Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-20 / 222. szám

A Mocsáron minden rendben Politikai vitakörök A TELEVÍZIÓ egy-egy Fórum-műsorára „ömlenek” a kérdések, lehet akár nemzetkö­zi, akár gazdaságpolitikai témájú a Fórum. A politika iránti érdeklődés a szocialista de­mokrácia fejlődésével megnőtt, az emberek érteni akarják, mi miért történt úgy, aho­gyan tapasztalják vagy hírt kapnak róla. Van véleményük, és kíváncsiak társaik véle­ményére is Különösen népszerűek az olyan politikai tájékoztatók, pártnapok, ahol az elő­adó nem súlyban mérhető papírhalmazzal je­lenik meg, hanem lehetővé teszi hallgatói számára, hogy kérdezzenek. Igénnyé vált a politikai eszmecsere — tíz, tizenöt ember be­szélgetése az általuk választott témákról, tájékozott, felkészült pártmunkás segítségé­vel. Ezt tapasztalva született a döntés, hogy fo­kozatosan létrehozzuk a politikai vitaköröket. A kis közösségben (csoportban), alapszerve­zetenként 10—15 ember körében folyó politi­kai eszmecsere fórumának létrehozásával fejeződne be az a több éves munka, amely a szóbeli agitáció rendszerének újjáalakítására irányul. A politikai vitakör felvilágosító, tájékoztató, értelmező, mozgósító funkciójával ugyanis a szóbeli agitáció feladatait látja el. A szóbeli agitációs rendszer részeként fejlesz­ti majd az alapszervezetekben a politizálást. A vitakörben résztvevő párttagok ugyanis felkészítik önmagukat a politika hatékonyabb közvetítésére, a napi részkérdésekre, de az összefüggésekre, a folyamatokra is utaló vá­laszok megadására. Ezzel „menet közben” ki­alakítják a rétegagitáció követelményének megfelelő helyi érvrendszert, segítve a párt napi politikájának szervezettebb és színvona­lasabb közvetítését. A politikai vitakörben a politikai eszme­csere lehetőségét teremtjük meg, és ezzel se­gítjük, hogy növekedjen a párttagok politi­záló készsége. A tapasztalatok ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy szaporítani kell azo­kat a formákat, amelyek minél több párttag számára teszik lehetővé a felkészülést az ér­velésre, a meggyőzésre, a politizálásra, a fel­világosításra, a mozgósításra. A vitakört ép­pen ilyen formának szánjuk: az itt folyó be­szélgetések során fejlődik a résztvevők po­litizáló készsége, gondolkodásmódjuk érvelőbb lesz, erősödik a „politikai izomzatúk”. Itt a politikában jártas, felkészült vitakörvezető segítségével a napi politika (bel-, gazdaság-, kultúr-, pártpolitika, nemzetközi politika) időszerű .kérdéseit értelmezhetik, elemző vá­laszt kaphatnak a politika részkérdéseiről és összefüggéseiről. Azokban a pártszervezetekben, ahol ez év őszétől működik majd a politikai vitakör, a körvezetők már megkapták a témajavaslato­kat, és közülük a leginkább érdeklődésre számot tartót tűzik majd napirendre. Tapasz­talataik, tanácsaik alapján haladunk hónap­ról hónapra, hogy 1973 őszére már általános­sá tudjuk tenni a politikai vitaköröket. Ad­digra módszertanilag is fel kell készíteni a vitakörvezetőket. A szemináriumvezetésben gyakorlott, gazdag tapasztalatokat szerzett pártmunkásoknak most új, a korábbitól alap­vetően különböző feladatot kell ellátniuk: az aktuális, a mai politika kérdéseiről^ kell vitát vezetniük. Ez pedig nem „visszakérdezést”, beszámoltatást, hanem politikai eszmecsere kialakítását feltételezi, nyílt, őszinte kérdés- feltevést, kendőzetlen válaszokat, érvelést követel. A pártoktatási igazgatóságok segítik a kör­vezetők módszertant orientálását, de akik ilyen pártmegbízatást kapnak, maguknak is fel kell készülniök erre az új feladatra. Akik már járattak be autót, azok tudják, hogy a legnagyobb gondosságra, körültekintésre, tü­relemre az első kilométereknél van szükség. Ez a mi esetünkben is hasz.nos tanács. A kö­rültekintő szervezőmunka, valamint a helyi igények figyelembe vétele a siker két alapve­tő feltétele. De mindkettőnél fontosabb a vitakörvezetők módszertani felkészítése. E MUNKA sokféle haszonnal jár majd. Tovább fog erősödni a helyi kiadói tevékeny­ség, az érvrendszer sokoldalúbb, hatásosabb lesz. De mindenekelőtt megerősödik a szóbeli agitáció évről évre fejlődő rendszere, a párt tapasztalt propagandistáival, társadalmi mun­kásaival gyarapodik az agitáció szervezett ereje, s így hatásosabban tudjuk majd köz­vetíteni a párt politikáját. Dr. Ritter Tibor az MSZMP KB alosztályvezetője Nem hinném, hogy a Mo­csáron termett volna már annyi burgonya, mint ameny- nyit az idén felszedtek a si- peki asszonyok. Egy gumó ak­kora, hogy két marokban nem tér el. Kelecsényi Istvánná, az egyik sipeki krumpliszedő bizalmasan megsúgta, hogy nagyon finom is ez a fajta. — Elhiheti, én már megkós­toltam. Munkatársa. Deák Jánosné bizonyítja, hogy pontosan úgy van, ahogyan Kelecsényiné mondta. A Mocsáron kitűnő termést takarítanak be. Nem mondom, jó a föld, az utazó emberek ismerhetik is. A szé- csény előtti állami gazdaság fekete földjét nevezik így. Kismocsámak az elejét, a lu- dényhalászl felé eső folytatást pedig Nagy mocsárnak. Amerre a szem lát, mindenütt krump­lival telt zsákok. A Szécsényi Állami Gazdaság határozott az idén úgy, hogy holland ere­detű burgonyát és különböző hagyományosat is termeszt itt. Kitűnő eredményt értek el, különösen a holland fajtából. — Holdanként 228 mázsát. Jóllehet a Mocsárról van szó. így beszélgettünk a dolgokról, Kelecsényinével, Deáknéval, miközben bekapcsolódik a gondolatcserébe Oláh Balázs- né. Oláh Vincéné. Közben nagy gyorsasággal. szedték a gumót. Ugyanis Öravecz Já­nos. a traktoros gépére sze­relt elmés szerkezettel forgat­ta a földből a krumplit meg­állás nélkül. Elhaladt mellet­tünk, Deákné utána kiáltott, mert nem tudta megmondani, hány holdas a Mocsár. — Nem látta Ágneskát. ő tudja amit itt kérdeztek. Oravecz a felszólításra meg­állt, A kölcsönös bemutatko­zás után, amelyből kiderült szándékunk is, de az is, hogy ő egy híján húsz esztendeje az állami gazdaságban dol­gozik. Az idén a szántástól egészen a szüretig ö dolgozott a burgonyatermesztéssel. Az- ’tán mint aki többet is mon­dott a kelleténél azzal fejezte be: — De majd Ágneska min­dent elmond... Bárkivel beszéltünk min­den Ágneskára hivatkozott. Mutatták, hogy Ágneska a halászi felé eső részen tartóz­kodik. Onnan, ahol mi áll­tunk, piciny embereknek lát­juk őket. A telt zsákokat leg­feljebb kuglibábunak, amik rikítottak a fekete földön. Oravecz szakavatott jelzéseket adott le gépének dudájával, aztán indított és forgatta a földből a jól fejlett krump­likat. Ágneska, aki teljes nevén Eoesárszky Ágnes, foglalkozá­sát tekintve agrármérnök, a Szécsényi Állami Gazdaság növénytermesztő szakembere. Szerelése gumicsizma, láb­szárhoz tapadó nadrág, nyers- gyapjúból kötött vastag puló­ver. aztán a jellegzetes sap­kája. Mindehhez párosul ki­mondhatatlan jókedve. friss humora. A sietségtől szapo- rázta lélegzetét. Fontosabb Bocsárszky Ágnes személyekért szoktak így siet­ni. Ennyit mondott: — Hála istennek látogatók­ból nincs hiányom ... Derültsége mindenkire át­ragadt. Ragyogott a napsugár, fürdött a fény a harmatban, távolabb jóízű palócsággal énekeltek a burgonyaszedők. Ebben az évben szerte az országban szibériai heteket rendeztek a párt-, azMSZBT-, a politikai és a társadalmi szervezetek. A barátsági ren­dezvénysorozattal tovább mé­lyítették Szibéria és hazánk dolgozóinak testvéri kapcsola­tait. Megyénkben ma kezdődik a kemerovói hetek rendezvény- sorozata, amely november 7- ig tart. Ebben az időszakban arra törekszünk, hogy to­vább mélyítsük testvérmegyénk, Kemerovó és a megyénk kö­zötti testvéri, baráti kapcso­latokat, bemutassuk Szibéria gazdag történelmi hagyomá­nyait, az ott élő emberek hő­sies helytállását a kommuniz­mus építésében. Szibériára emlékezve, a gondolatok első csoportját a szocialista forradalom, a szo­cializmus hősi története idézi fel. Az alkotó ember számára a történelem nem csupán ese­mény- és történéssorozat, nem a véletlenek területe. A tör­ténelem lapjainak visszafor­gatása mindig új erőt ad a ma küzdelmeihez. A győzelmes szocialista for­radalomnak, szibériai esemé­nyeinek felidézése a hősi kor­szakok újraélését jelenti. Aki a Szovjetunió területén utaz­va, ezzel az érzéssel telítve szemléli a mai építés folya­Azt mondta Ágneska, hogy szereti, ha jókedvűen dolgoz­nak az emberek. Okuk sem lehet a bánatra. Szép az idő, jó a termés, a fizetésükre sem panaszkodnak. Sok böl­csesség van ebben az agro- aómuslányban. Gazdája, a burgonyatermesztésnek az ál­lami gazdaságban. Csak ott. a Mocsáron 115 holdon termesz­tenek krumplit. Ezenkívül kiadós táblákon a Fehérhe­gyen. Tábon és azok is ter­mettek az idén. Azt mondja Ágneska. hogy erre a növény­re jó hatással volt az esős idő. Különösen a sok nedves­séghez szokott holland fajtá­ra. A szárazabb éghajlatú Nyírségben öntözték is. Korsze­rű az agronómuslány ter­mesztési eljárása. Jóllehet a gazdaság vezetőjének taná­csaival gazdagabb a siker, de végeredményben önállóan dol­gozik. Oravecz hívó jeleire is azért sietett olyan léleksza­kadva, mert német szakembe­reket várt, akiktől gépeket vá­sároltak a korszerűbb ter­mesztésre. Többek között bur- gonyakombájrit. Ezt is úgy mondta, mint aki tréfásan jobban megérteti magát, mintha a tudós ember ko­molyságával kellene érzékel­tetnie hozzáértését. — Ne mondják meg senki­nek, ennyj emberrel kellemes dolgozni, de nem korszerű. Ezért kell a gép. Énekelni ugyan nem tud olyan szépen mint a sipekiek, de annak is vannak erényei... Mindig a jót, mindig a kor­szerűt és mindig jókedvűen, optimistán. Ilyen «lány Ágnes­ka, az agronómus. ott kint a földeken, ahol megismertük. Bobál Gyula matát, emberi közelségben lát­ja a forradalmárok, a szocia­lista ember nagy alkotásait. Vonatkozik ez a Szovjetunió egészére, hatalmas területeire, de még meggyőzőbben tükrö­ződik Szibériában, ahol a szovjet hatalom teremtette meg — a társadalmi fejlődés nagy szakaszait átugorva — a megvalósult szocializmust. Szibéria a szocializmus jel­képévé vált. Bizonyíték arra, hogy a szocialista viszonyok között az ember győzedelmes­kedik a legzordabb természeti erők felett is. Megismerve an­nak törvényszerűségeit, te­vékenységével tudatosan moz­gásba hozza a termelőerőket. A gondolatok másik cso­portját a melegszívű szibériai emberek megismerése, új ba­rátok szerzése inspirálja. Az a benyomása támad az ember­nek, mintha nagyapáink, akik derekasan harcoltak, mint volt hadifoglyok az első világhábo­rú utáni proletár háború­ban a Vörös Hadseregben, a Vörös Gárdában, többet tudnának az akkori forradal­Szővetkezet A nézsai ÁFÉSZ igazgató­sága intézkedési tervet foga­dott el az ifjúságpolitikai ha­tározat végrehajtásáról. Mivel a szövetkezetnél a dolgozók körében ifjúsági szervezet lét­rehozása az alacsony létszám miatt nem lehetséges, ezért a szövetkezet ifjúsági munkát a körzetéhez tartozó községek KISZ-szervezeteiben és sport­köreiben fejt ki. Ez évben a nézsai KISZ-szervezet részére a pinceklub létesítéséhez 4000 forint támogatást nyújtott a fogyasztási szövetkezet, a nóg- rádsápi sportkör labdarúgó­szakosztályát pedig 3000 fo­rinttal segítette. A szövetkezet választott tes­tületéibe több fiatalt válasz­tottak. Fiatalok ösztöndíjjal történő továbbtanulását is biztosítja a szövetkezet, rész­ben a közgazdasági techni­kumban, részben — a tagság gyermekei közül — kereske­mi Szibériáról és viszonyairól mint mi. Sokat olvastunk ugyan Szibéria fejlődéséről, de számunkra annyira távoli­nak tűnik az Ural, a kuz- nyecki föld története, hogy igen kevés halmozódott fel emlékeinkben, tudatunkban. A fiatalabb generáció pedig még eddig sem jutott el. Pedig a Szibériában élők igen sokat tudnak Európáról, rólunk, magyarokról, Nóg- rád megyeiekről is. Nemcsak úgy, hogy kegyelettel őrzik nagyapáink forradalmi emlé­két, akik közül jó néhányan ott telepedtek le és igazi szi- birjákokká váltak, hanem úgy is, hogy ami Közép-Európá- ban, Nyugat-Európában törté­nik ma, arról részleteiben is igen tájékozottak. Sokakat a háború emlékei fűznek össze Magyarországgal, szűkebb ha­zánkkal, Nógrád megyével is. A barátságot nem a távol­ság, a világrészek földrajzi helyzete és fekvése határozza meg. A barátság akkor teljes, ha osztozunk jóban, gondok­ban egyaránt. Mi, nógrádiak, a fiatalokért delmj tanulóként. Nagy jelen­tőségű a fiatalság részére az ÁFÉSZ kebelében működő kó­rus anyagi támogatása. Ezzel elősegítették, hogy az embe­rek a megyei és az országos versenyen olyan jó eredmé­nyeket érjenek el, hogy ez év augusztusában a televízió „Rö­pülj páva” műsorában is fel­léphettek. További feladat még az if­júsági határozattal kapcsola­tos intézkedési terv megvaló­sításában a nézsai körzeti is­kolánál egy kereskedelmi szakkör beindítása. Nem ala­kult ki még megfelelő kap­csolat a körzet valamennyi KISZ-alapszervezetével. A kö­zeljövőben arra törekszenek, 'hogy a fiatalok megismerjék a szövetkezésben rejlő előnyö­ket és tagjai legyenek az ÁFÉSZ-nek, s így részt vegye­nek annak széles körű tevé­kenységében. úgy érezzük, igaz barátokra találtunk, akikről eddig ugyan keveset tudtunk, mégis közös a cél, az eszme, amely — mint régi ismerősöket — eltéphe- tetlen szálakkal kapcsolt ösz- sze. S e barátságban, testvéri együvétartozásban, mint a szocializmus, a kommunizmus építésének társadalmi kohójá­ban formálódik és tökéletese­dik az emberiség igazi jövő­je — a kommunizmus. A kemerovói hetek Nógrád megyei rendezvénysorozatai ts ezt a célt szolgálják. Ezek­ben a napokban személyesen Is találkozunk a távoli Szi­béria, testvérmegyénk küldöt­teivel, akik elhozzák a hoz­zánk oly közelálló kuznyecki bányászok és kohászok, a kol­hoz- és szovhozparasztok, az értelmiségi dolgozók üdvözle­tét. Mi képekben számolunk be Szibéria gazdasági, társa­dalmi és kulturális fejlődésé­ről. Filmekben ismerhetjük meg a szibériai embereket, előadásokat hallhatunk Szi­béria természeti-gazdasági, társadalmi-politikai viszo­nyairól. A kemerovói hetek rendez­vénysorozata a barátság, a testvériség magasztos eszmé­jét szolgálja. Megváltozik a gyártmány­szerkezet Már a jövőre készülnek * Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere azt köve­teli a vállalattól, hogy újabb belföldi piacok felkutatásával, s a külföldi vevők körének szélesítésével tartson lépést az élet diktálta követelmények­kel. Nos, ennek megfelelően, jövőre jelentős változás kö­vetkezik be a gyárrészlegek gyártmányszerkezetében, a termékek választékában. Míg a hideghengerműben inkább a közepes és a magas széntar­talmú szalagféleségeket állít­ják elő, s nagyobb lehetősé­gek nyílnak nemesített szalag­acélok előállítására is, a hu­zalműi termékek összetételé­ben lényeges változtatásra nem számítanak. Az idei évhez viszonyítva, változás várható még a DE- NION-Salgó termékek értéke­lésében, mivel tervezik e keresett termékeknek szovjet és lengyel piacokon történő értékesítését. Tárgyalások foly­nak nagyobb mennyiségű szeg lengyel exportjáról, valamim felkészül a vállalat a külön­böző rúdacélok exportjára is. Javítják a szolgáltatást A háztartási gépek javítá­sára rendezkedett be a litkei ÁFÉSZ. A már működő autó­szervizben állították fel ezt a 'avítórészleget. A megyei ta­nács 150 ezer forinttal segí­tette az ÁFÉSZ-t a javítórész­leg létrehozásában. Ugyanis a tanács a szövetkezettel szo­cialista szerződést kötött a szolgáltatás javítására. A litkei ÁFÉSZ többek kö­zött szerződést köt az olaj- kályha-tulajdonosokkal és vál- alja. hogy a kályhák zavar­talanul üzemelnek. Szerző­désbe foglalják, hogy a szö­vetkezet szerelője havonta el­lenőrzi a kályhákat, az eset­leges hibát kijavítja. Ameny- oyiben a javítás hosszabb időt vesz igénybe, cserekályhát biztosítanak. A litkei ÁFÉSZ 'rezdeményezését a lakosság örömmel fogadta. NÓGRÁD—1972. szeptember 20., szerda 3 Telt zsákok Mocsáron. A traktoros Oravecz János A barátság9 a testvériség jegyében

Next

/
Thumbnails
Contents