Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-08 / 212. szám

„Érted van itt minden, ami szép...” Egy megállapodás jelene * • •• " • _ es joroje A balassagyarmati úttörőház 1970. február elsején nyi­totta meg kapuit a gyerekek előtt. Azóta két év telt el, s a ház munkáját a fiatalság, frisseség jellemzi. Hangula­tos klubszobáiban, termeiben mindenhol a „kis lakók”, a gyerekek keze munkája látha­tó. Maguknak szépítik, csino­sítják az úttörőházat, amely az idők folyamán szinte má­sodik otthonukká vált. A tar­talmi munka eredményeit a falon látható emlékérmek, oklevelek példázzák. Felemás fogadtatás — Nem mindig mentek ilyen jól a dolgok — mond­ja Bálint Tamásné, a ház ve­zetője. — A ház régen felvonulási épület volt. A falak vizesek, salétromosak voltak, kiültek a penészgombák. A felújítás so­rán tapétázták a falakat, így .megakadályozzuk a nedvese­dést, meg szemnek Is tetsze­tősebb a burkolt fal. Megnyílt tehát a ház, a fo­gadtatás azonban felemás volt. A város iskoláinak ve­zetői nem érezték az úttörőház jelentőségét, nem látták be azt, hogy a munkájukhoz, a gyerekek neveléséhez, formá­lásához nyújt segítséget. Volt időszak, amikor a tantárgyi szakkörökben nem akadt gye­rek. \ "*• — Persze jómagam is ta­pasztalatlan voltam ebben a kérdésben. Igaz, hogy 1969- től városi úttörőtitkárként dol­gozom, ám a ház vezetése a titkári teendők ellátása mel­lett kezdetben sok gondot okozott. Segítséget csak a salgótarjáni úttörőháztól, sze­mély szerint aúnak vezetőjé­től, Palotás Józseftől kaptam, ö volt az, aki módszertani és gyakorlati tanácsokkal látott el. Két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az iskolák befo­gadják az úttörőházat. Most már érzik és tudják, hogy a ház munkája és az iskolai csapatmunka szervesen egé­szítik ki egymást. Közben tisz­tázódtak a szakkörök körüli bonyodalmak is. Az úttörőel­nökség határozata szerint az úttörőházban csak művészeti szakkörök működhetnek. Pitypangék sikere A sok-sok szakkör közül először a színjátszókról, Pity- pangékról beszélgetünk. Ez a harmincfős csoport szépen szaporította az elismerő ok­levelek számát. 1972-ben a városi versenytől az országos­ig, szép sikerrel szerepeltek. Repertoárjukban főleg népi játékok és népi szokások sze­repelnek. Vezetőik: Csikász István és Kecskés Gyuláné nagy szeretettel foglalkoznak a csoporttal. A ház folyosójának falára színes képet festettek a kép­zőművészeti kör tagjai. Az egész falat beborító alkotás a gyermeknyár hangulatát áb­rázolja — a vízparti örömö­ket. A szakkörnek 25 tagja van, köztük kisdobosok is. Munkáikkal a megyei verse­nyen második és harmadik helyezést értek el. A modellezők szobájában, a szekrény tetején óriási hajó nyugszik. A gyerekek készí­tették. Alapanyagot a bútor­gyártól kapnak és saját fan­táziával, ügyességgel no és szakértői irányítással formál­ják. Naponta 70—80 gyerek Sok gyerek fordul meg az úttörőházban. A szakkörök mellett vezetőképzésre is so­kan járnak. Hetven—nyolcvan gyerek az átlag naponta. — Van egy 11 tagból álló ifiszakbizottságunk. Feladatuk a városban tevékenykedő ifi­vezetők munkájának irányítá­sa. Nekem is sokat segítenek. Annyira otthonuknak érzik a házat, hogy voltak néhányan, akik az érettségi bizonyítványt először ide hozták megmutat­ni, s csak azután haza. Az őszi tervek között szere­pel a szakkörök számának emelése, a nyolcadikosok klubjának beindítása, túrák, kulturális versenyek és egy kisdobos-bemutató. — Eddig még nem volt ilyen. A kisdobosok az úttö­rőkkel együtt szerepeltek. Sze­rencsésebbnek tartjuk a kü­lönválasztást az elbírálás szem­pontjából is. Tán C( Az őszi, téli és kora tava­szi hónapokban a salgótarjá­ni Tarján vendéglő gyakran kedveskedik műsorral vendé­geinek. Az idei műsorsorozat szeptember 12-én 21 órakor i a 1 e s t táncdalesttél kezdődik. A mű­sor keretében fellép: Rátonyi Róbert, Payer András, Aradszky László, Balázs Esz­ter, Szikara Jenő, Balassa Ta­más. a konferáló pedig Tüs­ke Attila. A következő kérdést a vá­rosi úttörőtitkárnak teszem fel: — Hogyan zajlottak a nyári táborozások? Bálintné nevetve mondja: — Erre a .„főnököm” ad választ. Ugyanis önmagam be­osztottja vagyok, miután az úttörőház vezetője a városi tit­kár felügyelete alá tartozik. A város mind az öt úttörőcsa­pata táborozott. Szigligeten váltótáborunk volt, egy csa­pat Szentesen töltött két he­tet. A gyerekek (1800 kisdo­bos és úttörő) nyolcvan szá­zaléka vagy nyaralt, vagy tá­borozott. Az itthonmaradot- takról is gondoskodtunk, ki­rándulásokat filmvetítéseket szerveztünk nekik. A mottó Az úttörőház megnyitására készült emléklapon a követ­kező Várnai Zseni-idézet ol­vasható: „Kis gyermekem, csak nézzél szerteszét, Érted van itt minden, ami szép... .. .És mind azért van, játszik, zeng Kis gyermekem, hogy te boldog legyél!” Az idézet önmagáért beszél. Jól tükrözi a balassagyarmati úttörőház munkájának, törek­véseinek irányát. Vendégjáró színházaink kö­zül a debreceni Csokonai Színház is megtartotta évad­nyitó társulati ülését, ame­lyen Taar Ferenc igazgató vázolta a színház művészeti programját, feladatait a szo­cialista művelődéspolitika te­rén, ismertette az 1972/73-as évad műsortervét és bemu­tatta a társulat Új tagjait. A színház az új évadban bemutatja Sarkadi Imre: El­veszett paradicsom című drá­máját. Jacobi: Sybill című nagyoperettjét. T. Williams: Orpheus alászáll című drámá­ját, Németh László: Csapda című drámáját. Eredeti be­mutató lesz G. B. Shaw— Varga Balázs—Daróczi—Bár­dos: Fanny első színdarabja című musicalt, magyarországi bemutató Bálint Tibor szín­műve: A sánta angyalok ut­cája. Színre kerül továbbá Tabi László: Karikacsapás cí­mű vígjátéka, Padisák Mihály —Darvas—Hajnal: A sztár is meztelen című zenés vígjá­téka, Feydeau: Bolha a fül­be című bohózata, Puccini: A szécsényl pártbizottság kezdeményezéséről annak ide­jén lapunkban is hírt adtunk. Ennek értelmében a szécsényi Rákóczi Művelődési Otthon együttműködési megállapodást kötött a községben levő nyolc üzemmel, intézménnyel. Az együttműködés célja az üze­mek kulturális munkájának feljesztése, a dolgozók műve­lődési lehetőségeinek konkré­tabb, szervezettebb biztosítása Természetesen, a fő célkitűzé­seket is meghatározták: a po­litikai-világnézeti nevelés fej­lesztése, az általános és a szakműveltség, a művészeti nevelés további erősítése, iz­mosabbá tétele. Az üzemek és a művelődési otthon együttműködése, úgy tűnt, hasznos kezdeményezés, figyelmet érdemel. Az üze­mek. vállalatok kulturális alapjuk egy kis részét az együttműködésben meghatáro­zott célok érdekében a műve­lődési otthonnak adják. Ez összesen mintegy 20—25 ezer forintot jelentene. Hogy miért a feltételes mód? öze Lászlóval, a művelődési otthon igazgatójával beszélge­tünk: mi a 6°rsa a kezdemé­nyezésnek? — Valóban, a nagyközségi Manón Lescau és Verdi: Na- oucco című operája, Romhá- nyi—Fényes: Hamupipőke cí­mű mesejátéka gyermekeknek és ugyancsak magyarországi bemutatóként, vagy Kocsis Ist­ván: A nagy játékos című drámája, vagy Paul Everac színműve: Az albérlő. Az ope- rai felújítások sorában he­lyet kapott Nicolai: A vind- 3ori víg nők. Verdi: Ernani, Bizet: Carmen, Leoncavallo: Bajazzök, Verdi: Traviata, Puccini: Tosca. Erkel: Bánk bán és Verdi: Az álarcosbál című operája. A színház jelentősebb mű­vészei közül megvált a társu­lattól Gyarmati Ágnes terve­ző. Köváry Anikó operaéne­kes, Szűcs András, Halász Aranka és Herczeg Zsolt szín­művész. Üj tagjai a színház­nak: Karinthy Ferenc fődra­maturg, Bánsági Ildikó, Föl- dessy Margit, Várday Zoltán főiskolát végzett. Nagy Lász­ló András ötödéves rendező­szakos, Csikós Sándor színmű­vész a budapesti Irodalmi Színpadtól. Zsadon Andrea pártbizottság javaslatára a nagyközségi tanács összehívta a vállalatok vezetőit, hogy ta­nácskozzunk erről a témáról. Megszülettek az együttműkö­dési megállapodások is. Ez az összeg intézményünk költség- vetését nézve nem. túlságosan jelentős, ennek ellenére bizo­nyos segítséget adna a tevé­kenység végzésében, a köz- művelődési munka további szervezésében. Ügy tűnik azonban, hogy amikor a pénz­ről van szó, az együttműködés akadozik, nem folyik be, vagy csak nagyon lassan csordogál ez az összeg is. Az intézmény költségvetése egyébként igazolja az igazgató szavait. Idén 400 ezer forin­tos költségvetéssel dolgoznak, ebből Í50 ezer forint az álla­mi támogatás, a többi 6aiát bevételre tervezett összeg. Ha figyelembe vesszük, hogy csupán az úgynevezett bér jellegű * kifizetések 180 ezer forintot tesznek ki, világossá válik, hogy ebben a helyzet­ben az intézmény szívesen vette volna ezt a viszonylag kicsi összeget is, amely a sa­ját bevételeknek körülbelül tíz százalékát jelentené. Nemcsak szécsényi gond, közművelődési intézményein­ket szinte mindenütt érinti a saját bevételre tervezett ösz­5zoprán primadonna Kecske­métről, Kocsmáros Péter te­nor bonviván Kecskemétről, Trokán Péter színművész Kecskemétről. Unger Pálma színművész Miskolcról, Né­meth János baritonista, ope­raénekes Budapestről és L5- rtnczy Éva színész Szegedről. Az új tagok listája a szín­ház fiatalítási törekvését tük­rözi, ugyanis a vidéki színhá­zak egyik legnagyobb társula­ti gondja a fokozatos elöre­gedés, az utánpótlás megol­datlansága. ami nagyrészt a korábbi kétéves kötelező vi­déki szolgálat értelmetlen megszüntetéséből ered, s a vi­déki társulatokat súlyosan hátrányos helyzetbe hozza a fővárosiakkal szemben. Egyébként a debreceni szín­ház operarészlege ebben az esztendőben ünnepli fennállá­sának 20. évfordulóját. A je­lentős jubileumot méltó kere­tek között, főképp az előadási színvonal eddiginél is na­gyobb igényességével kívánja ünnepelni a Salgótarjánban is népszerű együttes. szeg nagysága, amely kétség­kívül a közművelődési tevé­kenység, a tartalmi munka mélységét, eredményességét is befolyásolhatja. Szécsényben is a bálok, a könnyűzenei rendezvények, a tanfolyamok szaporítását kellett tervezni, hogy ily módon egyensúlyban lehessen a költségvetés. A tanfolyamok között szerepel­nek például: a tánciskola, a 'zenetanfolyamok, ügyelnek a terembéres rendezvényekre és így tovább. — Először számolunk, utána gondolkodunk a tartalmi kér­déseken — jegyzi meg az igazgató, s ezen túlságosan nem is csodálkozhatunk. Az intézmény tervei közt számos rendezvény, öntevé­keny művészeti csoport mű­ködtetése stb szerepel. Elké­szült a színházi program az 1972/73-as évadra, többi közt az Állami Bábszínház is tart majd előadást Szécsényben. Itt rendezik a balassagyarmati nyolcadik Madách Imre iro­dalmi színpadi napok megyei válogatóját, s a következő hó­napban sor kerül a kiállítási program első tárlata, a bé- lyegkiállítás megrendezésére. A községi bélyeggyűjtő kör rendez tárlatot. Novemberben pedig a modellező szakkör ki­állítását nyitják meg, amelyet aztán a járás iskoláiban is vándoroltatnak. S december­ben tárlattal lép a közönség elé a rajzszakkör. A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalattal közösen filmklub indul ugyan­csak novemberben, s érdekes­nek ígérkeznek a, községi KÍSZ-bizottsággal közösen azok az irodalmi estek, ame­lyeket az Omnia presszóban tartanak majd, e napokon csak szeszmentes italokat szolgálhatnak fel a népszerű községi szórakozóhelyen. A művészeti csoportok is meg­kezdik, illetve folytatják te­vékenységüket, s működnek a klubok, szakkörök. Köztük az ifjúsági klub még e hónapban beindul, a községben dolgozó Ifjúmunkások szabad idejé­nek hasznos és célszerű eltöl­tését szolgálja. Természetesen csupán ízelí­tőként említettünk néhányat az új évad terveiből. Azt hisszük, ezek a programok, a működő csoportok, klubok, szakkörök nagy segítséget je­lentenek külön-külön is az üzemek, intézmények dolgo­zóinak, fiataljainak kulturá- lödásában. Jó lenne, ha az V. Kiss Mária Hátrányban a fővárossal szemben Társulati ülés a debreceni színháznál Repülőgép eltérítés, diplomatarablás (10) Banditák a gépen 1970. október 15-én, rövid jelentést adott ki a TASZSZ: elrabolták az Aeroflot szov­jet légitársaság AN—24 tí­pusú utasszállító repülőgépét. A gép — fedélzetén 46 utas­sal és ötfőnyi személyzettel — Batumiból Szuhumiba in­dult. Tíz perccel a gép elin­dulása után, ketten fegyverrel fenyegetőzve be akartak törni a pilótafülkébe. A légikisasz- szony, Nagyezsda Kuncsenko útjukat állta és meg akarta akadályozni, hogy az ajtóhoz jussanak. A két támadó ek­kor, közvetlen közelből lelőtte a stewardesst, majd berontott a pilótafülkébe. Itt — dulako­dás, lövöldözés után — fegy­verrel arra kényszerítették a pilótákat, hogy változtassák meg a repülőgép útvonalát. A dulakodás, lövöldözés közben megsebesült a repülőgép pa­rancsnoka és súlyos sérülést szenvedett a navigációs tiszt. A pilóták, hogy megmentsék a gép utasainak életét, kényte­lenek voltak leszállni a szov­jet—török határ közelében le­vő Trabzon török város re­pülőterén. 4 NÓGRAD- 1972. s Az első hír után megtudta a világ a részleteket is. Kide­rült mindenekelőtt, ki volt a géprabló. Apa és fia — a 46 éves Pranasz Sztaszio Bra- zinskas-Koreivo és 18 éves fia. Brazinskas egy litvániai faluban született, az ország felszabadulása előtt gyapjú­feldolgozó üzem tulajdonosa volt. A Pravda a géprablókról: „Brazinskas, a bandita, tol­vaj és spekuláns volt, aki el- züllesztette a saját fiát, s amikor légi kalózzá és gyilkos­sá vált, őt is bevonta a bűn­cselekményébe ... 1950-ben Vevis litvániai városban egy fogyasztási szövetkezetben dolgozott, de az árucikkek árának jogtalan felemelése ré­vén, meg nem engedett ha­szonhoz jutott, így öt évre ítélték lopás és egyéb üzel­mek miatt, amelyeket egy termény-nagykereskedésben, il­letve egy üzemanyagraktárban követett el... Kiszabadulása után eladta vevisi házát, el­hagyta családját és Vilniusba költözött egy nőismerőséhez .. . 1967-ben Üzbekisztánban te­lepedett le, másodszor is meg­zeptember 8„ péntek nősült, de hamarosan ezt a fe­leségét is elhagyta, kislányá­val együtt. A szovjet sajtó beszámolt arról is, hogy Nagyezsda Kur- csenko stewardess meggyilko­lása után az idősebb Brazins­kas sebesítette meg Csahraki- ja első pilóta repülőgép-pa­rancsnokot, és ejtett igen sú­lyos sebet Fagyejev navigá­ciós tiszten. A nyugati sajtó megjegyez­te: ez volt az első repülőgép­rablás a Szovjetunióban. Az Izvesztyija ekkor, a banditatá­madásról írott cikkében a kö­vetkezőket szögezte le: „Nem ez volt az első ilyen kísérlet. Olvasóink még emlékeznek rá, hogy négy évvel ezelőtt, ugyancsak Batumiból, három fegyveres bandita próbált el­téríteni egy repülőgépet. Sle- nov és Tomasvili komszomo- lista pilóták, valamint Kuta- tyeladze, a batumi tengeré­szeti iskola hallgatója azon­ban bátran harcba bocsátkoz­tak a banditákkal, akiket si­került lefegyverezniök. Ku- tatyeladze meg is sebesült. Nagyezsda Kurcsenko légi­kisasszony a súlyos pillanat­ban ugyanúgy járt el, aho­gyan előtte hasonló módon el­jártak más szovjet emberek.” A szovjet repülőgép, a szovjet kormány fellépése után, utasaival együtt, má­sodnap már visszatért a Szovjetunióba — a banditák azonban csak néhány órát töltöttek a trabzoni ügyészség fogházában. Az igazságügyi szervek — a szovjet közvéle­mény és világközvélemény egyöntetű megdöbbenésére — szabadon bocsátották őket. A trabzoni közlés szerint „rend­őri felügyelet alatt vannak mindaddig, amíg politikai me­nedék iránti kérelmükről ha­tároznak”. A külföldi hírügy­nökségek trabzoni jelentései beszámoltak arról, hogy a „politikai menedékjogot” ké­rő légi banditák a gép le­szállása után kezükben tar­tották még lefűrészelt csö­vű puskáikat —, de azért el­ső mozdulatukkal bőröndjük után kaptak. A bőröndben arany és 6500 dollár volt. Nem sokkal azután, hogy a gyilkos légi banditák ügyének híre elterjedt, Ankarába ér­kezett az Egyesült Államokból egy „litván emigráns szerve­zet” néhány megbízottja, hogy a gyilkosok segítségére le­gyen. Ekkor már világossá vált, hogy a török igazságügyi szervek arra hivatkozva igyekeznek megtagadni a gyil­kosok kiadását, hogy azokat a kikérő országban „politikai bűncselekménnyel vádolják” és ezért a kiadatás ellenkez­nék g |prök törvényekkel,,. A szovjet közvélemény ál­láspontját ebben a kérdésben a leghatározottabb formában, egy tekintélyes szovjet jogász, Mihail Sztrogovics akadémikus fejezte ki-: ,„A nemzetközi jog szabályai és a nemzetközi jog kialakult gyakorlata szerint az a személy, aki köztörvé­nyes bűncselekményt követ el, annak az országnak a bírósága előtt felel tetteiért, amelynek területén a bűntényt elkövet­te. Ha a bűnös valami oknál fogva egy másik állam terü­letére kerül, annak az ország­nak, amelynek területén a bűntényt elkövették, joga van követelni kiadatását. A bűnö­ző kiadatását követelheti az az állam is, amelynek polgára szenvedő áldozata volt a bűn­ténynek, illetve az az állam, amely ellen a bűntény irá­nyult. A bűnös kiadatásához elegendő, ha megvan a három feltétel egyike. Az AN—24-es repülőgép eltérítésének eseté­ben fennáll mind a három feltétel. A trabzoni török bíró­ságon azonban azt a verziót fogadták el, amelyet maguk a bűnözők hangoztattak, neve­zetesen, hogy a bűntényt állí­tólag politikai indítékok alap­ján követték el...” A géprabló gyilkos bandi­ták mint „politikai menedék­jogot” élvező személyek ki­bújtak a szovjet büntető igaz­ságszolgáltatás előtti felelős­ségre vonás alól. (Következik: Nemzetközi bűncselekmény) együttműködési megállapo­dásban foglaltak folyamatosan megvalósulnának, ezzel is se­gítve azt a nemes célt. ame­lyért megszülettek. Tóth Elemér Bemutatják a Liliomfit Az Állami Déryné Szín­ház idei vidéki bérleti és egyedi programjában ott szerepel Szigligety Ede: Li- liomfi című énekes, táncos, háromfelvonásos vígjátéka, amelyet Mészöly Dezső dol­gozott át, zenéjét pedig Sár­közi István szerezte. Az Ál­lami Déryné Színház szep­tember 13-án a budapesti Kulieh Gyula -téri színpadán tartja a vígjáték bemutató­ját a vidéki művelődési osztályok és a sajtó képvi­selői előtt. Rendezője Laci- na László, a láncokat Barta Judit, a díszleteket Sosta- rics Zsuzsa, a jelmezeket pedig Rimanóczy Yvonne Jászai-díjas tervezete.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents