Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-16 / 219. szám

Tornaórán Kulcsár József felvétele Kitől, mit kérdezne? TESSÉK, ITT A VÁLASZ A pásztói ÁFÉSZ főköny­velője kérdezi: — Sok vidéki városban probléma, hogy nincs meg­felelő épület színház céljára, holott társulat lenne. Salgó­dor Gimnázium tarjánban pont fordítva van. helyettese, Pintér Lajos kér- Müvelödési háza van, látó- dezi: nek akadályát részben a mi december 31-ig befejezi es színházi mechanizmusunk az épületet múzeumi célokra adja- rendelkezésünkre bocsátja. + A felújítási munkákat azon­ban akadályozza, hogy az A szécsényi, Nógrádi Sán- épületben egy kéttagú csa­igazgató- iád — öt teremben — még bent lakik. Tekintettel arra, hogy a központi fűtés ge­rincvezetékének kiépítését, a vízvezetékek kiépítését, to­vábbá az életveszélyes fö­démek cseréjét a TÖVÁLL csak a lakás kiürítése után szüksége tudja folytatni, ezért szük­. Lenne séges az öt termet a kivite­- Ez történe m, eg szel- “ tel8ező részére szabaddá ten­íemi örökség. Jelenleg négy A Nógrád megyei Múze- ni. A Szécsényi nagyköz­színház berletes programot umok Igazgatóságától ségi Tanács - ismerve ezen ad, es emellett meg 2—3 Kmetty Lajos gazdasági problémát —, vállalta, hogy a rendelkezésre álló szabad lakásokból a bentlakók ré­nöuekszik Nőtincsen törpe vízmű, Horpácson, Nagyorosziban víztársulást szerveznek Aki Vác felől érkezik Hát­ságra, új ipari üzemeket lát. megtarthatta azt, akire nagy szüksége van. Jó lenne, ha a A balassagyarmati odalon új vállalatok 1973 74-re Is benzinkút és lakásépítkezés megállapodnának az OTP-vel, Mi tagadás. Hátságon és S környéken Is egyik legna­gyobb gond az ivóvíz. Nőtin- dolgozójukkaí csen befejezéshez közeledik a mellett halad az út. Szem- hogy melyik közt családi házak sorakoz­nak, néhol még a kerítést esi- _ Hálják, vagy az udvart szépí- szerződő feleknek és elősegí- szerveznek. A járási a völgyben szeré- tené az építkezéseket, kötnek építési hitelszerződést, törpe vízmű Horpácson. és Ez biztonságot jelentene a Nagyorosziban víztársulást székhe­lyen és közelében ismerik a Igénybe vették a pedagógus r°h!Íye!iet tAz .elöze* „•L: vxwx-t tes számítások es tervek sze­rint Rétság lakossága öt év ötszázzal növekszik. sáson sondolnak a lövőre is- F?jlődnek a faluközpontok is, 8 8 ,Linón 194 Például Romhány. Nagyoroszi, tik. Lent. nyen húzódik meg a Járási székhely. Lakóinak száma 1800. Rétság fekvése jó. fő közlekedési út halad a me­gyeszékhelyre, a csehszlovák határra. Vác közel van, de isénveknek meefelelően 124 l'“uau mehető NemÖvéStlenmehoÍ' telek «"dezési tervét készítik NéZSa’ Vél!Ee"-, h°u8y 24-et már parcelláztak, ta­epítési kölcsönt, norvég min­tájú és más típusú egyéni és társasházak épülnek. De Rét­Dresina István, a járási hi­vatal elnöke Rétság és kör­nyékének fejlődéséről beszél. A járási székhelyen kétszer Nőtincs, de a járási székhely ipari üzemei kultu- vasszal értékesítik a telkeket, ^ális központja vonzza az em- ,-Hahh lakúit éní.he.n^k bereket- A vízellátás vegleges megoldása minden bizonnyal a közműve- az lesz, hogy Romhány, Bánk újabb lakásokat építhetnek. Gondoskodnak 24 lakás épül. Ebből az első sítésről. Villany és víz már és Rétság vízrendszerét össze- tizenkettőt 1973. június 30-ig van. a családi házaknál egye- kapcsolják. Eddig 24 OTP-la- lőre még fúrt kutakból kapják avizet.de a November 7. lakó­átadják, kásba költöztek be a lakók. Rétságon. a November 7. lakótelep víz-, villanyhálóza­A környék lakosai közül sokan telepen mór áll a hidrogló- ^ak bővüésére 15 millió rí n 1 cfs\"R ó+có rr/-»-r-i TTI^rr -P-j _ l'»ncr7 TTrl.rlí o' m nmnnlrűnf 3fl 1I6SGI G 1, till 11.10 dolgoznak Rétságon. Elég fá­rasztó és nem is olcsó a na­busz. Eddig naponként 30 köbméter ivóvíz volt, új kutat ponkénti közlekedés. Hogyan is ástak, a hidroforba nyom­gyorsítani lehetne ösztönözni a letelepedést? A Glóbusz Nyomda, Ipolymenti Víztársulás, Finomkerámiai a DCM vállalati iák a vizet. Több kisebb kút- rendszert összekapcsolnak, az mégis kevés a víz. különösen, a ha az építkezésekhez is sokat Iparművek, használnak. Ebből már eddig kölcsönnel is bonyoldalom és kellemet­gatják is a vendégtársula­tok. De miért nincs saját társulata a városnak? A megyei tanács művelő­désügyi osztályáról Erdős István válaszol: — Mikorra várható a Forgách-kastély átadása? Iskolájukban egy termet múzeumi anyag foglal el, s erre a teremre a gimnázi­umnak is nagy lenne. szére cserelakást biztosít. Amennyiben a lakáscsere a közeljövőben megvalósul, budapesti színház is belép igazgató válaszol: az évad programjába. Ér­telmetlen lenne most már — A Nógrád megyei Mú- saját színházi szervezetet zeumok Igazgatósága 1970­kialakítani, ezt nem igény- augusztus 11-én megbízta a L* “XX läESLÄSEIS • «*«* w. gách-k.stély ‘ ^ házak közül Szolnok, mint teljes lebonyolításával és a “^e. 1972. december 31-re prózai színház, legkiválóbb felújítási tervek elkészítésé- oeiejezi. műveit adja elő, ugyanak- ve£- A kivitelezésre 1972. ^z ^pület használatba vé­kor a miskolci, a debreceni tele után- 1973- március 31­és a Déryné Színházak mű- . 8 ig a gimnáziumban levő is­soraínak „java” szerepel a szerződést. A későbbi szer- «' “r kiánítást £ nálunk. A Művelődésügyi zöd^módositások értelmében .pületbgn helyezzük eL Minisztérium szerint is ez a a TOVáLL vállalta, hogy a a fő­fejlődés útja. Dr. Gönczi Mária, a Pásztói Járásbíróság bírónő­je kérdezi: — Az ötvenes években elég gyakran vendégszere­peitek megyénkben pesti színházak. i Miért szűnt meg ez a gya­korlat? A választ erre a kérdésre is Erdős Istvántól kaptuk: — A Huszonötödik Szín­háznak rendszeresen van bemutatója, kamaraszínházi szinten. Ez a színház az idén is szerepel a salgótar­jáni József Attila Művelő­dési Központban. Rajta kí­vül az Egyetemi Színpad, és olyan színházak, amelyek­kel mozogni lehet. Egy, „Az ember tragédiája” pro­dukciót bemutató Nemzeti Színház például nem is vál­lalkozna vidéki szereplésre, hisz’ a mi színpadtechnikánk ehhez nem ér fel. Bár most folytatunk tárgyalásokat a Thália Színházzal, de rend­szeres, sorozatos bemutatóra nincs mód. A budapesti színházak vendégszereplésé­felújítási munkálatokat 1972.- tj ­segítette dolgozóit. így épít- lenség származott. De mi lesz, kezhettek, a vállalat pedig ha a 200 család folyamatosan szakemberhez jutott, vagy beköltözik? forintos bankhitel áll a ta­nács rendelkezésére. Ezt az összeget december 31-ig fel kell használni. A villamos légvezeték cseréjét, egy kút, “s a transzformátor költsé­geit fedezik a bankhitelből, de egymás után épülnek a laká­sok és a házak. s több lakás­hoz több víz kell. F. U Nők - a nőkért EGY KÉSZÜLŐ jelentést kérdésben aktívvá forgatok a Hazafias Népfront tenni. Országos Tanácsának, székhá- Az egyik lehetőségből mo6t zában; aki készíti, Tóth Sán- már gyakorlati, „működő” va- dorné, a népfront országos lósággá lett kezdeményezés: a kívánják nőbizottságok vezetői, mit terveznek a falusi, vidéki asz- szonyok munkájának könnyí­tésére. Ezt a tanácskozást több megyében ankétok követték, nőbizottságának titkára. Ki- hosszú tél kisvárosi, falusi est- s°t gépbemutatókat is tartót, csit száraz a jelentés címe: jeln kimozdítani az asszonyo- tak asszonyoknak: hogyan le- „A Népfront-mozgalom nőpo- kát a tűzhely mellől, valami het gazdaságosan használni a litikai munkásságának tapasz- többletet, mozgalmasságot vin- szintetikus mosószert, miként kímélhetők a. gépek — az az aszonyi energia is, természete­sen. Baranyában a nőbizöttságok szokatlan és izgalmas tanul­ságokat hozó vizsgálatot kez­deményeztek: bekopogtattak azokhoz az asszonyokhoz, nők­höz, akik egyedülállóak. Mi- , ,, háztáji gazdálkodás — hogy lyen gondjaik vannak, mint-"w kerUln,eILif^bb csak néhányat felsoroljunk. szeretnének javítani,_ változ­Az asszonyok egy része, ta­talatai és a feladatok”, — de ni az életükbe. Téli tanfolya- nem kevesebbet tartalmaz, mok: több száz működik no- mint felmérését annak: mit vembertől márciusig, s jó ér­tettek két év alatt a helyi, zékkel olyan tematikát válasz­városi és falusi nőbizottságok tottak, amely valóban soka- az asszonyokért, elsősorban a kát érdekel. Életszínvonal vi- Ealusi nőkért; mit lehetne — déken, családi nevelés; fo­kellene munkálkodni még ez- gyásztól érdekvédelem; az után. anyai hivatás; nővédelem; kapcsolatba a közélettel, a gyakorlati politikával azok a nők, asszonyok, akik kis tele­püléseken élnek, gyárba, tsz­tatni az életükön? Jellemző az 3S,3£“? ■SUSE ÄÄSS r— ...... — ipiip2n pl őadH sokra Más na- hetett a beszélgetésekből, sok­b e jarva, de igen sokszor az Jellegű előadásokra. Meg na sol- országos érvényű tanul­otthoni elfoglaltságot vállal- 8yobb tetszést arattak a ... — .. ... Mint egy nagy család va? Két év mérlege igazolja, kezdeti idegenkedés után — hogy pezsgés, erjedés indult a. megszervezett szakko- meg, nem kilátástalan és nem rok- A nobizottsagok elő- is eredménytelen azoknak a ßzör js számba vették: egy- népfront keretében dolgozó egy községben, kisebb telepü- nőbizottságoknak a munkája, lésen mi érdekelne elsősorban akik az aszonyokat érdeklő- az asszonyokat? Ahol szép dőbbé, tájékozottabbá, sok-sok népművészeti hagyományok­kal büszkélkedik a tájék — megszervezték a díszítő-mű­vészeti köröket; másutt a szabás-varrást, ismét másutt sütő-, főző-, vagy barkács- köröket indítottak. És nem­csak öltögetnek, „trécselnek” itt a nők, hanem tanácsokat kapnak. Például arra, milyen Brigád az OTP-nél Huszonötén dolgoznak az Egy éve egy kislányt is pat- sen keresték fel az üzemek, OTP megyei igazgatósagának rónál a brigád. Marika most vállalatok ifjú dolgozóit, ít- betéti osztályán. Mindnyájan ötödikes. Árva. Rokkant és idős mertették velük a betétek fel­tagjai a takarékos ifjúsági bri- nagyszülei nevelik. A brigád tételeit és felhívták figyeiniü- gádnak. A nagy szám talán megpróbálja pótolni a kis- két az előnyeire. Ennek er'.d- szokatlan, de a több mint tíz lánynak azt a gyengéd szeie- ményeképpen egy hét diait éve alakult brigád már any- tetet, amit szüleitől nfem kap- 150 ifjúsági betéti szerződést nyira összeszokott, összeková- hatott meg. Üttörőavaiáoia kötöttek. Az évi vállalásuk csolódott, hogy nem is tud- ajándékul karórát vettek, hogy 100 volt, összesen 240-et hó­nának más formát elképzelni, ugyanazt kapja, amit ilyenkor töttek csak szeptemberig. . . . , , ,. , , a többiek. A nyárra beutalót A takarékos ifjúsági brigád A brigádvezetovel, Zambo szereztek a gyedeknek. így vezetőjét kérdeztem mi az, Is£Yar*n®va _e? az . °®ztaly ve életében először üdülhetett, amire a brigád életében a Icg- zetojevel Bacska! Karoly ne- Meglátta a Balatont. Az ősz- büszkébb: val beszélgetek. Elmondja«, ^1y dolgozói, a brigádtagoi; — Több mint tíz éve va- hogy a brigádnak lassan ha' segftik; tanulmányainak vég- gyünk együtt és még seniU gyomany^u vannak, egyaka* lsében és figyelemmel sza- sem akart elmenni tőlünk. Jól f?tu közösség az °vek. Meg- retngk kísérni mindaddig, érezzük magunkat egymással, történt, hogy a vallalat váz.’- arnlg küép az életbe. szívesen dolgozunk együtt. A takarékos ifjúsági brigád Olyanok vagyunk, mint ggy vállalásai között azonban család. Szívesen segí­olyan pontok is szerepelne«., ,mindenkinek, ha kell amelyek növelik az OTP gáz- „kölcsön adjuk munkatársa- dasági eredményeit. A belit- mkat más osztályra is. Ha tisztították "azW!ablakotV A V- fejlesztési tervben 1 millió 300 helyettesíteni kell, azt mindig atalabb, a pályát most kezdő ezer £or‘"tot vállaltak az U72. m®ga°’^juk brigádnap.0. brigádtagokat az idősebbek evre. Ezt mar szeptemocrre a^PStándornl ve^t a segítik, irányítják, hogy nn- ..f eTzer.. yorinuai .... .., t. Nap, ... előbb megszerezhessék a műn- Sm^Lfeilfho kához szükséges gyakprtato. ^olt A nagyon etőnytó szeretettel csinálta. Benne van Átlagéletkoruk 26 év kö betéti formát sajnos kevesen a órigád összes közös címe­rül van, de ebbe húsz alatt es ismerik ezért kevesen élnek oye, öröme, gondja. Sok uies 35 fölött is beleférnek. A fia- , . . ád dolaozói ln lap van még bátra. Reméljük talok és a már nem egészen 3 g , hasonlóan széo tartalommal I fiatalok a legnagyobb megér- sajnálták a fáradságot és — telnek meg azok is. j tésben dolgoznak együtt. főként a fiatalok — személye- — gaspár — tőségi értekezletén kijelentet­ték: a hátsó rácsos ablakok tisztítását nem vállalják a ta karítók, mert túl nehéz, sok munkával jár. A brigád tag­jai rászántak egy napot és le­sággal. Békésben — szintén nagy figyelem közepette — arról tájékozódtak, milyen a munkába járó, ugyanakkor az otthoni kertet, háztájit is mű­velő, nehéz munkát végző asszonyok helyzete? Sor ke­rült mindennek kapcsán több megyében is a gyermekintéz­mények helyzetének elemzé­sére — még arra is, hogy megállapodhassanak az asszo­nyok: maguk js tudnának so­kat segíteni az óvodáknak, is­koláknak. . Két év: nem „történelmi időszak” a falusi asszonyok a korszerű táplálkozás, hogyan gondjával, életével^ foglalkozó rendezzék be modernül, de íz­lésesen otthonukat, a helyi szokásokat is figyelembe véve miként lehetne divatosabban öltözködni? Érdekes megfigyeléseket gyűjthettek az elmúlt idő alatt a nőbizottságok — azok a tanítónők, tanárok, tanácsi nőbizottságok működésében. Felsorakoztak azok a továb­bi tennivalók is a számveté­sek kapcsán, amelyeket még meg kell oldani. Például: sok­kal több figyelmet kell fordí­tani arra vidéken, hogy kor­szerűsödjék a családi nevelés, sőt a házimunka is. A szabad idő kulturáltabb el­dolgozok, de háziasszonyok is, töltése, további segítséget és akik ma már szép számmal dolgoznak aktívan —; az asz- szonyok után lassan, óvato­san, megjelentek a szakkörök foglalkozásain a családtagok, a férfiak is. Persze, igencsak vizsgálódást igénylő munka a nőbizottságok programjában. A nők közéleti tevékenységé­nek segítése — (nyilvánvaló­vá lett a két év alatt, hogy a közügyekben érdekeltté váló ^fuális volt a részvételük asszonyok a legkülönbözőbb például olyan téma megbeszé lésekor, hogyan kellene segí­teni a szülői munkaközösség­nek az oktatást. A BESZÉLGETÉSEK, össze­jövetelek gyakorlati hasznot nevelési, kulturális kérdés iránt fogékonyabbak) —szin­tén további munkálkodást igé­nyel. Szeretnének újabb tíz­ezreket bevonni a népfront­munkába, gyakorlati és elmé­Zalában leti feladat°k ellátásába. is eredményeztek. például összefogva, közösen EGYSZÓVAL: bőségesen so- epitettek meg egy szép ját- rakoznak a tennivalók. A nép­front nőbizottságai jó érzék­szóteret; azóta országos moz­galommá lett a zalai példa. A szolgáltatások helyzetének alapos vizsgálata is hamar népszerűvé lett. Debrecenben már négy megye szolgáltató szerveit kérdezhették meg a kel munkálkodnak, megér­demlik, hogy megkapják min­denütt a figyelmet — és a megfelelő támogatást is. Várkonyi Margit NOGRAD — 1972. szepiember 16., szombat V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents