Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)
1972-09-23 / 225. szám
Á könyv és az ember GYŐZNI akar a jelen, a múlt fölé emelkedett, mert enélkül nies jövő. Már csak a történelemből ismerjük azokat az id jket, amikor az emberek megmaradtak hatelemis proletárnak, vagy még kevesebb elemis parasztnak, akiknek elég tudomány volt, hogy eresz alá állt, ha esett az eső. Ma minden harmadik-negyedik ember tanul valahol, hogy megszerezze az élethez, a munkához szükséges tudást. Ma egyre több ember kezében ott van a vonaton, autóbuszon, a parkokban is a könyv. Ismerkedünk a világgal, a világ jelenségeinek tudományos összefüggéseivel. Társadalmunkban mind fontosabb intézményekké válnak így a könyvtárak is, a könyv és az ember kapcsolatának elsőrendű központjai. A könyvtárak — amely akárcsak az általános iskolák — alapozó jellegű „szolgáltatást” is végezve csatlakoznak a társadalom életjelenségeihez, s természetesen, egvéb intézményrendszerekhez is. A Balassagyarmati városi Tanács VB-iilésén nemrég hangzott el alapos beszámoló a városi könyvtár tevékenységéről. A könyvtárnak, amint azt — többi közt — a beszámoló is hangsúlyozta, kettős szerepe van itt, a város és a körzet igényeit elégíti ki. ugyanakkor járási hálózati módszertani központ, hozzá tartozik a járás 27 községi könyvtára, s öt letéti könyvtár. Az UNESCO 1972-t nemzetközileg a könvv évévé nyilvánította. Nógrád megyében is ennek jegyében tevékenykednek könyvtárosaink, s a megyei Balassi Bálint Könyvtár — egyében kívül — számos rendezvénnyel is felhívja a figyelmet a könyvre. Legutóbb például Salgótarjánban nyitottak rangos kiállítást a könyv évezredes útjáról. Balassagyarmaton, az üzemekben járva is felfigyelhetünk egy örvendetes jelenségre, a munkáscsaládokban is növekszik a magánkönyvgyűjtemények, könyvtárak száma. Csupán ezzel azonban valóban nem magyarázható az. hogy a könyvtár munkásolvasói nicsenek annyian, mint elvárható lenne. Hiszen Balassagyarmat az utóbbi években különösen élénk ütemben iparosodott és iparosodik, ez a város munkáslétszámát növeli. A könyvtárnak is lépést kellene tartania e tendenciával. összességében mégis kedvezően említhetjük tehát az utóbbi idők eredményét. A városi tanács segítségével a könyvtár ideiglenes, de megfelelő helyre költözött, javullak a tárgyi fe'tételek, élénkült a módszertani munka, not' az olvasók száma Is. A könyvtár tartalmi munkájáról. olvasószolgálati tevékenységéről szólva megemlítendő, hogy az olvasókkal jobban foglalkoznak. Olvasóterem Is rendelkezésre áll, ahol kézikönyvek, újságok, folyóiratok szolgálják a tájékozódni, esetleg kutatni vágyókat is. Gyorsult a kölcsönzés mechanizmusa, a könyvek úgynevezett forgási sebessége. Megkezdték továbbá például a televízió műsoraihoz kapcsolódó irodalom ajánlását, az új könyvekből kis tárlatokat rendeznek. A tervek között pedig szerepel az iskolákkal való kapcsolat felvétele, illetőleg szorosabbá tétele, az iskolai könyvtárakkal való együttműködés módozatainak kidolgozása. Az író-olvasó találkozók iránt is kedvezően alakult az érdeklődés. A gyermekrészleg megnyitása ugyancsak pótolhatatlan szerepet tölt be a város ifjúságának körében. Természetesen gondok Is akadnak jócskán. Például itt is kevésnek látszik a könyv- beszerzésre fordítható évi 40 ezer forint, összehasonlításul: az országos irányelveket figyelembe véve, a könvvállo- rnány fejlesztésére fordítható összeg lakosonként tíz forint. Balassagyarmat viszonylatában tehát ez évi 140 000 forintot tételezne fej. Most a könyvtárban 107 újság és folyóirat jár, de itt is kevésnek bizonyulnak az anyagiak, igv például a nemzetiségi jellegű periodikákat is be kellene szerezni, ha lenne miből. Ez a gond annak ellenére égető. hogy a költségvetés százezer forinttal emelkedett ebben az évben, még hatékonyabb anyagi támogatásra lenne szükség. A JÖVŐBEN a városi, járási i könyvtár — a művelődésügyi osztály segítségével — új ügyrendet készít, amely meghatározza, pontosabbá teszi az eddigieknél is a jellemző társadalmi mozgásokat, a termelési profilt és a város egyéb sajátosságait, figyelembe véve a városban végzendő tevékenységi kört. A könyv- beszerzésre fordítható összeg emelésének lehetőségeit is ismételten vizsgálják majd a jövőben. Ügy tűnik, a gondok ellenére, hogy a könyv és az ember kapcsolata Balassagyarmaton is tovább erősödik. Ez valamennyiünk ügye, hogy mind messzebbre lássunk. Mind messzebbre és magasabbra. T. E. Irodalmi eszpresszó A balassagyarmati Tünde cukrászdában megerendezésre kerülő irodalmi, művészeti esteket változatlanul nagy érdeklődés előzi meg. Az őszi bérletsorozat október 10-én, kedden kezdődik. Az első műsorban Bitskei Tibor, a budapesti Vígszínház művésze mutatkozik be, Mihelyt teálta- lad, embernek születtem című irodalmi összeállításában Csokonaitól, Szabó Lőrinctől, Nagy Lászlótól, és még többektől ad válogatást. A sorozat későbbi estjein Balassagyarmat vendége lesz még: Csernus Mariann, Horváth Ferenc és Papp János, akik ugyancsak szépirodalmi kompozíciókkal kedveskednek az irodalmi, művészeti estek vendégeinek, a szép versek barátainak. Szolgáltatás a lakosságnak o A litkei körzeti ÁFÉSZ nagy gondot fordít arra, hogy a lakosság ellátása minél jobb legyen. Már gondoskodtak többek között a háztartási gépek javításáról, legutóbb pedig Úgy döntött a vezetőség, hogy segítséget nyújt a kislakásépítőknek is. Ugyanis a szövetkezet körzetében nagyarányú lakás- építkezés folyik. Vásároltak egy betonkeverőt. A gépet az építőknek kölcsönzik. Nagy az érdeklődés a betonkeverő iránt. Emellett megoldották a háztáji gazdaságok segítségét, a daráló felállításával Eddig a tsz majorjában lehetett a háztáji állatok részére darálni, ami több kilométeres utat jelentett az álattartóknak. A szövetkezet a villanydarálót a falu központjában állította fel. Megjelent a Fáklya Milyen új személykocsikat gyártanak a Szovjetunióban, a jelenlegi ötéves tervben? Milyen lesz a Zsiguli, a Moszkvics és a Zaporozsec új, rövidesen forgalomba kerülő változata? Részletes információt, ismertetőt közöl erről a Fáklya október 8-án megjelenő száma. Kálmán Imre születésének 90. évfordulójára képes riportban tárja olvasói elé az operett mesterének diadalútját a szovjet színpadokon. A világ öt legnagyobb könyvtára között tartják számon a leningrádi Szaltikov— Scsedrin könyvtárat, ahol 18 és fél millió könyv és kézirat áll az olvasók rendelkezésére. Érdekes írásból ismerhetjük meg az évente kétmillió látogatót fogadó könyvtárat. A novosztyi sajtóügynökség munkatársa öt külföldi újságírót kalauzolt Szibériában. Benyomásaikról fényképes riportot közöl a lap- És egy sokakat érdeklő téma: hogyan teremthet magának több szabad időt egy dolgozó nő, családanya, aki az otthoni „harmadik műszak” minden gondját is vállalja. A cikk szerzője arra keres választ, nem segíthet-e a dolgozó nők gondjain a tudományos munkaszervezés, amely jelentős eredményeket hoz a termelésben. Képet kaphatunk a legújabb tudományos és technikai érdekességekről, a szovjet szakmunkásképzés alapelveiről, s arról, hogyan vált tisztává a Moszkva-folyó vize. A Fáklya legújabb száma közli annak a pályázatnák a feltételeit is, amelyet „50 éves a Szovjetunió” címmel hirdet meg a szerkesztőség. A pályaművek beküldési határideje 1972. október 31. Pártszervezés — pártiráoyítás Példamutató munkával, m&ggySzSS szóval A ní-t életéber JJdl l Cercles é életében mindenkor időszerű élcsapat jellegének megőr-5, zese es erősítése. Aktuális probléma ez napjainkban is. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a munkásosztály a szocializmus fejlődésének mai szakaszában sem tudja nélkü- . lözni azt a szocialista tudatosságot, amit a párt képvisel. Csak a párt rendelkezik azzal a politikai képességgel, hogy a munkásosztály célkitűzéseivel összhangban érvényesítse a társadalom többi dolgozó osztályának és rétegének sajátos érdekeit is. Elmondhatjuk, hogy pártunk betölti a szocialista építőmunka élcsapatának szerepét. A Magyar Szocialista Munkáspárt soraiban tömöríti a magyar munkásosztály, a dolgozó nép legöntudatosabb tagjait. A párt tagságának kétharmada eredeti foglalkozását tekintve munkás. Soraiban vannak mindazok, akik a munkásmozgalom több évtizedes harcaiban már sokszor bizonyságot tettek politikai felkészültségükről, helytállásukról, áldozatkészségükről, a munkásosztály ügye iránti hűségükről. Megtalálhatók a pártban a munka, a szocialista építés élenjáró dolgozói, legaktívabb munkásai, akik politikailag, világnézetileg a legöntudatosabbak, és a közösségért végzett társadalmi munkából rendszeresen kiveszik részüket. A legnagyobb üzemek dolgozóinak körülbelül egyötöde párttag. Pártunk tömöríti a marxista gondolkodás kimagasló képviselőit, intézményesítetten gondozója’ és terjesztője a szocializmus tudományos elméletének. Vezető szerepét abban az értelemben is betölti, hogy politikai célkitűzéseinek megvalósítására képes megnyerni és mozgósítani a munkásosztály, a dolgozók legszélesebb tömegeit. A párt vezető szerepének következetes érvényesítése megköveteli, hogy folyamatosan biztosítsuk és erősítsük élcsapat jellegét. Ez vonatkozik szociális összetételének javításé- . ra, elméleti, politikai és szervezőmunkájára' egyaránt. És noha alapvetően pártunkban a fejlődés pozitív vonásai a jellemzőek, helyenként egészségtelen tendenciák is fellelhetők. így például, ha a párt taglétszámának alakulását vizsgáljuk, az utóbbi években az új tagok felvételénél kedvezőtlen jelenség az alkalmazottak arányának túlzott növekedése a munkásokhoz viszonyítva. Ez pedig egyáltalán nem „statisztikai”, hanem kifejezetten politikai kérdés. A párt politikai tevékenységét nem mechanikusan határozza meg tagjainak szociális összetétele, de el sem választható attól. A párt politikája a munkásosztály' politikája, az ő érdekeit fejezi ki mindenekelőtt, ezé”t elsősorban itt találhat megértésre, a legkövetkezetesebb képviseletre és a legharcosabb védelemre minden torzítással szemben. A szocializmustól idegen eszmék és magatartási formák a munkásosztály tagjainál találhatnak a leghatározottabb elutasításra. Tapasztalatból tudjuk, hogy általában a munkások fellépése a leghatározottabb ,ott, ahol a régi, az elavult igyekszik teret nyerni, őket kötik a legkevésbé egzisztenciális és egyéb érdekes., ha az új, a haladó védelmében szót kell emelni. Ezért a felvételnél feltétlenül figyelmet kell fordítani a helyes arányokra. A párt élcsapat jellegének erősítése azonban nemcsak tagságának szociális összetételével kapcsolatos, hanem a párttagság nevelése, példamutató magatartása szempontjából is fontos feladatokat jelent. Az MSZMP tömegpárt, amelynek több mint 700 000 főt számláló tagsága van, ami az aktív kereső- népességnek körülbelül 14 százaléka. A párttagok közel 00 százaléka 1957 után lépett be a pártba Az újonnan felvett párttagok száma évente 40 000—50 000 fő között van. Ezek a számok egyrészt azt mutatják, hogy pártunk élő, eleven szervezet, amely összetételében is visszatükrözi a társadalom mozgását, szüntelenül megújítja Önmagát. Másrészt viszont azt is mutatják, hogy a pártra milyen hatalmas feladatok hárulnak a kommunista nevelőmunkában. Hiszen a kommunistává válás sem automatikusan, egyik napról a másikra megy végbe, hanem a politikai harc, a közösségért végzett állandó, rendszeres munka folyamatában, a marxista—leninista műveltség alapjainak elsajátításával valósul meg. Ebben a tekintetben is vannak tennivalók. Mindenekelőtt gondoskodni kellene az alapszervezetekben arról, hogy több olyan pártmegbízatást adjanak, amely a párttagoktól határozottabb politikai kiállást igényel, a párt politikájának és normáinak következetesebb védelmét, magyarázatát, népszerűsítését követeli. Társadalmunk minden öntudatos állampolgárától elvárhatjuk ma már, hogy politikai szószólója legyen a szocializmus ügyének, a párt és a kormányzat intézkedéseinek. S válójában egyre többen hallatják szavukat a párt, a kormány, a helyi szervek intézkedései mellett, felismerve bennük a dolgozók érdekeit. A párttagokkal szemben pedig alapvető követelmény, hogy harcosan védelmére keljenek a közös ügynek. Megfeledkezik kötelességéről az olyan párttag, aki utcán, villamoson, munkahelyen tétlenül, némán hallgatja a tudatosan vagy tudatlanul rosszhiszemű, zavart keltő nézetek hangoztatását. A pártot, az eszmét védelmezni, érte harcolni többféle módon lehet. Mindig a körülmények határozzák meg, hogy mikor, milyen formák között szükséges ezt tenni: példamutató munkával, meggyőző szóval, ha kell fegyverrel stb. Egy dolog azonban minden időben nélkülözhetetlen: annak tudatos felismerése, hogy a harc — bár formái különbözőek — soha nem szünetel. Kommunistának, az élcsapat tagjának lenni pedig mindenekelőtt azt jelenti, hogy vállaljuk ezt a harcot. Rákos Imre Tizennégy éve a falu élén Szántó Gyuláról, az egyhá- zasgergei tanácselnökről először Szécsényben hallottam: arról beszéltek, hogy mekkora a szerepe abban, hogy Egyhá- zasigergén elfogadták a Mi- hálygergével való közös községi tanács tervét. Amikor megütötte a név sofőrünk fülét. ő is megtoldotta két mondattal Szántó Gyula jellemzését: „Végtelenül rendes ember. én még abból az időből ismerem, amikor együtt játszottunk egy zenekarban. Hegedűs volt.” Halántékán már őszülő, göndörös hajú, kicsit lassú mozgású férfi, az ebédszünetet áldozza a beszélgetésre, hiszen rengeteg a dolga: tanácsülésre készül, ahol a jelölő gyűlési javaslatok megvalósításáról adnak számot. Először kevés szóval, rövid mondátokkal válaszol, aztán ahogy a hivatásukért élő embereknél szokás, belemelegszik pá- lyafutása eseményeinek felidézésébe. Negyvenkét éves. egyházas- gergei születésű. Tizennyolc évesen került a faluból Salgótarjánba szakmát tanulni, és ekkor ismerkedett meg az ifjúsági mozgalommal is: a katonaságnál már őt választották meg DISZ-titkárnak. 24 éves fővel a község egyik tanácstagja lett: ő képviselte a fiatalokat a falu vezetésében. Akkoriban a salgótarjáni tűzhelygyárban dolgozott szakmunkásként, ott is lett ;árttag, 1955-ben. 14 éve választották meg — alig 28 évesen — a község vb-elnöké- nek. A!?ban az évben már háromgyermekes családapa volt, és a rá háruló komoly feladatok — a családban és a tanácsban — minden energiáját felemésztették. Azóta bizony csak ünnepeken, kulturális műsorokban — a rárósi kulturális napokon — kerül élő a hegedű. Szántó Gyula kedves hangszere... Alig győzöm jegyezni, hogy hányféle iskolát végzett el a 14 esztendő alatt: ahogy összeadjuk a munka mellett tanulással töltött éveket, hét és fél jön ki. Most az esti egyetem szakosítójára készül — a politikai gázdaságtant választotta —. de még azon Is törni kell a fejét, hogy az öthónapos elnökképzőt mikorra tervezze be? „A jó munkához szükséges a szüntelen lépéstartás az új ismeretekkel” — jegyzi meg többször is. A sok munka, az állandó tanulás mellett kevés szabad ideje marad olvasásra, pihenésre. Reggelente átnézi az újságokat, legalaposabban a Népszabadságot, Nógrádot, Magyar Hírlapot, hetente a Szabad Földet, de soha sem mulasztja el az Állam és Igazgatás áttanulmányozását sem. Tévét ritkábban néz, főleg a szórakoztató műsorokat és a Fórum adásait. A hétvégék építkezéssel telnek. Eddig szóig ü rti lakásban 'élt hattagú családja: ő maga, felesége. két fia, két lánya. Mostanra sikerült összegyűjteni a ház árát: másfél éve felesége és nagyobb lánya Is dolgozik. Mosolyogva mondja, hogy a tanácselnök, aki a közös gondok intézésében első kell. hogy legyen a faluban, anyagi helyzetét tekintve, a tehetős községben csaknem az utolsó volt. Fizetése kevesebb volt az iskolaigazgatóénál, a tsz-elnökénél is: 1600, 1950 forint volt sokáig, harmadik éve 2750 forint. A tanácselnök is éppen olyan ember, mint akárki: az erkölcsi megbecsülés mellett az anyaginak is örülne... Egyházasgerge életében nem voltak tragikus konfliktusok, a tanácselnöknek sem kellett igazán nagy kérdésekben intézkedni, dönteni. „Még a termelőszövetkezet megszervezése járt a legtöbb gonddal, de közel sem annyival, mint a "Húsz óra« falujában” — emlékezik vissza. Működésének tizennégy évét a kiépült, szép község fejlődése jelzi, a csendes változások: a megújult közvilágítás, a két üzlet, a bisztró, a tűzoltószertár: a közös elhatározások megvalósult létesítményei. Virág F. Éva Munkásasszony Kulcsár felvétele NÓGRAD - 1972. szeptember 23., szombat 5
