Nógrád. 1972. szeptember (28. évfolyam. 206-231. szám)

1972-09-02 / 207. szám

L Háromszoros „Kiváló Özem” Tíz évvel ezelőtt hozták lét­re a FOK-GYEM teljes nevén: Finommechanikai Orvosi Ké­szülékeket—Gyengeáramú Elektronikus Műszereket gyár­tó üzem zagyvarónai telephe­lyét. 1969 májusában lehető­ségük nyílt, hogy az addig negyven—ötvenfős kisüzemet, — Salgótarjánban a Bajcsy- Zsilinszky úton — egy 110 al­kalmazottat foglalkoztató rész­leggel bővítsék. Zagyvarónán továbbra is három brigád, Salgótarjánban pedig négy brigád készíti az Ikarus gyár részére az ajtónyitó készülé­keket. Ozsváth József műszak­vezető (kiváló dolgozó) és egyben a „Kun Béla” szocia­lista címért küzdő brigád ve­zetője beszél a munkáról és a vállalatnál folyó magas szin­tű brigádmozgalomról. — Az Ikarus gyár igényes, hiszen a jó exporttevékenység alapfeltétele a minőség és a termelékenység, így dolgozó­inktól, akiknek kilencvennyolc százaléka nő, gyors és precíz munkát kérünk. — Minden összeszerelt da­rabot szigorúan ellenőriznek — kapcsolódott a beszélgetés­be Kiss Ottóné kétszeres ki­váló dolgozó, a „Gagarin” brigád vezetője, amely a szo­cialista munkaversenyben má­sodik helyezést ért el. Elmon­dották, hogy július egytől tel­jesítmény-órabérben dolgoznak és így emelkedett a dolgozók havi átlagkeresete és a ter­melékenység is. mivel jobban érdekeltek abban, hogy töb­bet termeljenek. Nem vélet­len, hogy már harmadszor nyerte el a vállalat a „Kivá­ló Üzem” címet. Nyilvánvaló­an jó a közösségi szellem, az összetartás a brigádokban és az egész vállalaton belül. Az üzem patronálja a Felsőpeté­nyi Gyermekotthont. Rendsze­resen látogatják az otthon kis lakóit és ünnepek alkalmával kivétel nélkül minden gyer­mek ajándékot kap. Két gyermeket örökbe is fogadott a brigád. Egy ilyen üzemnek és kol­lektívának minden esélye megvan, hogy ebben az évben is megérdemelje a kitüntető címet: „Kiváló Üzem”. Petik László Ozsváth József ellenőrzi a Gö rbicz Zsuzsanna által készí­tett léghengerösszeszerelő csavar gyártását Fotó: Fodor Tamás Szó vjet—NDK iparé együttműködés Áz NDK bánya- és kohó­ipara a termelési folyamatok irányításának tökéletesítésé­ben széles körben használja tel a szovjet gyártmányú elektromos számítógépeket és -rendszereket. Rendkívül ered­ményes a tudományos-techni­kai kutatások területén foly­tatott együttműködés is; si­kerrel használják fel például a közös kísérletek során ki­dolgozott alumíniumhengerlésí es a konzervcsomogoló-anyag gyártási technológiát. Ennek jelentős eredményei haszno­san alkalmazhatók a halá­szati iparban is. A vaskohá­szati üzemek közösen dolgoz­zák ki a termelési autamati- zációs terveket, kicserélik a műszaki dokumentációkat, s különféle gépeket és beren- aezéseket bocsátanak egymás rendelkezésére. Nagy jelentő­ségű az új óriási kohászati kombinát közös erővel folyó építkezése a Szovjetunióban.. Tartjuk a határidőt a FÜTŐBER építői Bemutatkozás Moszkvában Egyre több nagy teljesítmé­nyű erőgépre van szüksége a mezőgazdaságnak és így az importban is növekszik a szov­jet gyártmányú K—700 típu­sú traktorok, valamint a 150 lóerős erőgépek aránya. Ezek­hez a nagy teljesítményű gé­pekhez azonban eddig kevés munkagép állt rendelkezésre. A Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár szambat- helyi gyára felismerve a szük­ségletet, megkezdte a nagy teljesítményű 7,6 méter mun­kaszélességű (eddig négy méter volt a maximális szé­lesség) tárcsás borona gyártá­sát. Az új munkagép kísérleti példányai sikeresen vizsgáz­tak, s az érdeklődés már az ország határain is mutatkozik az új termék iránt, amelynek előnyei közé tartozik még az is, hogy a közúti forgalomban sem okoz gondot közlekedte­tése, mert két szárnyrésze felhajtható. Első külföldi bemutatója az új tárcsás boronának a szep­temberi moszkvai kiállításon lesz. A százezredik 99kooperációs” műszer Tavaly év közepén jött lét­re termelési együttműködés a Ganz Műszer Művek Közleke­dési Műszergyára és az író­szer Szövetkezet salgótarjáni leiepe között. A budapesti gyár, amely tevékeny szerepet vállalt az országos járműfej­lesztési program megvalósítá­sában. mint általában a fő­városi üzemek, munkaerőhi­ánnyal küzd. Fokozódó tenni­valóinak sikeres megoldása érdekében teremtett kapcsola­tot a salgótarjáni szövetkezeti üzemmel, ahol 1971. közepe óta gyártják a „Szisztém” elneve­zésű mérőrészt különböző jár­művek hűtővíz-hőmérsékleté­nek, olajnyomásának, üzem­anyagtartály-szintjének el­lenőrzéséhez. Az együttmű­ködés az állami vállalat és szövetkezeti üzem között gyü­mölcsözőnek bizonyult: elké­szült a százezredik darab „Szisztém” mérőrész, amelyet tegnap Salgótarjánban nyúj­tott át Ördögh Emánuel, az írószer Szövetkezet főmérnö­ke Nagy Rezsőnek, a Közle­kedési Mérőműszergyár fő­mérnökének. A két üzem termelési koo­perációja az 1971. évi mint­egy hárommillió forintról idén nyolcmillió forintra nőtt, a kooperációban előállított termékek további műszeral­katrészekkel, -szerelvényekkel bővültek, ami jövőre újabb forgácsolt és sajtolt alkatré­szek, műszerszelvények gyár­tásával gyarapodik, s értékük eléri a tízmillió forintot. A KISZ védnökségével épül a FÜTŐBER nagybáto- nyi gyára. Ha elkészül, talán megyénk egyik legszebb üze­me lesz. Mindaz amit ma már látni lehet, legalábbis ezt sejteti. A befejezési határidő­ig mindössze 10 hónap áll az építők, szerelők rendelkezésé­re. de addig még nagyon sok a tennivaló. Az ezerszemélyes íürdő- és öltözőépület készült el leg­először. Átadták már a ka­zánházat, a kompresszorházat és a transzformátorállomást. Kész már a földgázfogadó­állomás és átadták az iparvá­gányt. Rövidesen átadják a belső vízhálózatot és a csapa­dékvíz-csatornát. Napról nap­ra növekszik az irodaépület, a konyha és az étterem. A leginpozánsabb épület mégis a hatalmas, összesen 16 ezer négyzetméter alapterületű gyártócsarnok lesz. Nagy István művezető a kezdettől állandóan itt dolgo­zik. Talán legjobb ismerője az ütemterveknek. Vajon elé­gedett-e az építkezés jelenlegi helyzetével? — Ott kezdeném, hogy a tavalyi gyenge tél is kedve­zett nekünk és így folyama­tos ütemben építhettünk. A nagycsarnok tetővilágítási be­lalat szerelői végzik. Eddig 65—70 százalékban készültek el ezzel a munkával. Itt van némi lemaradás, mert kez­detben nem volt elegendő munkaerő, de most már job- oan megtelepítették ezt a munkahelyet. Véleményem szerint ez az elmaradás pó­tolható még. A mi vállalatunk szakipari részlege viszont a tetőszigete­lést készíti. Olyan ütemben Haladhatnak, ahogy előttük a világítóberendezések ké­szülnek. A ventillátorok, szel­lőzők szerelése az ütemterv­nek megfelelően folyik. Az épület homlokzati ré­szén az ablaküvegezés késett. Ezt is a Fémmunkás Vállalat készíti. Ahogy ők haladnak, úgy folytatódik az üvegfala­zás. Ebben 65—70 százalékos a készültség foka. Sajnos, itt már nehezebb a háromhetes időcsúszást pótolni. de szá­mításaink szerint szeptember végére ezzel a munkával is végzünk — mondja a műve­zető. Bent az épületben a szere­lők dolgoznak. A víz-, gáz-, fűtés és a kábeltartók szere­lése folyik nagy lendülettel. Ahogy mondják, már a gép­alapok is többségében elké­szültek. A darupályák alkat­részei is folyamatosan érkez­nek. Ezt a Ganz-MÁVAG mátranováki gyára készíti. A' szerelést még nem kezdték meg. — Ez itt a fejépület lesz; amit a mélyépítők most ala­poznak. Nagy munka vár ránk, mert a nyaktagi ré­szekkel együtt még a tél be­állta előtt tető alá kell hoz­nunk. A mélyépítőket nem is számítva, nekünk, magasépí­tőknek legalább 600 köbméter betont kell bedolgoznunk. Rengeteg ez — mondta Nagy István művezető, majd a kö­vetkezőt fűzte hozzá: — A jö­vő évre viszont már csak ki­sebb épületek maradnak hát­ra. Ez azt jelenti, hogy a technológiai szerelést gyorsí­tani kell. Az építkezésen, érdekes mó­don, nem tapasztalható vala­miféle túl nagy nyüzsgés, és mégis napról napra változik a kép. Szemünk láttára nő fel egy új gyár. Igaz viszont az is. hogy bármerre néz az ember, meggyőződhet a szor­galmas munkáról. Ezt láttuk, de csellengő embert nem. Ez az alapja annak, amit végül is a művezető mondott: A határidő tartható és min­denből arra lehet következ­tetni, hogy a jövő év első fe­lének végén gyáravató ünnep­ség lesz Nagybátonyban. Bodó János rendezéseit a Fémmunkás Vál­Mai kommentárunk A tsz -jogtanácsos A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN dolgozó jogászok sokat tehetnek a tsz-üzemek életé­nek alakulásáért. A peres ügyek intézése mellett őrködhetnek, hogy a törvényesség ne szenvedjen csorbát. Megelőzhetik a törvény- sértő határozatok megszületését. De sokat te­hetnek azért is, hogy a tagok jogaiknak megfelelően tevékenykedhessenek és kötele­zettségeiket se mulasszák el. Hosszan lehet­ne sorolni a termelőszövetkezeti jogtanácsos tevékenységének jelentőségét, amit egyéb­ként a termelőszövetkezetekben is felismer­tek. Kishartyánban — éppen a jogtanácsosi tevékenység jelentőségére való tekintettel — a fölötte való rendelkezést, fizetésének meg­határozásától, beszámolási kötelezettségéig —, a közgyűlés hatáskörébe helyezik. Az egyéb­ként, hogy a jogtanácsos kinek a hatáskö­rébe tartozik, a termelőszövetkezet belügye, senki ebbe nem avatkozhat. A kishartyáni példa azonban figyelemreméltó, mert egy testület hatáskörébe tartozni a felelősséget fokozza és egyben kihangsúlyozza annak a tevékenységnek a jelentőségét, megbecsülé­sét. A termelőszövetkezetekben a jogtanácsosi munkának még nincs nagy múltja. Érthető, ha olykor-olykor a jogász dolgainak intézésé­re az útkeresés jellemző. Egyes kérdésekben elfogultak a hibásan intézkedő vezetőkkel szemben, vagy mint az némely tsz-ben ta­pasztalható, a tsz elnökének törvényellenes határozata mellett állt ki a jogtanácsos, szak­mai körökben viszont őszintén bevallotta, hogy meggyőződése ellenére cselekedett, mert munkájának megítélése, a fizetése, szinte kizárólag az elnökön múlik. Tegyük gyorsan hozzá: azokban a tsz-ekben, ahol egyébként sem érvényesül a kollektív vezetés. Ennek vi­szont oka a jogtanácsos is, aki jogi művelt­ségével felismerheti ezt a tsz-tagokra, ve­zetőkre egyaránt káros magatartást. Sokat tehet azért, hogy az egyszemélyi vezetést a kollektív vezetés váltsa fel. Tehát, ha olykor-olykor hibákkal tarkított is a jogtanácsosok munkája, mégis az a jel­lemző, hogy nagy szolgálatot tesznek a közös gazdaság ügyes-bajos dolgainak intézése ér­dekében. Olyan feladatokat oldanak meg, amilyent a tsz-vezetők már idő hiányában sem tudnának megoldani, nem is szólva jogi ismereteik hiányáról. A jogtanácsosok nem­csak a tsz-vezetőknek nyújtanak segítséget, hanem a tagoknak is. Ahol közösségek él­nek, dolgoznak, elkerülhetetlen a jogi kérdé­sekig érő vita. Ilyen esetekben is a jogtaná­csos kötelessége érvényre juttatni az igaz­ságot, akár a vezető, akár a tsz-tag javára billenjen az. A jogtanácsos jelenléte a biz­tonságot, a törvényességet, a tagok jogainak érvényre juttatását kell, hogy biztosítsa. Ez csak megnyugtató lehet vezető és tsz-tag szá­mára egyaránt. AZ A JOGÁSZ aki a közös gazdaság ügyeinek intézésére munkát vállalt a tsz- üzemben, annak a felelősségnek tudatában tevékenykedjen szép hivatásában, hogy az igazságot szolgálja. A közös gazdaság érde­kében cselekszik, a törvények szigorú betar­tásával. Sokoldalúan kell dolgoznia, gondol­kodnia a tsz jogtanácsosának. Munkája mind­inkább az érdeklődés középpontjába kerül. Ügy végezze feladatát, hogy senkinek csaló­dást ne okozzon. Oktassa, nevelje az embe­reket a népköztársaság törvényeinek megbe­csülésére. Őrködjön, hogy a törvényeket sen­ki ne sérthesse meg. Ez eredményezi majd a termelőszövetkezeti jogtanácsos tevékenysé­gének további megbecsülését. —B— Tanácskozás a vetőmagellátásról Jó vetőmag a magasabb termés alapja Az idei kedvezőtlen idő­járás befolyásolta a vető­magellátást is. A termelő­üzemeknek gondot okoz az őszi vetőmag beszerzése. A megyében 25-26 ezer hek­táron kell gabonafélét ter­meszteni — amelynek je­lentős részét ősszel vetik el —, s ehhez körülbelül hat­száz vagon vetőmagra van szükség. Mivel a vetőmag- termesztő gazdaságok csak igen kis mértékben tudták megtermeszteni a vetésre alkalmas vetőmagot, gon­doskodni kell arról, hogy megfelelő minőségű gabona vetőmaghoz jussanak a ter­melőszövetkezetek . Ennek a gondnak a meg­beszélésére jöttek össze a termelőszövetkezetek kép­viselői tegnap Salgótarján­ban, a tsz területi szövetség székházának tanácstermé­ben. A megyei tanács mező­gazdasági és élelmezésügyi osztálya mellett képviseltet­te magát a vetőmag-felügye­lőség megyei kirendeltsége, a Vetőmag-termeltető és -el­látó Vállalat. A megjelente­ket Cseh Adolf, a tsz terü­leti szövetségének titkára üdvözölte. Forgó Imre, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője tájékoztatta a jelenlevőket az őszi vetés­sel kapcsolatos feladatúkról. Megyénk gabonatermesz­tésének minőségét javítaná, ha a meglevő fajták mellett újabb, nagyobb termést és jobb minőséget adó gabo­naféléket is termesztenénk. A gabonatermesztés gazda­ságosságát a magasabb ter­mésátlag biztosíthatja. Ez felel meg a termelőüzem­nek és a népgazdaságnak egyaránt. Ezért szükséges új intenzív fajták termesztését bevezetni a bevált fajták mellett. A vetőmag beszerzésével tovább nem lehet várni. Az ellátást az ország más vidé­kéről biztosítják. Az üze­meknek gondoskodniuk kell annak megrendeléséről és a szükséges műtrágya fel- használásáról. A tanácsko­záson határozott álláspont alakult ki, hogy vetőmag­nak csak erre a célra en­gedélyezett gabonát szabad felhasználni. A termelőszö­vetkezetek képviselői az el­látó vállalattal megegyeztek a vetőmag mennyiségében, fajtájában és a leszállítás idejében. Most már a leg­fontosabb, haladéktalanul megkezdeni az őszi vetéssel kapcsolatos feladatok el­végzését. Olajbányászok tanácskozása A volgográdi kőolajfinomító üzemben nemzetközi szemináriu­mot tartottak. A résztvevők — a KGST-tag oi*szágok olajfinomító üzemeinek dolgozói, kutatói, ter­vezői — kicserélték tapasztalatai­kat a kőolajipari berendezések al­kalmazására vonatkozóan. Koráb­ban ellátogattak az NDK, a cseh­szlovák, a magyar, a román és a bulgár rokonvállalatokhoz, ahol megismerkedtek az üzemágban alkalmazott műszaki újításokkal. A széles körű véleménycsere eredményeként javaslatokat ter­jesztettek a kőolaj- és a gázipar kérdéseivel foglalkozó Állandó Bi­zottság elé. A víztisztító kőszénkátrány A Szovjetunió Kohászati Tudo­mányos Kutató Intézetében a csatornavizek tisztításának új módszerét dolgozták ki. Az eljá­rás lényege az ioncserés kőszén­kátrány alkalmazása. A tudósok által kidolgozott eljárás lehetővé teszi, hogy a rezet, az aranyat, a cinket és a cianidot kivegyék az ipari csatornákból. A régebbi módszer alkalmazásával csak közömbösíteni lehetett ezeket az elemeket és vegyületeket. Az ion­cserés kőszénkátrány segítségével alkalmazott eljárás lehetővé te­szi azt is, hogy teljes mértékben megtérüljön a tisztítás költsége. NÓGRÁD — 1972. szeptember 2., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents