Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)
1972-09-22 / 224. szám
EgyílümSbttdési magállapodás US népi ®SS«Bwtfr*#*í wR«s@élafia utAn Közcélokra fordítják a kulturális alapot A Pásztói járási Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban a kulturális alapok fel- használását vizsgálta és ezt követően testületi ülésen megállapították, hogy az üzemek, a termelőszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek jelentős összegű kulturális alapot képeznek, de a termelőüzemek igényeit és lehetőségeit nem mindig jól hangolják össze, az üzemek és a kultúrházak együttműködése nem kielégítő, az anyagi eszközök szétforgácsolódnak. Községenként és üzemenként különböznek az adottságok, de a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erő összefogásával jobban lehetne boldogulni — ezt a következtetést vonták le a pásztói járás népi ellenőrei. Vajon mi történt az utóbbi hetekben, hogyan intézkedtek a népi ellenőrök és mit tettek az érintettek? Ezzel a kéréssel kerestük fel Molnár Istvánt, a Pásztói járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét. Intézkedtek, válaszoltak Az illetékes termelőszövetkezetnek, ktsz-eknek és fogyasztási szövetkezeteknek, a községi tanácsoknak, illetve a közös pártalapszervezetek titkárainak írásban küldték meg a népi ellenőrök fontosabb megállapításait. Ahol indokoltnak találták, javaslatot tettek, hogy a termelőüzemek és a kultúrházak részletesen dolgozzák ki a tervszerű együttműködés tervét, kölcsönösen vizsgálják meg a kulturális igényeket, illetve az adott lehetőségeket és ennek megfelelően iparkodjanak közösen fenntartani a kultúrházat, közcélokra fordítsák a kulturális alapot.-A Mátraaljai Állami Gazdaságban milyen eredménnyel zárják az idei évet? Ezt ma még pontosan senki sem tudja. De művelődésre, kulturált szórakozásra az idén és jövőre is szüksége lesz az állami gazdaság dolgozóinak. Ezért úgy döntöttek, hogy a nagyközségi tanács, az állami gazdaság és a művelődési otthon programját egyeztetik, 1973. január 1-től közös erővel fedezik a költségeket és mivel a kollektív szerződés rögzíti az alapok felosztásának mód iát. esetenként és anyagi erejük szerint addig is hozzájárulnak a költségekhez. Válasz Mát rászólt ősről és Csécséről A Mátraszőllősi községi Tanács levélben igazolta, hogy a helyi tsz tervében tízezer forintot szerepeltet a mátraszőllősi kultúrotthon fenntartására. A csécsei Madách Imre Tsz sem adja alább. Az elmúlt évre és 1972-re is 15 ezer forintot biztosított a kultúrotthon közös fenntartási költségeire. Vanyarcon nem telik, vagy egyelőre óvatosabbak? Bevallják, a tsz vezetősége eddig kultúralap-felhasználási tervet nem készített, de 1973-tól nagyobb gondot fognak az ésszerű együttműködésre fordítani. A MEZŐGÉP sem zárkózik el, de helyben nem önállóak, a vállalati kulturális alapot nem tudják szétválasztani. Remélhetően, a helyes megoldást hamarosan megtalálják, annál is inkább, mert az együttműködésre máris javaslatuk van. Levél Bujákról es a kézműipartól A bujáki Zöldmező Termelőszövetkezet leveléből az derül ki, hogy a kultúra helyi támogatására évente tízezer forintot adnak és az együttműködési 'szerződést megkötik. A Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói telepe az R-alap terhére tízezer forintot átutalt a művelődési központnak. Komolyan vették az együttműködést, gyorsan cselekedtek, ezzel jogot szereztek arra, hogy a pásztói telep dolgozói magukénak érezzék a pásztói művelődési központot, ott tanulhassanak és szórakozhassanak. Nemcsak a pásztói járában, hanem megyénk több termelőüzemében még mindig nem készítenek \ felhasználási tervet, illetve költségvetést a kulturális alap felhasználására. Több helyen ötletszerűen szerveznek kirándulást, támogatnak valamilyen együttest, vagy sportegyesületet — nem is csekély összegekkel. De kevés helyen vizsgálják, hogy hányán és hogyan látják ennek hasznát. A legtöbb községben külön-külön sem a tanács, sem az üzem, vagy a fogyasztási szövetkezet nem tudja fenntartani a kultúrházat. A példák bizonyítják, hogy együtt, összefogva köny- nyebb és eredményesebb a kul túrmunka. F. L. Munkavédelmi tanfolyam Törődik dolgozói egészségével gozott anyagát minden részt- . ... . , .... . vevő kézhez kapja. A hallgaes testi épségével a litkei tók a közreadott anyagból ÁFÉSZ. Munkavédelmi tanfo- konzultációk után vizsgát is lyamot indít, melynek kidől- tesznek. Háziasszonyok figyelem! 1972. szeptember 28-án 14 órakor megnyitjuk a megye első vágyott .baromfi-szak üzletét. Salgótarjánban, a megyei tanáccsal szemben (Lenin tér 5—9. szám alatt). Bő választékban kapható: FRISS VÁGOTT CSIRKE egészben és darabolva. Mélyhűtött csirke, tyúk, kacsa, liba, pulyka, kakas egészben és darabolva. Csirkeaprólék, kacsaaprólék, libaaprólék. Baromfibelsőrész-féleségek. Baromfi alapanyagú konzervek. Mindennap frissen sült GRIL L CSIRKE. A megnyitástól számítva 1 hó nap időtartamig az 50 Ft-on felüli vásárlások után a kedves vevők AJÁNDÉKKON- ZERVET kapnak. , A megnyitás napján ingyenes árnkostolo! Várjuk kedves lásúi'Séiiikal! (PIPIM» Közös feladatok, egyiifttes tannine:: ' ‘ . Beszélgetés Aranyi Lászlóval, a Közalkalmazottak Szakszervezetei Nógrád megyei Bizottságának titkárával Az elmúlt években rendkívül hasznos és eredményes együttműködés alakult ki a tanácsok és a közalkalmazottak szakszervezete között. A közös munka, a megoldásra váró feladatok, az elért eredmények bizonyították, hogy a szoros együttműködésre a továbbiakban is szükség van. Jó kapcsolat Nemrégiben írták alá ünnepélyesen a Nógrád megyei Tanács és a Közalkalmazottak Szakszervezete Nógrád megyei Bizottsága együttműködési megállapodását. Ezért felkerestük Aranyi Lászlót, a megyei bizottság titkárát, hogy megkérdezzük, milyen új vonásokat tartalmaz a megállapodás, mennyiben segíti elő a tanácsok és a közalkalmazottak szakszervezete közös tevékenységét. — Első alkalommal 1968- ban kötött megállapodást a tanács és a szakszervezet. Mi tette szükségessé ennek megújítását? — Azzal kezdeném, hogy már az írásos megállapodást megelőzőleg is új munkakapcsolat jellemezte tevékenységünket. A szakszervezetek mindenben támogatják a tanácsok munkáját, gondot fordítva arra, hogy az állampolgárok ügyeit a törvényesség betartásával gyorsan és egyszerűen intézzék. Most a tanácsok megnövekedett hatásköre, a leadott döntési jogkörök ismét szükségessé tették, hogy a való életnek megfelelő és a feladatok megoldását jól szolgáló újabb megállapodást kössünk. — Milyen konkrét eredményeket jelentett az együttműködés? — Figyelemmel kísértük a tanácsoknál dolgozók jövedelmének alakulását, a legjobb munkások erkölcsi és anyagi megbecsülésének érvényre juttatását. A politikai és szakmai felkészültséget figyelembe véve, jelentős béremelés jelentkezik elsősorban a községi és városi tanácsoknál. Arról is szeretnék beszélni, hogy a hivatalokban dolgozók munkájának fokozottabb elismerése, a közszolgálati hivatás- tudat növelése, a hosszú időt egy helyen eltöltött emberek megbecsülése érdekében „Tanácsi munkáért” kitüntető jelvényt alapítottunk bronz, ezüst és arany fokozattal. Figyelemmel kísértük — és kísérjük — a tanácsok dolgozóinak lakáshelyzetét, üdülési lehetőségeit is. Nem egy alkalommal javasoltunk intézkedéseket a megyei tanácsnak, amelyeknek elfogadása a mi véleményünk szerint hasznos volt. Emberséges ügy in lézést — Miben jelentkezik különbség a négy évvel ezelőtt, és a most megkötött együttműködési megállapodásban? — A cél ugyanaz. Közös munkánk alapján előbbre lépni a megye előtt álló feladatok megoldásában. Bizonyos változtatásokat jelent az államélet, a tanácsrendszer továbbfejlesztése, a szocialista demokrácia kiszélesítésére hozott párthatározatok, döntések, kormányrendelkezések életbelépése, amelyeknek határozatait természetesen tartalmazza a nemrég megkötött megállapodás. — Legfontosabb feladatok? — A tanácsi munka és szocialista demokrácia fejlesztése. Eljutni addig, hogy a tanácsapparátusban dolgozók valóban a köz tisztviselői legyenek. Politikailag, szakmailag hozzáértéssel és emberségesen intézzék a rájuk bízott feladatokat. Céljaink között szerepel, fontos feladatunk a szakszervezeti mozgalom erősítése, a szervezett dolgozók aktivitásának növelése. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy folyamatosan megvalósuljanak a nők és az ifjúság helyzetének javítására vonatkozó párt- és kormányhatározatok rendelkezései. Annál is inkább, mert a tanácsapparátusokban sok asszony és lány dolgozik, és örvendetesen emelkedik a fiatalok száma is. — Az együttműködési megállapodás mennyiben segíti a tanácsi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulását? — Együttesen dolgozzuk ki a tanácsi bérgazdálkodás elveit, a rendelkezésünkre álló pénzt a végzett munka, a szakértelem és a jól dolgozók nagyobb megbecsülése jegyében osztjuk szét. Ezzel is szűkíteni kívánjuk a béraránytalanságokat. A béremelésnél mindig a munka minőségét, mennyiségét vesszük alapul. Ebben mindenkor segítjük és támogatjuk a megyei tanácsot. Vizsgáljuk az üdültetés lehetőségeit, hogy még többen pihenhessenek nyári szabadságuk alatt. A szabad idő jobb kihasználása érdekében támogatjuk a < tanácsi dolgozók számára létrehozott klubok, könyvtárak tevékenységét, a sportolási lehetőségeket. A szakszervezet segíti a tanácsok által kezdeményezett és szervezett társadalmi mozgalmakat, községfejlesztési versenyeket, falugyűlések, választói gyűlések szervezését. Kétévenként ellenőrzik — Miképpen érvényesülnek a megállapodásban rögzített tennivalók? — A közös feladatok konkrét meghatározására éves munkatervet készítünk. Kölcsönösen tájékoztatjuk egymást a megyei tanács, illetve a szakszervezetek megyei bizottsága előtt álló fontosabb feladatokról, és az együttműködést kívánó tennivalókat esetenként is összehangoljuk. A dolgozók élet- és munkakörülményeit, valamint a közös tennivalókat tárgyaló testületi ülésekre, megbeszélésekre, értekezletekre egymást minden esetben meghívjuk. A megállapodásban rögzítettek végrehajtását pedig kétévenként értékeljük és amennyiben szükséges, módosítjuk — fejezte be nyilatkozatát Aranyi Lástzló. Kitő!, mit kérdezne? TESSÉK, ITT A VÁLÁSÉ ..................—-....................—.......... . .. ................. . . .. ____í. P erényi László, á Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat termelési osztályvezetője kérdezi: — Miért kell kétszeres menetdíjat fizetni, ha a város egyik végéből átmegyünk busszal a másikba, azaz miért középen van a végállomás? A Volán 2. sz. Vállalat személyforgalmi osztályának vezetője Takács István válaszol : — A helyijáratok vitel- díjának megállapítása árhatósági előírás alapján történik. amelyet az űrhatóság a KPM-mel együttesen állapít meg. A helyi járati díjszabás átalányban van megállapítva, tehát bizonyos összevonásokkal, függetlenül attól, hogy egy kilométert utazik a szakaszon vagy többet. Salgótarjánban 1968-ban volt helyijárati díjszabásrendezés. Ekkor kellett megosztani a nagy távolság miatt a várost. Az átlagos hosszúság a helyijártok vonalain öt kilométer, és ha 45 fillérrel számolunk — ugyanis ez a kilométerenkénti díj —, akkor ez már több mint két forint. Ezeket a díjakat egyébként nem a Volán állapítja, szabja meg. hanem az árhatóság jóváhagyása és ‘ntézkedáse a'apián jön lét- ■■e. Ez minden vidéki városban így van. A helyijáratokra kiadott bérletek, mint ismeretes, azért olcsóbbak, mert azokhoz az állam dotációt fizet. Ezért példának okáért egy 5 vonalas bérletjegy ára mindössze 80 forintba kerül. * Cajder Gábor, a sziráki ÁFÉSZ főkönyvelője kérdezi: — Milyen lehetősége volna annak, hogy a Söripari Vállalat hatvani kirendeltségétől —. amelyhez most tartozunk, és amely nem tud ellátni megfelelően palackozott sörrel — átkerülhessünk a salgótarjáni kirendeltséghez? A Kőbányai Söripari Vállalat salgótarjáni kirendeltségén az alábbi információt kaptuk: — A kirendeltségek egyike sem tudja ezt a kérdést saját hatáskörében megoldani. A salgótarjáni és a hatvani kirendeltségek is a Kőbányai Söripari Vállalathoz tartozóak. S mivel a kérés jellegéből fakadóan áttelepítésről van szó. egy teljes ra- jonrendezést igényelne. Ezt pedig a kirendeltségek egymás közt önállóan nem intézhetik. A válasz egvértel- mű: kérésével az ÁFÉSZ forduljon közvetlenül a Kőbányai Söripari Vállalathoz. ★ Angyal János, Salgótarján, Kemerovo körúti olvasónk telefonon jelentkezett kérdésével : — A József-plató vízellátását javítják-e a közeljövőben, mert igen gyakori a víz hiánya. Tudvalevő, hogy itt az építkezés még folyamatos, egyre több lakás készül el, mi lesz a vízellátással, ha már ma nincs elegendő belőle? Pálfáival Kálmán, a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója válaszol : — Végleges megoldást a regionális vízmű II. ütemének megépítése jelentene. De most készül egy 2500 köbméteres tároló, amelynek a?, ígéret alapján az év végén lesz az átadása. A Május 1. úton épül egy szivattyúház. amely a megfelelő víznyomást hivatott teljesíteni. A vízvezetékek már megépültek. a víztároló medence építése folyamatban van, ezek mind a magasabb víznyomás nélkülözhetetlen kellékei.- íj NÓGRÁD - 1972. szeptember 22., péntek H \
