Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-09 / 186. szám
A szajáni komplexum Az aratógép mellett 1971. augusztus 6-án reggel emelték ki az exkavátorok az első köbméter földet az Abakán melletti csendes folyócska, a Taseba túlpartján. Így kezdődött meg az abakáni vagongyár építése. Tervezett évi teljesítménye 40 ezer négy- és nyolctengelyű vagon.. Az óriási vagongyár a szajáni komplexumnak csak egyik összetevője. De miért éppen a krasznojárszki terület déli részén létesítenek új gépipari bázist? Az egyik tő indok a szajáni vízi erőmű, amely alig több mint száz kilométerre Abakántól épül. A kohászati nyersanyag közel van: a vasérc Haka- szijában és a Jenyiszej jobb- partjánál. Ami pedig a leendő elektrotechnikai iparnak szükséges színesfémeket illeti, a krasznojárszki terület déli részének készletei több mint elegendők. Nem kevésbé fontos tényező, hogy a krasznojárszki terület déli része Szibéria legsűrűbben lakott vidéke. Itt él Szibéria lakosságának egy- harmada. Bár a szajáni komplexumot ma a terület legfontosabb iparvidékének tekintik, több ilyen komplexum már működik Krasznojar6zk környékén — szám szerint hat. A centrumban összpontosul a vegyi-, a fafeldolgozó, a szén-, valamint a könnyűipar is. Szemmel láthatóan már csak a szajáni komplexum hiányzik az együttesből. A párt és a kormány igen nagy figyelemmel kíséri a krasznojárszki terület fejlődését. Az 1971—1980-as távlati fejlesztési terv a kilencedik ötéves tervidőszakra az ipari termelés 1,6-szeres’ növelését irányozza elő. A vezető szerepet játszó energetika és a színesfémkohászat területén a növekedés két-ha- romszoros. Évente 75—80 milliárd kilowattóra villamos energiát termelnek majd itt — a mai országos termelés egytizedét. A határo::3.tot a természeti kincsek és a nyersanyagkészletek komplex hasznosítására való törekvés hatja át, valamint a feldolgozóipar fejlesztései célzó igyekezet. Vegyük például a timföldet, amiből nem csupán a fémalumínium előállítása a cél, hanem a hengerelt árué, sőt kész éoitőipari paneleké. Vagy például az erdő, amely végső soron nem csak faanyagot és papírt jelent, hanem alkoholféléket és autóabroncsokat is. Teljesen zárt ciklus az iparágon belül — ez jellemzi ma a krasznojárszki területet. Ezen elv alapján alakítják ki a nagy feladatok megoldására hivatott szajáni komplexumot is. A Szovjetunió népgazdaság-története rendelkezi« hasonló méretű komplexumok létrehozására vonatkozó adatokkal. Amikor az első ötéves tervidőszakban a második kohászati — szénkitermelő komplexum létrehozásán dolgoztak az Uraiban és a kuz- nyecki medencében, a munkák koordinálására iparágak közötti bizottságot alakítottak. Létrehoznak-e most is egy ilyen iparágak, sőt a földrajzi viszonyok miatt autonóm területek közötti bizottságot? Ha nem is olyan formában, mint az első — és akkor még kisszámú ipari központok felépítése során, de lesz hasonló koordináció. De mikor vált szükségessé az egységes gazdasági vidékek szervezése, ég kik vesznek részt ebben — így például a szajáni komplexum létrehozásában. A krasznojárszki terület termelőerőinek fejlődését az energetikai bázis létrehozása és a vasútvonalak kiépítése indította meg. Elsősorban az Acsinszk—Maklovo, az Acsinszk—Abakán, az Abakán—Novokuznyeck és az Abakán—Tajset vonalról van szó. Az utóbbi létrehozását még a háború előtt határozták el, de üzembe állítására es ennek kapcsán az itt rejlő érckincs kitermelésére csak 1965-ben, illetve azután került sor. A szajáni komplexum tervének kidolgozása kollektív alkotó munka eredménye. Még a munkában résztvevő vezető intézmények felsorolása is meglehetősen hosszúra nyúlna. Az 50-es évek végén nagy minisztériumi és más szakemberekből álló csoport érkezett a helyszínre, a minisztertanács elnöke, Alekszej Koszigin vezetésével. Elkészült a terület tízéves fejlesztési programja. Ekkor határozták el a szajam vízi erőmű felépítését Is. Ezenkívül ehhez az időponthoz kapcsolódik a Hakassziában, a finom • szőrű gyapjú hazájában működő fésűsgyapjú- és posztókombinát létrehozásának gondolata is. A területi tervező intézmények a természeti kincsek feltárásával foglalkozó tanáccsal szoros együttműködésben dolgoztait, és archívumaikban hatalmas mennyiségű kutatási anyagot halmoztak fel. A Nyekrászov akadémikus vezette tanács gondoskodott a tudományos alapokról és a gazdasági számításokról. Segített az akadémia szibériai részlege, a hozzátartozó közgazdasági intézet is — Aganbegjeva levelező akadémiai tag vezetésével, és még sok más intézet is. A legfőbb szerzők azonban azok lesznek, akik gyárakat és mezőgazdasági komplexumokat építenek itt. <APN> G. Gorin: Mindent a vendégért Az étterem aránylag üres volt. Leültem az ablak mellé és vártam a pincért. Öt perc múlva jött is, átható pillantással végigmért, aztán megkérdezte: — Enni óhajt? — Igen. — Értem — bólintott. — Mindent megteszünk, amit csak lehet. — Köszönöm — suttogtam meghatódva. — Legyen szives, hozzon egy üveg sört... — Hideget? — Természetesen. — Megpróbálom. Egy üveggel? — Egy üveggel. — Talán sikerül — biztatott határozottan, és rám kacsintott. Kacsintása ravasz és titokzatos volt. Értésemre adta, hogy a sör mily ritka luxus. A sörgyárak tatarozás miatt alig-alig termelnek, egy üveg sör aranyat ér, egyszerűen hiánycikk, de NEKEM ő megszerzi... — Ezenkívül kérek egy adag bor sc sót. Elfehéredett. De azért így felelt: Ezúttal jobb szemével kacsintott rám. — Tökéletesen értem. ■— Valóban borscsot parancsol? — Valóban. — És melegen? — Szeretném ... — Tányérban? — Így szoktam ... — Tejföllel? — Ha lehetne. — Megpróbáljuk — suttogta. — Ne nyugtalankodjék. — És újra rákacsintott. Kacsintása elárulta, hogy a borsos csuda nagy ritkaság. A szakácsok már nem is főzik, mert a mandolinozás sokkal előbbre- való. Persze van egy poltvai borscsspecialistájuk, egy vénséges öregasszony, akiért — csakis MIATTAM — külön- repülőgépet küldenek, hogy megehessem a tányér borsosomat. — Másodiknak bifszteket kérek — kockáztattam meg. — Hagymásán. A pincér fogait csikorgatva visszakérdezett: — Húsból legyen? — Igen. A hagyma pedig hagymából. Hosszan elgondolkozott, sóhajtott, majd így szólt: — Megpróbáljuk. De csak ■magáért. — És csettintett hozzá. Ezzel a csettintéssel értésemre adta, hogy mekkora áldozatsorozatra kész értem, s hogy a bifszteket már emberemlékezet óta nem rendelik, így ahhoz, hogy én most bifszteket ehessek konzultálniuk kell a Tudományos Akadémiával, a légierővel, nemkülönben a Moszfilmstúdió- val. Dehát ÉRTEM i bármit megtesznek. — Mást nem kér? — Nem. — Rendben, öt perc múlva itt leszek — mondta, s olyan ünnepélyes tekintettel nézett rám, amelyből kiviláglott: hihetetlen vállalkozásra képes értem, mivel a többiek órákon át ücsörögnek itt, várnak éhesen, szomjasan, mert ugye ebédidőben az embernek annyi ideje van, hogy nyugodtan szerelemre gerjedhet, házasodhat, sőt, itt helyben az utód érkezését is megvárhatja. Mindennek tudatában költöttem el ebédemet, s mikor felálltam, azt mondtam a pincérnek: — Nem is tudom hogyan háláljam meg ... Amit értem tett azt halálomig nem felejtem el. Mennyivel tartozom? — Egy rubel huszonegy kopek. — Értem, kacsintottam rá. — Magának kifizetem. Azzal markába pottyantottam a kért összeget és kezet ráztam vele. Semmi több. Ezzel a kézfogással adtam értésére, hogy nem akárhogyan bánok én vele, hiszen a pénz manapság nagy kincs, a pénzverdéből a tatarozás miatt alig-alig kerül ki valami, így hát én fizetés nélkül is távozhatnék, dehát ŐÉRTE akkora áldozatra kész vagyok, hogy pontosan kifizetem az egy rubel huszonegy kopejkát. — Egy vassal se többet. Távozáskor felnyársaló tekintete az ajtóig kísért. Lefogadom: sokáig nem felejt el! Fordította: Krecsmáryné, Baralé Rozália BÉLYEGGYŰJTŐKNEK 4Alkotmány Augusztus 20-án a Magyar Posta kétértékű sorozattal köszönti az alkotmány módosítását. Vertei József tervrajza a Parlament külső és belső szépségét mutatja be bélyegeken. Az 5 forintos érték a kivilágított kupolát ábrázolja, ez a látvány Budapest esti panorámájának egyik ékköve volt. Az Országház épületének javítása miatt a kivilágításban jelenleg nem gyönyörködhetünk. A 6 forintos bélyeg törvényalkotás közben tárja elénk az üléstermet, ahol az alkotmány módosítását is megtárgyalták. Alkotmányunkról sorozataink már többször megemlékeztek. A köztársasági államformát 1946-ban bélyegpár üdvözölte. A Magyar Népköztársaság alkotmányának törvényerőre emelkedését 1949-ben a címert ábrázoló három bélyeggel ünnepeltük. E sorozat gyári, vagyis makkos tölgyfalevelet ábrázoló vízjeles papíron készült változata nagyon ritka. Az alkotmány ötéves évfordulóján három címlet került forgalomba, a záróértékre akkor is a Parlament kivilágított kupoláját nyomtatták. Az 1957-ben történt módosítás alkalmából mai címerünket mutattuk be, ezt a kétértékű sorozatot egy év múlva újabb három címlet követte, amelyet a címer eredeti színei díszítettek. Hírek 10 ezer ló látható majd Bécsben egy kiállításon — természetesen bélyegen. Osztrák szomszédaink az udvari lovasiskola 400 éves fennállását ünnepük, ebből az alkalomból rendezik a kiállítást a lovak filateüsta barátai. A jubileumra az Osztrák Posta emlékblokkot ad ki. — A Lengyel Posta hivatalosan közölte, hogy az emlékbélyegekből, blokkokból eladatlanul maradt készletét megsemmisíti. Fajtánként 49—350 ezerig terjedő mennyiségrő van szó, köztük olyan érdekes blokkok is zúzdába kerülnek, mint az 1946. évi ölimpiá népszerűsítő kiadás. — A v lágritkaságnak számító r „Bázeli galamb” bélyeg zenöt összefüggő példány. svájci postamúzeumban megszabadították eredeti enyvezésétől, mert a gumizásban levő vegyszerek már a képoldalon látható színeket halványították el. Évről-évre mindig több klasz- szikus kiadványnál kell hasonlóan eljárni, mert a régi papírok, nyomdafestékek állapotát veszélyezteti az eny- vezés. — A legközelebbi fut- ball-világbajnokságot 1974- ben a. Német Szövetségi Köztársaságban rendezik. A költségek részbeni fedezésére két feláras sorozatot adnak ki, az elsőt már nem sokkal az olimpia befejezte után. árverési híradó New Yorkban az egyik jelentős cég, a Harmer, Rooke és társa árverésén magyar bélyegekre is sok ajánlatot kaptak. Az árakról a következő jelentés érkezett: „Az 1949. évi használatlan Lánchíd blokkot 29 dolláros áron vásárolták meg, az 1950. évi UPU fogazott és vágott blokkpár 60 dollárért kelt el. Az 1951. évi bélyegkiállítási blokkok fogazva és vá- gottan 67,50 dollár összegért találtak új gazdára. 4 földrengések „ellenőrzése” Nemrég még elképzelhetett lennek tűnt a földrengés ellenőrzése. A szárazföldek sodródásának úgynevezett „tektonikus” elmélete azonban, amely a földrengések keletkezési okaira ad magyarázatot, talán kézbe adja e probléma megoldásának kulcsát. Az elmélet lényege az, hogy a litoszféra (a Föld legfelső, szilárd rétege) számos táblára tört r-' (6 nagyra: amerikai, euai, afrikai, indiai, csen- óceáni, antarktiszi, és egy tucatnyi kisebbre), yekaz asztenoszférában (a _ieg felületi rétege) „úsznak”. A különböző irányokban mozgó táblák „összeütköznek” egymással. Szinte valamennyi földrengés a táblák szélein keletkezik, ahol energia szabadul fel. A geológusok most úgy próbálják meghatározni a táblák határait, hogy összevetik a Földön bekövetkező földrengések térképeit. Az Iz- land körzetében tapasztalható szeizmikus tevékenységet például az magyarázza, hogy itt húzódik az amerikai és az eu- rázsiai tábla közötti határ. A két tábla ellentétes irányban mozog, aminek következtében az Atlanti-óceán szélesedik. A Japánban. Peruban. Chilében és a Csendes-óceán körüli egyéb körzetekben bekövetkező erősebb földrengéseket az váltja ki, hogy a táblák egymással szemben mozognak. A szomorú nevezetességű San Adreas-i törés körzetében (jellegzetes vetődés- vonal), amely Kaliforniát szeli át a Kaliforniai-öböltől San Franciscóig, a csendes-óceáni és az amerikai tábla egymáshoz képest elmozdulnak. Ennek következtében létrejön az, amit a szeizmológusok „transzformáló mozgásnak” neveznek. Kalifornia partvidéke 100 évenként 20 foot (1 foot = 30,5 centiméter) átlag- sebességgel mozog a csendesóceáni táblán, a kontinens mentén.
