Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)
1972-09-28 / 229. szám
Egykori bajtársamat keresem AZ OLVASÓK -------- FÓRUMA E lőzzük meg a károkat... Körülbelül fél évvel ezelőtt bekötőút építése kezdődött Nógrádszakálban. Az útszakasz az országúitól az Ipoly- menti Egyesült Tsz. majorjába vezet. A község lakossága örömmel látta, hogy a Palóc utca — amelyen át az útszakasz halad —, s amely nemrégen lett javítva, de a nagy forgalomtól tönkrement, végre sár- és pormentes főutcája lehet a falunknak. A munka kezdésekor a jelek arra vallottak, hogy immár korszerű út épül. A régit felszántották, anyagát elhordták és helyette bazaltkő alapot készítettek. A bazaltkőre bitument és erre dió nagyságú felületet hengereltek. Az út befejezéséhez szükséges bazaltgrízt a helyszínre szállították. Mivel az útépítés ismeretlen okból hónapok óta szünetel, ez a kőgríz azóta különböző helyeken kupacokban hever. N. László Nógrádszakál Kiegészítés Tisztelt Szerkesztőség! Elnézést kérek a zavarásért, de egy kérésem lenne. Nagyon szeretném, ha a mellékelt képet leközölnék az újságban. A képen látható Idős nénit, özv. Szalatnyai Istvánnét szeretném ha felköszöntenék abból az alkalomból, hogy 80 éves, és már a második ükunokája van. A mi falunkból, Legéndről és az itt élő emberekről soha senkiről képet nem közöltek, s legalább most az ilyen híres emberekről is legyen valami az újságban. A néni mellett a képen leánya, Zatyko Pálné van, azután az unokája, Hajsz- tér Józsefné és dédunokája, Hajzsel Jánosné, és a kis Marika, az ükunokája, vagy szépunokája — nem tudom, hogy mondják máshol. Lesz nagy öröme a néninek, ha a kép és a köszöntő benne lesz az újságban, mert a másik leánya, aki most nincs a képen, postás a községben, már 22 éve. Ű viszi a családba mindennap az újságot. Kérésemet megismételve, és a szerkesztőség szívességét köszönve, maradok tisztelettel: Z. Margit Legénd Kitől, mit kérdezne? TESSÉK, ITT VÁLASZ Kedves levelet hozott a posta a szerkesztőségbe. A levél írója Szárnyasi Gyula (Sztroka), lakáscíme: Zagyva- pálfalva, Gorkij-telep 22. Az Olvasók Fóruma rovat segítségét kéri' egy volt bajtársa felkutatásában. Az itt látható képen álló Sándor Istvánt keresi, akivel együtt harcoltak a 7. munkás Landler ezredben 1919-ben. Sándor István bajtársát, akire mint Nógrád megyei lakosra emlékszik vissza, ezúton arra kéri, adjon hírt magáról. A felismerés rerríényében íme az egykori fotó.. Mucsina János, a mátravere- bélyi ÁFÉSZ kereskedelmi vezetője kérdezi: — Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a Salgótarján és Tar között közlekedő autóbuszok betartsák a menetidőt? Ugyanis az utasok rendszeresen lekésik a vonatokat a buszok késése miatt. A VOLÁN 2. sz. Vállalat személyforgalmi csoportvezetője. Miklós Ernő válaszol: — Az autóbuszok késésének oka kizárólag a rossz útviszonyoknak köszönhető. Tehát: meg kellene javítani az utat. ★ A balassagyarmati Ipoly 3útorgyár személyzeti vezetője kérdezi; — Miért nem lehet minden méretben és fazonban a gyermekruházati cikkekből megjelelő választékot találni a Az útépítés kezdetekor az is feltűnt, hogy nem alkalmazzák a korszerű útépítésnél elengedhetetlen, enyhén domború felületet és járdaszegélyeket. Ezzel szemben a postahivatal' és az országút közötti útszakasz egyik oldalán mély árkot ástak, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy a vizet betoncsöveken levezessék. Ez az árok azóta lassan betöltődik, mert az árokból kidobált föld egy része ottmaradt és az eső részben az árokba, részben az új útra hordja. A félig kész új út emiatt már sáros felületű, és jelek szerint nem tudja megkötni a még ráterítendő bazaltgrízt, így elődje sorsára jut. Az árok a Palóc utca és az országút között félig a járdán húzódik. A „papucsüzem” épülete előtti sarkon, teljesen a járda közepén. A korán beálló sötétség miatt fe.’ő, hogy Lapunk szeptember 21-i számában „Anyagi ellenszolgáltatás nélkül” címmel megjelent közleményhez az alábbi kiegészítést fűzzük: Július 27-én a pásztói kórgyermekruházati boltokban? Hogyan készült fel ezekből a cikkekből őszre a kereskedelem? A Nógrád megyei Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Holecz Ferenc válaszol: — Ismeretes, hogy országosan is hiány van az egyes gyermekruházati cikkekben. Vállalatunk mindazokat az árucikkeket beszerezte, amelyek az országos nagykereskedelmi vállalatoknál kaphatók. — Ha a beszerzés nagykereskedelmi forrásait vizsgáljuk, azt is elmondhatom, hogy rajtuk kívül vásárolhatunk árut Debrecenben, Győrött, Egerben és Miskolcon is. Levélben kaptunk kérdést a kisterenyei Ady Endre út lakóitól. Arra kíváncsiak, hogy mikorra várható ulcávalaki lábát, vagy nyakát törheti, ha idejében nem történik ennek elhárítására intézkedés. Az újonnan épült út helyenként máris kezd „tek- nősödni”. Nagyobb esőben foltokban áll a víz az út közepén. A posta is csak körülményesen közelíthető meg. Az útépítés óta a kétoldali gyalogjárókon is keresztül-kasul kell az embereknek botladozni. Hogy ez mennyit ront esztétikailag a falu képén, azt mondanom sem kell. Vajon miért nem fejezik be ennek az útnak az építését? Ha leesik a hó, akkor nyilvánvaló, hogy az eddig befektetett munka és pénz nagyobb része veszendőbe megy. Még mindig nincs késő! Ha dupla költséggel is, de a súlyosabb kár még idejében megelőzhető 1 ház boncsegédje helyettesítést látott el a salgótarjáni kórházban. A hivatkozott cikkben írottak tehát nem a salgótarjáni kórházban dolgozó boncmesterekre vonatkoznak. jukban az út javítása, rend- behozatala? Jetiinek Tibor, a Kisterenyei nagyközségi közös Tanács elnöke. válaszol: — Kisterenyén nagyon sok probléma van az utakkal, több év mulasztását kellene szinte egyszerre pótolni. Ebben az évben elkészítettük a Sallai utcát. Ugyanilyen formában szeretnénk megoldani az Ady út lakóinak panaszát is, erre 1974-ben kerül sor. Portalanított utat építettünk itt is. Azt is meg kell mondani, hogy Kisterenyén például a Cséntei útnak sem járdája, sem útja egyáltalán nincs. A tanács fokozatosan, anyagi erejének megfelelően igyekszik rendbe hozni a község úthálózatát, s ehhez kéri a lakosság segítségét, türelmét egyaránt. Fogadószobánkból: Eredményes közbenjárás „Az elmúlt évben feleségem a szupataki »Béke« Termelő- szövetkezetben dolgozott az építő brigádnál, mint segédmunkás. Munkaideje alatt többször iá beteg lett, majd »veszélyeztetett terhesség«-gel orvosa betegállományba vette. A termelőszövetkezet pedig mindezekre tekintet nélkül feleségem segédmunkási munkaviszonyát 1971. decemberében megszüntette. Azóta sem tudunk belenyugodni a történtekbe, mert ezzel az eljárással még most is ott tartunk, hogy az 1972. áprilisban született gyermekünk után semminemű kedvezményben, bérbeni juttatásban nem részesülünk.” Csemer Károly olvasónk ez év májusában keresett fel bennünket, amikor azt kérte tőlünk, hogy nézzük meg, a törvényes rendelkezésekben biztosított jogok megilletik-e feleségét? Mert az igaz, hogy ők az ide vonatkozó jogszabályt nem ismerik részleteiben, de úgy érzik, velük szemben a termelőszövetkezet szabálytalanul járt el. Szerkesztőségünk a szükséges jogi konzultáció után levélben fordult kérelemmel Csemerné ügyében a Nógrád megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság Ellenőrzési Osztályának vezetőjéhez, mivel magunk is ellentmondásosnak véltük a termelőszövetkezet intézkedését. Többek között azért, mert a betegállományban levő dolgozó munkaviszonyát ebben az esetben nem lett volna szabad megszüntetni, másrészt pedig azért, mert van egy nőhatározatunk is, amely messzemenően gondoskodik a gyermekét váró anyáról, tehát kettőjük sorsáról volt szó. Nem beszélve az anyagi dologról, hisz’ táppénz, anyasági segély, a szülési szabadság idejére járó bér, valamint a gyermekgondozási segélyre való igényjogosultság elbírálását is veszélyeztetve láttuk,. Feltevésünk beigazolódott. Hosszas várakozás után, de nagyon precíz munkáról számol be az alábbi levél, amelyet az említett ellenőrzési osztály vezetője, Balázs Dezső küldött szerkesztőségünkbe, e hónap 7-én: „Csemer Károly né panaszát kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy nevezett táppénzre és fél szülési segélyre jogosult, 1971. december 5-től. A táppénz és a fél szülési segély kiutalása folyamatban van. A vizsgálat azért húzódott el, mert a szupataki termelő- szövetkezetben az irattár, illetve az ide vonatkozó iratok rendezetlenek voltak és többször kellett határidőt adni az iratok megkeresésére. A vizsgálatot attól függetlenül, hogy a jogosság beigazolódott, még tovább folytatjuk a munkaviszony további részére vonatkozóan.” A fentiekhez, úgy érezzük, nem kell különösebb következtetést, kommentárt fűznünk. Örülünk, hogy kívánt eredményre vezetett a szerkesztőség közbenjárása. — tj — Közbenjárásunkra az orvosi rendelőt Örömmel közölhetem a T. szerkesztőséggel, hogy a kö zelmúltban megjelent panaszunk nyomán a tegnapi napon, (szeptember 19-én) megtörtént az orvosi rendelő átadása, rendeltetésének megfelelő kivitelben. Arra kérjük a NÖGRÁD Szerkesztőségét, hogy a jövőben is legyen segítségére az olvasóknak, ügyes-bajos dolgaik és közérdekű kéréseik nyilvánosság előtti közlésével. Teljes tisztelettel: Németh László Nógrádszakál Salgótarján város Tanácsának rendele te az állattartásról M. József salgótarjáni olvasónk egy régebbi lapszámunkban olvasta, hogy Salgótarján város Tanácsa rendeletileg szabályozta a város területén történő állattartást. Ezt az állítását szeretné bizonyítani, és kéri, hogy a kérdéses lapszámot küldjük meg részére. Olvasónk állítása kétségtelenül helytálló abban, hogy a város lakóinak közegészsége érdekében a városi tanács az állattartást is szabályozta, de nem külön szabályrendeletben, hanem az 1971. április 1-én hatályba lépett, egységes szövegezésű, köztisztasági szabályrendeletben. A köztisztaság fenntartása, amelynek szerves részét képezik az állattartás szabályai, városunk valamennyi lakójának elsőrendű kötelessége. Ezzel az egységes közegészségügyi érdekkel magyarázzuk azt is, hogy a kért lapszám helyett jogi rovatunkban ismertetjük az állattartásra vonatkozó szabályokat. Az állattartás elnevezést tudatosan használjuk annak a kihangsúlyozása érdekében, hogy Salgótarján területen állattenyésztéssel nem lehet foglalkozni. A tanácsrendelet 15. § (1) bek. értelmében, számos állatot (ló, szarvasmarha, szamár, öszvér, juh, sertés és kecske) is csak a végrehajtó bizottság építésügyi és egészségügyi szakigazgatási szervei által együttesen megjelölt körzetekben, legalább 16x45 méteres teleknagyságú és legfeljebb egyszintű épületekkel beépített családi ház beépítettségű körzetekben tarthatók. Kórház, iskola, kollégium, orvosi rendelőintézet, óvoda, napközi otthon, bölcsőde, laktanya, középületek udvarában és körzetében, bérházakban és bérházak mellett, ha a lakóházban legalább négy, vagy több lakás van, szigorúan tilos az állattartás. Az itt felsorolt helyeken túl is csak akkor tartható állat, ha az állatok elhelyezésére szolgáló helyiség az utca vonalától, illetve a lakás céljaira szolgáló helyiségtől legalább 10 méter, ásott kúttól, illetve közcsaptól pedig legalább 15 méter távolságra van, és az állatok elhelyezésére szolgáló helyiség könnyen tisztítható, hézagmentes, megfelelő lejtésű, szilárd burkolatú, amely a csatornahálózatba vagy zárt, szivárgásmentes trá- gy agy új tőbe van bekapcsolva. Több lakó állattartási igénye esetén ugyanabban a házban mindezen feltételek mellett sem tartható tíznél több nyúl, vagy baromfi, háromnál1 több sertés, juh, kecske és kettőnél több egyéb állat. Ilyen esetben az igazgatási osztály dönti el, hogy a lakók közül ki, mennyi állatot jogosult tartani. Az igazgatási osztály hatáskörébe tartozik annak elbírálása is, hogy az előírt feltételek megvannak-e? A város ún. salgótarjáni városrészén pedig még a feltételek megléte esetén is külön engedélye szükséges ahhoz, hogy ezen a területen a lakók bármelyike is állatot tartson. A feltételek megvannak, nem szükséges külön engedély az állattartáshoz a zagyvapálfalvi, baglyasaljai, Salgóbánya telepi és Somlyó-bányai városrészen. Az igazgatási osztály indokolt esetben az állatok számát korlátozhatja, illetve az állattartást teljesen el is tilthatja. A végrehajtó bizottság pedig a szabályrendeletben elő nem írt külön feltételeket is meghatározhat egyes városrészekre, illetve utcákra. A szabályok betartásának elmulasztóit 1000, azaz: ezer forintig terjedő pénzbírsággal lehet sújtani. Dr. J. S. — t. j. — NÓGRÁD - 1972. szeptember 28., csütörtök $
