Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)
1972-09-17 / 220. szám
Alumínium szalag — olcsóbban Az alumínium szalagnak öntecsből (alumínium tömbből) „klasszikus” módon való ki- hengerlése munka- és energiaigényes feladat. Tetemes hőmennyiség szükséges az öntecsek felmelegítéséhez és sok elektromos energia a több fokozatban végzett hengerlési munkához. Szovjet szakemberek kidolgozták az alumínium új. öntecs nélküli hengerlés! technológiáját, ami sokkal gazdaságosabbá teszi a szalag- és lemezelőállítást. A felolvasztott (vagy a kohóból még olvadtan kikerülő) fémet egy különleges tárolóedénybe. az ún, mixerbe engedik. ahol a hőmérsékletét adott határok között tartják. Innen az alumínium a csapo- l ónyíláson keresztül egy lefolyócsatamába jut, majd onnan egy elosztódobozba. Ez utóbbi szorosan illeszkedik az áramló vízzel intenzíven hűtött kristályosító hengerekhez. A hengerek közül 0,6—1 méteres percenkénti sebességgel távozó, egy méter széles és tíz milliméter vastag alumínium szalagot tekercselő berendezés csavarja kb. hat tonna súlyú kötegekbé. Az így készült alumínium szalag kristályszerkezetét, szilárdságát és felületi minőségét tekintve semmivel sem rosszabb, mint az öntecsből készített társa. Gyógyítás nagy nyomáson Ha az emberi szervezetet körülvevő légtérben az oxigén nyomása a szokványosnak kétszeresére vagy háromszorosára növekszik, akkor a vérben is'kétszeres vagy háromszoros mennyiség nyelődik el belőle fizikai oldódással. Az a megfigyelés, hogy három atmoszféra nyomáson már any- nyi oxigén oldódik a vérben, hogy vele az ember élete az oxigényhiány jelei nélkül egy ideig fenntartható, s a vérkeringés egy ideig akár szüneteltethető is, adta az ötletet Boérema holland profesz- szomak, hogy a túlnyomásos oxigén belélegeztetését a sebészetben — kiváltképp szívműtétek esetén — felhasználja. E gondolat jegyében építették meg 1959-ben egy amszterdami kórházban az ellő túlnyomásos (hiperbarikus) műtőt, amelynek egy mai korszerűbb szovjet gyártmányú változata látható a képen (átmérője 2,2 hossza 5,6 méter). A túlnyomásos műtő tulajdonképpen egy nagy. acélfalú, henger alakú kamra, melynek egyik végén légmentesen zárható acélajtó található. A műtőeszközök, a gyógyszerek vagy egyéb tárgyak be- és kijuttatására kis zsilip szolgál, hogy a műtét -alatt a belső légnyomás ne változzék. A műtőasztalt megvilágító lámpákat a kamra fölött, kívül helyezik el. hogy ne melegítsék a belső légteret. A műtőorvos állandó kétoldalú hangösszekötetésben van a külső műszerasztalnál szolgálatot teljesítő személlyel, aki a műtéti alany áílapotpara- métereit méri. Az operációs kamrába csupán a beteg kap egy maszkon keresztül nagy nyomású, tiszta oxigént, az orvosok és segítőik csak túlnyomásos levegőt lélegeznek be. A kamrában a túlnyomásra azért van szükség, hogy a beteg szervezetében jelentkező belső oxigénnyomást ellensúlyozza. Háromkerekű kisautó Ilyen egyszerű az alváza és futóműve annak a villamos hajtású, elektronikus vezérlésű kisautónak, amely francia mérnökök leleményességét dicséri. A képről csupán a „karosszéria” — poliészterből formázott kétüléses, tető nélküli felépítmény — hiányzik, amit néhány mozdulattal fel lehet illeszteni az alvázra, és a 2 db 24 voltos ólomcellás akkumulátor sem látható a képen, amelyek az ülések alatt kapnak helyet. A kisautó óránkénti 60 kilométeres sebességgel képes haladni, akkumulátorait 50 kilométerenként kell feltölteni. Súlya menetkész állapotban mindössze 180 kg, terhelése ugyancsak 180 kg lehet, tehát két felnőtt 6zémély szállítására alkalmas. Az elektromos kisautó két, összesen 17 kg súlyú motorját a hátsó kerekekbe építették be. Az első kerék szabadon mozog, helyzetét az egymástól függetlenül működő két motor által hajtott hátsó kerekek mozgása határozza meg. Mindenféle irányítás a képen is látható kis botkormány segítségével történik, amely a kocsi elektronikus vezérléséhez adja az utasításokat: az irányváltoztatáshoz, a fékezéshez, a sebesség fokozásához vagy csökkentéséhez. A kocsi rendkívül mozgékony, egyik kereke befékezé- sével önmaga körül is képes megfordulni, hossza csupán 170 cm. Nem kifejezetten a nagyvárosi közlekedésre szánták a tervezői, egyelőre üdülőhelyeken, kisvárosokban, repülőtereken, vagy nagy területen fekvő üzemekben stb. várják az elterjedését. TODÖMAMYTECHMKA Tudományos együttműködés Harc a rákbetegség ellen Az onkológia területén az erőfeszítéseket mindenekelőtt a rákos átalakulás és a vírusok viszonyának tisztázására koncentrálják a Szovjetunióban és az USA-ban is. A vírusokat már régóta rákkeltő hatásúnak tartják. Laboratóriumokban fertőzött állatokból már több tucat vírust vontak ki, tanulmányozták tulajdonságaikat. Az ember rákos sejtjeiben is találtak vírusokat, de elsődleges rákkeltő hatásukat még nem sikerült bebizonyítaná. Mindkét ország tudósai számos ötletes módszert dolgoztak ki és különféle vírusfajtákat észleltek. E víruskultúrákkal és a kísérletek lefolytatásával kapcsolatos tapasztalat- csere kétségtelenül közelebb hozza a napot, amikor a rosszindulatú daganatok kifejlődésének okait és mechanizmusát kiderítik. A kutatások más fontos irányai — a genetika- a daganatimmunológia és a rákos betegségek gyógyszeres kezelésének megvalósítása. A Szovjetunió és az Egyesült Államok tudósai az egyes rákfajták gyógyításánál hatékonynak bizonyult többféle rákellenes preparátumot dolgoztak ki. E készítmények közül nem mindegyik vált á világ gyógyászatának közkincsévé. Azt reméljük, hogy ésszerű információcsere segítségével, ez a hiányosság kiküszöbölhető. A modern orvostudomány oly gyorsan fejlődik, hogy az egymás után születő felfedezések mind újabb és újabb problémákat vetnek fel. Természetes tehát- hogy még a legtöbb lehetőséggel rendelAz erőfeszítések koordinálását az a körülmény is diktálja, hogy bizonyos kérdéseket egy-egy állam egyszerűen nem képes megoldani. Ilyent probléma a környezet- védelem. Akármennyit költ például a Szovjetunió a levegő, valamint a folyók és a tengerek vizének megtisztítására szolgáló berendezések létrehozására, teljes sikert nem érhet el. Hiszen sem a légáramok, sem pedig a víz nem zárható országhatárok közé. Idézhetjük például a nukleáris robbantások kérdését. Az egyik ország területén felrobbantott hidrogénbomba több ezer kilométer kező államok sem képesek egyszerre minden tudományos irányzatot megfelelő szinten fejleszteni. Napjainkban minden eddiginél nagyobb szükség van a különböző országok erőfeszítéseinek koordinálására, hogy az emberi tevékenység e fontos területén korszerű és sikeres fejlődést biztosíthassunk. távolságban levő államok területére zúdított radioaktív csapadékot. A szovjet—amerikai együttműködési egyezmény célul tűzte ki a 20. században különösen fontos probléma, a környezet emberre gyakorolt hatásának a vizsgálatát. Rengeteg környezetünkben található anyagnak az emberre gyakorolt hatását kell megvizsgálnunk. Az érintett területen dolgozó szovjet tudósok már tekintélyes előrehaladást értek el: 150, a levegőben és 300, az ivóvízben előforduló anyagra már maximálisan megengedhet" koncentrációnormákat határoztak meg. Meteorológiai központ Leningrád lakosai ezentúl könnyen megtudhatják, hogy milyen az időjárás a Szovjetunió bármely más • városában és a külföldi országok fővárosaiban, és hogy milyen időjárás várható a következő hétre: csupán fel keli hívniuk telefonon az új városi meteorológiai tájékoztató központot. A korszerű műszaki berendezések lehetővé teszik, hogy a meteorológusok néhány pere alatt vegyék és feldolgozzák a Föld legkülönbözőbb részein uralkodó időjárási viszonyokról . szóló információkat. Különös gonddal figyelik Leningrád és a város környéke hőmérsékletét, páratartalmát és széljárását. A meteorológiai központ nagy teljesítményű lokátorai 300 kilométeres körzetben kísérik figyelemmel a légköri jelenségeket. Műanyagból A tengerek és a folyók víz alatti áramlatai iszappal szennyezik be a kikötők medrét, alámossák a gátakat, töltéseket. zsilipeket, s gyakran használhatatlanná teszik őket. A mederfenéken lefektetett technológiai csővezetékek szintén üzemképtelenné válnak. ha lemosódik róluk a védő homokréteg. Ez áramlatok elleni harcra Hollandiában tervet dolgoztak ki: eszerint a vízi építmények mellett mesterséges polipropilén hínárt ültetnek. A mesterséges hínár vékony műanyagcsík, amelyet különleges horgony- szerkezettel, függőlegesen a fenékhez erősítenek. Az ilyen vízi növényekből létesített védőgát erős akadály a víz alatti áramlatok útjában. A környezet védelme és kutatása Röviden Halpikkely — mint biológiai naptár Már régóta ismert, hogy a halak növekedési ciklusai a fatörzseken található évgyűrűkhöz hasonló apró gyűrűket hoznak létre a pikkelyeken. A FAO európai belhalászaiti bizottsága most egységes állandókat dolgoz ki, amelyek segítségével számítógépes módszerrel meg lehet határozni a halrajok növekedését és életkorát. Az első Iskola Mozambikben A mozambiki gyerekek csak 1970 óta járhatnak iskolába és tanulhatnak. A portugál gyarmatokon harcoló felszabadítási hadsereg szervezte meg az iskolát — a harcok hetedik évében — a felszabadított területen. Az iskola Bagamoyo kikötővároskában van, egy tanítóképzővel ‘együtt. Fő tantárgyak: fizika, matematika, kémia, biológia, földrajz, történelem, de természetesen a politechnikai képzés és testnevelés is folyik. Az oktatás nyelve angol és portugál. A tanulók a felszabadított terület minden részéből jöttek össze, s az a terv, hogy 1973-ban már ezeket is felhasználják az analfabétizmus elleni munkában. Mozambikban ugyanis a gyarmati uralom örökségeként 98 százalékos az analfabétizmus. A tanítóképzőben jelenleg még csak 16 tanuló van, az iskolások száma 52- — nem sok ez együtt sem, de mégis magja már a fel- szabadulás utáni oktatási hálózatnak. > Féktávolságjelzö Angol találmány a biztonságos gépkocsivezetéshez. A gépkocsi pillanatnyi sebességének megfelelően mindig azt a követési távolságot mutatja, amely még elegendő a biztonságos fékezéshez. A gépkocsivezető előtti ablakra szerelve optikai figyelmeztetésre is alkalmas: ha a vezető a műszer kinyúló karja fölött látja az előtte halad'' gépkocsit, biztos, hogy még , féktávolságban van. Leleplező „hanglenyomat" Az emberi fül eléggé tökéletlen szerv ahhoz, hogy csalhatatlan biztonsággal különbséget tudjon tenni a beszédhangok finom, egyéni árnyalatai között. Az erre a cé^ra kifejlesztett műszert, a hangspektrográfot viszont nem lehet „becsapni” sem suttogással. sem mesterkélt selypítéssel, de még az orrhangon való beszéddel sem. A legújabb és egyben legmegbízhatóbb hangfelismerő készülék elkészítője egy amerikai mérnök azt mondja, hogy egy-egy beszéd- vagy éno,'i' "ignak éppúgy megvannak az egyéni sajátosságai, mint az ujjlenyomatoknak, s elektronikus műszerével ezt ki is tudja mutatni. A „hanglenyomat” analízise a rezgésszám, a hangmagasság és — -mélység, valamint a hangintenzitás vizsgálatára terjed ki. A vizsgálandó, összehasonlítandó beszédet először hangszalagra veszik fel. ahonnan a spektrográfba, bármikor „belátszható”. Az ábra jól szemlélteti. hogy milyen durva eltérések mutatkoznak az egymástól nagyban különböző hanghatásoknál: 1. emberi beszéd; 2. Iskolázott szoprán hang; 3. madárcsicsergés; 4. emberi nevetés; 5.. sertés rö- fögése. A „hanglenyomatot” a bíróságok ma még csak kevés országban ismerik el hiteles bizonyítékként (pl. zsarolás esetén), de valószínűsítő funkciót máris betölt. Várható, hogy az analízis módszereinek tökéletesedésével rövidesen éppoly létjogosultságot nyer egy-egy bűnügyi bizonyítás, azonosítás során, mint az ujjNÓGRÁD- 1972. szeptember 17., vasárnap ti
