Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-12 / 215. szám

A mű elkészült az alkotó nem pihen ünnepélyes tanévnyitó a salgótarjáni főiskolán VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI NÖQRÁD ” AZ MSZMP NÓGB Á D- MEGY El WüOTffÁGA tS MEGYEI TANÁCS LÁTUA Katonai küldöttségünk Csehszlovákiában Nagy nap virradt tegnap Salgótarjánra: ünnepélyes ke­retek között megnyílt az első tanév a Pénzügyi és Számvi­teli Főiskola salgótarjáni ipari tagozatán. Bár az iskolaavató ünnepségre csak jövőre kerül sor, már a tanévnyitó is rend­kívül meghitt, bensőséges, mondhatnánk nagyszabású volt. hiszen a megye minden nagyobb vállalata, intézmé­nye, szerve, üzeme képvisel­tette magát. Többek között részt vett az ünnepélyes meg­nyitón Jedlicska Gyula, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, dr. Pál­mai Kálmán, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője, dr. Pólyák Károly, a minisz­térium főelőadója, a Pénzügy­minisztérium részéről Cser­vény Vilmos főosztályvezető és dr. Zsabka József főelőadó, Géczi János, országgyűlési képviselő, a megyei tanács el­nöke, Devcsics Miklós, a sal­gótarjáni városi pártbizottság első titkára és Skoda Ferenc, a KISZ Nógrád megyei bi­zottságának első titkára is. A Himnusz elhangzása után Bedegi Győző — félreérthetet­len célzásként aj. épület gyors elkészültére — Illyés Gyula: Építőkhöz című versét szaval­ta. majd Lonsták László, a tagozat vezetője üdvözölte a vendégeket és a tanévnyitón megjelent ötvennégy első éves hallgatót. Ezt követően Jedlicska Gyu­la mondott ünnepi beszédet. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy a vek, elképzelések öltöttek tes­tet a főiskola megvalósulásá­ban. Felidézte a történelmi múltat, amelyben Salgótarján — mely nem városként ke­letkezett, hanem községből lett hirtelen azzá — a bányák és a kolóniák helysége volt, s még a felszabadulást meg­előző időkben is csak egy gimnáziumot és egy polgári iskolát mondhatott magáénak. S az elemi iskolából többnyi­re tanoncnak mehetett a sze­rencsésebb fiatalság. vagy olyan munkásnak, akit ma se­gédmunkásnak nevezünk. Em­lékeztetett Jedlicska elvtárs az „Ezer szakembert a város­nak” határozatra. amelyben orvosok, mérnökök, pedagógu­sok, közgazdászok letelepedé­sére számítottak, s a pártérte­kezletek anyagára, amelyek­ben az is felvetődött, hogy teljesebbé tehetjük megyénk közoktatását, ha egy felsőfo­kú intézmény létesül. S ma eljutottunk odáig, hogy óvo­dától főiskoláig megyénkén belül nevelődnek gyermeke­ink. Hangsúlyozta a továbbiak­ban Jedlicska Gyula, hogy a főiskola meghonosodása váro­sunkban — amely története­sen éppen ötvenéves jubileu­mát ünnepli — minden bi­zonnyal kedvezően hat a me­A főiskola megnyitó ünnepségén gye gazdasági fejlődésére. Hi­szen a gazdasági reform cél­kitűzéseit segíti megvalósulás­hoz, amelyben a ,,mindent a műszaki fejlesztésért, a világ­színvonal eléréséért” célkitű­zés mellett jelentős szerepet kap az üzemgazdászok és köz­gazdászok tevékenysége. Kö­szöntötte a tanári kart. akik­től a város és a megye közös­sége az alkotó légkör és tevé­kenység megteremtését várja. Ezután az ifjúsághoz intéz­te szavait. Kérte, hogy válja­nak nógrádiakká, salgótarjáni­akká a hallgatók, akik első­ként kezdik meg az évet. sze­ressék a várost és segítsék fejlődését, ahol sok szép ered­mény született és apró bosz- szúságok leküzdésén fáradoz­nak. Az ifjúságra egyébként is nagy feladat vár. hiszen nincsenek felsőbb osztályok, mélyektől tanulhatnak, s ne­kik kell önállóan kialakíta­niuk az új intézmény szelle­mét, amire az újabb évfolya­mok fölfigyelnek, ami' hagyo­mánnyá szépül. Rajtuk múlik, hogy a későbbi hallgatók ho­gyan emlékeznek vissza az el­ső évfolyamra. Idézte Madáchot. de a hely­zethez illően módosítva, mondyán, hogy ,,a mű elké­szült, de az alkotó nem pi­hen”. Azt jelenti ez. hogy a zeneiskola megépítése után — ebben kezdi meg működését a főiskola — meg kell oldani, hogy a főiskola végleges hely­re kerüljön. Kifejezte köszö­netét az országos és megyei szerveknek, amelyeknek kö­szönhető, hogy a főiskola lét- (Folytatás a 2. oldalon) XXVIIÍ. ÉVF., 215. SZÁM ÁRA: 80 FILLER 1972. SZEPTEMBER 12., KEDD A* ifjúságról szóló törvény végrehajtása az építőiparban Minisztériumi tanácskozás Szolnokon Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter utasítás- tervezetet készített, amelyben összefoglalta az ifjúságról szó­ló törvény végrehajtásának iparági feladatait. A terveze­tet hatályba lépése előtt kü­lönböző fórumokon vitatják meg. Hétfőn Szolnokon a megyei pártbizottság széliházában ren­dezett tanácskozáson az ipar­ág párt- és gazdasági vezetői, a társadalmi szervek képvise­lői mondtak véleményt az if­júsággal kapcsolatos teendők­ről. Vitaindítót Padányi Mi­hály miniszterhelyettes tar­tott. Az utasítástervezet a vállalatvezetők kötelességévé teszi a fiatalok szakmai és po­litikai fejlődésének elősegíté­sét, élet- és munkakörülmé­nyeinek fokozatos javítását. Kiemeli, hogy különös gondot kell fordítani a munkásfiata­lok nevelésére. Az építőipar előtt álló nagy feladatok megvalósításához jól képzett szakembergárdára van szükség, ezért fontos, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsenek az építőipari szakmunkásképzéshez. A cél érdekében a vállalatok széle­sítsék ki a társadalmi ösztön- díjrendszert. Fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a pályakezdő fiatalok munkahe­lyi fogadására, beilleszkedésé­re. A vállalatok vezetői indo­kolt esetben nyújtsanak pá­lyakezdési kölcsönt és letele­pedési segélyt a kezdő fiata­loknak. A munkahelyi vezetők elsősorban azokat a fiatalo­kat támogassák, akik munká­juk magasabb színvonalú el­látása érdekében képezik ma­gukat és tevékenységükkel erre rászolgálnak. A vállala­tok segítsék elő fiatal dolgo­zóik családalapítását, mindé-, nekelőtt a lakásépítési akció támogatásával. A tervezet fog­lalkozik a fiatalok tanulási, művelődési, sportolási prog­ramjának tervszerű kialakítá­sával, a vállalatvezetőség, a KISZ- és a szakszervezet együttműködésével, az ifjú­munkás-mozgalommal, a szo­cialista brigádmozgalom széle­sítésével, valamint az ÉVM felügyelete alá tartozó oktatá­si intézmények feladataival. Az ifjúsági munka tapaszta­latait kétévenként az iparági fiatalok parlamenti tanácsko­zásain vitatják meg'. (MTI) Eszmecsere Rómában Hétfőn délután fontos ta­nácskozások sorozata vette kezdetét Rómában. Az olasz főváros a színhelye azoknak a megbeszéléseknek, amelyeket a kibővült Közös Piac országai nak külügyminiszterei és pénzügyminiszterei folytatnak egymással az októberi párizsi közös piaci csúcsértekezlet elő­készítésére. Schumann francia, Scheel nyugatnémet, Harmel belga, Schmelzer holland, Thorn luxemburgi és Douglas-Home brit külügyminiszter, Medici olasz külügyminiszter elnök­letével hétfőn délután a Nyu­gat-európai UNIÓ miniszteri tanácsa keretében ült össze először. Mint ismeretes, ez a politikai szervezet a Közös Piac hat országát és Nagy- Britanniát tömöríti. A külügy­miniszterek itt a közös piaci problémákon túl megtárgyal­ták a közel-keleti helyzet leg­újabb fejleményeit, valamint az európai biztonsági érte­kezlet előkészítésével kapcso­latos kérdéseket is. Ezzel egyidőben a kibővített Közös Piac tíz országának pénzügyminiszterei, Malagodi olasz kincstárügyi miniszter elnökletével a közös piaci va- lutáris és gazdasági problé­mákat tekintik át. Megyei népfronttiVkárok értekezlete A Hazafias Népfront Belg- rád-rakparti székházában hét­főn értekezletet tartottak a népfrontmozgalom megyei titkárai. Bencsik Istvánnak, az Országos Tanács főtitkárának megnyitója után Szentistványi Gyuláné, az Országos Tanács titkára tartott tájékoztatót a népfrontmozgalom ifjúságpoli­tikai tevékenységéről, az eddigi tapasztalatokról. Beszámolójá­ban részletesen szólt az össz- lakősság mintegy egyharmadát kitevő fiatalság sajátos prob­lémáiról, s a népfrontmozga­lom tennivalóiról. Dr. Molnár Béla, az Országos Tanács tit­kára az európai biztonság és együttműködés jelenlegi hely­zetéről adott külpolitikai átte­kintést. Részletezte a konti­nens tartós békéjét és bizton­ságát segítő hazai társadalmi feladatokat. A beszámolókat követően a megyék népfrontmozgalmá­nak titkárai kicserélték ta­pasztalataikat a hazai és nem­zetközi témákról. A népfront egész napos munkamegbeszé­lése Bencsik István főtitkár összefoglalójával ért véget 200 milliárd dollár és egy nyilatkozat Kétszázmilliárd dollár elképesztően, sőt egyszerűen el­képzelhetetlen nagy összeg. Márpedig ekkora összeget for­dított az Egyesült Államok kormánya a földkerekség egyik legkorruptabb, leggyűlöltebb politikai kreatúrájának, a sai- goni rezsimnek a támogatására az elmúlt tíz esztendő alatt. Ez az adat — más, nem kevésbé felkavaró, elgondolkoz­tató tényekkel együtt — a Dél-vietnami Köztársaság Ideig­lenes Forradalmi Kormányának hétfőn, a hanoi képviselet ál­tal közzétett nyilatkozatában olvasható. A vietnami háború hosszú évek óta foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt. Nem nehéz megjósolni, hogy a DIFK-nyilatkozatban említett irdatlan összeg az elkövetkező napokban sok kommentár té­mája lesz. Közismert, hogy az Egyesült Államok gazdag ország, De elég bármelyik amerikai lapba bepillantani ahhoz, hogy előtűnjenek a gazdasági-társadalmi fehér foltok, a megálla­pított szegénységi határ alatt élő húsz százalék, az úgyneve­zett „kirekesztett egyötöd, a színes bőrű gettók és az Appa- lache hegység vidékén élő nyomorultak tragédiája.” Rengeteg helye volna magában Amerikában is annak a mammutösszegnek, amit a saigoni rezsim megtámogatására és ezen keresztül elsősorban pusztításra költött Washington. Kötetekben lehetne elmélkedni arról, mit kezdhetne 200 milliárd dollárral az emberiség éhező része Afrikában, Ázsi­ában, vagy akár Dél-Amerikában, vagy arról, mit tehetne ilyen anyagi erőforrások birtokában például az orvostudo­mány. Ez az érem egyik oldala. A másik pedig az, hogy ezt a felfoghatatlan sok pénzt az amerikaiak még a saját szempontjukból is hiába dobták ki. A jelenlegi saigoni rezsim felett ugyanis mindenképpen megszólalt a történelem lélekharangja és — ahogy a nyi­latkozat mondja — a dollármilliókkal finanszírozott, nép­irtó háború ellenére is „létezik Dél-Vietnamban a népszuve­renitás hatalma és hadserege, amely, mert a nép harcából sarjadt ki, legyőzhetetlen és elpusztíthatatlan”. A nyilatkozat további része újabb tárgyalásos lehetősé­get kínál azoknak, akiknek előbb-utóbb meg kell érteniük: amit kétszázmilliárd dollár és annyi emberélet árán nem voltak képesek elérni, az — elérhetetlen. Az új hallgatók egy csoportja: Pacsuta Sarolta (Nyíregyháza). Kovács Sarolta (Kisecset), Fekete László (Salgótarján), Zachar Ilona (Kisecset), J. Tóth Magdolna (Karcag) és Kárpáti Ágnes (Nyíregyháza) Magyar katonai küldöttség utazott hétfőn Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter vezetésével a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ságba. A delegáció Martin * Dzur hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nemzetvédelmi mi­nisztere, valamint Ivan Jaku- bovszkij, á Szovjetunió mar- sallja, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka meghívá­sára jelen lesz a Pajzs ’72 el­nevezésű hadgyakorlaton.

Next

/
Thumbnails
Contents