Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)
1972-09-03 / 208. szám
Csökkent az üzemek aktivitása Közös erővel közös érdekekért ! MI TÖRTÉNIK A művelődési házban szezonkezdés előtt? Erre voltam kíváncsi, amikor bekopogtam a pásztói Lovász József Művelődési Központba. A kép, amely fogadott, leginkább egy megbolydult méhkasra emlékeztetett. Az egyik szobában a szakreferens a klubok őszi tervét vizsgálta, a szomszédban a Déryné Színház bérleteit szortírozta a gazdasági vezető. Az asztalokon meghívók, plakátok, jegyzetek, tervek. A Déryné Színház plakátját nézegetem. Az idén öt előadásból álló sorozatot hoznak Pásztora. Többek között a Princ, a civil, a Hét erdő ördöge, a Vándordiák című darabokat. Az előadások közül a Boldogságkeresők-nek itt lesz az ősbemutatója. Mindig szívesen hozom szóba Pásztón a színházbérletes akciót, mert jók az eddigi tapasztalataim. Az elmúlt évben sok helyen példaként emlegették a pásztói művelődési központ és az üzemek jó kapcsolatát. Ezért lepődöm meg, amikor kérdésemre nem egyértelmű kedvező választ kapok. Arról van szó ugyanis, hogy ebben az évben a helyi üzemek aktivitása csökkent. Többen visszaléptek a bérlet- vásárlástól. — A visszaesés főleg Pásztón tapasztalható. Eddig 250 bérletet adtunk el kedvezményes áron (az első helyre 16 forintba kerül egy jegy). A vidékiek nagyobb érdeklődést tanúsítanak. Ez talán azért van, mert a helyi lehetőségek a kisközségekben korlá- tozotabbak. Kiemelném Felsőtold, Garáb, Szirák jó példáját, a helyi üzemek közül pedig a Kézműipari Vállalatét és az állami gazdaságét. ősszel indul a filmklub új sorozata Világirodami alkotások filmen címmel. A ház vezetői azt szeretnék, ha a klubnak valóban filmklub és nem mozi jellege lerme. Kis ízelítő a programból; Bűn és bűnhődés, A makrancos hölgy, Rómeó és Júlia, Az Apáca. A MŰVELŐDÉSI központban működő klubok igen népszerűek. A pajtásklub — amely a kicsik számára nyújt színvonalas szórakozást — ősszel is várja a gyerekeket. Ami a munkát gátolja, az a vezetők gyakori cserélődése. Az ifjúsági klub tagjai — bár nyáron is tartottak néhány összejövetelt — ősszel látnak Becsülik és szeretik a népviseletet Mindenki Tóni bácsija — Rossz a televíziónk. — Mi a baja? — A képernyőn szürke sáv vándorol. Néha megtörik a kép, eltűnnek a részletek. — Tessék bemondani a címet, kiküldjük a szerelőt, ö majd megnézi. Ez a hiba különben minden készüléknél jelentkezik, de ha súlyos, kicseréljük a képcsövet. Szokványos beszélgetés. Érdekessége, hogy nem a szervizben, hanem a salgótarjáni Centrum Áruház földszintjén hangzott el. A lépcső] el járat mellett van egy kis kuckója Abonyi Antalnak, a Vegyesipari Javító Vállalat alkalmazottjának, aki mindennap. nyitástól tizenhárom óráig tanácsadást tart, felveszi a hibabejelentéseket, sőt az apróbb javítanivalókat a helyszínen el is végzi. Nem régen kezdődött az új szolgáltatás, Tóni bácsi azonban hamar népszerű lett. Mindenki szívesen veszi, ha vásárláskor szakember ad tanácsot, ő pedig mindig készségesen, kedvesen áll a vevők, ügyfelek rendelkezésére. Tanulhatnának tőle fiatalabb kollégái, s akkor kevesebb panaszt hallanánk a szerelőkre. — g — NÓGRÁD — 1972. szeptember 3.a vasárnap csak igazán munkához. Hatványozott energiával és lelkesedéssel kell dolgozniok. A Kiváló Ifjúsági Klub cím, amelyet nemrég kaptak meg, erre kötelez. — A képzőművészeti kör első összejövetele szeptember kilencedikén lesz. A tagok kiállítással szeretnék kezdeni az új szezont. A kör azért hasznos, mert összefogja a járásban élő és alkotó rajzpedagógusokat — mondja a művelődési központ igazgatója. Az új évadban ellátogat Pásztora a komáromi területi színház is, a Filharmónia hangversenysorozatot ad az iskolásoknak. — Az új programot — az eddigiekhez hasonlóan — igyekeztünk úgy összeállítani, hogy megfeleljen a különböző rétegek igényeinek; hogy az óvodásoktól a nyolcvanévesekig mindenki megtalálja a magának való szórakozást. Nem az új programhoz tartozik ugyan, de a közeljövő terveiben szerepel a pásztói művelődési központ közös fenntartásba vétele. — A nagyközségi tanács május végi koordinációs értekezletén felhívást intézett a helyi üzemekhez, intézményekhez. A résztvevő vállalatok a kulturális alapjuk terhére meghatározott összeggel járulnak majd hozzá a ház fenntartásához. A Kézműipari Vállalat már erre az évre tízezer forint hozzájárulást ígért — mondja az igazgató. — Milyen a többi üzem hozzállása? — Csaknem valamennyi üzem támogatja ezt a kezdeményezést. A megbeszélésen — az ÁFÉSZ kivételével — valamennyi helyi üzem képviselője megjelent. Jövőre talán közösen viselik a művelődési központ költségeit. — Mit várnak ettől az új rendszertől? — FELTÉTLENÜL javulást. A ház szempontjából azért, mert több pénzzel, nagyobb anyagi eszközökkel színvonalas munkát végezhetünk. Az üzemek részéről pedig azért, mert talán aktívabban látogatják a rendezvényeket, jobban mozgósítják a dolgozóikat. Még „ha már egyszer fizetünk, legalább élvezzük” alapon történik az egész, akkor is. —vkm— ÁL-PETŐFI Az egész ország készül halhatatlan költőnk. Petőfi Sándor születésének százötvenedik évfordulója méltó megünneplésére. Ez teszi indokolttá, hogy most egy olyan könyvre hívjuk fel olvasóink figyelmét, amely éppen ötven, esztendővel ezelőtt jelent meg. A Petőfl-centenáriumra készült akkor az ország és szinte minden becsületesen gondolkozó ember érezte, amit Babits Mihály „Petőfi koszorúi” című versében megfogalmazott: „Ki meri meglátni, ki meri idézni az igazi arcát?” Csak a vak Megszokás, a süket Hivatal hozza koszorúit — mondja a költő és arra kéri a magyar ifjúságot, hogy tépje le a hazug koszorúk láncait a költő eleven emlékéről. Ekkor írta Krúdy Gyula „Ál-Petőfi” című regényét. Az író. akinek művei a harmincas években, a fasizmus kezdetén. a menekvés lehetőségét rejtették magukban, már korábban is több alkalommal szembesítette kora silányságát Petőfi tiszta szellemével. Az első világháború ellem tiltakozásként írta például: „Ha Petőfi most élne, nem nyílna fel sok gyáva, udvarló ajak, a háború széptevőit versbuzogányokkal fogadta volna nem egyszer és a di- adalmámorosokat bizonyára higgadtságra intené ...” Az „Ál-Petőfi” című regénye arra a gondolatra épül, amelyet Illyés Gyula fogalmazott meg legszebben Petőfiről szóló nagyszerű könyvében: Mondhatjátok az édesanyának, hogy legkedvesebb fia valahol messze meghalt. Nem hiszi el. S ha eszével nagysokára beletörődik is, szívében az első ellenkező hírre. a legképtelenebbre is fölébred a remény. A nemzet évtizedek múlva is lázképeket lát. Fényes nappal egyszer Kolozsvár piacán megy el szeme előtt a megelevenedett kísértet., máskor a Balaton oartján. Vannak, akik úgy tudják, hogy egy szibériai ólombányában szenved. „A szeretet arányában nő a vágy: ő. ha visszatérne, ha megtörtén. ha némán, ha tébolyultam is!” Krúdy Gyula az ezernyolcszázötvenes évek hangulatának mesteri rajzát adja. Az országot ekkor iszonyatos csend lepte el, a besúgók és a zsandárok szinte mindenütt ott vannak és vadásznak a bujdosó hazafiakra. Ez a nemzetet védekezésre kényszeríti, és ez a magatartás kedvező lehetőséget biztosít a szélhámosoknak is. akik nem egyszer bűncselekmények elkövetésének követezményei elől is az üldözött hazafi álarcába bújva menekülnek meg. Ilyen képpel indítja az író regényét. Egy színészformájú fiatalember aranyórát lop a Kerepesi úti vendégfogadóban. De hiába csípi el a fogadó nagy erejű szolgája, amikor a tolvaj szorongatott helyzetében Petőfinek adja ki magát, a tömeg kiszabadítja. Majd elkalauzol az író egy Balaton-parti úri házba, ahol a tiszttartó leánya. Juliska szinte már szerelmes rajongással hisz el minden hírt Petőfi felbukkanásáról, versenyben a postamesterrel, aki hivatalánál fogva is elsőként tájékozódik az ország irodalmi híreiről. Őket is izgalomba hozza, hogy a várpalotai Loncsos- szőlőben Radics János présházában egy titokzatos vendég van. Annál feltűnőbb a dolog, mert Radics uram zsugoriságáról nevezetes, a titokzatos bujdosót azonban a legjobb ellátásiban részesíti. Még a híres Balatoni Dalárda is felkeresi a Bujdosót, Ám hiába indul üdvözlésre négyöikrös szekéren a szép Amanda is. a Bujdosó —, akit csak rajongói hisznek Petőfinek, egyébként Sarlai ő, á takácslegény, aki nem is akar Petőfi szerepében tetszelegni, elszökik az ünneplés elől. A présház falán mégis ott díszeleg a felírás: „Itt bujdosott Petőfi Sándor / Míg volt tarisznyájában sódar és bor.” Ettől kezdve Isztrics grófnő és Amanda között nagy párviadal kezdődik, hogy ki legyen az ál-Petőfi „gazdája” és a két hölgy már csak hiúsági kérdésből is mindent megtesz. — és ebből adódnak a bonyodalmak —, hogy ő legyen a győztes. Érdekessége Krúdy regényének, hogy több nógrádi vonatkozás is található benne. Az ál-Petőfi leleplezésére oda érkezik Lisznyai Kálmán és Lauka Gusztáv is. Lisznyai újságolja el, milyen veszteségek érik a magyar irodalmat azért, mert az írók nem kapnak támogatást. Elmondja Ferenczy Teréz ön- gyilkosságát, aki szíven lőtte magát és asztalán megtalálták az ugyancsak öngyilkos Czakó Zsigmond arcképét. (Ferenczy Teréz szécsényi lakos volt.) Lisznyai Damó Kálmán azt is elpanaszolja, hogy már negyedszer megy az ál-Petőfi nyomába. „Nem tud megnyugodni a nemzet lelkiismerete a költő eltűnésén, háborog a fájdalom Vezúvja, árad a könnypatak, mint a tavasza Tisza, a keserűségtől behotr« padnak a sírdombok...” Lisznyai, a palóc költő, as igazi Petőfi jó barátja, hosszasan érvel, hogy bebizonyítsa? sem az iszákos ál-petőük, sem a kölcsönöket kunyerá- lók nem is hasonlítanak az igazi költőre, akit már büszkesége is visszatartott hasonló cselekedetekről. Krúdy Gyula könyv», bőven áradó humora, nyelvi gazdagsága miatt is élvezetes olvasmány, kortörténeti vonatkozásban is hasznos ismereteket nyújt, ezért ajánljuk az olvasók figyelmébe. Csukly László Repülőgép-eltérítés, diplomatarablás (6.) Gépeltérítések vasárnapja A repülőgép-eltérítések több éves történetének eddig legizgalmasabb hónapja 1970. szeptember volt. Szeptember 6-án vasárnap délután a világ nagy távirati irodái és rádióállomásai körülbelül egyidőben fantasztikus jelentéseket kezdtek közölni, amelyeknek együttesen a ..géprablások vasárnapja” hangzatos címet adták. A legelső tudósítások röviden arról számoltak be, hogy a világ különböző részein- csaknem pontosan ugyanabban az időben „ismeretlen személyek” három nagy légi- társaság óriásgépét térítették el- vagy igyekeztek eltéríteni a gépek eredeti útirányától. A TWA (Trans World Airlines) nevű amerikai légitársaság egyik gépe a nyugatnémetországi Frankfurtból szállt fel vasárnap a kora délelőtti órákban. A menet- rendszerű járatnak közbeeső leszállás nélkül New Yorkba kellett volna repülnie. A gépen a személyzeten kívül 145 utas tartózkodott. Nem egészen egy órával a felszállás után a TWA frankfurti Irodája — a gépről kapott rádióértesítés alapján — közölte : a repülőgépet valahol Brüsszel fölött eltérítették útirányától és az „eredetileg kijelölt, szokásos útirányhoz képes éppen ellenkező irányba tart”. Néhány perccel a frankfurti bejelentés után hasonló közlést tett a Swissair légi- casaság zürichi főirodája is. A társaság egy óriásgépén 155 utas készült Zürichből New Yorkba ; e gépet ,-valahol Franciaország fölött ismeretlen személyek eltérítették eredeti útirányától”. Délután az amszterdami repülőtér jelentett be újabb gépeltérítést, ezúttal újra egy amerikai utasszállító gépről volt szó. A Pan American Airways légitársaság Jumbo—Jet típusú gépe (értéke 23 millió dollár, az utasok száma 170) nem sokkal azután, hogy felszállt Amszterdamból New York felé, >,is- meretlen személyek, erőszakos, fegyveres fenyegetésének hatására” megváltoztatta útvonalát és dél felé indult tovább. Amszterdam a „géprablások vasárnapján” még egy alkalommal jelentkezett, de ezúttal hamarosan kiegészítette az ottani jelentést egy londoni közlés. Az El A1 izraeli légitársaság Boeing 707 típusú gépe (eredeti útirány: Tel Aviv—New York, utasok száma: 148) amszterdami időzése után útrakelt és nem sokkal később a másodpilóta jelentkezett rádión. Közölte: kénytelen a londoni Heathrow repülőtéren leszállni, mert a gépet két fegyveres személy megpróbálta eltérítem eredeti útirányától. A géprablókat azonban rövid tűzharc után lefegyverezték. Az első pilótát találat érte, a gépen több sebesült is van. Kéri, hogy Londonban orvosok várják a gépet. A londoni repülőtéren tűzoltó- és mentőautók légiója, egész orvosi különítmény várta a gépet. Hamarosan hivatalosan is bejelentették: az egyik gépeltérítőt, egy fiatal férfit, a tűzharc során agyonlőtték, megsérült az elsópilóta és néhány utas, a másik géprablót, egy fiatal leányt, a Scotland Yard tisztjei őrizetbe vették. (A londoni televízió este már közölt egy különös kisfilmet. A képernyőn megjelent egy fehér- inges civil rendőrtisztviselő, majd egy egyenruhás, szemüveges rendőr őrmester, a gép lejárólépcsője mellett várták a repülőgépből lefelé tartó rendőrtársaikat, akik karonfogva vezettek valakit. A valakinek csak a selyem- harisnyás lábát lehetett látni: fejét és testét két esőköpennyel fedték le — így vezették el a kifutópályán várakozó rendőrautóig a gépelterítésben részes fiatal lányt.) Még vasárnap este megtudta a világ kik térítették el és hová irányították a repülőgépeket. Az egyik Palesztinái gerillaszervezet, a Georges Habbas irányítása alatt álló Palesztinái Néni Felszabadítási Front egyik szóvivője a jordániai Amman- ban közölte: az ő embereik térítették el a gépeket, a Swissair gépe már leszállt „valahol Jordániában”, ott fog leszállni a TWA-gép is. A szóvivő első nyilatkozata már arra is utalt, mit kívánnak elérni a gerillák a gépeltérítéssel. „A Swissair-gép személyzetét és utasait mindaddig fogva tartjuk, amíg Svájc nem bocsátja szabadon az ott börtönbüntetésre ítélt arab gerillákat”. (Azokról a gépeltérítés miatt elítéltekről — három személyről volt szó —, akiket a már említett win- terhuri perben vontak felelős, segre.) A harmadik gép, a Panam Tumbo-Jet gépe vasárnapról hétfőre virradó Kairó repülőterén szállt le. A 170 utas kiszállt a gépből, s néhány bérccel azután, hogy beértek a repülőtér várótermébe, az óriásgép felrobbant. (Később kiderült: kilenc bombát használtak a felrobbantására). Az EAK hatóságai azonnal őrizetbe vették a gépeltérítőket, akik felrobbantották a Panam gépét. Vasárnap éjjel aztán azt is megtudta a világ: a svájci és az amerikai gép a jordániai sivatagban, egy még az angolok által épített repülőtér kifutópályáján áll. A repülőtér neve: Zerka. Hetedikén hétfőn kora délelőtt Bejrutban nyilvánosságra hozták a gerillák követeléseit. amelyeknek teljesítése esetén hajlandók szabadon Locsátani a zerkai -- ''lőtéren álló gépek utasait (Következik: Túszok és feltételek)
