Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)
1972-09-22 / 224. szám
Pedagógusaink felelőssége Alig kezdődött meg az új tanév, általános és középiskoláink nevelői több intézkedésből is megérezhették, hogy elkezdődött a Központ] Bizottság alig háromhónapos határozatának gyakorlati végrehajtása. amelynek központjában oktatásügyünk fejlesztése áll. Csökkentették a pedagógusok írásbeli, adminisztratív kötelezettségeit, a család- látogatás sem mindennapos feladat többé, egyes új tan-í tárgyak esetében megszűnt a féléves osztályozás, a tegnap- előtti nagyaktíván pedig az1 Aczél György referátuma után felszólaló Ilku Pál /művelődésügyi miniszter bejelentette, nogy mind az általános, mind a középiskolában eltörlik az! a tlagosztály zatot. Mindez azt jelenti, hogy fölöslegesen lefoglalt erők. energiák felszabadulására nyílik lehetőség, ami ezentúl az oktatás színvonalának emelésére fordítható. Mert a köny- nyítésekkel egyidejűleg pedagógusaink felelőssége növekszik. A feladat nagy. „Nem csupán a humán és reál tudományok helyes arányait kell biztosítani” — mondotta töb- oek között Aczél elvtárs — „hanem az esztétikai műveltséget, magas fokú testkultúrát és mindenek felett a szocialista eszmékhez való pozitív viszonyt.” \ ' Nem egyik napról' a másikra szóló, afféle ppstamunká- ról van szó, hiszen amint azt az egyik hozzászólás is megállapította: .,A magyar oktatásügy történetében először fordul elő, hogy 15 évre szóló. egységes párt- és állami programunk van a köznevelés fejlesztésére”. Hosszú esztendők szívós, következetes, megfontolt munkájára, számos kísérletre és a jól bevált kísérletek alkalmazására van szűk-. ség. Türelmetlenségre legfeljebb a téves szemléletek kérdéseiben lehet okunk. Közoktatás-politikai feladataink irányát, a hozott határozatokat, rendelkezéseket nagyon" komolyan kell vennünk. Máris hallottunk olyan tantestületekről, ahol az iskolaigazgató ismertette ugyan az admi- n isztráci ás csökkentésekről t szóló minisztériumi körlevelet, de a végén hozzátette, hogy aki régi módon minden írásbeli tervet, jelentést továbbra is teljesít, az jó pontra, kedvező elbírálásra számíthat. Olyan vezetői kommentálásról is hallottunk, hogy a félévi osztályzatok elmaradását nem kell komolyan venni, ez csupán a diákok ellenőrzőjébe, de bizonyítványába nem kerül be. Nem véletlenül hangsúlyozta Aczél elvtárs az MSZMP Központi Bizottságának országos aktívaértekezletén, hogy „a határozat tervszerű, ösz- szehangolt végrehajtásához elsősorban a feladat egységes értelmezése szükséges”. És később: „az apróbb-nagyobb hibákat, tévedéseket presztízsvédelem nélkül korrigáló munkastílusra van szükség”. Éppen ezért szükséges a tantestületekben a demokratikus légkör kialakítása (hogyan is tudna demokratizmusra nevelni az elnyomott pedagógus!): .,Nem véletlen, hogy éppen azokban az iskolákban hagy sok kívánnivalót maga mögött a tanár—diák viszony, ahol a pedagógusok és 'a tantesületek vezetői között sem mondható kedvezőnek a kapcsolat.” Azok az iskolavezetők, akik továbbra is a papírmunkák özönét szorgalmaznák, nem értik meg, hogy színvonalemelést csak olyan pedagógusoktól várhatunk akiknek jut idejük képzettségük, felkészültségük állandó fejlesztésére. A Központi Bizottság határozatának megvalósításához nélkülözhetetlen a pedagógusok tudatos tevékenysége. A köznevelés területén ebben az iskolaévben elindult a megvalósulás útján egy olyan határozat, amelyért tíz- és százezreknek kéll éveken át tartó, " tudatos, összehangolt munkát végezniük, s amely nemcsak a pedagógusok, hanem az egész társadalom aktív és felelős segítségére számít. A cél adott: „Felelősséggel élő, kötelességtudó, közössé*' embereket akarunk nevelni.” L. Gy. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTS AGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 224. SZÁM ARA: 80 FILLER 1972. SZEPTEMBER 22.. PÉNTEK ÍJB@st tartott Minisztertanács Mérséklődött a beruházások növekedése 6 - 6,5 százalékkal nőtt a termelés — Előtérben a biztonságos közlekedés — Rendelet a szakcsoportok működéséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese előterjesztése alapján a kormány egyetértőleg tudomásul vette a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XII. ülésének előkészítéséről szóló jelentést, és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően hagyja jóvá a magyar delegáció részletes tárgyalási irányelveit. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette Fehér Lajosnak, a Minisztertanács elnök- helyettesének jelentését a magyar—koreai gazdasági és tudományos-műszaki konzultatív kormányközi bizottság Budapesten, szeptember 12—15. között megtartott I. ülésszakáról. A tárgyalásokon megvizsgálták a két ország közötti szorosabb és hatékonyabb gazdasági együttműködési formák, elsősorban a termelési kooperációk kialakításának lehetőségeit. Az ülésszakkal egyidőben megalakult a tudományos-műszaki együttműködési albizottság. A Miniszter- tanács utasította a konzultatív kormányközi bizottságot. hogy részletesen foglalkozzék a tárgyalások során felmerült kérdések további vizsgálatával és megoldásával. A Minisztertanács megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének az 1972. évi gazdasági fejlődésről és az 1973. évi népgazdasági terv irányelveiről szóló előterjesztését. A kormány megállapította, hogy a gazdaság 1972- ben a népgazdasági tervben kitűzött irányban fejlődik, a terv fő célkitűzései teljesülnek, megfelelő ütemben növekedett a társadalmi össztermék és az ágazatok zömének termelése. A beruházások növekedése mérséklődött, az ipari eredetű készletek csökkentek, a fogyasztás pedig a tervezett mértékben emelkedett. Az export növekedése meggyorsult, míg az import az előző évi alatt maradt. 1972. első nyolc hónapjában az ipari termelés 6—6,5 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezt teljes egészében a termelékenység számítottnál gyorsabb növekedése biztosította. A munka- és üzemszervezésben azonban számos hiányosság tapasztalható. ami egyes területeken akadályozta a kapacitások jobb kihasználását. Hatékonyabb együttműködést a tanács és a népfront között Tanácskozott a Hazafias Népfront megyei elnöksége Ülést tartott tegnap a Hazafias Népfront megyei elnöksége. A napirendi pontok megtárgyalása előtt a legutóbbi elnökségi ülés óta eltelt időszakban végzett fő tevékenységről hangzott el tájékoztató. A népfrontbizottságok művelődéspolitikai tevékenységének értékeléséről és további feladatairól Marczinek István, a Hazafias Népfront megyei titkára tartott tájékoztatót. Az írásbeli előterjesztés megállapítja, hogy a népfront aktívan részt vállal a művelődéspolitikai célkitűzések megvalósításából., a tömeges önművelés elősegítését célzó akciókból. Ugyanakkor megjelöli a további legfontosabb feladatokat is. amelyek a szocialista közgondolkodás terjesztését, az általános és szakmai műveltség növelését, a közízlés alakítását foglalják magukba. Az előterjesztést az elnökségi tagok elfogadták, ugyanakkor több módosítást is javasoltak. Az anyagot a közeljövőben a megyebizottsági ülés is megtárgyalja. A második napirendi pont A népfrontbizottságok és a közös tanácsok kapcsolatainak tapasztalatai a pásztói járásban címmel sok hasznós útmutatást adott a közelgő választásokhoz, és felhívta a figyelmet a még meglevő hiányosságokra. Az írásbeli tájékoztató — amelyet Szalai Antal, a Hazafias' Népfront járási titkára terjesztett elő — megállapítja, hogy a népfrontbizottságok és a tanácsok kapcsolata az utóbbi években javult, a közös tanácsok és a tagközségek kapcsolata azonban több helyen még nem kielégítő. E kapcsolat vizsgálatánál problémát jelent, hogy a tanácsok és a népfrontbizottságok közötti együttműködési megállapodást a pásztói járás területén mindössze égy község, Palotás készítette el. A tanács és a népfrontszervek együttműködésénél a megfelelő munkamegosztás kialakítása alapvető fontosságú. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nem mindenütt tekintik a helyi népfrontbizottságokat megfelelő partnernek. A tájékoztató azt is megállapítja, hogy a lakosság részére végzendő állam- igazgatási szolgáltatások színvonala a tagközségekben nem éri el a korábbi szintet. A tagközségi népfrontvezetők sok helyen nem tartják arányosnak a tagközségek képviseletét a közös tanács végrehajtó bizottságában. Az is problémát jelent, hogy a tagközségi tanácstagók és a tanácsi vezetők találkozása esetleges, lényegében a tanácsülésekre korlátozódik. A jövőben ezért nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a tagközségek tanácstagjai a lakosság arányának megfelelően vegyenek részt a székhelyközség tanácsában. A közi\gyek intézése az adott községben történjék, a fogadónapok és fogadóórák betartásával. A községfejlesztési költségek felosztásánál ügyelni kell arra, hogy a legalapvetőbb problémák a tagközségekben is megoldást nyerjenek. Kívánatos, hogy a helyi tanácsok és a népfront között együttműködési megállapodás jöjjön létre, amely elősegíti mindkét fél további hatékony munkáját. A mezőgazdaság termelési eredményei a tervben számítottnál kedvezőbbnek mutatkoznak. Különösen a sertéstenyésztés és -értékesítés fejlődött gyors ütemben, ami biztosította a lakosság húsellátásának javítását és jelentős többletexportot tett lehetővé. A közlekedés áru- és személy- szállítási feladatát különösebb fennakadás nélkül ellátta. A városi közlekedésben azonban nem csökkent lényegesen a zsúfoltság. A lakosság pénzbevételei mintegy 9. százalékkal, ezen belül a bérek és bérjellegű bevételek 7 százalékkal, a mezőgazdaságból származó bevételek 8 százalékkal emelkedtek. Tehát az előző évekhez képest a két fő jövedelmi forrás növekedési üteme közeledett egymáshoz. A pénzbeli társadalmi juttatások összege — főleg a családi pótléknak 1971-ben történt emelése révén •— 15 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év hasonló időszakában. A felhalmozás mérséklésére tett intézkedések fokozatosan éreztették hatásukat. Az előző évekkel ellentétben .az idén az állami beruházások növekedése volt gyorsabb, míg a vállalati beruházásoké a tervezettnek megfelelően lassúbb. Bár enyhültek az e téren tapasztalható feszültségek, még mindig jelentős az erőforrásokkal összhangban nem levő és anyagilag-műszakilag nem megalapozott fejlesztésekre irányuló törekvés. A külkereskedelemben az év első hét hónapjában az export közel 25 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának színvonalát, ugyanakkor kevesebbet importáltunk, mint tavaly. Ennek következtében az áruforgalmi egyenleg rubel és dollár viszonylatban egyaránt jobb a tavalyinál és kedvezőbb a tervezettnél is. (Folytatás a 2. oldalon) JÉM A szécsényi SIKK Ksz-ben belföldi és exportmegrendeléseket elégítenek ki termékeikkel, a divatos rukákkal, kabátokkal Kulcsár felv. A tanácskozás „szünetében” Salgótarjánban a szocialista országok TIT-főtitkárai A szocialista országok TIT-főtitkárainak tanácskozását minden évben megrendezik. Az eddigi állomások, Bulgária, Szovjetunió és Csehszlovákia után az idén hazánkban, Budapesten került sor erre a tanácskozásra. A hazánkba látogató szovjet, NDK, lengyel, csehszlovák, bolgár, román, jugoszláv és mongol vendégek a szeptember 18- án kezdődött tíznapos program keretében nemcsak a fővárossal, annak nevezetességeivel ismerkednek meg, vidéki kőrútjuk során több megyébe is ellátogatnak, tanulmányozzák azok társadalmi, politikai és kulturális életét, az adott terület ismeretterjesztő tevékenységét. A nemzetközi küldöttség tegnap Salgótarjánba látogatott. A megyei pártbizottságon Jedlicska Gyula, a Központi Bizottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, valamint a megye állami, politikai és társadalmi testületéinek képviselői fogadták a vendégeket. Jedlicska elvtárs rövid tájékoztatót tartott a megye gazdasági, politikai és kulturális életéről. Beszélt Salgótarján fejlődéséről, a város rekonstrukciójáról és azokról a központi párt- és kormányszintű döntésekről, amelyek meghatározzák a megye fejlődését. Ezután válaszolt a vendégek kérdéseire. Ezt követően a küldöttség Vonsik Gyula, a TIT országos szervezetének főtitkára vezetésével a TIT Nógrád megyei székházát teltintette meg. Gálfi Árpád,, a szervezet megyei titkára vázolta a megyénkben folyó ismeretterjesztés jelenlegi helyzetét, főbb célkitűzéseit, beszélt a székház jelentőségéről, hasznosságáról. A vendégek nagy érdeklődéssel járták végig a laboratóriumokat, előadótermeket, majd a Megyei Művelődési Központban megnézték a Salgótarjánról szóló filmet. A délutáni órákban városnézésen vettek részt és megismerkedtek Salgótarján környékével, természeti szépségeivel. Tsz-szövetségi küldöttközgyűlés Kereskedelmi iroda kellene Tegnap tartotta küldött- közgyűlését a Cserhát—Ka- rancs Hegyvidék Területi Tsz Szövetsége Salgótarjánban. A gyűlés első napirendi pont jaként Cseh Adolf, a tsz-szövet- ség titkára tartott beszámolót az ide tartozó 45 termelőszövetkezet .működésének és belső életének főbb tapasztalatairól. A beszámoló részletesen taglalta a belső ellenőrzés — ennek keretében a vezetői ellenőrzés —, témakörét, a revizori iroda működését, a jogtanácsosok, és az , üzemi szakvezetők munkáját. Kiemelten foglalkozott a nemrég elkészült tsz-alapszabá- lyokkal és -ügyrendekkel, amelyeknek a gyakorlatban való érvényesülése határozza meg a közösségi élet további fejlődését. Felhívta a figyelmet a még meglevő hibákra, és azok kijavítására javaslatokat terjesztett a küldöttek elé. Többek között javasolta az alapszabályok sokszorosítását, a döntési és utasítási hatáskörök ésszerű megosztását, a számonkérés rendszeresítését, a íe- telősségrevonás következetességét, a jó munka elismeréseként a tagsági pótlék bevezetését. a szakmai és politikai képzés folyamatos szervezését. A beszámolót követően He- rencsényi József, a megyei tanács elnökhelyettese elmondotta, hogy a tsz-ek jelentős politikai és gazdasági fejlődése megcáfolta a korábbi pesszimista véleményeket. Szólt a gazdálkodási munkáról, amelyet összességében jónak értékelt ugyan, de — mint mondta — egyes helyeken máról holnapra élés tapasztalható. Vannak lsz-ek, amelyek ‘ évről évre veszteségesek. Oka ennek a sorozatos elemi csapás is, amelynek következtében a megye kalászosában- jelentős terméskiesésre lehet számítani. Beszélt az állattenyésztésben mutatkozó lemaradásról, amely a hízottmarha- és a kocaállomány területén a legnagyobb. Ugyancsak nagy a kiesés a kiegészítő tevékenységek bevételi tervében, amelynek egyik oka az építőanyagok nehéz beszerezhetősége. A beruházásnál pozitív tendencia a gépparkok bővítése. Figyelemre méltó volt a Pásztói járási Hivatal részéről Ispán Károly hozzászólása. Elmondotta, hogy a járás tsz-eiben fejlődőben van a testületi tevékenység, s ezzel együtt a szövetkezeti demokrácia. Javításra szorul az ellenőrző bizottság, a jogtanácsosok és a számviteli dolgozók munkája. Felvetette, hogy a tsz-ekben igen kevés a közgazdász, pedig ezek nélkül nem lehet hatékony elemző gazdálkodást folytatni. Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke a két szövetség együttműködésének fejlesztésére hívta fel a figyelmet. Nagy Géza, a Somoskőújfalui tsz elnöke az információs rendszer kiterjesztését, s ennek érdekében a tsz-szövetség mellett egy kereskedelmi iroda létesítését sürgette. Kasza András nagylóci küldött elismerését fejezte ki a revizori iroda segítőkészségéért; Du- dok János erdőkürti küldött pedig a tsz-szövetségtől kért több támogatást. A továbbiakban Virág Béla, a revizori iroda vezetője tette meg jelentését a tsz-ek belső ellenőrzésének fejlődéséről, majd dr. Fazekas Imre jogtanácsos terjesztette elő a tsz-szövetség módosított alao- szabályát, amelyet a küldött- gyűlés egyhangúlag elfogadott.
