Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-11 / 188. szám

Cromfko levele ax ÉRSZ f&tttliartm#** Nemzetközi egyezménytervezet a hírközlő mesterséges holdak felhasználásáról Viktor Iszraeljan, a Szov­jetunió állandó ENSZ-képvi- selőjének helyettese, Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter megbízásából augusz­tus 8-án az alábbi szövegű levelet nyújtotta át Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtit­kárának: „Tisztelt főtitkár úr! A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Kor­mányának meghatalmazása alapján kérem, tűzzék önálló pontként az ENSZ-közgyűlés 27-ik ülésszakának napirend­jére egy olyan nemzetközi egyezmény kidolgozásának kérdését, amely megszabja, hogy az államok milyen el­vek alapján használhatják fel közvetlen televíziós köz­vetítésre a Föld mesterséges holdjait. A televíziós programoknak közvetlenül a televíziós nézők vevőkészülékeire való továb­bítása (közvetlen televíziós közvetítés) az egyik legpens- pektivikusabb iránya a világ­űr emberi szükségletekre vadó felhasználásának. A hírközlés e fajtájának fejlesztése előse­gíti majd a földkerekség né­peinek további közeledését, a kulturális értékek cseréjének kiszélesítését és a különböző országok lakossága műveltsé­gi színvonalának emelkedé­sét. Ugyanakkor a mesterséges holdak segítségével történő közvetlen televíziós közvetítés komoly jogi problémákat vet fel olyan vonatkozásban, hogy biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyek mel­lett a kozmikus technikának ez az új fajtája kizárólag a béke és a népek közötti ba­rátság nemes céljait szolgálja. Elsősorban meg kell védeni az államok szuverenitását mindennemű külső beavat­kozástól, és nem szabad meg­engedni, hogy a közvetlen televíziós közvetítések a nem­zetközi konfliktusoknak és az államközi kapcsolatok kiéle­ződésének forrásává váljanak. A Szovjetunió — amely a világűr meghódításának min­den szakaszában következete­sen síkraszállt a nemzetközi kozmikus jog progresszív fej­lesztése mellett — úgy véli, hogy az ilyen feltételek meg­teremtését elősegítené, ha ki­dolgoznák azokat a nemzet­közi — jogi normákat, ame­lyek meghatározzák az álla­mok jogait és kötelezettségeit a közvetlen televíziós közve­títések megvalósításának te­rületén. Az államok e téren kifej­tett tevékenységének alapjává kell tenni a szuverenitás köl­csönös tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avat­kozás, az egyenjogúság, az együttműködés és a kölcsö­nös előnyök elveit Ezzel kap­csolatban az államok számá­ra biztosítani kell azt a le­hetőséget, hogy bizonyos kö­vetelményeket támasszanak a területükre sugárzott progra­mok tartalma tekintetében, vagy, hogy intézkedéseket fo­ganatosítsanak az olyan adá­sok megszüntetésére, amelye­ket nem kívánatosnak tart­hatnak. E feladatok megoldá­sának megfelelne egy megfe­lelő nemzetközi egyezmény megkötése. Megküldöm önnek az egyezményterevezetet azokról az elvekről, amelyek értelmé­ben az államok felhasznál­hatják közvetlen televíziós közvetítésre a mesterséges holdakat. A tervezet az alábbi fő tételeket tartalmaz­za: t. A közvetlen televíziós közve­títés kizárólag a béke, a haladás, a kölcsönös megértés fejlesztése, a népek közötti baráti kapcsola­tok érdekeit, a lakosság művelt­ségi színvonala emelésének, a kultúra fejlesztésének, a nemzet­közi csere kiszélesítésének céljait szolgálhatja. 2. Minden államnak egyenlő Jo­ga van a közvetlen televíziós köz­vetítésre és mindenfajta megkü­lönböztetés nélkUl az Ilyen közve­títés kedvező lehetőségeinek fel- használására. S. Külföldi államokba csupán az illető államok határozottan ki­fejezett egyetértésével lehet köz­vetlen televíziós adásokat sugá­rozni. 4. Jogellenes és nemzetközi fele­lősségre vonást maga után vonó cselekménynek kell tekintem az olyan közvetítéseket, amelyeket más államok területére sugároz­nak az utóbbiak nyilvánvalóan kifejezett hozzájárulása nélkUl; továbbá az olyan adásokat, ame­lyek kárt okoznak a nemzetközi béke és biztonság fenntartása ügyének, beavatkozást Jelentenek más államok belügyeibe, sértik az alapvető emberi jogokat, erősza­kot és borzalmakat propagálnak, aláaknázzák a helyi civilizáció és kultúra alapelveit, félrevezetik a lakosságot. 5. Az. államok nemcsak saját te­rületükön, hanem a kozmikus térségben és más olyan területe­ken, amelyek kívül esnek általá­ban az államok Joghatóságán, el­lenintézkedéseket foganatosíthat­nak a jogellenes közvetlen televí­ziós közvetítésekkel szemben. í. Az Illető állam a felelős a közvetlen televíziós közvetítéssel kapcsolatos minden nemzeti tevé­kenységért, függetlenül attól, hogy ezt a tevékenységet kormányszer­vek vagy kormányon kívül eső szervezetek és Jogi személyek fej- tik-e ki. A felsorolt tételeken alapuló egyezménynek a megkötése elősegítené az államok közöt­ti együttműködés fejlődését a kozmikus térség gyakorlati felhasználásában, a nemzetkö­zi béke, a népek közötti köl­csönös megértés, a gazdasági és a társadalmi haladás érde­kében. A szovjet kormány azt várja, hogy az ENSZ-közgyű- lés 27. ülésszaka megfelelő fi­gyelmet szentel majd egy olyan nemzetközi egyezmény kidolgozásának, amely lefek­teti a mesterséges holdak köz­vetlen televíziós közvetítésre való felhasználásának elveit. Kérem önt, főtikár úr, hogy ezt a levelet az ENSZ-köz- gyűlés ügyrendi szabályzata 20. pontjának megfelelően magyarázó feljegyzésnek és a mellékelt egyezményterve­zettel együtt az ENSZ hivata­los dokumentumaként terjesz- sze” (MTI) A Washingtoni Igazságszol­gáltatás számtalanszor produ­kált már olyan eljárásokat, amelyek nem kis meghökke­nést váltottak ki a világon. Erről leginkább J. F. Kenne­dy meggyilkolásának körül­ményei, a véres tettet követő nevetséges vizsgálat nyújtott bizonyítékot, valamint az a boszorkányüldözés, amit Ange­la Davis, néger filozófusnő ellen indítottak a közelmúlt­ban. Ügy tűnik, hamarosan tanúi lehetünk egy újabb „vessző­futásnak”. Ezúttal Jane Fon­da. világhírű színésznő ellen Indítanak vizsgálatot, mivel nemrég a Hanoi Rádió hul­lámhosszán olyan nyilatkozá­st tett. amely nem találko­zott a mai Amerika uralko­dó köreinek tetszésével. Fon­da bűne a következő: a sokat szenvedett, ezer sebből vérző Vietnamban járt, s ott nem­csak nézett, hanem látott is. Látta a porig rombolt iskolá­kat, kórházakat, a földdel egyenlővé tett városok rom­jait, az irányított bombákkal szétzúzott gátakat és öntöző- berendezéseket. És azt is látta, hogy ezt a háborút az USA 'nem nyerheti meg és Vietnam nem veszítheti el. A személyes bátorságról már máskor is tanúbizonysá­got szolgáltató művésznő nem (ett lakatot a szájára. Szívére, nemes emberi érzéseire hall­gatva nyíltan kimondta: amit ma az Egyesült Államok had­serege Indokínában csinál az Az amerikai háborús bűnöket vizsgáló bizottság néhány tagja, köztük Jacobsen dán képviselő (fent, fényképező­géppel), Sean Mac Bride Ír jogász (lent, középen) és Pier­re Weil francia szakértő (lent, Jobbra) megvizsgálták a Nam Ka tartományban az amerikaiak által bombázott gátakat, valamint az ugyancsak bombasújtotta, sűrűn lakott Nam Dinh. várost (alsó kép) 2 NÓGRAD — 1972. augusztus 11., péntek takariSsosan, gazdaságosan Tavaly novemberben kormónyhatórozat kötelezte a miniszter reket, hogy a beruházások túlzott növekedésének mérsékelésére tegyenek intézkedéseket, mindenütt koncentráltabban, hatéko­nyabban használják fel a beruházásokhoz rendelkezésre álló anyagi előnyöket. Azóta a tárcák vezetői az Országos Tervhiva­tal közreműködésével sokoldalúan megvizsgálták a beruházás! erőforrások koncentrálásának módjait, és számos intézkedés is történt. A cél nem a beruházások szintjének csökkentese; csu­pán a túlzott növekedésnek kívánnak gátat szabni, éppen a fo­lyamatban levő fejlesztések gyorsítása érdekében. Korábban megkezdett beruházások korlátozására ennek megfelelően állami intézkedések nem történtek, a rendelkezések az «új beruházások megfontoltabb mérlegelésére ösztönzik a vállalatokat, ezenkí­vül elhalasztják néhány nélkülözhető építkezés megkezdését. A vállalatokat minden egyes új építkezés saját hatáskörben történő eldöntésekor nagy körültekintésre és megfontoltságra ösz­tönözi az az intézkedés,- hogy az építési érték 20 százalékának megfelelő összeget átmeneti időre tartalékoltok, vagyis egy ideig nélkülözniök kell. A fejlesztési alapból most egyébként nehezen nélkülöznek minden forintot a vállalatok, mert hitel- igényléskor és szerződéskötéskor a korábbinál sokkal szigorúb­ban ellenőrzik, hogy a beruházásokhoz szükséges összegek va­lóban rendelkezésre állnak-e. Ily módon a vállalatoknak előnyö­sebb, ha építés helyett ugyanabból az összegből korszerűsítik a gyártást, mert ilyenkor a 20 százalékot nem kell tartalékolni. A beruházási feszültségeket az az Intézkedés is enyhítette; hogy átmenetileg nem kaphatnak a vállalatok engedélyt új iro­daházak, vállalati üdülők, művelődési házak építésére. Indokolt és szükséges korlátozást jelent az is, hogy a vállalatok fejleszté­si alapjukból a tanácsokkal, vagy más vállalatokkal közösen csak lakásokat, gyermekjóléti intézményeket és kommunális lé­tesítményeket finanszírozhatnak. Azt is csak olyan arányban, amilyen mértékben azt saját dolgozóik, illetve azok gyermekei igénybe veszik. / Az említett általános érvényű rendelkezéseken kívül a kor­mányzati szervek néhány tervezett állami beruházás megkezdésé­nek időpontját elhalasztották. Mivel az anyagi erőkre másutt nagyobb szükség van, egye­lőre nem kezdik meg a központi vasöntöde, a polyeszter selyem­üzem, a városlődi kerámiagyár, a kisterenyei burkolólapgyár, a székesfehérvári présműbővítés és a fóliamű beruházásait. Ugyan­akkor a szelektív beruházási politika jegyében néhány folyamat­ban levő beruházásra a tervezettnél többet költöttek. A IV. öt­éves tervben 2,6 milliárd forinttal emelték a lakásépítkezésedre előirányzott összegeket, ily módon fedezve az áremelkedéssel járó többletkiadásokat. A kormányzat a metróépítés bizonyos többlet- költségeinek finanszírozásától sem zárkózik el. Az intézkedések az Országos Tervhivatal felmérései szerint már éreztetik hatásukat, a beruházások immár egészségtelenül nagy méreteket öltött növekedése mérséklődött. 1970-ben 18, 1971-ben 13 százalékkal növekedtek a beruházási kiadások, 1972. első felében a növekedés 12 százalékos volt. Mivel az intéz­kedések hatásai nagyrészt az év második felében várhatók, elő­zetes számítások szerint az 1972-es év egészében körülbelül 7 százalékkal lesz magasabb a beruházásokra fordított összeg, mint tavaly, ami a korábbi méreteket figyelembe véve már elfogad­ható szint. A növekedés mértékét azonban tovább kell mérsékel­ni, mert nem volna kívánatos, hogy a következő években 3-4 százaléknál nagyobb mértékben növekedjenek a beruházások.. E szint elérése esetén is körülbelül 10 százalékkal teljesítjük túl az 1971 —75-ös ötéves Időszakra előirányzott mintegy 500 milli­árd forintos beruházási tervet. Az ily mérvű túlteljesítés azonban már nem jelent elviselhetetlen terhet a népgazdaság számára, A beruházások növekedésének mérséklésekor mindenekelőtt az állami költségvetést kell mentesíteni a túlzott terhektől, a to­vábbi intézkedéseknek elsősorban e célt kell szolgálnlok. Tovább kell finomítani például a nagyberuházások elbírálásával kap­csolatos döntési rendszert, határozottabban megszabva a vál­lalatok felelősségét, például e beruházások többletköltségeiért. Adott esetekben a vállalatokat anyagilag is felelőssé kell tenni a számukra készülő állami nagyberuházások költségeinek túllé­péséért, További feladat, hogy a minisztériumok, s a Vállalatok újra és újra vizsgálják felül beruházási döntéseiket, s csak a valóban hasznos, kifizetődő fejlesztésekhez kezdjenek hozzá. A legfontosabb az, hogy a mindenáron való gyárbővítés, építkezés szemlélete helyett mindenütt a "megfontoltság, a felelősség, s ami ebből következik, a gazdaságosság elvei érvényesüljenek. (MTI) EVBegiomtoStarfi, Áruló-e Jane Fonda? Helsinkiben Egyhetes szünet után, csü­törtökön délután Helsinkiben folytatódtak Finnország és az NDK tárgyalásai a diplomá- :iai kapcsolatok felvételéről. A finn küldöttséget Paul Gus- tafsson, az ország hollandiai nagykövete, az NDK küldött­ségét Kurt Nier nagykövet ve­zeti. A finn—NDK tárgyalások első fordulójáról Helsinkiben kiadott közlemény szerint már elértek bizonyos hala­dást. (MTI) Haladás Zsivkov elutazott Romániából Todor Zsivkov a Bolgár Kommunista Párt. Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke befejezte kétnapos romániai látogatását és csütörtök este visszautazott Bulgáriába. Romániai tartózkodása során Todor Zsivkov Nicolae Ceau- sescuval tanácskozott és láto­gatást tett a román tenger­part különböző turisztikai lé­tesítményein, valamint ipari objektumain. A megbeszélések során To­dor Zsivkov és Nicolae Ceau- sescu kölcsönösen tájékoztat­ta egymást a Bolgár Kommu­nista Párt és a Román Kom­munista Párt tevékenységéről, valamint célkitűzéseiről, a két országban folyó szocialista építőmunkáról. Megelégedés­sel állapították meg a Bolgár Kommunista Párt és a Román Kommunista Párt baráti kap­csolatainak fejlődését,. Bulgá­ria és Románia sokoldalú együttműködésének elmélyülé­sét (MTI) Kekkonen Moszkvába látogat A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghí­vására augusztus 12-én nem • hivatalos látogatásra a Szov­jetunióba érkezik Urho Kek­konen, a Finn Köztársaság el­nöke. (TASZSZ) Bá-ti az utazó keretben A szakvezetők a tegnapi ed­zőmérkőzés után kijelölték a müncheni olimpiára utazó 19- es keretet, amelyben helyet* kapott Básti István, az SBTC kitűnő labdarúgója is. népirtás, s aki ebben részt vesz, az a haladó emberiség, a világ jobbik felének ellen­sége. A washingtoni hatal­masságok természetesen azon­nal felhördültek, s belbizton­sági vizsgálattal fenyegetőztek, mivel véleményük szerint Fonda nyilatkozata veszélyez­teti az amerikai hadsereg harci morálját. Különösen és többszrösen hangsúlyozta ezt Fletcher Thompson republiká­nus szenátor, aki a művésznőt egyenesen hazaárulónak mi­nősítette. s követelte, hogy ál­lítsák a belbiztonsági bizott­ság elé, amely köztudottan az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság — csen­desebben működik, de elődjé­hez hasonlóan hírhedt — jog­utódja. Mielőtt így vagy úgy állást foglalnánk Jane Fonda ügyé­ben. vessük össze azt, amit a hivatalos Amerika és amit a művésznő mondott és mond. Washington, de maga az el­nök is. hosszabb ideje han­goztatja: a fokozatos csapatki­vonásokkal már elérték, hogy szárazföldi csapatok nem har­colnak Vietnam területén, s a légierő is csak támogatóként avatkozik bele a saigoni báb­rezsim hadműveleteibe. Ha viszont azt vesszük figyelem­be, amivel Fondát vádolják, akkor a Fehér Ház állítása megalapozatlan, hiszen nem lehet azt a hadsereget demo­ralizálni. amelyik nem is har­col az említett térségben. Csakhát ügy tűnik: hiába ta­gadják, az indokínai harci cselekmények során ma is be­vetnek amerikai alakulatokat a népi erők ellen. A fentiek és az. amivel Ja­ne Fondát vádolják, egyenlő- ek egy beismerő vallomással. S mivel ez így van, a haza­árulás bűne aligha süthető rá a művésznőre. Sokkal in­kább megérdemlik azt a sú­lyos bélyeget azok. akik a legjobban ágálnak Fonda el­len. Köztük Thompson szená­tor, akinek teljesen mindegy üzent-e hadat az Egyesült Ál­lamok Vietnamnak vagy sem, s az is egyre megy, hogy a vietnamizálási program kere­tében haza akarták hozni az amerikai fiúkat vagy nem. Van nekünk egy igen frap­páns közmondásunk, amelyik szerint „Alkalom szüli a tol­vajt”. Fonda vietnami látoga­tása, valmint a Hanoi Rádió­nak adott nyilatkozata kitűnő alkalomként kínálkozott arra, hogy a washingtoni héják újabb hadjáratot indítsanak az indokínai háború ellenzői el­len. Akkor ugyanis, amikor a művésznőt igyekeznek haza­árulónak bélyegezni, a viet­nami gaztettek leleplezőit akarják lejáratni. Vagyis: amikor lecsapnak Jane-re, az egész mozgalomra igyekez­nek csapást mérni. Amikor a művésznő Hanoi­ban nyilatkozott, az amerikai nép többségének lelkiismere­ti szószólójaként lépett fel. S éz ma talán a legnagyobb bűn az Egyesült Államokban, ahol ugyan a vezető politiku­sok elismerik a világban ki­alakult új helyzetet, ám ami­kor a tettekre kerül sor, egé­szen másként cselekszenek. Nézzük ezt közelebbről: Pá­rizsban a Kiéber sugárúton többszöri megszakítás után is­mét tárgyal a négy küldött­ség, mivel Nixon szavakban keresi, óhajtja a vietnami konfliktusból kivezető utat. De. eddig még csak tárgyalga - tás. volt az egész, s valami­lyen megalázó megegyezést úgy próbált kicsikarni az eh nők, hogy felújította a VDK tömeges bombázását. Járt már más nagy művész Is Vietnamban, aki azonban Fondától egészen eltérően nyi­latkozott. Az ő esetében szóba sem került semmiféle megbé­lyegzés, s az sem. hogy bel­biztonsági vizsgálatot indíta­nak ellene. Tette ódiumát azonban ma is viseli, mivel a közvélemény ítéletét pem ke­rülhette ki. Jane Fondát a hi­vatalos bíróság elítélheti. Amerika nemesebbik fele, s a világ haladó közvéleménye azonban soha sem tartja ha­zaárulónak. Sz. L V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents