Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)
1972-09-12 / 215. szám
Négyen a haditanácsban ELTELT már néhány nap az új tanévből, a gyerekei talán már „akklimatizálódtak” iß az iskolai légkörhöz. A mátraszőllősi iskolában azonban még a tanévnyitó napján jártunk, s akkor még szó sem volt ilyesmiről. A felső iskolában szeptember 1-én még feje tetején állt minden. A folyosón egymás hegyén-hátán a padok, vastagon a mész, malter. Az iskola felújításával a jobbágyi Építő Ktsz bizony alaposan elkésett. Nem nagy iskola a mátra- szőllősi — idén 237 gyerek iratkozott be —, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az itt dolgozó nevelőknek sima, bejárt úton kell haladniok. Nehéznek, sok gonddal terheltnek ígérkezik az idei tanév. — Most először cigánygyerekekből álló első osztályt indítottunk — mondja Nagy Miklós iskolaigazgató. — Eddigi tapasztalataink szerint ezek a gyerekek három hónap elteltével már nem tudnak lépést tartani a tananyaggal; oktatásuk lassúbb, alaposabb tempót igényel. Az eddigi eredmények meglehetősen elszomorítóak. A cigányosztály indításától várjuk, hogy a korábbi évekétől több gyerek jusson el a felsőbb osztályokba. S. hogy a cigánygyerekek Iskolába járásával se legyen baj, a tantestület valameny- nyi tagja vállalta, hogy egyhetes váltáisökkal minden áldott nap elmegy a cigánycsaládokhoz, s ha kell kézen fogva hozza el a gyereket az iskolába. Újdonság az iskolában a tornaszoba is. Az egyik tantermet alakították át testnevelési célokra. A felszerelést a tanács 16 ezer forintért vette meg hozzá. Nem ideális megoldás ez sem — hiszen a tornaszoba eléggé kicsi —, de az eddigihez kepest mindenképpen nagy haladást jelent. — Van már hozzá tornatanárunk is — újságolja Nagy Miklós. — Nyíregyházáról kértünk ki két negyedévest. Tímár Ágoston földrajz—torna, a felesége orosz—történelem szakos. A HÁZASPÁR már elfoglalta és berendezte a rájuk váró pedagóguslakást. A szobában négyen ülnek, a tantestület négy legfiatalabb pedagógusa. Timárék, Bakos Mária magyar—orosz szakos és Veres Magdolna képesítés nélküli tanárnő. Névnapot ünnepelnek és egy füst alatt haditanácsot is tartanak. Ahogyan ők mondják: „összeszövetkeznek”. Na, nem valami vagy valaki ellen, hanem valamiért. A faluért, az iskoláért. — Először is kiépítjük a kapcsolatokat — mondja Bakos Mária, aki egyben az úttörőcsapat vezetője is. — Ma megyünk a tanácshoz és a tsz-hez, hogy megkössük velük az úttörőcsapat társadalmi szerződését. Elsősorban munkalehetőséget várunk tőlük, szeretnénk minél több pénzt összegyűjteni a muzslai váltótáborra. Aztán a KISZ következik, és tervezzük, hogy Madách-illusztrációk Folyik a felkészülés Balassagyarmaton a VIII. Madách Imre irodalmi színpadi napokra. A hagyományosan november elején sorra kerülő nagyszabású eseménysorozatra szinte az egész város lakossága késiül. A rendező szervek számítanak a megye, a város ipari üzemeinek, szerveinek támogatására is. közülük többen a múlt évben is értékes díjakat ajánlottak fel. A bemutatókon túl ekkor kerül sor a Balassagyarmaton élő Farkas András festőművész Madách-illusztrációinak kiállítására a Horváth Endre Galériában november 2-től 24-ig. A balassagyarmati KISZ-szervezetek a vendégeket és szereplőket városnéző körútra és csesztvei kirándulásra kísérik. A rendezvény ideje alatt szakmai konferenciára is sor kerül az irodalmi színpadi mozgalom időszerű kérdéseiről. Évnyitó Salgóbányán is A KISZ-politikaí oktatás előkészítése Október közepén valameny- nyi KISZ-szervezetnél kezdődik az 1972/73-as oktatási év. A KISZ-oktatás indulása előtt a propagandistákat felkészítik. elméleti és módszertani útmutatóval látják el. A salgóbányai Lovász József KISZ-vezetőképző iskolában már megkezdődött a vezető propagandisták egyhetes tanfolyama. Ezen három megye Pest. Heves és Nógrád vezető propagandistái vesznek részt. A tanfolyam egyben az iskola nyitását is jelenti. A képzést azzal a céllal rendezték meg. hogy a KISZ politikai oktatásának indulása előtt a témafeldolgozáshoz, az oktatási körök működéséhez módszertani segítséget nyújtsanak a vezető propagandistáknak. Az oktatási körök közvetlen vezetői a propagandisták. Számukra kétszer két hétben szintén tanfolyamot indít a vezetőképző iskola. Az elméleti és módszertani felkészítést oktatási körönként kapják meg a résztvevők. Október közepén az ipari titkárok tanfolyama kezdődik meg a salgóbányai KISZ-ve- zetőkéző iskolán. Mindhárom tanfolyam a KISZ-oktatás előkészítésének alkotó része. A Kössépiiletépítő Vállalat felvesz, darukezelői vizsgával rendelkező tehergépkocsivezetőket LAZ—69 típusú autódarus gépkocsira. Jelentkezni az alábbi címen lehet: Budapest, V., Molnár u. 19. Munkaerő-gazdálkodási csoport. NŰGRAD - 1972. szeptember 12., kedd a kuitúrházzal is megkötjük a szerződést. Szóval, „behálózzuk” a falut. Tímár Ágoston lelkes sportember, nem véletlen hát, hogy elsősorban a falu sportéletere „vetett szemet”. — Mint „majdnem-szakem- ber” friss élményekkel jöttem ide, Mátraszőllősre — mondja. — Amennyire lehet, szeretném „feldobni” kicsit a falu sportját. Főleg az atlétikára gondolok, ezt a járási TS Í6 támogatná. — Sajnos, az a helyzet, hogy eddig bármilyen sport- verseny volt a járásban, a falu KISZ-esei nem nagyon csillogtak — szól közbe Bakos Mari. — Belőlük kellene kihozni, amit csak lehet., — Rajtam nem fog múlni! — válaszol rá Ágoston. Az új, fiatal pedagógus házaspáron kapva-kaptak a faluban. Ahogyan Bakos Mari találóan megjegyezte: nagy erősségei lesznek ők a KISZ- szervezetnek is, a tantestületnek is. — Ágostonra messzemenően számítunk a KISZ-szervezet fellendítésében — mondja.' — Katira, mint történészre, főleg a helytörténeti szakkör vezetésében. — Vari ig kedvem hozzá — veszi át a szót Tímár Ágostonná. — Szeretnék részletesen foglalkozni a falu történetével. Amint hallom, van itt XIII. századbeli templom, biztosan akad más „régiség” is. Persze előbb alaposan meg kell ismérni a községet, ez a legelső és legfontosabb feladatunk mindkettőnknek. Az úttörő-sportkört eddig Ve-es Magdi vezette. Nem is eredménytelenül. Az asztalitenisz-csapat megyei második helyezett, a női kézilabdások Is sorra aratják a babérokat. — A sportot most majd megosztjuk Ágostonnal — tervezget Magdi is. — Annál is inkább, mert ma kaptam meg a papírt, hogy felvettek az egri tanárképző főiskolára, biológia—testnevelés szakra. Levelező tagozaton elvégezni a főiskolát nem gyerekjáték, össze kell szednem az erőmet, hogy a tanulás is menjen, a munkám se lássa kárát. ÉSZRE sem veszik, hogy közben szalad az idő. Sokkal fontosabb dolgokkal vannak elfoglalva. A faluért, a fiatalokért, a gyerekekért ülik ezt a haditanácsot. Szendi Márta A komló ünnepén Hazaérkezett a Bányász Fúvószenekar Franciaországból Tíznapos fárasztó, de élménydús franciaországi küldetés után hazaérkezett a salgótarjáni Bányász Fúvós- zenekar. A 36 tagú együttes nem csupán zenei, de hazafias feladatát is becsülettel teljesítette. Észak-Francia- ország Rajna-menti kis városában, Hagenau-ban sokáig emlegetik majd a fegyelmezett magatartású. jó zenei együtthangzású rezeseket. A komló — hublon — ünnepének tiszteletére Hagenau-ban immár tizenharmad- szor rendezték meg a népzenei folklórfesztivált. Ezúttal 13 országból, köztük Kanadából. Hollandiából, az NSZK-ból, Belgiumból, Jugoszláviából, Romániából. Görögországból, Csehszlovákiából. hazánkból és természetesen a rendezőktől is színre lépett egy-egy nagyszerű, jól képzett zenekar. A bányászzenekar dirigense — Maróti Gyula — nagyon fáradt volt ugyan, amikor fkiátkoztunk de szívesen adott rövid beszámolót a frissen élő emlékekből. — Hosszú évek kemény munkájára volt szükség, hogy együttesünk ilyen jelentős nemzetközi fesztiválon színre léphetett. Ügy érzem azonban, hogy fúvósaink nem keltettek csalódást. A SZOT és a bányászszakszervezet illetékesei jól választottak, amikor fúvószenekarunkat jelölték erre a felelősségteljes küldetésre. Már az utazás is élményt jelentett számunkra. Végigrobogtunk az Alpok vadregényes, lenyűgöző tájain. Átutaztunk az oLimpia városán. majd Strassburgban — ahol vendéglátóink előzékenyen fogadtak — szálltunk át autóbuszra és Hagenau-ba hajtottunk. A fesztivál városában külön szervezőirodája volt e rangos zenei eseménynek. Plakátok, transzparensek hirdették, hogy Hagenau-ban különös, nagy eseményre készülnek. A városházán a polgármester távolléte miatt titkára fogadott bennünket, a bratislavai fúvósokkal együtt. A fogadáson szívélyes beszélgetés, ajándékozás zajlott, majd a városháza előtti téren mutatkoztunk be. ahol nagy közönségsikert arattunk. Ití líwvai szovjet zeneszerző Barátság indulóját játszottuk, melyet megörökített a rádió is. Később a Strassburgi Rádió közvetítésében is hallhattuk. Ugyanitt együtt is szerepeltünk a bratislavaiakkal. — Néhány szót hallhatnánk a fesztivál előzményeiről? — Természetesen, örömmel, hiszen mi napokkal korábban mezérkeztünk, ebbe a Salgótarjánhoz hasonló lélekszámú városba, és a bratislavaiakkal együtt előfutárai voltunk a komló ünnepének. Minden délután négy órától este fél nyolcig térzenét adtunk, jelezve ezzel, hogy néhány nap múlva, szeptember 2-án és 3-án kerül sor a folklórfesztiválra. Ezeken a délutáni szerepléseken is nagy közönségsikert arattunk, melyről a különböző lapok francia és német nyelven, képekkel illusztrálva beszámoltak. — Ennek a népzenei fesztiválnak tulajdonképpen mi a célja, lényege? — A Rajna-menti városka környékén végeláthatatlan nagy táblákban termesztik a komlót, a sör alapanyagát. Ezen a vidéken már hagyományai vannak ennek a népszokásnak, és mint nálunk a majálisokon, ugyanígy a komló ünnepén a barátság, a más népek szokásainak, zenéjének megismerése a fő cél. Ez történt a 13. fesztiválon is, melyre iá országból sereglettek ösz- sze zenekarok, táncosok népi öltözékben. — Hallhatnánk-e valamit az ünnepi sorozat fináléjáról? — Szeptember 2—3-án Hagenau teljes ünnepi díszbe öltözött. Ügy is jellemezhetném. hogy az egész város egy nagy színpad volt, ahol zeneszótól voltak hangosak az utcák és a vig kedélyű emberek itt is ott is táncra perdültek. A városközpontban állt a díszemelvény, amely előtt elvonult a 13 együttes. A másfél kilométeres ide vezető utat kétszer tettük meg. Ekkor már tízezrek voltak ezen az útszakaszon. Később a város két nagycsarnokában megkezdődött a műsor. Nagyon érdekes volt, mert a teremben levők körülülték az asztalokat. és amíg az együttesek szerepeltek, a közönség jókat húzott a sörből, ugyancsak szürcsölgették a folyékony „kenyeret”. Műsorunkban szerepelt többek között a „Klapka”. „Jászkún” és az „Egri hősök”, amelyek mindmind elnyerték a közönség tetszését. — Milyen benyomásokat szerzett kinttartózkodásuk alatt? — Nagyon zsúfolt volt a programunk. Ennek ellenére ellátogattunk egy melegvizű gyógykórházba, és ismerkedtünk Strassburg történelmi nevezetességeivel. Nagy élményt nyújtott az Európai Nemzetek Parlamentje, Európa hídja és a Katedrális. Jóleső érzéssel nyugtáztam viszont, hogy a melegvizű gyógykórházban, ahol reumatikus megbetegedéseket gyógyítanak. a vezető főorvos kijelentette: „Ha fejlődni akarunk ebben a tudományágban. akkor önökhöz kell mennünk Magyarországra, ahol sok helyen van gyógyító meleg víz”, Mondanom sem kell. ezt az elismerő nyilatkozatot örömmel nyugtáztuk. — Különben kinttartózkodásunk ideje alatt a vendéglátók mindent megtettek azért, hogy jól érezzük magunkat és maradandó élményekkel térjünk haza. — Szakmailag hozott-e valami újat az ön számára ez a nemzetközi fesztivál? — Elsősorban újra megerősített ez a jelentős zenei esemény, hogy a fúvószenét mint műfajt, ma a komolyabb zene irányába fejlesz- szük. egyidejűleg azonban a népi eredetű alkotásokat is ápolnunk kell. Hiszen éppen ezt bizonyítja a lezajlott fesztivál teljes repertoárja is. Örülök annak, hogy az együttes tagjai példásan helytálltak és a sok taps. a kézszorítás, a sok-sok jó hangulatú ember vidám mosolya, integetése is arról tanúskodott. hogy fúvósaink nagy közönségsikert arattak. Ügy érzem, felsőbb szerveink sem csalódtak bennünk. Felelősségteljes küldetésünket becsülettel teljesítettük, O. L, Repülőgép eltérítés, diplomatarablás (13.) Revolverlövések Stockholmban Már megemlítettük azt az 1961-es bécsi nemzetközi értekezletet, amelyet az ENSZ, néhány speciális ENSZ-szer- vezet és a hágai nemzetközi bíróság tagállamai hívtak ösz- sze és ahol egy olyan szerződést írtak alá (az aláírás óta történt csatlakozásokkal együtt 91 ország fogadta el a paragrafusokat), amely megállapítja, hogy a diplomáciai képviseletek vezetőit és beosztottait a határátlépés időpontjától a végleges távozásig diplomáciai mentesség illeti meg. Sőt, ez mentesség a velük együtt lakó családtagokra is vonatkozik. Ami a mentességet illeti, annak legfontosabb eleme az, hogy „a diplomáciai képviselőnek és a képviselet diplomáciai funkciót végző tisztviselőinek személye sérthetetlen”. Más szóval: a diplomatával szemben az őt fogadó állam hatóságai semmiféle kényszerintézkedést nem hozhatnak, nem lehet őket letartóztatni, őrizetbe venni vagy elővezetni. És ennek a mentességnek egyik lényeges kiegészítő eleme lett a bécsi szerződésben az a minden fogadó államra érvényes kötelezettség, hogy „gondoskodni kell arról, hogy a diplomaták személyes szabadságát és méltóságát sérelem ne érje”. Persze Bécs előtt már számos hasonló paragrafus került be a nemzetközi jogba és a különböző országok törvénykönyveibe, már a római jog is „szentnek és sérthetetlennek” minősíti a diplomaták személyét. Mégis, a múltból is ismerünk jó néhány diplomaták elleni merényletet. 1923-ban Svájcban meggyilkolták Vorovszkijt, a Szovjetunió képviselőjét, aki a laus- annei konferencián vett részt. 1927-ben Varsóban egy re- volveres merénylő meggyilkolta Vojkovot, a Szovjetunió ottani követét. 1968-ban kubai emigránsok az Egyesült Államokban levő angol nagy- követség és több angol konzulátus és kereskedelmi képviselet ellen szerveztek pokolgépes merényletet. (A jobboldali kubai csoportok tagjai azzal „indokolták” bűntetteiket, hogy „az angol Leyland autóbuszgyár több kocsit szállított a havannai autóbusztársaság számára”.) 1945 óta több mint száz alkalommal történt például revolvers vagy pokolgépes merénylet a legkülönbözőbb országokban szolgálatot teljesítő jugoszláv diplomaták ellen. Az egyik első, nagy nemzetközi felháborodást kiváltó ilyen eset 1966. augusztus 30- án történt, amikor egy horvát fasiszta szervezet tagja Stuttgartban agyonlőtte Száva Mi- lovanovicsot, a müncheni jugoszláv főkonzulátus vezetőjét. A felháborodás nemcsak a barbár merénylet miatt lángolt fel, annak is szólt, hogy amikor a jugoszláv kormány tiltakozó jegyzéket küldött Bonnba — ebben a jegyzékben a gyilkosság körülményeinek kivizsgálását követelő felszólítás mellett felvetették a nyugatnémet hatóságok rendkívül súlyos felelősségét is, hiszen közismert tény, hogy az NSZK-ban teljes szabadságot, sőt pénzügyi támogatást is élveznek a legkülönbözőbb jugoszláviai emigráns fasiszta szervezetek — a Német Szövetségi Köztársaság kormánya egyszerűen visszautasította a Belgrádból érkezett jegyzék átvételét. 1971. áprilisában két horvát fasiszta, az egykori uszta- sa szervezet nemrég beszervezett új tagjai, Stockholmban megkötözte, majd több revolverlövéssel meggyilkolta Ro- lovics svédországi jugoszláv nagykövetet. Palme svéd miniszterelnök a bűntény után bejelentette: országa intézkedéseket tesz a fegyveres terrorista bandák szervezkedése és svédországi tevékenysége ellen. Az igazság az, hogy a diplomaták elleni merényletek kalandorok nem egyszer bűnözők, egyes ritka esetekben talán félrevezetett és politikai éretlen emberek cselekedetei. Emlékezni kell arra, hogy 1918-ban, amikor a fiatal szovjet állam élethalálharcát vívta az intervenciók ellen, kalandor, anarchista elemek úgy akartak egyrészt nehézségeket támasztani a szovjet kormánynak, másrészt „megbüntetni” a német kor. mányzatot, hogy meggyilkolták Mirbach gróf moszkvai német követet. A gyilkosság elkövetői így akarták kifejezni tiltakozásukat a bresti béke megkötése ellen, azaz szembehelyezkedésüket Lenin politikájával. A gyilkosság után az Izvesztyija munkatársa felkereste Lenint és megkérte, mondja el véleményét az ügyről. Lenin kijelentette: „Ez a bűnös, terrorista lépés és a lázadás tökéletesen és teljesen felnyitotta a néptömegek szemét, amelyek most meglátták, milyen' feneketlen szakadékba taszítaná a néni Szovjet-Oroszországot a baloldali eszer kalandorok bűnös taktikája”. Persze a német kormány igyekezett a maga politikájának támogatására is felhasználni a követgyilkosságot és azt követelte, hogy a szovjet kormány egyezzen bele egy német vadászzászlóalj állomásozásába a követség szomszédságában, „hogy megvédelmezzék a diplomatákat”. Lenin természetesen elutasította ezt a követelést, de a szovjet kormány a maga megfelelő fegyveres alakulataival megerősítette az összes diplomáciai képviseletek védelmét. Mindez persze ma már történelem. Ami napjaink történetét illeti, kezdjük a diplomaták elleni merényletek sorát egy kudarcot vallott kísérlettel. A történet időpontja 1970. március 29-e, színhelye Buenos Aires, főszereplője pedig Jurij Pivova- rov, a Buenos Aires-i szovjet kereskedelmi képviselet helyettes vezetője. (Következik: Hús vét kor, Buenos Airesben)
