Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-10 / 214. szám

Ta n é v k ezd és a megyei pártbizottság; oktatási igaigaíóságán Ezekben a napokban Ismét benépesülnek Intézményünk tantermei: megkezdődik az 1972 <3-as oktatási évad. Ebben a tanévben az Igazgatóságon mintegy 1400 hallgató tanul­mányozza különböző szintű és jellegű tanfolyamokon a mar­xizmus— lcninizmus tudományát. a> párt politikájának esz­mei-elvi alapjait, növeli marxista politikai műveltségét. AZ ESTI egveteml kénzés keretében növekedett a sza­kosított szintű tanfolyamok száma, gazdagodott azok for­mája. A hallgatói csoportok száma a múlt évi 39-ről 45- re növekedett. Ez teljes egé­szében a szakosított szintű tanfolyamok számának, emel­kedéséből származik. Ugyanis az esti egyetemi 3 éves alap- tanfolyamok száma változat­lanul 25, míg a szakosított jellegű csoportok száma az előző évi 14 helyett ez év­ben 20. Ez az eltolódás he­lyeselhető. hiszen az esti egyetem fennállásának több' mint egy évtizede alatt igen sokan fejezték be a 3 éves alaptagozatot, akiknek csak az utóbbi 4—5 évben nyílt korlátozott lehetőségük a megszerzett marxista alapmű­veltség továbbfejlesztésére. tanévben tenni akarunk, ezt a célt szolgálja. Pártunk X. kongresszusa a gazdasági és politikai felada­tok megvalósítása egyik fel­tételeként hangsúlyozza: „A társadalomnak az az érdeke, hogy minden poszton művelt, szocialista, hazáját szerető, feladatát értő szakember le­gyen”. Ebben a megállapítás­ban sűrítve kifejezésre jut a amiből magától értetődően következik a politikai tovább­képzés szükségessége. A KÉRDÉSNEK szélesebb ki­tekintést adva Is hasonló kö­vetkeztetésre juthatunk. Párt- iskolai és esti egyetemi tan­folyamainkon a hallgatók ta­nulmányozzák a forradalmi munkásosztály pártja elméle­tét. állásfoglalását korunkról, benne saját helyünkről, kitű­zött céljainkról, a munkásosz­tály történelmi hivatásáról és e hivatás gyakorlati teljesíté­séről. Módjukban áll megis­merni azt a módszert, arriely- lyel a marxisták tanulmá­nyozzák a társadalmi valósá­vezetőkkel szemben támasz- got és megváltoztatásának fél­tőt* hármas követelmény. Amikor általában esik szó a vezetők továbbképzéséről, ak- k<v egyformán fontosnak tartjuk a politikai, a szakmai ismeretek és a vezetői képes­ség továbbfejlesztését, hiszen a követelmények mind a há­rom területen növekednek. De az. hogy konkrétan melyik ve­zetőnek milyen területen kell elsősorban előrelépni, az már a Különösen örvendetes az úgy- SZ6mély felkészültségétől, adott­nevezett speciális kollégiumok ságaitól függ. Ezt azért is hang­*— egyéves továbbképzési kur­zusok — formáinak gazdago­dása és az itt tanulók szá­mának erőteljes növekedése. Ez a továbbképzési forma megyénkben mindössze egy­éves múltra tekint vissza. Amíg tavaly 4 különböző egy­éves kurzuson 104. addig eb­ben a tanévben 9 tanfolya­mon 202 hallgató kezdi meg a marxizmus—leninizmus súlyozzuk, mert helyenként bi­zonyos egyoldalúság tapasz­talható: a vezetőképesség, készségek fejlesztése mellett mintha másodrendű feladat­nak tekintenék egyesek a po­litikai továbbképzést. Pár tunk, államunk jogosan állít­ja a vezetők elé azt a rend­kívül. sokágú követelmény- rendszert. amely gazdaságunk, szocialista társadalmunk fej­egy-egy speciális témakörének késének szükségszerű vele tanulmányozását. E rövid áttekintésből lát­ható, hogy a most induló tan­évben is törekedtünk a vál­tozatosabb, az igényekhez és társadalmi szükségletekhez jobban igazodó formák kiala­kítására. Nem kívántuk azon­ban növelni a különböző tan­folyamokra beiskolázottak arányát. Bár a jelentkezők száma azt mutatja, hogy vál­tozatlanig. nagy érdeklődés mutatkozik — különösen a 3 éves alaptanfolyamok. vala­mint a főiskolai diplomát nyújtó kétéves szakosító és az egyéves kiegészítő tanfolya­mok iránt. Az oktató-nevelő munka színvonalának tartása, sőt növelése — amely szoro­san összefügg intézményünk behatárolt tárgyi és személyi feltételeivel — indokolta, hogy akár mesterséges korlátokat is emeljünk a korábbi évek­nél lényegesen nagyobb szá­mú beiskolázás elé. FOLYTATJUK az 1972-es naptári évre tervezett párt is­kolai programot. A párt isko­lai képzés keretében egyhóna­pos időtartamban — elsősor­ban pártszervek és -szerveze­tek választott vezetői számá­ra — szeptember elején in­dult be egy pártépítési jelle­gű tanfolyam. Ezt követően, októberben kezdődik az 5 hó­napos pórtiskola. ahol párt-, társadalmi és állami szervek vezetőit, dolgozóit készítjük fel az adott munkaterületen jelentkező feladatok eredmé­nyesebb ellátására. A pártoktatással szemben támasztott növekvő követel­mények indokolják és egyre sürgetőbbé teszik, hogy to­vább emeljük a szükséges módszertani ismeretekkel rendelkező propagandisták számát. A propagandisták képzésének és továbbképzésé­nek új formáit vezetjük be ebben a tanévben. Eddig csak rövid 3—4 hetes propagandis­ta továbbképző tanfolyamokat rendeztünk a pártiskolai kép­zés keretében. Nem áll szán­dékunkban ezeket megszün­tetni, de a tömegpolitikai_ ok­tatásban résztvevők számának jelentős emelkedése, valamint a propagandisták természetes cserélődése indokolják, hogy továbblépjünk a propagandis­taképzésben. Ennek megfele­lően szerveztünk és indítot­tunk be egy szakosított szin­tű egyéves propagandista­képző módszertani tanfolya­mot. Emellett három, most kezdődő kétéves szakosító tanfolyamon is kísérletként bevezetjük a propagandista­képzést. AZ OKTATÁSI igazgatóság alapvető feladata a káderek marxista—leninista képzése és továbbképzése. Mindaz, Mait eddig tettünk, s az új járója. De a vezetőknek elő' szőr is politikailag kell érett­nek lenniök. Már csak azért is, mert a vezetés tudományá­nak a politikai felkészültség szerves alkotóeleme. A veze­tő a legtökélesebben megszer­vezheti az adott gazdasági egység munkáját, műszaki, technológiai szempontból mégsem fog kiváló eredmé­nyeket elérni, ha abból kikap- csői ja a politikai munkát. S ebbe az üzem feladatainak népgazdasági szintű megérte­tése. a dolgozók mozgósítása a nehézségek leküzdésébe éppúgy beletartozik, mint a mindennapos gondjaikkal va­ló törődés, a velük való bá­násmód. Éppen ezért a vezető munkája sohasem lehet csak szűk értelemben gazdasági, hanem mindig politikai is. tételeit, lehetőségeit, eszkö­zeit. A KOR VISZONYAI, ame­lyek közt élünk, dolgozunk bonyolultak, ellentmondások­tól terhesek. Megérteni a je­lenségeket csak az képes, he­lyesen állást foglalni és ered­ményes megoldást találni csak az tud. aki a marxista—leni­nista elmélet birtokában tu­dományos pontossággal ad vá­laszt az okokra, okozatokra, az érdekviszonyokra S minél több az olyan em­ber. aki szocialista tudatos­sággal vallja magáénak a marxizmus—leninizmust. an. nál szilárdabb szocialista tár­sadalmunk. annál biztonságo­sabban és gyorsabban halad­hatunk előre. Az ismeret, a tudatosság így válik a társa­dalmi fejlődés anyagi mozga­tójává. A MEGYEI oktatási igaz­gatóság a tanári kar össze­tétele szempontjából kedvező helyzetben van. Megtalálható köztük vezető pártmunkás, az állami, gazdasági, kulturális élet felelős posztjain dolgozó szakember, tapasztalt propa­gandista. A tanszékeken egészséges ötvözetét találjuk a különböző területeken dol­gozó. a társadalomtudományi kérdéseket más-más oldalról megközelítő politikai vezetők­nek, szakembereknek. Ezek az oktatók az elméletet nem az élettől elvonatkoztatva tanít­ják. hanem alkotó módon ösz- szekapcsolva a párt politiká­jával, szocialista építésünk gyakorlatával. Dr. Bandúr Károly az oktatási igazgatóság vezetője wain* sn Karizs Pálné Jászfényszaruból az piacra elsők közt érkezett a Nem tudom, megfigyel ték-e, hogy mindenki másképpen ébred. Van aki kinyitja a szemét és már fel is kel, más fordul egyet és továbo szun­dít. Akad olyan is, aki ne­gyedórás nyújtózkodás, ási*o- zás után tér magához. Tanul­mányt lehetne írni az embe­rek ébredéséről, de nemcsak az emberekéről. Egy-egy tele­pülésre, városra is jellemző, hogvan ébred. Ezt szaretterr volna kinyomozni, ezért haj­nali három órakor nyakamba vettem a várost. Csak a kutyák ugatása hallatszik. Sötét van, hideg. Tiszta, csillagos az ég. Megállók a vasúti hí­don. Az utcák kihaltak, üre­sek. Néha tűnik fel egy-egy személyautó. Csak a torony­ház daruja dolgozik szakadat­lanul. Magasan járnak ez épí­tők, mégis jól hallom, az egyik fütyörészik. Muzikális típus lehet, mert szépen cif­rázza a gyors ütemű táncdalt. Remélhetően a munka is ilyen ütemű. A vasútállomás elég kihalt. A forgalmi iro­dában tompított fény ég. a Salgótarján felirat sem vilá­Niaes mesilség az agre§ssz©r@k szamarai Magyarnándorban ítáietet mondtak „Egy traktort Vietnamnak” .akció Elindult az FALUN MEG ilyenkor, nyárutón is este élednek az utcák. A péntek este Ma- gyarnándorban • különösen mozgalmas volt. Alkonyai­kor már világosság gyűlt a művelődési ház ablakaiban, a hívogató, fényes ablaksze­mek arról adtak hírt, hogy nagy rendezvény színhelye lesz a nagyterem. Sötétedéskor már gyüle­keztek az emberek. Külön- buszok fékeztek a művelő­dési ház előtt, Mohoráról, Cserháthalápról hozták a résztvevőket. A Magyarnán- dori Állami Gazdaság, a tsz dolgozói és a falu lakói is egymást követték. Azért jöttek, hogy szolidaritási nagygyűlésen fejezzék ki mélységes felháborodásukat az amerikaiak vietnami ag­ressziója ellen. Sokszoknyás idős nénik nagy hátikosarakkal, bizo­nyára egyenesen munkából érkeztek. A kosarakat letet­ték a ház előtt, ők maguk pedig igyekeztek helyet fog­lalni a nagyteremben. Részt vett a nagygyűlésen Andó Gyula, az MSZMP járási bizottságának első titkára is. Este hét órakor piros • nyakkendős, egyenruhás út­törő kislány állt fel a nagy­terem színpadára. Garai Gá­bor: Dél-Vietnam című ver­sével nyitotta meg a nagy­gyűlést. Utána Páll Imre, a Hazafias Népfront balassa­gyarmati járási titkára mon­dott megnyitó szavakat, majd Batta István, az MSZMP megyei bizottságá­nak osztályvezetője lépett a mikrofonhoz, hogy a terem­ben ülő háromszáz ember előtt a vietnami nép hősies harcáról beszéljen. Vietnam neve lakóinak nyelvén Dél Országát jelen­ti. Nagy hagyományokkal, fejlett kultúrával rendelke­ző ország. Az évszázados gyönyörű pagodák, az épí­tészet szebbnél szebb reme­kei az ország nagy múltú kultúrájának ma is álló bi­zonyítékai. Az ország története a harc, a' szabadságért folyta­tott küzdelem története. A francia hódítókat a japánok követték, a hazájukat min- denekfölött szerető vietna­miak azonban őket is kiűz­ték országukból. A II. VILÁGHÁBORÚ után a boldogság, a szebb élet útján indult meg Viet­nam. Meghirdették az éhín­ség elleni küzdelmet, prog­ramjukba vették, hogy az ország minden egyes lakóját fmi-olvasni tanítják. A bé­kés építőmunka lehetősé­geit azonban nem soká él­vezhették. A franciák is­mét hazájukra törtek, s nem sokkal azután, hogy a genfi egyezmény biztosította az országnak a független fejlő­déshez való jogát, az ameri­kai agresszorokkal kellett szembenézniük a vietna­miaknak. Európában 27 esztendeje nem dörögnek a fegyverek. A világon azonban azóta 90 helyi háború zajlott le, s ezek közül is a legborzasz­tóbb, a legpusztítóbb az, ami Vietnam népének okoz mérhetetlen szenvedéseket. S minden eddigi betetőzé­seképpen az amerikai B— 52-esek most az ország gát­rendszere ellen fordultak, hogy az esős évszak bekö­vetkeztével árvíznek, a ter­més pusztulásának, éhhalál­nak tegyék ki az ország la­kóit. Mint a világ valamennyi haladó gondolkodású népe, lélekben mi is egyek va­gyunk Vietnam népével. S nemcsak gondolatban, e szavakban, de tettekkel is jelét adjuk együttérzésünk­nek, segítőkészségünknek. Ennek nagyszerű példáját nyújtották a nagygyűlés résztvevői is. Batta István szavai után Pelhős Mihály, a Magyarnándori Állami Gazdaság szocialista bri­gádvezetője nyújtotta ma­gasba a kezét. — Tiltakozó röpgyűléSt tartott brigádunk — mon­dotta. — Ügy határoztunk, hogy felhívással fordulunk a járás valamennyi üzemé­hez, tsz-éhez, hivatalához, csatlakozzanak kezdeménye- ményezésünkhöz. Mi egyna­pi keresetünket ajánljuk fel a vietnami nép javára. Azt szeretnénk, hogy az összeí gyűlt pénzből traktort vá­sároljunk és juttassunk el Dél Országába. Hatalmas taps fogadta a bejelentést. S ezután az új­ságíró már nem győzött elég gyorsan jegyezni. Egymás után jelentkeztek a felhí­váshoz csatlakozók, az ön­zetlen felajánlások, az együttérzés szavai átforr ősi- tották a nagytermet. Novak Tibor, az , állam! gazdaság KISZ-titkára felol­vasta a tiltakozó távirat szövegét. A távirat elküldé­sét az emberek kézfélnyúj- tással egyöntetűen megsza­vazták. A MAGYARNÁNDORI nagygyűlésen résztvevő há­romszáz ember ítéletet mon­dott. ítéletet a 20 milliós vietnami népet, Dél Orszá­gát pusztító amerikaiak fö­lött. —szendi— Hajnali körkép Jó reggelt, Salgótarján gít. A peronon egy utas ár- hagyján, legtöbben fizetés- öt órától mozgóárus kínálja válkodik, majd behúzódik a napkor vannak. Itt fogták el a Népsportot. Kétszázötven is váróterembe. Odabent a pa- az egyik Kék-fény által kö- elkel reggelente — mondja, dokon öten—hatan alszanak, rözött egyént. Dulakodott a Nyit a büfé az állomáson. A pénztár még nem nyitóit, forgalmistával. Katona Istvánné a 4.30-as Még sötét van, csak keleten busszal érkezett. A hivatalos Motorzúgás hallatszik világosodik az ég alja. A ma- munkaidő, > a nyitva tartás gasból a változatosság kedvé- csak ötkor kezdődik, ő azon­a piacon. Teherautó áll a ért szomorú füttyszó hallat- ban rögtön bekapcsolja a ká- törteli Rákóczi Tsz pavilonja szik. Sétálok az üres utcákon véautomatát, öt órára legyen előtt. Paprikát, paradicsomot Az egyik ház előtt söpörnek, meleg kávé. Kevesebb a ven- raknak ki. Négy óra 35 perc. Korán kelt — mondom, és dége mint a piaci italmérés- Mikor kellett felkelniük, hogy meglepődöm a válaszon: nek. Azért neki is vannak időben itt legyen az áru? — Dehogyis kérem. Egy törzsvendégei, akik gyárba Vagy talán le sem feküdtek? órát elaludtam. Sietnem kell, menet, buszra, vonatra vár­Ahogy megyek feljebb az mert jönnek ellenőrizni. va itt fogyasztják el reggeli­elárusítóhelyek között, beszél- Szaporodnak a járókelők, jüket. getés üti meg a fülem: négy— Teherautó jelenik meg, majd Mind jobban világosodik, öt asszony didereg, rájuk kö- az első kerékpáros is. A Ka- Megered az eső, de egyre szönök. rancs Szálló ötödik emeletén visszavonhatatlanabbul ébre­— Jó reggelt, de korán kel- egy szobában ég a lámpa, dezik a város. Többen és tek. Még, vagy már? — nem tu- többen járnak az utcán, mun­— Kellett, Jászfényszaru- dóm. Megjön az első helyijá- kába sietnek. Egészen kicsi ból jöttünk. rat, megélénkül a főtér. Em- gyerekeket is visznek, talán — Miért ilyen korán? berek igyekeznek a vasútál- utazni, vagy bölcsődébe. — Most hoztak az emberek, lomásra, az autóbusz-megálló- Háromnegyed hat van. Meg­mert aztán mennek munká- hoz. Gyülekeznek a piac ele- érkeznek az első távolsági ba. jén levő italmérés vendégei autóbuszok. Ontják az embe­— Mikor indultak el? is, várják a nyitást. reket. Megtelnek az utcák. — Ügy fél kettő körül. az állomások. A főtér kande­Űjság lábere kialszik. Már világos Indul a szolnoki vonat van. Szinte nappali a forga­Mozgolódnak a postán is. lom, nyitnak a boltok Meg­Az utasok és a szerelvény Az autóbusz, amelyik a lapo- jelennek az első, iskolába szinte egyszerre érkeznek, kát szállítja, még nem jött igyekvő diákok. Az egyik a Nem sokan szállnak fel. S meg, a NÓGRÁD-ot már ősz- buszmegállóban guggol, a ahogy a vonat kimegy újra tani kezdik, öt asszony jár térdén füzet. Talán a házj kihal minden. Négy óra tíz- be hajnalba a hét minden feladatát írja? kor elindul az első helyijára- napján, — hiszen vasárnap A város már nem alszik! tú autóbusz. Addig a távolsá- és hétfőn is van újságkézbe- Lakói munkába igyekeznek, gi autóbusz-pályaudvar is sítés. Amíg a busz megérke- vagy munkából térnek haza, üres. Nagy István rendésszel zik, rendezik a megyeit, s ha és hangos jó reggelt hallat­beszélgetek. az összes újságot szétosztot- szik mindenfelől. Jó reggelt, — Vigyázni kell itt kérem, ták már, jönnek is az újság- Salgótarján! mert sok a koncsorgő alak. árusok. Viszi ki-ki a magáét Gáspár Imre Egész éjjel erre csavarognak. nem lehet'tőlük biztonságban i . . lenni. Ilyenkor még csak i NOGRAD - 1972. szeptember 10., vasárnap »5 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents