Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-22 / 224. szám

A jobb közlekedésért A Volán 2-es számú Válla­latnál aktív a szocialista bri­gádmozgalom. A vállalat öt­vennyolc kollektívájában 510- en dolgoznak. Erre az évre gazdasági, politikai és kultu­rális vállalásokat tettek Százra tehető a társadalmi munkaórájuk, a tervezett ja­vító százalékot szinten tart­ják, az igazolatlan mulasztá­sokat pedig megszüntetik. A MÄVAUT futóműjavító részlegének brigádvezetője Ba­lázs Nándor. Teplán Olivér lakatos és Gáspár Pál autó­szerelő az autóbuszmotort hozza rendbe A rakodógép- és taxirészleg tizenkét dolgozójának brigád­vezetője Cseh János. Itt a rakodógépek, a taxik szemlé­jét és javítását végzik el. Cseh János autószerelő Szabó Béla tanulónak az autó működé-i elvét magyarázza Az Április 1. Szocialista Brigád a vállalat TEFU 2-es szemlerészlegénél dolgozik. A brigád vezetője Kriston Ist­ván. A kilenctagú brigád legjobb dolgozói: Szabó Géza autószerelő és Homoki Ferenc, a ZIL motorját javítják Fodor Tamás képriportja TU—144 — 1 óra 51 perc Moszkva és Taskent között Bofror Pál, az MTI tudósító­ja jelenti: Szerdán a TU—144-es szov­jet szuperszonikus óriásgép próbarepülést végzett Moszk­va és Taskent között. Az utat pontosan 1 óra 51 perc alatt tette meg 17—18 kilométeres magasságban, óránként 2200 kilométeres sebességgel. A kí­sérlet külön érdekessége-, hogy a gép mindössze négy órát időzött a taskenti repülőtéren, majd ismét a levegőbe emel­kedett, s kora délután már Moszkvában volt. A Moszkva —Taskent útvonalon jelenleg közlekedő legkorszerűbb su­gárhajtású repülőgép, az IL— 62-eg menetideje négy óra tíz perc. Korábban a turbólégcsa- varos gépek 12 órát repültek a közép-ázsiai főváros felé. Alekszej Tupoljev, a világ első szuperszonikus utasszállí­tó gépének főtervezője a pró­barepülés céljáról adott sajtó- nyilatkozatában közölte, hogy ezúttal először, a menetrend- szerű légijáratokhoz maximá­lisan közelálló körülmények között próbálták ki a TU— 144-est. A pilóták közlése sze­rint a próbaúton a legkisebb rendellenességet sem tapasz­taltak. Az időjárási viszonyok egyébként a rendkívüli sebes­ség és a nagy repülési magas­ság körülményei között a TU —-144-es közlekedését nem be­folyásolják. (MTI) A vállalatok belső ellenőrzéséről A Nógrád megyei Népi El­lenőrzési Bizottság valameny- nyi járási népi ellenőrzési bi­zottság bevonásával ebben a hónapban az ipari és termelő- vállalatok belső ellenőrzésé­nek működésével és haté­konyságával kapcsolatos utó­vizsgálatot végzi el. Ennek során arra lesznek kí­váncsiak a vizsgálatot vég­zők, hogy a gazdasági és pénzügyi ellenőrzésről szóló kormányrendeletben előírtakat az ipari vállalatok miképp hajtották végre, milyen intéz­kedéseket tettek az 1970-ben végzett vizsgálat óta. A munka nagyobb része még hátravan 1Té!re készülnek a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a nyáron hosszú heteken keresztül karbantar­tók százai dolgoztak azért, hogy eredményesen fejezzék be az éves nagyjavítási prog-. ramot. Ez a program még nem fejeződött be, hiszen most folynak az öntödei nagyjaví­tások, de máris újabb nagy feladat áll a karbantartók előtt. Ez pedig az üzemek, műhelyek, az egész gyár téli felkészítése. Kétségtelen, hogy már a nagyjavítások során számos feladatot megoldottak a télie- sítési programból, azonban a nagyja még hátra van. A téli felkészülésnek az a lényege, hogy fokozott gonddal bizto­sítsák a termelési feladatok teljesítésének feltételeit, füg­getlenítsék a termelést az idő­járás viszontagságaitól. Ennek a felkészülésnek azonban nemcsak az 1972. IV. negyed­évi feladatokat kell szolgál­nia, hanem meg kell teremte­ni a zökkenőmentes átmene­tet 1973-ra is. Mindezt figyelembe véve a vállalat karbantartó és szol­gáltató gyárrészlegénél még májusban elkészült a téliesi • több mint tíz darunál kell a hajtóműolajat téli olajra át­cserélni, hajtóműveket, fék­szerkezeteket. emelőköteleket, motorokat stb. javítani, cserél­ni, illetve felújítani. A téli energiaellátás zavartalan biz­tosítása érdekében három szi­vattyútelepet, kondenzvízgyűj- tő-állomások szivattyúit és egyéb szivattyúkat kell még kijavítani, valamint csaknem 800 folyóméter kondenzvezeték felújítását elvégezni. A jobb világítás biztosítása érdekében több mint tíz üzemben, illetve műhelyben várnak kicserélés­re a „kis teljesítményű arma­túrák, s a közvilágítás javítá­sa érdekében is csaknem 80 darab ostornyeles lámpatestet és 22 darab több karú világí­tótest beépítését kell elvégez­ni. Évente jelentős az az ösz- szeg — az idén csaknem egy­millió forint — amelyet a^kü- lönböző épületek tatarozásá­ra, szigetelésére, üvegezésére fordítanak. A gyár régi épüle­tei minden évben rendszeres, gondos javításra, karbantar­tásra szorulnak. így az idén is mintegy 2200 négyzetméter te­tőt kell kijavítani és 55 darab megrongálódott ajtót, ablakot helyreállítani. Az őszi-téli be­ázások elkerülésére és a dol­gozók egészségének megóvásá­ra több mint 700 négyzetmé­ter üvegezést és 200 négyzet- méter szigetelést kell elvégez­ni. Évről évre nagy feladat a téliesítés a megye legnagyobb ipari vállalatánál. Nagy fele­lősség hárul a karbantartó és szolgáltató gyárrészleg dolgo­zóira, de azokra a munkások­ra is, akik más vállalatoktól segítenek e sokoldalú feladat megoldásában. Igaz, hogy a téliesítési program mintegy 30 százalékát már megvalósítot­ták, a munka nagyobb része még hátra van. Elmondhatjuk azonban, hogy a hátralevő munka feltételeit megterem­tették a vállalatnál, mivel a szükséges anyagok döntő ré­sze rendelkezésre áll, a tarta­lék alkatrészeket is csaknem teljes egészében biztosították, illetve folyamatosan biztosít­ják, s végül — ami az egyik legfontosabb — az emberek munkalendületével, lelkiisme­retességével sem lesz baj. tés részletes terve. Ebben a tervben nagy szerepet kapott a gépek és gépi berendezések téli időszakban történő zavar­talan üzemeltetése, a tartalék alkatrészekkel történő hiány­talan ellátás, a szabadban működő berendezések üzemé­nek biztosítása. De ugyanilyen nagy szerepet játszik az ipa­rivíznyerő telepek épületeinek, szivattyúinak felkészítése, az üzemépületek tetőzetének:, ab­laküvegeinek pótlása, csator­nák tisztítása. A gépek és berendezések zavartalan üzemeltetését az idei felújítási program mara­déktalan végrehajtása bizto­síthatja. Amíg 1971-ben csu­pán 227 felújítási tétel szerer pelt. a tervben, az idén ez a terv 278 felújítási tételt tar­talmaz. Az első féléves mun­ka értékelése szerint ebből már 161 tételt megoldottak. A továbbiakban a szabadban működő berendezések közül Évi tízmillió touna kwoiaj Megkezdték a Barátság TL kőolajvezeték feltöltését Befejeződtek a Barátság II. kőolajvezeték határátkelőhe­lyén az üzemi próbák. A si­keres szilárdsági és tömörségi vizsgálatokkal egyidőben Fé- nyeslitkén az ország határá­hoz érkezett a szovjet kőolaj, és megkezdték az óriástartá­lyok töltését. Rövidesen négy, egyenként 20 000 köbméteres tárolót töltenek színültig. Ez a 64 000 tonnányi kőolaj biz­tonsági tartalék lesz majd. A tárolók, telítése után megkez­dik a vezeték töltését, és a jövő héten már Zsámbokig szállítja az olajat. A Barátság II. kőolajveze­ték építése a 298 kilométeres magyar szakaszon már csak­nem teljes egészében befeje­ződött. A vezetékrendszer egyelten kritikus pontja a Duna keresztezése. A bonyo­lult medermunkák után tud­ják csak folyamatossá kap­csolni a vezetékrendszert. A 700 milliméter átmérőjű csövek a következő évtől már ..cyi 10 .millió tonna kőolajat _ saáiltíhartiak. két beépített szivattyú segítségével. Az el­ső szivattyút már felépítet­ték Fényeslitkén, a másodikat pedig Leninvárosban helyezik majd üzembe. üWTI) Pálházón az erdész .TU-W-W-W'VO'V WWWWWWWWV - WWWWWWVAA A nappalok is, az éjszakák is feszülten múltak. Amióta a négy idegen elment, minden­nap várták, hogy a katonák értük jönnek. A parancsnok­ság a faluban székelt. Az őszi köd volt menedékük. Ráüle­pedett Pálházára. Az erdész­házból egy ugrással az erdő­ben lehettek. Őket ugyan meg nem fogja ezrednyi katopa sem. Az erdő nagy menedéket nyújt. De az asszonyok és a gyerekek. Velük mi lesz? Az idegenekről negyedik napja semmi hír. Amikor távoztak, annyit mondtak: — Senkinek egy szót sem. Visszajövünk. Az idősebbik Tőzsér, a Pali, sejtette, hogy partizánok vol­tak. Nem szólt róla öccsének, Tőzsér Gyulának, nem akarta, hogy nyugtalankodjon. Pedig Gyula is tudta, hogy azok. Már akkor tudta, amikor éj­szaka bekopogtak. Hangtala­nul érkeztek, még a kutya sem ugatta meg őket. Ki­olvasta a szemükből, abból, ahogyan nézegettek a lakájban. Amikor szótlanul, tekintetük­kel vallatták őket. A minden­re elszántak tudnak így nézni. Gyula értelmetlennek tartotta a hallgatást, azt mondta a bátyjának: — Partizánok voltak. — Tudom. — Mit tegyünk? ★ Régen volt ez a beszélgetés. Közel három évtizede. Tőzsér Pál, nyugodjon békében, örök­re elment. Tőzsér Gyula ma­radt élő tanúnak. Már neki is fáradtabbak a léptei. A szívé­re panaszkodik. Külsőleg jól tartja magát. Most is, amikor azon az őszi délutánon a hirtelen eső bedirigálta a ka- rancsberényi házába, és fent a konyhában visszaidézte em­lékeit, átszellemült az arca. Tekintete a múltba nézett. Kezével simogatta a hozzá bú­jó kisunokáját. — Igen, különleges ember volt. Kemény, határozott. De láttam ellágyulni, ha valami megragadta. Emlékszem, az egyik partizán nagyon szépen tudott énekelni. Amikor hall­gatta, a gyertya fénye meg­csillant szeme sarkában. * Kt. erdőben nincs posta, mégis eljut a hír az emberek­hez. Pálházára is eljutott, hogy odaát, a Karancs belső oldalán, Romhányban, rálőt­tek négy emberre. Az egyiket eltalálták, de nem fogták meg, mert a lakosság elbújtatta. Azok voltak, akik Pálházán jártak. Tőzsérék az erdészház­ban felkészültek á legrosz- szabbra. Ha kiderül, hogy ők tudtak a négy emberről, ak­kor nekik nincs kegyelem. Gyulának a fia, a Pali már is­kolás volt. Bencsik Sanyi, a rokon fiú is ott volt velük, hogy biztonságosabb a ta­nyán mint a faluban. A gye­rekekkel a két Tőzsér védi magát, ha megtámadják őket a katonák. Puskája mindegyi­küknek vo.lt. Tőzsér Pál, az idősebb testvér éjszakázott a legtöbbet. Vártak. Nem fo­gyott el a november végi eső. A. házban hallatszott, hogy a Zárán hogyan csepeg a víz a fáról. A nagyaranyi csapás oda torkollott a házuk elé. Patak­ban folyt rajta a víz. Gyula nem tudott aludni. Az eső okozta zajból idegen mozgási bontott ki a füle. Hallgatta. Állat-e vagy ember okozza? Nem tudta megkülönböztetni. A bátyja zörgetett a falon, ű is hallja. Ugrott és ment át hozzájuk, az udvarról nyíló ajtón. Az idősebb testvér az­zal fogadta: — Hallod? Szarvasok len­nének? — Nem. Ezek emberek ... A felázott talajon cuppog­tak a léptek, óriás lélegzet kí­séretében Talpon volt a csa­lád. A két fiú és ők is fegy­verrel kezükben, Gyula ki­ugrott, és az akácosi nagygö­dörbe hasalt. Érezte, átázik a ruhája, de mozdulatlan ma­radt. Igen, emberek, méghoz­zá sokan. A katonák jönnek értünk? De miért éjjel? A sö­téthez szokott szeme már ér­zékelte az első embert. Na­gyot nyelt. — Állj, kik vagytok! — Majd, ha közelebb érünk megmondjuk. Nem tudta miért, de az előbbi feszültség feloldódott benne, de nem mozdult. Új­ból szólt: — Mondják meg, kicsodák maguk? Nem hangosan, de kemé­nyen megszólalt az élen levő ember: — Nógrádi, a partizán és a csapata. Álljon fel, és lépjen közelebb. Tőzsér akarata ellenére, mint parancsszóra, felpattant, odalépett az álló emberhez. Esőköpeny volt rajta. A töb- bieken is. Ez okozta a sóhaj­tásszerű zajt — villant Tőzsér agyába. Most már utasítássze- rűen hangzott a parancsnok szava. — Vezessen a lakásba, át­áztunk. Az embereknek szá­razra van szükségük ... Harminckettővel szaporodott Pálházán az erdészház népe. Tőzsér Gyula bátyjával, Pál­lal ott állt a partizánvezér előtt. Rajta felejtette a tekin­tetét. Arca egyszerű volt, sá­padt A szeme élénk. Dús, szalmaszínű haja. Magyar a tiszti egyenruhája. Ilyen kö­zelről partizánparancsnokot még nem látott. El sem hin­né róla, ha nem maga mond­ta volna, hogy partizán. Az rájuk nézett. — Mi a háború ellen va­gyunk, segítsenek nekünk ... ★ Karancs berénV fölött fel­szakadozott a felhő. Pipált a Karancs. Az erdő még tartja színét. Tőzsér Gyula messze, a Nagyarany felé nézett. Az emléktől nem tudott egy­könnyen szabadulni. Emlékez­tette őt a Málnás. Ott álltak az őrök, betekintve messze a vidéket. Aztán a hirtelen ma­gasba törő Zara-hegy. Annak a hajlatába mentek Pálházáról tovább a partizánok. Aztán jött Bencsik Sanyi. Gyerek­ként látta puskával kezében. Pali fia, akit annyira szere­tett a parancsnok. Feltódult emlékezetében, amikor to- vábbmenve, azt mondta neki: — Gyula, most elmegyünk, de én visszajövök amikor győz majd a béke ... Nyár volt, pünkösdi virágot bontott a napfény. Fekete ko­csi fordult be a pálházi er­dészház elé. Nógrádi Sándor eljött, ígéretéhez híven. Az erdész kemény vonású arca megrándult. Nem tudta takar­ni érzelmeit. A hangja na­gyon halk volt. — Igen, ő különleges em­ber volt. Nagyon jó ember... Bobál Gyula, j NÓGRÁD - 1972. szeptember 22., péntek 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents