Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-24 / 226. szám

Mit olvassunk? Evadköszöntő ELKEZDŐDÖTT. Általánosságban, észre­vétlenül, de településenként, intézményenként feltétlenül érzik jelét a kultúrára, vágyók. Nem szoktunk megmelékezni erről az idő­pontról'. Sőt. Hivatalosan nemhogy nem is­merik el ezt a terminust, de hadakoznak el­lene. Az elmúlt évben szakmai körökben köz- feltűnést keltett, amikor a művelődési ház igazgatók egyike ilyen ciklus szerint tervezte meg éves munkáját. . Igen, elkezdődött a közművelődés új év­adja. Hivatásomnál fogva vidéket járva — tagadjuk, nem tagadjuk — igencsak éreztem magam is, hogy a nyár beköszöntével, az is­kola bevégeztével megcsappan a vér a kul­turális élet ereiben. Vagyis van abban vala­mi ráció, sajnos, hogy a közművelődés is az oktatáshoz hasonló; ősztől kora nyárig tar­tó folyamatként jelentkezik. Természetes is ez, no meg sanjálatos is. Természetes, mert nyáron állítólag másfelé mozdulnak a lábak és a gondolatok, kisebb a lelkesedés a „ko­moly” művelődés iránt. Nagyobb keletje van a „kevésbé tartalmas” kikapcsolódásnak, a szórakozásnak. És valljuk be, hogy manap­ság még jószerivel csak a két szélsőségben tudjuk megtervezni kulturális életünket; egyrészt a komolyon megfontolt, igényes művelődési formákban, másfelől az irányít- hatatlannak hitt szórakozási lehetőségekben. Hogy a kettő között levő igen nagy terület kihasználatlanul marad, s hogy így az- emberek egyre bővebb szabad ideje elfecsér- lődik — mert erre még nem tudunk megfe­lelő eszközöket alkalmazni — ez a fogyaté­kosság legkoncentráltabban és legfeltűnőbben a nyári holt szezon meglétében fejeződik ki. (Pedig, hogy ez mennyire nem holtszezon a szegedi és margitszigeti szabadtéri előadá­sok és balassagyarmati palóc nyár ékesen bi­zonyítja. Igények vannak, csak éppen szem elől tévesztjük őket.) De a holtszezonnak vége. Most már újra megindulnak (vagy nagyobb sebességre kap­csolnak ott, ahol eddig is jártak) a közmű­velődési élet kerekei. Üjra megtelnek a klu­bok, szakkörök, tanfolyamok. Üjra találkoz­nak és rendszeresen gondolatot cserélnek a szellemileg többet óhajtók. Városon és fal­vakban egyaránt. Így lesz ez a művelődési házakban, a könyvtárakban az üzemek és tsz-ek portáján egyaránt. Most, hogy a kulturális élet megteremté­sének minden ügyes-bajos gondja a községek kezébe került (pénzzel együtt), ki-ki magát dicsérheti, vagy okolhatja szellemi élete mi­nőségéért. Mert nagy lehetőségeket adott köz­ségeink kezébe a tanácstörvény — lassan két éve —, s már látszani kezdenek gyümölcsei és vadhajtásai. Annak megfelelően, hogy hol, milyen felelősséggel és milyen szervezett­séggel vette kezébe a falu, a város jobb szellemi életének formálását. Mert szertefoly­hatnak a forintok, elpazarlódhatnak emberek, ha az ügy oltalmazása nem párosul jóindu­latú szakértelemmel. Így épülnek maroknyi kis községekben csodálatos és gazdag életű művelődési intézmények az egyik helyen, és így romlanak közömbös szemek előtt nagy falvak kulturális objektumai a másik helyen, így fecsérlődnek el — mert párhuzamosan egymást keresztezve esetleg éppen egymás el­lenébe hatnak — az erők az egyik oldalon, míg a másikon megfelelő irányítással és ösz- szefogással a kevésbé tehetősek ís szépet for­málnak. A SZAKMABELIEK tán megrónak most, hogy egy elvben nem,létező évad beköszöntő­jének fohászkodom neki. Kívánom, hogy le­gyen ez a — az új tanácsi felállásban tulaj­donképpen elsőnek a községek eszére és ere­jére hagyatkozó — közművelődési évad min­den eddiginél gazdagabb és eredményesebb. És legyen egyben az utolsó is, amelyhez még beköszöntőt mondhat az újságíró, merthogy ezentúl kicsire zsugorodnak vagy egészen el­tűnnek a kulturális élet holtszezonjai. V. Kiss Mária Ferencsik dedikál Az Állami Könyvterjesztő dikálja. A könyv írója Vár- Vállalat Rózsavölgyi könyv-, nai Péter, aki a Zenemű zenemű- ésj hanglemezboltja Kiadó kérésére készítette el (Budapest, V., Martinelli ,tér ezt a képanyaggal színesített 5.) szeptember 29-én délután portrét. A vidéki vásárlók ér­dekében a bolt levélbeni ké­résre is küld névre szóló de­4-től 6 óráig Ferencsik Já­nost látja vendégül, aki az életéről, művészetéről írt gaz­dagon illusztrált könyvet de- dikált példányt. Bélyegkiállítás Szécsényben Kéthetenként tartja foglal- lyeggyűjtő kör nagyszabású hozásait, csereösszejöveteleit bélyegkiállítást nyit meg a a szécsényi művelődési köz- szécsényi művelődési központ­pont bélyeggyűjtő köre, dr. ban, emlékbélyegző, emlék- Kovács László elnökletével. A lap, embléma is készül,, s az körnek jelenleg csaknem első napon alkalmi postahiva- nyolcvan aktív tagja van, kap- tál is működik majd a kiállí- csolatot tartanak a salgótar- táson. A kiállítás egyik leg- jáni megyei József Attila Mű- fontosabb célja az ifjúsági bé- velődési Központ „bélyegesei- lyeggyűjtő kör megszervezésé­vel” is. Október 14-én, a bé- hez a figyelem felkeltése. Készül az értelmező kéziszótár Rövidesen megjelenik az szerű termelőmunkával, a tu- Akadémiai Kiadó gondozásé- dbmányos ismeretekkel, a po- ban a magyar értelmező ké- litikával, a szórakozással, a ziszótár, amelyet a Magyar sporttal, a kultúrával kap- Tudományos Akadémia Nyelv- csolatos rétegeit, a tájszava- tudományi Intézetének mun- kát és csoportnyelvi szavakat, kaközössége készített, Juhász az ifjúság szóhasználatát, sőt József vezetésével. A magyar a szlenget is. Több mint 800 értelmező kéziszótár 70 ezer szövegközi ábra segít a régi, címszavában összefoglalja a vagy ritka fogalmak megérté- magyar szókészletnek a kor- sében. f-jmlapziésok a szakkörben Az iparművészeti szakkör is startol Balassagyarmaton, kisebb létszámmal ugyan, de tanár és művész előadók meghívása szerepel a munka­tervükben. Legközelebbi ta­a faintarziások is szakkört nulmányi kirándulásra egy nyitnak a napokban. Szintén Szentendrén élő intarziamű­vész műtermébe viszi őket a művelődési központ mikrobu­sza. Ugyanis a művelődési in­tézmény nemcsak megszerve­zi ezeket a Szakköröket, ha­nem gondoskodik műhelyről, szerszámokról, előadókról és segít az anyag beszerzésében is. faipari szakember vette -át az irányítást: Olexa Miklós bútorgyári művezető szemé­lyében, aki máris színes, tar­talmas tervezetről adhat szá­mot: a technikai tanulmányok mellett műhelylátogatás, pes­ti múzeumlátogatás, és neves Hasznos együttműködés A szécsényi Rákóczi Műve- is. Megvitatják, hogy a mű- lődési Központ kezdeménye- velődési központ az 1972/73- zésére a helyi általános isko- as oktatási évben milyen se- lák együttműködési megálla- gítséget tud nyújtani az is- podást kötnek az intézmény- kóláknak, illetve az iskolák nyel. A megállapodásra, s a miben segíthetnek' e közmű­feltételek megbeszélésére velődési intézménynek. A szeptember 27-én kerül sor. művelődési központ többi közi Jelen lesznek a tanácskozó- szakkörök szervezésére, s a son a két általános iskola , , ... igazgatói, az úttörőcsapat- muveszetl csoportok utanpot- vezetők, a járási hivatal, s tásanak további szervezésére az úttörőelnökség képviselői készül. 4 NÓGRÁD- 1972. szeptember 24., vasárnap j Madách és Petőfi A jövő év januárjában ün­nepeljük Madách Imre szüle­tésének 150. évfordulóját és az ezzel kapcsolatos Nógrád megyei programot a Petőfi- évfordulóval párhuzamosan alakítják ki. A rendezvény- sorozat előkészítésére a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya operatív bizottságot szervez. Az első programmeg­beszélésre szeptember 26-án, 14 órakor kerül sor a megyei tanács párthelyiségében. Szülőföldünk, Budapest Megkezdődtek fővárosunk centenáris ünnepségei. Sajtó- közlemények adják hírül, hogy néhány napra Európa főváro- területén. Először azt veszik számba a a Várhegy alatti alagút építé­szerzők, hogy kik és milyen sékor pedig arra a kérdésre, régen laktak a mai Budapest hogy miért kaparták azt a területén. Megtudjuk, hogy nagy gödröt a hegy oldalába, sává válik Budapest, mert itt kétezer évvel ezelőtt a kelta az egyik megkérdezett így nép alapított itt várost és ak­kor „Ak-ink”-nak nevezték, ami bő vizet jelentett. A kél­adnak találkozót egymásnak a különböző országok főváro­sainak vezetői, hogy tanács­kozásaikon remélhetőleg tar­tós kapcsolatokat építsenek ki. el a Duna mentét és építették hidat, ha esik az eső. válaszolt: Azért, hogy legyen kövük a híd megépítéséhez, aztán ták után a rómaiak foglalták pedig legyen hova betolni a Budapest műemlékei, kul­Ennek a növekvő barátság- fel tartományuk fővárosát nak, szélesedő kapcsolatoknak Aquincumot. Ez a név is a túrhistóriai érdekességei is lesz szép szimbóluma az úgy- terület gyógyító erejű vizeire na ily számmal szerepelnek a utal, meleg vizet jelent. Kép- B ről és leírásából is megcsodál- elterülő hatjuk a katonai amfiteátru- A ter- mot, amely tizenháromezer né­nevezett Európa Liget, ame­lyet az Országos Levéltár és a Bécsi-kapu között tisztáson létesítenek. könyvben. így megtudjuk, hogy a Duna-parton álló Pe- tőfi-szobor „a legdrágább em­lék a kerek földön, mert a vek szerint^ minden fővárosba ző befogadására volt alkalmas. legcsengőbb ércből van öntve: Foglalkoznak a szerzők a csupa hegedűszóból készült.” hazájára legjellemzőbb fát ülteti itt el, és mi is őszintén reméljük, hogy ezek a fák bé- értelmét sokféleképpen ma kében nőnek és öregszenek gyarázzák. Egyes nyelvészek város nevével is. A „Pest” szó a Jókai-idézet arra utal, hogy Reményi Ede, a világhírű mű­majd meg. A centenáriumra való vész, a szó szoros értelmében szerint pest szláv nyelven ke- összehegedülte a szobor fel­szülődés eseményei között sze­rényen húzódik meg egy ké- mencét jelent. Valóban a vá­ros környékén sok mészégető kemence volt. Más felfogás pompás képeskönyv „Szülő- szerint a veszedelmet jelentő állításának költségeit. Megismerkedünk a város iparának történetével is, olyan régi foglalkozási ágakkal, földünk Budapest” címmel, pestis latin szóból származna mint például a lámpagyújto­dr. Horváth Gedeonná, az is- elnevezése. A Buda szónak is mert pedagógiai író szerkesz­tésében. Célja elsősorban az. több magyarázata van. Egyes krónikásaink szerint Attila hogy a földrajz és környezet- testvérétől, Budától kapta ne- ismeret tanításához segítséget vét. adjon, de igen gazdag isme- pest, Buda és Óbuda egye- retanyagot Ölel fel történelem- sítéséből keletkezett azután bői és irodalomból is. A kiállításában 1872-ben Budapest, szép Ahol mód van rá, a legne­gató tevékenysége. Végigkalauzolnak a szerzők a munkásmozgalom nagy ese­ményein, a felszabadulás, majd az azt követő hősi korszakon. Csak dicsérni lehet a szer­zőknek azt a szándékát is, hogy szinte minden anyag könyv Makoldi Mihalyné, mesebb irodalmi szövegekkel után adnak megfigyelesi szem— Kossuth-díjas munkája. Nyel- viszik tovább a város vi szépségét és tisztaságát pe- petét. így Gárdonyi dig olyan kiváló lektorok se­törté- Géza, Arany János, Galeotto Marzio, pontokat is ifjú olvasóiknak, így igyekezve őket az aktív városnézésre, értő olvasásra serkenteni. Ha valami miatt gítették, mint dr. Ortutay Szép Ernő, Móra Ferenc, Jó­Gyula, dr. Lorincze Lajos es kai JMór írásai vezetnek végig olégedetlensegünknek is han— / ' . O - 7.. ..... ... rí/-vl- ír 1 I nrlmiiolr M ­Gönczy Sámuelné. A kötet alaphangulatát Dut- ka Ákos verse adja meg: „Gellérthegy ormán sokszor ér az est, / nézegetlek száz­szor, tornyos Budapest, / s valahányszor veled így talál­kozom, / simogatlak szemmel, a történelmi korszakokon. orok varosom. / Hozzam ölel . . .r" , *. ’ 7 - ... , , hogy istállót keressen lovai­karcsu hét hidad, / merege- £ got kell adnunk, az a nagy­szerű kötet példányszáma. Wesselényi Miklós, az „ár- Még ha csak a budapesti if- vízi hajós” naplójából és le- jóságnak szánták, akkor is veiéiből tudjuk^ meg, hogy kevés a tízezres példányszám, „a segíteni sietők között” fő- pedig erre a könyvre • a vi- uraink közül a nemes báró déki tanulóknak és bizonyára Bgnkit se látott, sőt Csekonics- - - ­................. n ak az volt a legfőbb gondja, a felnőtteknek is szükségük van. tem utad, s palotáidat, } ezer rejtekkel hívó szigeted, / a lámpakoronájú vén Jánoshe- gyed.. így is arra buzdít bennünket, . ... aminek Reviczky Gyula ad Ahol lehet, vonzova teszik a hangot a kötetben: „Fogadjuk omnmr humnrro 1 io A o o _ „ , kqnyvet a humorral is. Az el­ső vonat indulásakor például maradi nemes uraink úgy vé- Ez a simogató szeretet, a lekedtek, hogy „a gőzgépéig Napest legnemesebb patriotizmus jel- sebességét nem bírja el az em- lemzi a kötet minden írását, béri szervezet”. A Lánchíd és fel, hogy meg nem pihenünk, f, Míg Európa gyöngyévé nem teszünk!” — fővárosunk Bu­Csukly László Repülőgép-eltérítés, diplomatarablás (24.) Zürich, La Paz és Hamburg Die Welt kanadai tudósítója írta: „A frankokanadai politi­kusok mai célja Quebecnek az USA-hoz való csatlakozása a gazdásági és kulturális ön­állóság megóvása mellett. Pél­daképnek tekintik Puerto Ricot, amely az USA-hoz tartozik, lövések és a Ha Paz-i ember- James Richard Cross angol be belpolitikailag autonóm. A rablás között. A hamburgi kersekedelmi tanácsos lakása- csatlakozástól gazdasági fel­repülőgép-eltérítésről, nyomozók ugyanis egy Monica ra. A két férfi revolverrel tendülést és az alkalmankénti diplomatarablásról ne Érti nevű nőt gyanúsítanak a kényszerített Crosst. hogy kö- ”fehér négereknek" nevezett 1970. áprilisában és májusá­ban is szinte alig volt hét, hogy vagy adott volna hírt a világsajtó. Quintanilla elleni merénylet- vesse őket. Ugyancsak két kanadai franciák életszínvo­Egy valószínűleg nem egészen épelméjű zürichi masszőrsza- !on-tulajdonos (éppen nyo­tel; a Latin-Amerikában élő géppisztollyal felfegyverzett palának emelkedését várják...” fiatal német nő állítólag kap- ember rabolta el — családja Az emberrablások után azon- csolatban áll azzal a bolíviai szeme láttára — Pierre La- ban a szeparatista politikusok moztak utána kerítés alapos gerillacsoporttal, amely még porte-t. Quebec tartomány is nyilvánosan megtagadtak gyanúja miatt) lakásán fogva elrabolta és tavaly júliusban két ugyan- munkaügyi miniszterét, tartotta dr. csak német származású üzlet- (Laporte holttestét — egy egy minden közösséget a Québe­ci Felszabadítási Fronttal” Louise Kneissl osztrák konzu- embert rabolt el La Pazban, héttel elrablása után látusi tisztviselőnőt. Müller, a hogy értük sikerrel követelje repülőtéri hangárban egy sze- diplomatarabló, fantasztikus tíz politikai fogoly szabadon - mély-gépkocsi ülésére fektet­összeget és szabad elvonulást bocsátását... A hamburgi ve — találták meg. James A repülőgép-eltérítések és követelt egész családjával merénylet után menekülő nő' Richard Grösst az emberrab- iiplomatarafolások történei^- együtt (Franciaországba akar futtában elvesztette parókáját, lók szabadon bocsátották, ha- nek csak néhány epizódját menni) és közölte: lakásán s utánahajolt: Quintanilla fe- zatért Angliába...) villantottuk fel — az elmúlt egy fél város felrobbantására lesége akkor meglátta az ar- a „Québeci Felszabadítási n'ékány évben alig akadt hét, elegendő dinamit van. Né- cát. Amikor az asszonynak Front”-ról keveset tudott a nogy a világ valamennyi pont­hány nap múlva meggondolta megmutatták Monica Érti világ; még most a Laporte- íaró1 ne Jelentettek volna fényképét, felismerni vélte. S gyilkosságban való állítólagos l'egyveres repülőgéprablást, a két tavalyi bolíviai ember- részvétel miatt elfogott és el- vagy diPlomaták elleni íell-é- rablás után La Pazban is a ítélt néhány ember vallomása pést A szereplők skálája vég­német lány után nyomoztak, után sern lehet világosan lát- telenül széles: a guatemalai Akkor is, most is: eredmény- nj hogy a csoport (amely terror-rendszer ellen fellépő. fcelenüL nyilván nem egységes, hiszen élethalálharcot vívó ^gerillák­Május első" hetében újra írt Cross és Laporte elrablása tói a közönséges bűncselek­rnagát: szabadon engedte a konzulátusi tisztviselőnőt, s Lehajtott fővel nyújtotta kezét megbilincselésre a rendőrtiszt- viselőknek. A dinamitfenye- getésről kiderült, hogy nem volt igaz.) Áprilisban Hamburgban egy a Tupamaros-gerillákróí is a után a kormányhoz intézett, ménnyel joggal megvádolt zü- fiatal nő két revolverlövéssel világsajtó: az alkalom az volt. egymásnak ellentmondó üze- r „. masszőrig, arab felsza- megölte Roberto Quintanilla ho§F Londonban „félhivatalo- neteket is különböző szerveze- badltasi harcosoktól elmebe­bolíviai főkonzult. (Néhány nappal Quintanilla halála san” közölték: r.emény van ti nevekkel írták alá), minő teaként már ^ kezelt, megcsalt Geoffrey Jackson montevideói politikai vonalat követ. Any- amerikai férjig terjed. után Bolíviában egy baloldali nagykövet szabadon bocsátásé- oyi bizonyos, hogy a kana­lap megírta, hogy a hamburgi Eőkorízul egyidőben a titkos- szolgálat magas rangú tisztje volt és a gerillák elleni harc­ban vezető szerepet játszott — valószínűleg valamelyik gerillaszervezet lőtte le az óvatosan európai állást válla­ló tisztet.) Május első napjaiban elra­bolták Jonny von Bergen né­met származású bolíviai üz­letembert, a „La Papelera” fémipari vállalat, tuladonosát. Az első jelentések után a la­ra. (Jacksont január 9-én ra- dai franciák többsége szélső- bolták el a Tupamaros-szer- ségesen nacionalista gondol- vezet tagjai, útban lakásáról kodású. a nagy többség bi- a nagykövetség felé). Az an- gott katolikus. Féltréfásan, goi kormány szerint sikerült félkomolyan jegyezte meg egy a szabadon bocsátás kérdésé- kanadai lap: „Quebecben a ben a gerillákkal közvetlen francia forradalom a mi szó­kapcsolatot létesíteni. zadunk derekán még veszé­S május első napjaiban — lyes eretnekségnek tűnt.” egy párizsi jelentés kapcsán, Szeparatista tendenciák, el­amelyben egy magát megne­vezni nem akaró kanadai fér­fi mondotta el. -hogy a „Québeci . Felszabadítási Front” hamarosan szakadási törekvések mindig is voltak Quebecben — en­nek nyilván az is alapot, adott, hogy a francia—kanadai tár­Sokféleképpen ítélték meg ezeket a bűncselekményeket: igyekeztünk a vélemények minden oldaláról idézni. Égv azonban kétségtelen: a poli­tikai harcban, tekintetbe véve természetesen a különböző or­szágok eltérő feltételeit is, a tömegek harca, fellépése (ha kell akár fegyveres fellépése is) vezethet csak győzelemre kizsákmányolok, imperialis­ták, és ügynökeik ellen. Repü­lőgép-eltérítés, diplomatarab­lás — ez csak jelentéktelen újra hal- sadalom elmaradott, a múlt- történelmi epizód a felszaba- lat magáról — újra féléiévé- hoz ragaszkodó, főként mező- du]á„z,.t „ núrnocokéi-t vívott tin-amerikai g'erillaszervezet nítette a világsajtó az 1970-es gazdasági foglalkozású elemei , ’ a PJ ö 1 v .- küzdelemben, meg akkor is, tevékenységét elemző szak értők kapcsolatot véltek fel év kanadai emberrablásainak 35—40 százalékkal keresnek történetét is. 1970. októberé- kevesebbet, mint a lakosság ha napjainkban oly gyakran fedezni a hambűrgi revolver- ben két férfi csengetett be többi része... A hamburgi előforduL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents