Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-12 / 189. szám

A pap felesége Szeptemberi csengoszó előtt Még csendes az iskola. Ta­nulók, tanárok egyaránt él­vezik a nyár örömeit. Káni­kulában, a vakáció hangula­tában azért már egyre többen és többet gondolnak a szep­temberi csengőszóra. Hogy zökkenőmentes legyen az el- 6Ő tanítási nap, > hogy problé­ma nélkül kezdődjék a taní­tás, több helyen már „meg­szólalt a szeptemberi csengő”. A szécsényj papír- ég író­szerboltban Tátrai Ferencnél, az üzlet vezetőjénél érdek­lődtünk, hogyan készültek fel az új tanévre. — Mind az általános, mind a középiskolásokat már vár­ják az egységcsomagok — tájékoztatott az üzletvezető. Több mint 1200 csomagot az üzlet dolgozói műszak után állítottak össze, hogy meggyorsítsák a forgalmat. Eddig mintegy 200 csomag talált gazdára. — A szorgalmasabbak már mo6t beszerzik füzetüket, de az áradat augusztus 20-a után indul meg — vélekedett az üzletvezető. Az első iskolai nap, az első füzetvásárlás egy életre szóló élmény. Kassai Boglárkát anyukája és apu­kája is elkísérte az első „tu­dományos” beszerzésre. Mik- lósik Márta viszont már ru­tinnal kéri a nyolcadikos fü­zetcsomagot. — Egyéb felszerelések? — Erre is felkészültünk, ötszáz táska, megfelelő mennyiségű Írón és egyéb taneszköz van raktárunkon. Egy kérésünk azért lenne. Hogy a diákok ne várják meg az utolsó pillanatot — mondja Tátrai Ferenc. — És a könyvesbolt? — Kicsi a raktárunk — panaszkodik Kollár Zoltán el­adó. — A megérkezett köny­veket a II. Rákóczi Ferenc Iskola tantermében raktároz­zuk. Egyébként a könyvek nagy része megérkezett. Több tankönyvből öt—tíz százalék­kal kaptunk kevesebbet, mint amit rendeltünk. A könyveket a hagyomá­nyokhoz híven, a leadott megrendelések alapján au­gusztus 20—25.. között juttat­ják el az iskolákhoz. — Milyen új könyvek ke­rülnek forgalomba? — Az alsó tagozatos osz­tályokban énekkönyv. A nyol­cadikosok részére pedig a ké­mia-, élővilágkönyveket cse­rélték le. Több új feladatlap es munkafüzet is napvilágot látott —- tájékoztatott Kollár Zoltán. Nemcsak a füzetek, köny­vek, de a munkaköpenyek iránt is érdeklődtünk. Hor­váth Bélát, a kisáruház veze­tőjét kerestük fel. — Mi is felkészültünk a várható forgalomra, öttől 18- as méretig kaphatók a köpe­nyek, háromféle színben és négyféle fazonban — mond­ja az áruház vezetője. A 6zécsényi áruházban egyébként ezer diákköpeny vár gazdára. — A sok évi átlag azt iga­zolja, hogy a járás diákjai­nak 70 százaléka nálunk szerzi be munkaköpenyét. Ezért kellett ilyen nagy kész­letet rendelni. Az áruházba előbb elláto­gatnak a szülők, gyermekek, augusztus 20—25-ig szinte teljesen lezárul a köpenyvá­sárlás. Az illetékeseken nem mú­lik. ök megfelelően felkészül­tek, hogy problémamentes tanévkezdetre szólaljon meg a szeptemberi csengő. Szenográdi Ferenc Szórakoztatás „ólasz módra” vagy „a la Dino Risi” — eze­ket az alcímeket is adhatnánk a neves rendező — Kenyér, szerelem és... Előzés, A ma­tador, Szörnyetegek. Komp­lexusok stb. filmjeinek. — „A pap felesége” is emberi hibákat, gyöngeségeket és tár­sadalmi fonákságokat nevet­ségessé tevő, kacagtató vígjá­ték, s egyben groteszk fintor, melyet a rendező mutat az álszent társadalomnak, és az egyháznak. Ez a filmje is a képmutatás komédiája és ha­sonlóan az előzőekhez, nagy­szerű szórakozást nyújt és ez az, amit nagyon kell becsül­ni, hiszen az utóbbi időben nem egyszer töprengtünk azon, mi okozza azt. hogy — nemcsak nálunk, hanem szer­te a világon — olyan ritka az ehhez hasonló, jó vígjáték. Érdemes tehát megvizsgálni: miért jó film „A pap felesé­ge”? Elsősorban, , mert maradék­talanul teljesíti a . komikus művek kettős — eszmei és formai vonatkozású — való­ságigényét. A megvalósított képi és gondolati sokszólamú- ság teszi lehetővé, hogy egy­szerre' legyen mulattató és mélyértelmű, kielégítve így mind a szórakozásra, mind a művészi élményre vágyókat. Különös hangulatú film: el­lenállhatatlan humora har­sány kacajra készteti a né­zőt, ám a mosoly olykor az ember arcára fagy, amikor a vígjátéki szituácók könnyű fátylai mögül elővillan a tár­sadalmi háttér igazi arca. Ri­detten állapította meg, sokkal jobban tartja magát, mint ő. Mennyi pénze lehet ennek, hogy holnap ezer dollárt kí­nál... Persze, fél, reszket a leleplezéstől. Amíg ő nylonab­roszokat szegett be éhesen, fázva, addig ez zabáit, utaz­gatott. Mercedes, motorcsó­nak, harminc alkalmazott... Dőlt hozzá a pénz ... Fless- burgert baleset érhetné itt Splitben ... Ha meglenne most neki a gyöngyház berakású pisztolya, lelőné. Nem, nem lőné le, hanem elrontana va­lamit az autóján, aztán lefor­dulna valamelyik »sziklán ... Öh, miért is ilyen nyomorult, beteg, öreg és tehetetlen. — Szóval, hogyan is volt az az amerikai ügy? Flessburger azon gondolko­dott, elmondja-e hajdani üz­lettársának az esetet? Kiadja- e magát neki?... Most már miért ne? Annyi, mintha han­gosan töprengene, emlékezne vagy memoárját diktálná. — A Gestapo — mondta suttogva, de kéjes örömmel, hogy saját magát is kigúnyol­ja —, a Gestapo is tévedhetett néha. Még mi is követtünk el hibákat. A bárónő vidáman kunco­gott. Ez már a jól végzett munka utáni megelégedés volt. A gyomra sem kínozta, sőt valami kellemes, lebegő érzés költözött a mellébe, s cseppet sem volt álmos. Ha még lenne itt egy jó pohár Pernod!? — Éppen Berlinbe tartot­tam, hazafelé — folytatta Flessburger —, aktatáskám­ban a Hugenbergnek készített újabb anyaggal, a halimbai, iszkaszentgyörgyi vázlatokkal, a gánti termelés számaival és még egy-két bizalmas értesü­léssel ... Közöttük az öntől kapott információk... Az út eléggé fárasztó volt. Münc­si tehát a boccacciói hangvéte­lű kommersz történetecskében ismét a hangulatteremtés igazi mesterének bizonyult, pedig magasra teszi a mér­cét önmaga előtt már az el­ső képsorokkal. A szép Valeria (Sophia Loren) bosszúért lihegve ül­dözi hazug udvarlóját, aki autón menekül, de kevés si­kerrel, mert utoléri a végzet: a lány autója. És kezdetét veszi a különös leszámolás, egyben az utóbbi idők egyik legjobb autósgegje. E kezdés merészsége abban van, hogy a filmtörténet legnépszerűbb gegjei a gépekkel vannak ösz- szefüggésben és itt előkelő hely jut az autónak. Elég ha csak Buster Keaton' leányké­rési jelenetére a Navigátor­ban, Stan és Pan filmjeire, vagy „Hulot úr nyaral” újfaj­ta autóskomikumára gondo­lunk, és máris nyilvánvaló, hogy mit vállalt Risi ezzel az indítással és milyen ne­héz lesz e kitűnően sikerült jelenet után eleget tenni a vígjáték alapvető követelmé­nyének: az iram és a komi­kum fokozásának. henben betértem a vasúti ét­terembe. Ittam egy keveset. Ön is tudja, hogy speciális in­tézeteinkben a manikűröslá­nyok, felszolgálók, kalauznők és prostituáltak egész légióját képeztük át megbízható nem­zetiszocialistákká. A rendőr­ségnek dolgoztak, cserébe jó állást kaptak, biztos munkát. — Flessburger nevetett. — A birodalom felkészült az ide­genforgalomra. Az ügyesebb lányokat a repülőterekre, ál­lomásokra, autóbuszvárókba helyezték el. Makacs kis ném- berek voltak, nem igen hagy­ták magukat pénzért sem el­csábítani. Azt a lányt ott Münchenben régóta ismertem. Még az SA egyik rendezvé­nyén találkoztam vele. Olyan jól állt rajta az a szürke, fe­hér galléros ruha, amely töké­letesen követte karcsú bájait, alakját. Ismeri bárónő azt az északi német típust: szőke, pi­ros arcú, kicsit vastag, húsos ajakkal, tengerkék szemmel, akár ez az Adria ... — Helga, szívem, te itt?... — Nos, pezsgőzés lett a dologból, de a lány szolgálatban volt, és csak időnként lépett az aszta­lomhoz és hajtott fel titokban egy-egy pohárral. Megbeszél­tük, ha visszafelé jövök, majd úgy érkezem, hogy összehan­goljuk időnket, és csinálunk egy görbe nappalt. Éjjel nem jó, akkor jobban figyeltek mindenkit. Nekem, sajnos, utaz­nom kellett, mert Hugenberg várt, és nála a késés aljas és megengedhetetlen lazaságnak számított. Helga miatt azon­ban úgy döntöttem, nem a 20 óra 20 perces gyorssal, hanem a Zürichből 21.10-kor érkező expresszel utazom tovább. Flessburger elővette finom bőrtárcáját, és kihúzott belőle egy szivart. Rágyújtott. — Hugenberg reggel nyolc­kor várt, gondoltam, teljesen Ebben segít a rendezőnek á színrelépő Don Mario (Marcel­lo Mastroianni), aki a kór­házban meglátogatja Valériát — miután bánatában elköve­tett öngyilkossági kísérlete után magához tért — és meg­próbál lelki vigaszt nyújtani.' A lány a megnyugvás helyett lángralobban és a reverenda sem akadályozna meg. hogy bele ne szeressen Don Mario- ba. És most kezdetét veszi egy másfajta üldözés és me­nekülés, melyben a pap pró­bál kitérni a miniszoknyái kísértő elől... A cselekmény további,, me­netében egyre több lehetőség nyílik a társadalmi vonatko­zású valóságelemek karikíro- zására és a hazug valláser­kölcs leleplezésére, hiszen Don Mario figyelmét diszk­réten felhívják: az egyház és a közvélemény sok mindent megenged, de a látszatot meg kell őrizni. Aki erről megfe­ledkezik, az rosszul jár, aki viszont beadja derekát, ma­gas egyházi méltóságot kap­hat jutalmul. Don Marionak is döntenie kell és ez be is következik a film nagyszerű utolsó jelenetében (legalább olyan jó, mint az indítás), ahol a képmutatás komédiája kiteljesedik. így válik tartalmas szóra­kozássá „A pap felesége” melynek komikuma magával ragadó, kritikai tendenciája élesen bírálja az egyház és polgárság által szentesített erkölcsfogalmat, ami azonban teljesen értelmetlenné vált. „A pap felesége” sikeréhez nagyban hozzájárul a két fő­szereplő: a bámulatosan sok­arcú Sophia Loren és aa ugyancsak kitűnő Marcello Mastroianni, akik sok lehető­séget kaptak szerepüktől, s hálából egyetlen „ziccert” sem hagytak ki. Korill Ferenc mindegy, hogy éjjel hány órakor érek Berlinbe. Legfel­jebb kevesebbet alszom. Az expressz befutott. Mindjárt beszálltam egy első osztályú kocsiba. Ma is le tudnám ír­ni még a legapróbb berende­zési tárgyát is. Vörös bársony­ülések, fehér csipketerítő, min­den utasnak külön olvasó­lámpa. A fülkében rajtam kí­vül senki sem utazott. Az ab­lak mellé ültem, és a táská­mat a kezem ügyébe helyez­tem. Kabátom, kalapom, az ab­lak melletti fogason. A fülkét bezártam, amikor a kalauz jött, igazoltam magam, és azt mondtam, ne engedjen be sen­kit. Berlinig le sem hunytam a szememet. A bárónő hangosan kacagott, még a nyelvét is kidugta egy kissé a szájából. — És? Ellopták a táskáját — mondta kárörömmel. — Honnan tudja? — Az ész nem a Gestapo pri­vilégiuma. Ehhez nem kellett nagy tudomány. A táskáját ellopták vagy kicserélték. — Igen. Kicserélték és kép­zelje, amikor másnap Hugen­berg asztalán kinyitottam, üres papírlapok voltak benne. — Szegény, kicsi Helga. Flessburger felpattant. — Bárónő, ön kezd gyanús lenni. Honnan tudja, hogy ... — Óh, nem Helga lopta el, de szegény kicsikémet a Ges­tapo azonnal lefogta ... Bevit­ték ... Nem sikerült belőle semmit kihúzni, mert ártat­lan volt.. — Pontosan így történt. Én is sajnáltam, de hát a biroda­lom érdeke ... Érthetetlen volt előttünk. Képzelheti, mit kap­tam We'rner Daitztól. Majd­nem leszereltek, Hugenberg üvöltött velem, elmondott min­dennek, ami csak a berlini állatkertben található. (Folytatjuk) Megyei fotópályázat Fiatalok 72 A salgótarjáni városi KISZ-bizottság kezdeményezése Nagyszabású megyei fotó- pályázatot hirdet Fiatalok ’72 címmel, a salgótarjáni városi KISZ-bizottság, a fotózás iránt érdeklődő fiataloknak. A pályázat feltételei a követ­kezők: A pályázaton a mai ifjúság életét a fotóművészet eszközeivel bemutató témák­kal lehet részt venni. A pálya­munkákat két kategóriában értékelik. I. felnőtt — 30 éven felül, II. ifjúsági — 30 év alatt. Beküldendő öt darab fe­kete-fehér fotó. A képek egyik oldala a felnőtt kategó­riában 40 cm-nél, az ifjúsági kategóriában 24 cm-nél ki­sebb nem lehet. A képek hátoldalán a pá­lyázó tüntesse fel a kép cí­mét és sorszámát. A nevezési lapot és a képeket a követke­ző címre kelj küldeni: KISZ városi bizottsága, Salgótarján, Bajcsy Zs. út 11. A képek el­fogadásáról, kiállításra jelölé­séről, díjazásáról a József At­tila Művelődési Központ fo­tóklubjának vezetőségéből és a városi KISZ-bizottság tagjai­ból álló zsűri dönt. A kiállításra kijelölt képek Salgótarjánban és a megye más helységeiben is bemuta­tásra kerülnek. A díjazott és közlésre technikailag is meg­A nők és a felsőfokú oktatás Világviszonylatban jelenleg a munkaerő 37 százaléka nő, sok országban viszont ugyan­akkor csak jelentéktelen számban töltenek be magas fokú szakképzettséget és ko­moly felelősséget igénylő be­osztást. Az Egyesült Államok­ban például mindössze 7 százalék a nők aránya az orvosok között. Dániában ugyanakkor a, fogorvosok 70 százaléka nő, az NSZK-ban pedig a női orvosok aránya elérj a 20 százalékot. 1930-ban világviszonylat­ban a doktori értekezések kb. 28 százalékát védték meg nők, sok felsőfokú tanintézet­ben pedig magasabb volt a nők aránya, mint ma. A má­sodik világháború után az egyetemeken jelentősen csök­kent a női előadók, tanárok, professzorok száma. Csökkent az egyetemekre és főisko­lákra beiratkozott női hall­gatók száma is. Most annak ellenére, hogy a középiskolákban több lány tanul, mint amennyi fiú, a lányonak csak 50 százaléka, a fiúknak viszont 80 százalé­ka kerül egyetemre. felelő képeket — a szerző hozzájárulásával — a NÓG- RÁD is közli. A zsűri különdíjára pályáz­hatnak azok az alkotások, melyek témáikkal fiatalok és az 50 éves város kapcsolatát fogalmazzák meg. A \ képeket a legnagyobb gondossággal kezeljük, azonban az esetleges sérülésekért vagy hiányokért felelősséget nem vállalunk. Díjazás — mindkét kategó­riában: I. díj 500—500 forint, II. díj: 300—300, III. díj 200— 200 forint. A városi KISZ-bi- zottság különdíja: oklevelek. Beküldési határidő: 1972. október 28. Zsűrizés: novem­ber 2—3, értesítés november 4., kiállítás november. 30. Flessburgert a bárónő sza­vai hozták vissza a múltból. — Némi biztosítékot azért kell kapnom Frisch, hogy tényleg őszintén gondolta az olasz utat. — Hogyne, természetesen. Holnap megfelelő lesz, ha át­adok önnek ... mondjuk ezer dollárt? Azt hitte, hogy az összeg hallatán a bárónő gyanút kap, de nem. — Ezer dollár? Igen, az megfelelő összeg lesz — mond­ta Bayer Olga kicsit affektál- va. Sovány, ráncos arcán elé­gedett kifejezés suhant át. — Abból kihúzzuk addig, amíg az Adriát megkerülve hozzánk le­ér ... Tudja Frisch ... — Kérem, bárónő, említet­tem már, hogy a nevemet... — Ja, ja... Flessburger, persze... csak látja, én már elég öreg vagyok ahhoz, hogy új dimenziókban gondolkod­jam. Azért sok mindent nem értek ám. Tulajdonképpen honnan tudták meg az ame­rikaik ... — A bárónő kegyeskedett elfeledkezni Balátai Jenő szemmel tartásáról. Ottó Ver­néméi slendriánabb titkárt pe­dig még nem alkalmaztak a földön ... — Ne haragudjon Fff . .. Flessburger, de a vöm olyan Új köny? egy atomtudósról „Kurcsatov akadémikus” címmel könyv jelent meg Moszkvában a szovjet atom­energia keletkezéséről és fej­lődéséről. Igor Kurcsatov (meghalt 1960-ban) a 30-as évek elején keletkezett szovjet magfizi­kaiskola egyik alapítója volt. A nagyhírű tudós aktívan részt vett a világ első atom vízi erőművének létrehozásá­ban — amely 1954-ben épült fel a Szovjetunióban. Az aka­démikus tiszteletére a Szov­jetunióban emlékérmet és dí­jat alapítottak, amelyeket a magfizika területén végzett kiváló munkáért ítélnek oda. Kurcsatovról nevezték el a Hold egyik táját, melyet szov­jet automata űrállomások ku­tattak. szavakat használt, amikor az egymillió márkát felajánlot­tam neki... Kiabált, elmon­dott mindennek. Azt hittem, tettleg fog inzultálni. Durva, faragatlan alak volt. És én csak maguk miatt hagytam futni a százezer pengőmet. Pe­relhettem volna, de ki beszélt le róla? Nem maguk?... Ho­gyan is hívták azt a kicsi kan­csal ezredest?... Von Gru­ber... Nal Azt magyarázta, nekünk, még szükségünk van erre az emberre a háború után. Miénk lesz egész Ukraj­na, a Volga vidéke, s gyors Ütemben ki kell aknázni, ami a földben van. Mérhetetlen kincsek fekszenek az orosz tartományban — így mondta Gruber —, s ha a bárónő ke­zéből ki is csúszott Balátai, majd tudni fogjuk a módját, hogyan vegyük rá a kutatá­sokra. — Gruber?... Gruber azon kesergett — nevetett fel Fless­burger —, hogy nem tud kike­rülni a frontra, nem szerezhet vaskereszteket, mert Sicher- heistdienst csak kuplerájok­ba’... jaj, bocsánat, szóval olyan szolgálatokra küldi, ahol megpenészedhet.. . Aztán Ber­linnél megmutathatta, meg­kóstolhatta, milyen is a front. Egy páncélosban lőtték ki, s benne égett. Nem sok zsír sül­hetett ki Gruberből. Ha, ha ha . .. — Frisch, nekem ne legyen pojáca. A bárónő alaposan végig­mérte a férfit, s kényszere­4 NÓGRÁD - 1972. augusztus 12., szombat 5ZUTS DÉNES; Önqyiikossáci? «4 Kaszinó utcában i Hétszáz utas óránként Üj légikikötő nyílt Volgográd- ros gyors fejlődése, növekvő lde-< ban. Naponta több mint 16 000 geníorgalma tette szükségessér utas érkezhet ide, illetve indulhat Volgográd ma már 72 várossal,' útnak. Két és félszer több, mint köztük 12 szövetségi köztársasági a régi repülőtérről. A teljesen fővárossal áll közvetlen légi ösz- korszerű repülőtér építését a vá- szeköttetésben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents