, újabb ablakhoz-lapulok, hogy helyet M™ar. megoldja« a prome- |em az0nban még nem min- hölgy, cekkerében három fris- adhassak könyökének, amely- n?at- Al™kor a. néni kozolm denkiben támadt fel. Egy ele- sen sült, ropogós cipóval. Le­lyel állandóan a gyomromnak a. ,valarr'lt’. OK01öe szorit?.u gáns fiatalember megtagadja ül mellém, a cekkert közénk ütközik. Végül is úgy tűnik, kézzel iaut a csomag teleje a szállítmány továbbítását, teszi. A kenyerek jólesően megpihen a nyughatatlan vég- eső oldalára. Az meginog, es Ehelyett azt ajánlja a mögöt- melegítik az oldalamat. A tag. a bácsinak ütközve valasza- te ülőnek, hogy dobja ki a hölgy azonban észreveszi, hogy Két állomás után útitár- dasra- nógatja. Nagyon o&sze- csikkeket az ablakon. Nem a cekkere illetlenül hozzám- sam leszáll. Helyét elfoglalja , rt‘í?znaá,!„. ae„l. , csmak kel1 hétszer mondania. De a simul, és zavartan mentege- az álmatag fiatalember. A rao- e ,H szallnla- jattal mep szél nem veszi hátára a tér tőzve felkapja az ülésről. He- tor egyhangú zúgása közben a lePcsOn, es Közben into- hét, az egészet visszahozza a vesen tiltakozom, biztatom, ütemesen bólogat, aztán egy get‘ leM?®ea.1 ,teiesiegesen, finnyás utas fejére. Ez bizony hogy hagyja csak ott, de hiá­meghitt mozdulattal a vál- mert a ugy laÜ szomorú esemény. Érthetetlen, ba. Nagyon udvarias hölgy, lamra hajtja fejét. Az érin- ni’ Addig-addig, míg beleesik miért viselkednek egyesek Tarjánig kényelmetlen tartás­tésre felriad: pardon — mo- az aroküa- mégis úgy, mintha a talpukat ban a jobb oldala mellett lö­työgj a és egy perc múlva me- Most egy ideig semmi kü- csiklandoznák. gatja a szatyrot, én pedig gint a vállamon szunnyad, lönös nem történik. Unalom- Kishartyánnál tovább emel- megadóan fázom tovább. Éles kanyar, az ifjú ember űzés céljából néhányan rá- kedik a hangulat: két idős MFrlfRKFZTtlYK eldől, mint a zsák. Fejét az gyújtunk. Hasznos szórako- höigy között heves vita tör ki. ölembe hajtva édesdeden ál- zásnak bizonyul, szülőanyjává Be kell csukni az ablakot — t T elgenaberedett tag­úik; Kissé meghökkenve válik néhány új népi játék- fgy az egyik - sSjobban Äet STkSSSK bámulok ra, semmi jelet nem nak. Eloszor „komamasszony ki kellene nyitni — kontrá- 7- , ’ ? e- K, , mDen a mutatja, hogy a közeljövőben hol a hamutartó”-t játszunk, zik a másik. Az elsőként nyi- d tehh™ rafkk évű Remén n»el le­tel fog ébredni. Szerencsére Mert nem mindenütt van latkozó nem hagyja magát, tévedek, hamar észreveszi, ilyesmi, csak minden harma- erélyesen becsapja az ablakot'. hogy valami szokatlan van dik-negyedik ülés mellett, A másik sern rest, bebizonyít- S JJöttem f^8eUü~ körülötte. Elnézést kér, és át- amúgy ötletszerűen elhelyez- ja> hogy őt nem lehet lerro_ Sei ugrik le előttem es eltu­ül egy szimpla ülésre. Ott al* ve. Miután megállapítottuk a rizálni Felugrik kinyitja és u 4a tomejpen- ° már szik tovább hamutartók földrajzi elhelyez- klpirult arccil, harcias test- hente magat Fejkendős, fekete ruhás né- kedését, új játék következik: tartásban zöttyen vissza a ~ szoghy ~ ni érkezik, óriási maihat ci- a „csen-csen csikk . Ez ab­pel. Mögötte bajuszos bácsi bői áll, hogy a hátrább ülő az helyere. A jelenet néhányszor t kászálódik fel a buszra. Az előtte levő utas kezébe szór- ismétlődik. Már kezdünk ag* J kisebbeket és nagyobbakat érte, kinek kellene intézked- üadijétékokra csábítja a tg- m. Mi megkerestük a illetéke­seket. A TIGÁZ saját beru­házásként gázvezetéket sze­relt, a környékbeli házakba bekötötték a gázt. Horvát Zoltán, a helyi művezető el­mondta, hogy a műszaki át­adás elhúzódott, de az el­múlt héten megtörtént, máris hozzákezdenek az árok betö­méséhez. Ezt a munkát tíz napon belül elvégzik- de az úttest és a járda betonozása nem a TIGÁZ feladata. Salgótarján városi Taná­csának műszaki osztályán Romhányi József azt a felvi­lágosítást a<|ta, hogy a ge­rincvezeték építése közben műszaki problémák merültek fel. védőcsöveket kellett el­helyezni, a Bánya Műszaki Felügyelőség újabb ellenőr­zéseket rendelt el, amíg ezekkel nem végeztek, addig az árkokat nem tömhették be. Ezt a munkát a TIGÁZ elkezdte, befejezését a tanács sürgeti. Intézkedett a tanács, hogy a mélyépítők az aszfal­tozást késedelem nélkül vé­gezzék el, az utat és a járdát állítsák helyre. A környék lakossága gáz­fűtést kapott. az ősztől ké­nyelmesebben, korszerűbben fűthet, kevesebb lesz a ko­rom, nem kell már szenet és salakot hordani. Igaz, a mun­kák elhúzódása nyugtalansá­got, bosszúságot okozott. Eb­ben az esetben is igaza van a közmondásnak: kétszer ad, aki gyorsan ad. NÓGRAD - 1972. szeptember 13., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents