Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-06 / 210. szám

i' 9.f >■> VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESUUETEKI AZ MS IMP NÓGRÁO MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XXVIII. EVF„ 210. SZÁM ARA: 80 FILLER 1972. SZEPTEMBER 6., SZERDA Ne szólj szám? (3. oldal) Kitől, mit kérdezne? (5. oldal) München '12 (7. oldal) Elmaradtunk az őszi talajelőkészítéssel Az idő kedves, pótolni lehet a mulasztást Küzdelem folyik most a föl­deken, hogy pótolják azt a le­maradást, amelyet az Igen csapadékos időjárás okozott az őszi munkában is. Az üzemekben elrendel­ték a traktorosoknak a nyújtott műszakot, de több helyen éjjel-nappal szántanak. Szerencsére az időjárás ked­vez a talajelókészítő munká­nak, remény van arra, hogy a termelőszövetkezeti üzemek pótolni tudják lemaradásukat. Nagy a termelőszövetkeze­tek felelőssége. Huszonöt-hu- szonhatezer hektáron kell ka­lászost termesztem. Ma még nagyon kevés százalékban áll­nak készen a talajelőkészítés­sel és a vetéssel egyaránt. A munka legnagyobb akadálya kétségtelenül az, hogy a nyá­ri munkában rendkívül igény­be vett gépek meghibásodtak. Ezek kijavításával megkés­tek a szerelők. Körülbelül 1400 erőgépünk van a megyé­ben. Ezeknek jelentős része javításra vár. Htetven-hetven- öt százalékát sikerült olyan állapotba hozni, hogy az őszi munkát zavartalanul végez­hessék velük. Természetes, hogy ezen kell elsősorban ja­vítani. Az erőket a műhe­lyekbe kell összpontosítani de úgy, hogy a talajelőkészítés is haladjon. A talajmunkával megye- szerte lemaradtak termelő­szövetkezeteink. Az eddigi összesítés azt mutatja, hogy 16 ezer hektáron történt meg ennek a fontos feladatnak az elvégzése. A learatott terület­nek ötven-ötvenöt százalékán végezték el csupán a talaj­munkát. A mezőgazdasági szakemberek a megmondhatói, hogy ez milyen nagy kihatás­sal lehet a jövő évi termés- eredményekre. Ugyanis az őszi vetések alá mindössze nyolc-kilencezer holdon vé­gezték el a talaj előkészítést. Azért folyik most a munka, hogy a lemaradást minél előbb pótol iák. A műszaki fel- készültséget kell elsősorban fokozni. Az illetékes irányító szervek véleménye szerint, ha eredményesen szervezik a munkát az üzemek, akkor pó­tolható a lemaradás. Több tez-ben szerelőbrigádokat hoz­tak létre a legjobb szakisme­rettel rendelkező emberekből. Gondoskodni kell azon­ban az üzemanyagfeltöl­tésről és az alkatrészek­ről. Mint arról értesültünk, az AGROKER ismerve a kiala­kult nehéz helyzetet felké­szült, hogy támogatást nyújt­hasson az üzemeknek. Az aratás idején jó szolgá­latot tettek az operatív bizott­ságok. Az őszi munkák befe­jezéséig tovább működnek. Kettős feladatot látnak el: koordinálják a talajelőkészí­tést és előkészítik a gyors be­takarítást, amely szintén ne­héz feladat elé állítja az üze­meket. Az erőfeszítés meghozta már az eredményét. A pásztói já­rásban az őszi vetések alá 2800—2900 hektáron befejez­ték a talajelőkészítést. Igaz, ebben a járásban éjszakai mű­szakokat is tartanak a trak­torosok. Aggasztó a helyzet a rétsági járásban, ahol a lehe­tőségekhez mérten jelentős a lemaradás. A szécsényi járásban Is iparkodni kell. Az előző járásban 600 hektár az elvégzett talajelőkészítés az utóbbiban pedig 1000—1100 hektár. Ez igen kevés! A munka meggyorsítását jelen­tené, ha a nyári tapasztalatok alapján kooperálnának a tsz- ek. B. Gy. Piackutatások — Uj megrendelők A hírnév és a megbízhatóság* jo ajánlólevél Ä Salgótarjáni Kohászati üzemekben az év elején sok gondot és fejtörést okozott az exportfeladatok megoldása. Nem azért, mert kapacitás- problémákkal küzdött a gyár, hanem sokkal inkább a kül­földi piacokon uralkodó de- konjunkturális helyzet miatt. Ez az átmeneti helyzet azt eredményezte, hogy a vállalat hideghengermű gyárrészle­gében jelentős mennyiségű exporttermék gyártásával ma­radtak el. Az igazsághoz hoz­zátartozik, hogy nemcsak ki­zárólag a dekonjunktúra miatt következett be ez a helyzet, hanem az alapanyag- hiány miatt is. Ezekután azt hinné az ol­vasó, hogy ez a probléma to­vább gyűrűzött. Ellenkezőleg: a hengermű-gyárészleg nem­hogy elmaradt exportfelada­tainak teljesítésével, hanem túlteljesítette azt. Az első fél évet ugyanis több mint 100 százalékos eredménnyel zárta. Ebben az eredményben olyan tudatos kereskedelem­politika tükröződik, ami nél­kül nehéz lett volna ezt a jó eredményt elérni. A nagy­üzemi párt-végrehajtóbizott­ság nem véletlenül tűzte na­pirendre márciusban a válla­lat kereskedelempolitikájá­nak helyzetét és feladatait. Nagyon is az élet, az új gaz­dasági követelmények hatá­rozták meg ezt a napirendet. S a tanácskozás sok segítsé­get adott ahhoz, hogy a gyár­ban a dinamikus élethez iga­zodva, sikerült kialakítani a helyes kereskedelempolitikát. Tagadhatatlan tény az a jó hírnév is, amely a vállalat gyártmányait, termékeit kíséri a világpiacon. S ez a hírnév, a megbízhatóság jó kísérője volt a vállalat piackutatóinak, «z újabb piacok keresése al­kalmával. Az utóbbi hóna­pokban ugyanis valóságos piaci stratégiát alakítottak ki a gyárban, olyat, amely meg­felelt az új követelmények­nek. A Jugoszláviában és az afrikai földrészen történt „lá­togatás” eredménye többek között, hogy a szalagacélok mellett a bútorrugót rendelő jugoszláv partner pótrendelést küldött a vállalatnak. Ugyan­akkor olyan új érdeklődőkkel és rendelőkkel bővült a válla­lat exportpartnereinek a kö­re, mint Marokkó, ahová re­dőnyrugót, vagy Ciprus (Sry Lanka), ahová csomagolósza­lag-mintát kértek 1— s már rendelést is adtak fel a ne­gyedik negyedévre. A vállalat régi rendelői kö­zül az NSZK, Bulgária, Egyip­tom és Finnország érdekelt cégei továbbra is nagy biza­lommal rendelnek1 a gyártól szalagacélokat, csomagolósza­lagokat. Sőt, a finnek újabb termékkel bővítették rende­lésük körét; kerékpár-alkatré­szekhez kértek szalagacélt. Jelentkezett az osztrák Hoffer cég is, amely szalagacél- szállítmányt igényelt. Az első ilyen szállítmány a napokban hagyta el a vállalatot. Persze, nemcsak szalagacé­lok iránt jó a kereslet a gyár külföldi partnerei között, ha­nem egyéb más termékekből is. Így például a csehszlová­kok — a korábbi jó tapaszta­latok alapján — újabb 160 ezer darab lópatkót rendeltek a vállalattól, amit még az év végéig legyárt és elszállít a gyár. Folyik a huzalexport is, sőt az utóbbi időben szóba került a különböző szegféle­ségek exportja is. Az év elején kialakított piaci stratégia, a piackutatá­sok kezdik beváltani a hozzá­juk fűzött reményeket. bizonyítja az, hogy nem csök­kent az export szalagacél- rendelés-állomány, — hanem tovább növekedett az érdek­lődés e termékek iránt. A vállalat ez évi exportkapaci­tását teljes egészében lekötöt­ték, sőt 1973-ra is biztosított a zavartalan átmenet. Lövöldözés a müncheni olimpiai faluban Nyugatnémet páncélosok vonulnak az olimpiai falu felé, ahhoz az épülethez, arab terroristák fogva tartják a 13 izraeli sportolót ahol as A keddre virradó éjjel arab gerillák hatoltak be Izrael olimpiai válogatottjának szál­láshelyére és agyonlőtték az izraeli ökölvívók edzőjét, Mu- nio Grinbert. A gyilkosság után a tettesek túszokat ejtettek, majd elba- rikádozták magukat az izrae­liek szobáiban. Azt követelték, hogy Izrael déli 12 óráig engedje szaba­don a fogságba esett palesztin gerillákat. Az olimpiai falut az inci­dens után elzárták. Kivonult a helyszínre a müncheni rendőrség, s körülvette azt az épületet, ahol a merénylők megbújtak. Röviddel ezután ultimátum érkezett a rendőrökhöz: vagy hátrább vonulnak, vagy tűz alá veszik őket. Az ultimátum megtette ha­tását: a 300 főre becsült rend­őri egységek elvonultak az épület közvetlen közeléből és távolabb kerestek maguknak fedezéket. A hírek szerint a müncheni rendőrfőnök több mesterlövészt vezényelt a helyszínre. A rendőri akciót Genscher, nyugatnémet bel­ügyminiszter személyesen irá­nyította az olimpiai faluból. Kiesi, bajor államtitkár, aki társaságában érkezett oda, eközben kapcsolatba lépett a merénylőkkel. Az eseményekről időközben hírt adott a Jeruzsálem! Rá­dió is. Müncheni jelentések meg­erősítették, hogy az izraeliek közül ketten vesztették életü­ket a hajnali merényletben. A túszok száméra vonatko­zóan teljesen eltérőek az ér­tesülések: számukat tizenhá­romra becsülték. A nyugatnémet rendőrség szerint a támadók azt köve­telik, hogy bocsássanak ren­delkezésükre a münchen-riemi repülőtéren egy gépet, ame­lyen túszaikkal együtt távoz­ni tudnak. Izraelből viszont azt jelentik, hogy a merény­lők 200 fogoly arab gerilla szabadon bocsátását követelik, különben — így szól az izrae­li információ — végeznek az egész izraeli olimpiai csapat­tal. Jeruzsálemben Golda Meir rendkívüli minisztertanácsot hívott össze. Az Egyiptomi Olimpiai Bizottság főtitkára el­határolta országát a terror- cselekménytől. A délutáni órákban jelen­tették a hírügynökségek, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a nyugatnémet szervező bizottság együttes határozata alapján a tegnapi véres incidens miatt az olim­piai versenyek folytatását hu­szonnégy órára felfüggesztet­ték. Ma gyászünnepséget tartanak Münchenben, majd ismét tanácskoznak a játékok folytatásáról. Remélhető, hogy, ha késéssel Is, de ma már zavartalanul zajlanak majd a versenyek. (Kommentárunk a 2. oldalon.) Hangverseny — szabadban Nagy sikerrel zajlottak le az idei nyáron is a salgótarjáni Tanácsköztársaság téren az úgynevezett Zenés hétfők, amikor különböző zenekarok, kórusok, szólóművészek léptek pódiumra, hogy ingyenes szó­rakozást, művészi élményt nyújtsanak a város lakóinak. Rendkívül hangulatos légkör­ben került sor a sorozat utolsó hangversenyére is, amelyen a Belügyminiszté­rium Duna Művészegyüttesé­nek zenekara mutatkozott be a közönségnek, meghívott művészek: Talabér Erzsébet, Bálint Sándor és Horváth Ist­ván felléptével. A hangulatot csak növelte, hogy Talabér Erzsébet és Horváth István régi ismerőse a salgótarjá­niaknak, hiszen a Nyílik a ró­zsa vetélkedőn itt nyerték el a megtisztelő helyezéseket. Képünkön: a harmadik ven­dégénekes, Bálint Sándor lát­ható a Duna Művészegyüttes népi zenekarának kíséretével. 1

Next

/
Thumbnails
Contents