Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-30 / 231. szám

Ötvözetcsapolás Ncgymilliárd — táppénzre Salgótarján nem dicsekedhet Hazánkban jelentősek a tár­sadalombiztosítás kiadósai, csak táppénzre évente négy- milliárdot fizetünk ki; ennyi­be kerül a dolgozók betegál­lománya. A SZOT Társada­lombiztosítási Főigazgatóságán most készült el az első hat­hónapi statisztika, s eszerint az 1971. első félévi egymilliárd 918 milliós táppénzkifizetéssel szemben 1972. első fél évében kétmilliárd 83 milliót tett ki a táppénz. Érdekes, hogy a kilencszázalékos emelkedés nem jelentett több táppénzes napot. Esztendőnként tehát négy- milliárdot visz el csupán a táppénz. Ez nem kevés, ha meggondoljuk, hogy népgaz­daságunk az orvosi, kórházi es rendelőintézeti ellátásra 6—6,5 milliárdot költ évente. Ha feltesszük a kérdést, reá­lis-e ez az összeg, reális-e, hogy száz dolgozóból havonta 5 betegállományba kerül, ak­kor a szakemberek azt vála­szolják; ez az összeg reális, bár van mit megtakarítani. Az élet- és munkakörülmé­nyek, a munkahelyi körül­mények javítása, az alapo­sabb táppénzellenőrzés, az or­vosi liberalizmus csökkentése, de főleg a táppénzes fegye­lem az, ami megtakarítást eredményezhetne. Főleg a fia­tal szakmunkások szerepelnek gyakran betegállományban, az évi 12 nap pihenőidejüket megkísérlik megtoldani né­hány nappal, s rendszerint ^ikerrel. A javuló életkörülmények is szerepet játszanak a beteg- állomány növekedésében, amit az jelez, hogy ma sokkal ha­marabb elmennek az embe­rek az orvoshoz, mint régen, sokkal többet törődnek az egészségükkel. Olyan beteg­ségek megelőző gyógyítására is sor kerül manapság, ami­be az emberek régebben a be­tegség korai felismerése és kezelése nélkül egyszerűen meghaltak. A SZOT Társada­lombiztosítási Főigazgatósága vizsgálja és számon tartja azt is, hogy milyen betegséggel kerülnek az emberek táppén­zes állományba. Sok tanul­sággal szolgál erről néhány adat. Száz dolgozóra jutó be­tegségi napból 1965-ben a tbc volt az ok 127 esetben. 1970-ben mindössze 83 eset­ben. A bőrbetegségeknél is csökkenés tapasztalható, 87- ről 75-re, a gyermekápolási táppénzes napok száma pedig 73-ról 15-re zuhant, nyilván a hároméves gyermekgondo­zási segély bevezetésének eredményeként. Néhány be­tegségfajta azonban feltűnően és kiugró növekedést mutat; így a szív- és érrendszeri be­tegségek aránya 193-ról 230- ra, az idegrendszerieké 57-ről 82-re, s az abortuszoké 33-ról 65-re nőtt, holott köztudott, hogy nagyon sok nő nem is veszi igénybe a terhesség­megszakításra a táppénzes ál­lományt. A négymilliárdos évi táp­pénzkifizetés tehát függvé­nye és mutatója egész egész­ségügyi és orvosi ellátottsá­gunknak, munkahelyi körül­ményeinknek és egészében véve életkörülményeinknek. Sokat mondó, az is, hogy mi­lyen dolgozó rétegek és mely városok a listavezetők táp­pénzügyben. A szénbányá­szatban évente 28,4 táppénzes nap esik egy dolgozóra, az építőanyag-iparban 19,4, a ko­hászatban 19,1, a textilipar­ban 18,9, a vegyiparban 15,7, villamosenergia-iparban pedig csak 13 nap. Ugyanakkor vannak „kiemelkedő” váro­saink. Az országos adat sze­rint száz dolgozóból öten ke­rülnek havonta betegállo­mányba. Ez a szám ugyanak­kor Salgótarjánban 7,2, Esz­tergomban 6,6, Miskolcon 6,4, Tatabányán 5,6, Budapesten 5,1-et mutat. Nem lehet ele­get ismételni, nem az a négy­milliárd forint a sok, amit évente társadalombiztosítá­sunk a táppénzek kifizetésére fordít, hanem a munkahelyi, munkavédelmi és az egyéni egészségvédelmi megelőzési törekvés a kevés, a betegsé­gek időbeni feltárására és ki­küszöbölésére. Kocsis Éva SÍ gazcSasaegsssssaggéB’i sokat kell fenni MI ÉRI MEG és ml nem? Ez a kérdés állandóan napi­renden van a salgótarjáni bá­nyagépgyárban is. Az itt ké­szülő gépek, i berendezések többsége egyedi gyártmány. Az idén például termelésük 70 százaléka. Itt különösen fon­tos a műszaki előkészítés, az előzetes számítás, ha nem akarnak ráfizetni. A verseny érvényesül a piacon, ami egy­ben azt is jelenti, hogy a nye­reséget csak jól szervezett munkával, a termékek jó mi­nőségével biztosíthatják. Az élet jó iskola erre, és nem is kell messze menni a példáért. — Tavaly több alapanyag ára változott, viszont a bá­nyászat számára gyártott vég­termékeink ára maradt. A gümihevederek, műszaki gu­miáruk. csapágyak, öntvények árváltozását a végtermék árá­ban nem tudtuk érvényesíte­ni — mondta Csontos József üzemevezető főmérnök. Kiszámították, hogy ez nem kevesebb, mint hét és fél millió forint kiesést jelentett az üzem nyereségéből. Emiatt a legszervezettebb üzemben, a legnagyobb sorozatban gyár­tott szalaggörgő is vesztesé­ges termékké vált. Az idén már sikerült az alapanyag- árak alakulását a végtermék­nél is érvényesíteni. Sokat je­lent ez is, de talán még töb­bet azok a műszaki szervezési intézkedések, amelyeket idő­közben megvalósítottak. Ma már nincs veszteséges termé­kük. Zömében egyedi gyártás fo­lyik ma is. Emellett sikerült nagyobb szériákat is beindí­tani. Görgőgyártásnál például az azonos típusokra szóló megrendeléseket összevontuk. Ennek még a kis sorozatok­nál is van előnye. így a gaz­daságos méretű anyagok meg­rendelése is könnyebb, ami viszont a hulladékcsökke­nést, végső soron olcsóbb ön­költséget eredményezett — mondta Csontos József, majd így folytatta; — A kisgépesítésre is nagy gondot fordítottunk. Pneuma­tikus és elektromos kisgépe­ket szereztünk be a gyártás könnyítése érdekében. Még várunk is ilyeneket. Az élező­gép például a hegesztési var­ratok előkészítését gyorsította meg. Korábban kézi munká­val végeztük ezt — magya­rázza az üzemvezető, majd arról beszélt, hogy egy-egy termék műszaki előkészítésé­re igen nagy gondot fordíta­nak. A műszaki előkészítés­ben gyakorlatilag féléves elő- retartás van. Amikor a gyárt­mány terveit megkapják, rö­vid idő alatt kigyűjtik a spe­ciális anyagigényt és megren­delik. A daraboló egy-egy ter­mék összes leszabott anyagát egyszerre továbbítja a műhe­lyeknek. Ez a módszer több éves törekvés eredményeként alakult ki. Sokat jelent a belső anyag- mozgatás korszerűsítése is. A gyárudvart rendezték, a szál­lító útvonalakat kiépítették, ezáltal könnyen mozognak a fürge targoncák. A műszaki-technikai felté­telek állandó javítása mellett a gyár kiváló szakmunkás- gárdával rendelkezik. Több mint félszáz olyan dolgozójuk van, aki két-, vagy ennél is több szakmás. Mióta rendelet szabályozza a hegesztési var­ratok osztályozását, a szüksé­ges tanfolyam elvégzése után, már négyen vizsgát tettek a gépipari technológiai intézet­nél. Tehát felkészültek bármi­lyen igényes hegesztés elvég­zésére. Újabb négy hegesztő tanul. A költségeket, az öt­évre kötött szerződés alapján, a vállalat fizeti. Megéri a rá­fordítást. TAVALY több százezer fo­rintot fizettek ki a hegeszté­si varratok röntgenezéséért. A jövőben ezektől a költségek­től mentesülni szeretnének, ezért egy mérnököt és egy technikust beiskoláztak, akik a szükséges vizsgát már letet­ték. A röntgenfelszerelést is megrendelték. A bányagépgyárban, ahogy már korábban is említettük, az idén már nem volt gazda­ságtalan termék. Az éves ár­bevételhez viszonyítva 13,6 százalékos nyereség elérését tervezték. Az intézkedések ha­tására az első fél évben 15 millió forint össznyereséget értek el, tehát jóval többet a tavalyinál. Nem ügyeskedés­ből származik ez, hanem első­sorban abból, hogy csökken­tették az önköltséget. Az üze­mi költségszint a tavalyihoz viszonyítva több mint hat és fél százalékkal javult. Kedve­ző gazdasági szintet sikerült elérniük, de vajon elegendő lesz-e a jövőre? — Nem, mert a verseny élesedik — kaptam a választ. — Milyen elképzeléseik, terveik vannak a jövőre vo­natkozóan? — Üj terveink elsősorban a most folyó gyárrekonstrukció­hoz kapcsolódnak. Szertnénk más termékeink, például a görgőbakok, szalagdobok gyár­tását a görgőkéhez hasonló zárt ciklusban kialakítani. Sokkal termelékenyebb mun­kát jelent ez, ha megvalósul. A nagyobb szériák gyártásá­nál több olyan munkát, amit ma még jól kvalifikált szak­munkások végeznek, betaní­tott munkások is elláthatnak. Ehhez kapcsolódik' a szállító­szalag-elemek nagyfokú tipi­zálása. Egyedi termékeket gyártunk, amelyeknek a ter­veit különböző helyeken ké­szítik. Ahány, annyiféle az igény. Ha mi tipizálni tudunk és katalógust készítünk, ab­ból a tervezők kiválaszthat­ják majd a megfelelő típust Ilyen típusalkatrészekből állíthatnánk össze mi is a jö­vőben a különböző nagyságú, teherbírású szállítószalag-be­rendezéseket Egyébként az igények ismeretében a jövő­ben is ez lesz a fő gyártmá­nyunk. Ezzel a kérdéssel a vál­lalat fejlesztési főmérnökségé­vel közösen foglalkozunk. Ha sikerül megvalósítani, terme­lékenyebb lesz a munkánk, gazdaságosabb, mert kevesebb az anyag- és szerszámigény, és még a pótalkatrész-ellá­tás is egyszerűbb. Ezeken kí­vül természetesen . még több kisebb kérdéssel is foglalko­zunk. — A KISVASÜTI szállítás helyett például a tréles szál­lítást akarjuk megvalósítani, az anyagmozgatást tovább tö­kéletesíteni, kézi erő helyett gépesíteni. A gazdaságossá­gért bizony ezután is sokat kell még tenni — fejezte be Csontos József. B. .1. Reklamáció nélkül Korszerűsítés és munhaverseny a jánosaknai siker alapja 80 000 forint nyereségelőleg Bizakodva készülnek az év végére a női fehérnemű­gyár jánosaknai üzemében. Már a féléves tervet 5 szá­zalékkal túlteljesítették, azó­ta pedig állandóan javul a termelési eredmény. Tavaly A megye keleti szélén há­romszögben helyezkedik el a három társközség. Az egyko­ri bányásztelepülések arcula­ta napjainkban változik. Ipa­ri üzemek létesülnek a kör­nyéken. és ezzel együtt fej­lődés várható szociális és egyéb téren is. Az első lé­pések már megtörténitek. A legnagyobb gond Mátranovák község vízellátása volt, amely részben a kutak vízgyűjtő ’eredetének beépítése, rész- oen a lakosság számának nö­vekedése, illetve üzemtelepí­tés révén sok nehézséget oko­zott. Közel 6 millió forint beruházással új vízműberen- dezést állítottak be. Két új kutat fúrtak a köz­ség lakott területétől távo­labb. s innen vezetéken hoz­zák be majd a jó minőségű vizet. A kutak, a vezetékek és a hálózatot a forrásokkal •sszeköto csövek már mind a helyükön vannak. Megoldó­dott az energia-ellátás is. Épül a 100 köbméteres víz­tároló. Remélhetőleg jövő hónap közepére minden el­készül, s ez idő alatt várha­tóan megejtik a még hátra­levő hálózati nyomáspróbát is. Ezzel végképp megoldó­dik közel 4000 ember —Mát- cianovák és a bányatelep la­Gondok, örömök Mátranovák, Homokterenye, Nádújíalu kól —, valamint a Ganz- MÁVAG helyi üzemegysé­gének kielégítő vízellátása. Nagy öröm ez a községben és nem az egyetlen. Felújí­tások folynak többfelé is. Nádújfalun a kultúrház kerí­tését újították meg, Homok- terenyén a körzeti könyvtár előtt építenek társadalmi összefogással járdát, Mátra- novákon új tűzoltószertárat építenek, melyre a község­fejlesztési alapból 60 ezer fo­rintot fordítottak és 20 ezer forintnyi társadalmi munkát is végeztek. A szertár létre­hozásának költségeiből jelen­tős részt. 70 ezer forintot, a tűzrendészed parancsnokság állít. Homokterenyén is folyik a járdásítás, 150 ezer forin­tos költséggel — ennek egy része szintén társadalmi munka — 500 méter járdát építenek a község és Nádúj- falu között. A Zagyva meder­rendezésével egyidejűleg Ho­mokterenyén új hidat is épí­tettek, melynek anyagát' a termelőszövetkezet biztosí­totta. A munkát a tanács vé­geztette. A sok öröm mellett jócskán vannak gondok is. Megoldat­lan Nádújfalu és környéké­nek tüzelőolaj- és benzinellá­tása. Mátranovákon új óvo­daépület kéne. mert a jelen­legi a pillanatnyi igényeket sem elégíti ki. Nem beszélve arról, hogy az iparosítás, a nők foglalkoztatása ezeket az igényeket megtöbbszörözi. Alkalmas épület talán lenne — pillanatnyilag a bánya tu­lajdonában — azonban igen magas az ára. A tanács saj­nos, nem rendelkezik a meg­felelő anyagiakkal. Természe­tesen a tanácsok önállóságát figyelembe véve elsősorban saját magának kellene az anyagi fedezetet biztosítani. Szintén elsősorban anyagi­ak akadályozzák a mátrano­váki szolgáltatóház kialakí­tását. A zeneterem lenne a célra megfelelő, ahol bővítés­sel el lehetne helyezni a fod­rász-, a patyolat-, a háztartási­gépjavító. illetve a fényké­pész szolgáltató helyiségeket. Így a fodrászat jelenlegi he- 'ye felszabadulva, sportöltö- zője is lenne a községnek. Sajnos, itt is az anyagiak hiánya késlelteti az intézke­déseket. A tanács a megyé­hez fordult, s mint azt a terv­osztályról megtudtuk, a se­gítségnek elvi akadálya nincs. Már készítik az ide vonatkozó terveket és ha azok megfe­lelnek, a jövő évben sor kerülhet a szolgáltatóház lét­rehozására. A megye szélén van a há­rom község és ez az utakon is látszik. Igaz, Mátranovák- bányatelep és Homokterenye közt már kikátyúzták az utat, azonban még nagyon sok rossz útszakasz található a három község területén, kör­nyékén. Folytatni kellene te­hát az utak rendbe hozását. A három község támoga­tásra vár, de nem tétlenül. Társadalmi munkájukkal be­bizonyították. hogy nem sült- galambot várnak, érdemesek a segítségre. — gáspár — egymillió-egyszázezer da­rab ruhát állítottak elő. Az idén 8 hónap alatt 67 milli­ós értékben 965 ezer darab készült el. Szeptemberben már újabb 120 ezerre szá­mítanak. Gyakorlatilag te­hát háromnegyed év alatt csaknem annyit gyártanak, mint tavaly egész évben. A kézzel fogható fejlődés alapja a korszerűsítés. Az idén eddig már csaknem 100 új speciális gépet helyeztek üzembe. Gyakorlatilag ki­vonták a munkából a régi, elavult, korszerűtlen gépe­ket. A termelékenyebb, gyorsabb varrógépeken vi­szont meg kellett tanulni a munkát. Ez sem ment egyik napról a másikra, de ma már egyre inkább érző­dik a korszerűsítés haszna- A termelékenység éves át­lagban hét és fél százalék­kal növekedett. Az itt dol­gozó asszonyok, lányok di­cséretére válik, hogy az idén eddig nem szenvedett csor­bát a vállalat termékeit fémjelző pávavédjegy. Ed­dig ugyanis egyetlen rekla­mációt sem kaptak. Ter­mékeik összetétele egyre in­kább a kényesebb, ugyan­akkor értékesebb áruk ja­vára változik. Új hímzőgé­peik is vannak, amelyek ezt elősegítik. Az idén eddig gyártmányaik 60 százaléka került exportra, de a hátra­levő időre szóló megrende­lésekből ítélve év végére ez az arány megközelíti majd a 80 százalékot. A siker másik alapja a széles körben kifejlődött munkaverseny-mozgalom. Korábban 4 brigád nyerte el a megtisztelő Szocialista Brigád címet. Az idén vi­szont már 24 termelő és 8 egyéb, kisegítő brigád ver­senyez a kitüntetésért. Az eddig elért eredmények alapján élenjárnak a ver­senyben a Gorkij és a Bra­un Éva nevét viselő brigá­dok, valamint az Ifjú Gár­da brigád. Az üzem gazdaságosságá­ra jellemző, hogy az első fél év után, augusztusban nyereségelőlegként 80 ezer forintot fizettek ki az élen­járók jutalmazására. De­cemberben a verseny győz­teseinek jutalma 60 ezer forint lesz. Ez is bizonyítja, hogy érdemes törekedni a több és jobb munkára, mert az erkölcsi elismeréshez az anyagi megbecsülés is. kap­csolódik. j NOGRÁD — 1972. szeptember 30., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents