Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-09 / 186. szám
„SIKKES" MUNKA Jól jött a szécsényi asszonyoknak, lányoknak az új üzem. A fővárosiak meg mintha hazajöttek. volna, hisz’ a budapesti Női Különlegességi „Sikk” Ksz Ludányhalásziban már régen üzemeltet telephelyet. Idén márciustól pedig Szécsényben jutott újabb 40 nő munkaalkalomhoz. Felsőruhát, kosztümöket, kabátokat készítenek az ügyes lányok, asszonyok, akik között igen sokan régi mesterei szabószakmájuknak. Rákóczi Sándor- né már 15 éve tűforgató, így tapasztalatai igen értékesek, főleg a fiataloknak. Marcsok Márta most „szabadult” a szakmájában, szívesen veszi még a „bábáskodást” A szécsényi telepen már őszi a hangulat. Átmeneti kabátok fekszenek a varrógépek alatt és feszülnek a próbababákon. A szabászok már mérik a ballonkabátok anyagát. Csupa divatos termék. És ami a legfőbb: 500 db-os kis szériákban gyártják a ruhákat, kabátokat. A piackutatók, üzletkötők most tárgyalnak az NSZK-ban, ahova nagyobb tételben exportszállítás vár. ható. Mindenesetre akárhová készül is a termék, Mészáros József főszabász és Dancsák Gabriella igen gondosan állítják össze a ruhadarabok szabásmintáit A 40 fős asszonybrigád naponta 30-35 kabátot készít el, s mivel 50 százalékos a szakmunkásuk aránya, hibát szinte sohasem talál a minőségellenőrzés. Pedig szigorúan vizsgálják, mert a megrendelők, vásárlók is azok. Rektorik Mária üzemvezető és Simon Mária a próbababán veszik alaposan szemügyre az elkészült őszi ballonokat, s meózás után küldik a főváros legelegánsabb szaküzleteibe Kulcsár József képriportja A KSH megyei igazgatóságának Jelentése (Folytatás az 1. oldalról) Féléves viszonylatban a megye szocialista iparának termelési volumene (elsősorban — de nem kizárólagosan —) a szénbányászat további tervszerű visszafejlesztése következtében 5,3 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A szénbányászat adatai nélkül a megyei teljes szocialista ipar termelése 0,9 százalékkal haladta meg a bázisidőszak termelési volumenét, a növekedés üteme tehát lényegesen elmaradt az országos 3,2 százaléktól. A megyei székhelyű minisztériumi iparvállalatok termelése 1971, I. fél évéhez viszonyítva 2,2 százalékkal nőtt, az ipartelepeké ugyanakkor 1,9, a tanácsi iparvállalatoké pedig 8,9 százalékkal csökkent. Ez utóbbit nagymértékben befolyásolta, hogy a RIOLEX Építőanyagipari Vállalat több éves gazdaságtalan termelése következtében felszámolás alatt áll. A minisztériumi irányítású, megyei székhelyű Iparvállalatok közül kettő, a 33 ipartelep közül pedig 15 egység termelési indexe 100 százalék alatt volt. A lemaradást az ipartelepek — illetőleg vállalati központjaik — anyaghiánnyal, rendeléshiánnyal és egyes esetekben ob- jetív okokkal (például kemenceátépítés, profilmódosítás, automata gépek késői szállítása és üzembe helyezése stb) indokolják. A megyei szinten jelentkező 1972. I. félévi termelési volumencsökkenéshez nagymértékben hozzájárult az is, hogy az összes foglalkoztatott létszáma 2,0, (ezen belül a munkásoké 2,9) százalékkal csökkent, az egy foglalkoztatottra jutó termelés volumene pedig 3,4 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Szénbányászat nélkül a mutatok valamivel kedvezőbbek, mivel a 0,9 százalékos tremelési volumennövekedés egyharmadát az óratermelékenység javulása eredményezte. A megye szocialista iparában foglalkoztatottak munkabére 1972. I. fél évében szén- bányászattal együtt 1,4, anélkül 6,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában kifizetett összeget. Ezen belül a munkások részére kifizetett munkabél- a szénbányászat nélküli iparban 5,3 százalékkal nőtt, tehát lényegesen meghaladta a létszám növekedési ütemét, és így a havi keresetek az ösz- szes foglalkoztatottnál átlagosan 3,3, ezen belül a munkásoknál 3,0 százalékkal magasabbak voltak, mint 1971. I. fél évében. A munkabérek és egyéb személyi jövedelmek havi átlaga ez év I. fél évében 2317 forint volt, 3 százalékkal több mint egy évvel korábban, illetve 10 százalékkal több mint a havi keresetek átlaga. Kattognak a o A salgótarjáni Centrum Áruházban megkezdődött a nyári vásár. Olyan az áruház, mint egy igazi vásár. Színes forgatag. Gombostűnyi hely sincs. A város és környékének lakói — de inkább az utóbbiak — nyüzsögnek az áruházban. A méterárunál annyian vannak, hogy a pultra sem lehet rálátni. Ember ember hátán a délelőtti órákban. Közéjük furakodom. Megszólítom egyiküket, s azt mondja: — Szuháról jöttünk. Pádár Andrásné vagyok. Marikát is magammal hoztam, mert a család minden tagjának ruhaanyagokat veszünk. — Mennyivel fizet kevesebbet érte? — Harminc—negyven százalékkal ! A strandcikkeknél: Hiába, hogy itt a szezon vége, mégis csalogató az ár- leszállítás; kapós még a bikini is. Sánta Henriette éppen bikinit vásárolt. Ajándékba vette unokahúgának. A munkaerő-fluktuáció 1972. II. negyedévében kissé megemelkedett. A negyedév folyamán az állományba vettek átlagos állományi létszámhoz viszonyított száma meghaladta a 7, a törléseké pedig megközelítette a 9 százalékot. Az 1972. I. fél évében teljesített munkásmunkaórák száma 27,2 millió volt. ezen belül a túlórák száma 466 ezerre, az előző év I. félévinek 72 százalékra esett vissza. Építőipar A megye szocialista építőipara 1972.1. fél évében összesen 5770 főt foglalkoztatott, alig többet, mint az előző év megfelelő időszakában. A létszámmal szemben a munkabér összességében valamivel nagyobb arányban nőtt. és ez az átlagkeresetek növekedéséhez vezetett. Mértéke az építőipari munkásoknál körülbelül 5 százalékos volt Az elmúlt fél év folyamán a szocialista építőiparban a saját építési-szerelési munkák értéke — folyó áron — meghaladta a 360 millió forintot, közel 44 millió forinttal volt több mint 1971. I. fél évében. A termelés növekedését a létszám kismérvű változása és az intenzívebb termelékenységemelkedés eredményezte. Ennek következtében megyei szinten az egy építőipari munkásra jutó építési-szerelési munkák értéke folyó áron átlagban csaknem 15 ezer forinttal magasabb, mint egy évvel korábban. Mezőgazdaság A megye mezőgazdaságának termőterülete az 1972. május 31-i felmérés szerint az előző év azonos időszakához viszonyítva lényegében nem változott. Ezen belül azonban a mezőgazdasági terület a szántó, gyümölcsös, szőlő, valamint a rét területének kisebb mérvű csökkenése, illetve a kert és a legelő területe növekedésének következményeként 0,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A szántón, belül a kalászosok vetésterülete az előző évihez viszonyítva ezer katasztrális holddal, a szálas és zöldtakarmányoké pedig 1333 katasztrális holddal csökkent, kismérvű vetésterület-növekedés csupán a kukoricánál volt. A kalászosok terméskilátásai 1972. június közepén még igen jók voltak, de a mező- gazdasági szakembereknek még a július 10-i termés becslése alapján is az előzi évivel közel azonos, illetve attól csak kismértékben elmaradó átlagokat vártak, az azt követő kedvezőtlen, esős. viharos időjárás azonban a terméskilátásokat megyénkben is lerontotta. Az aratási munkák céljaira az újonnan beszerzett 16-tal együtt mintegy 265—270 üzemképes kompénztárgcpek — Mit gondolsz, lesz még nyár? — Ha az idén nem, akkor jövőre. Most olcsóbb! Az önkiszolgáló cipőosztályon is nagy a forgalom. Rozgonyi Lászlóné Karancs- lapuj tőről jött, s férfiszandált vett. — Hatvan forint. Hát nem megéri? A lánykaruháknál sem kisebb az érdeklődés. A pénztár mellett egy 5—6 év körüli kislány áll, Iskolatáska a hátán. Megszólítom, s közben anyukája, Musztrai Fe- rencné is mellénk lép. — Cerediek vagyunk, iskolatáskát, -köpenyt és nyári ruhácskát vettünk. A szép Zsuzsikának örömtől csillog a szeme, örül a cuccoknak. Most megy elsőbe. Hangos az áruház. Az eladók kedvesek, türelmesek. Kattognak az emleti pénztárgépek, a szezon végi vásáron. i. y. bájn áll rendelkezésre, ebből azonban — a felázott talaj miatt — esetenként csak 50— 60 dolgozik. A megye állatállománya az előző év azonos időpontjánoz viszonyítva csökkent. A szarvasmarha-állomány az 1972. június 30-i felmérés szerint megyénkben 42 717 darab volt, 1,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Nem számottevően, de csökkent a tehénállomány is. Legnagyobb visszaesés a sertés-, és ezen belül különösen a kocaállományban történt. A sertések száma az 1971. június 30-i 121 500-zal szemben, ez év azonos időpontjában csak 101 ezer darab volt, és ezen belül a kocák száma 21,5 százalékkal csökkent. Alakosság pénzbevételei és vásárlásai Megyénk lakosságának pénzbevétele a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának adatai alapján 1972. I. fél év folyamán 6,3 százalékkal, mintegy 63 millió forinttal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. A bér- és bérjellegű, valamint a mezőgazda- sági termelésből származó pénzbevétel — az előző évektől eltérően — az idén majdnem azonos mértékben (mintegy 6—6,5 százalékkal) emelkedett. A költségvetési szervek mintegy 20 millió forinttal több munkabért fizettek ki dolgozóinak a fél évben, mint 1971. év hasonló időszakában, vállalati munkabérek címén pedig közel 4 százalékkal több lakossági pénzbevétel képződött, mint egy évvel korábban. A személyi jövedelmek elmúlt év azonos időszakához viszonyított 5 millió forintos növekedését a nyereségrészesedés közel 7 százalékos és a társadalombiztosítási kifizetések 5 százalékos emelkedése eredményezte. A termelőszövetkezetek munkabér-, illetve munkadíjkifizetései csak kismértékben (1, illetve 3 százalékkal) haladták meg az elmúlt év 1- fél évének szintjét, kedvezően alakult ugyanakkor a termékértékesítésből és -felvásárlásból eredő lakossági pénzbevétel, ami különösen az állatfelvásárlásból és a zöldség- gyümölcs magas felvásárlási árából származik. A lakosság takarékbetét-állománya az év elejétől mintegy 18 millió forinttal nőtt, és 1972. június 30-ig megközelítette a 870 millió forintot.' A takarékpénztár és a takarékszövetkezetek év elejétől majdnem 20 millió forinttal több hitelt folyósítottak a lakosságnak, rriint amennyi törlesztés történt, így a lakossági hitelállomány a II. negyedév végén megközelítette a 700 millió forintot. A közép- és rövid lejáratú hitelek mintegy 50 százalékát a személyi- és az áruvásárlási hitelek teszik ki. A megye kiskereskedelmi eladási forgalma 1972 I. fél ; évében folyó árban több mint 1.4 milliárd forint volt, az országos 7 százaléknál kisebb mértékben, mintegy 5 százalékkal haladta meg az elmúlt év azonos időszakának forgalmát. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalmának aránya a tavalyi 52-ről 52,6 százalékra nőtt, az iparcikkek aránya ugyanakkor 48-ról 47.4 százalékra csökkent. Ez utóbbin belül a ruházati cikkek 4,3 százalékos forgalom- növekedése — az elmúlt évi gyakorlattal ellentétben — gyorsabb volt, mint a vegyesiparcikkeké (3,5 százalékos). A főbb tartós fogyasztási cikkek közül a villanybojler forgalma 27, az elektromos hűtőszekrényé 14, a bútoré pedig 5 százalékkal nőtt. A fél év folyamán másfélszeresére emelkedett a 125 köbcentiméteres motorkerékpárok és közel 20 százalékkal nőtt az új személygépkocsik áruforgalma is. Az előzőekkel ellentétben csökkent a rádió, televízió, magnetofon, lemezjátszó, a fényképezőgép, valamint a mosógép eladása. Deftáron még lábon „fekszik'* a rozs — Sokat arattam kéizel is, de nem emlékszem, hogy valamikor ilyen lett volna a gabona. Fekszik minden, mintha lehengerelték volna, — ezzel fogadott Lénárd József, a dejtári termelőszövetkezet elnökhelyettese. — A szántóterületünk csaknem fele kalászos volt. Az árpát még jól sikerült betakarítanunk. Az öt kombájn két és fél nap alatt végzett a 95 holdon. Búzából talán négy holdon maradt el, de sajnos, a rozs még mind lábon van. Itt, a homokon hagyományai vannak a rozstermesztésnek. Most is 440 holdon termesztünk és 40 vagonra szerződést kötöttünk. Ez még mind kint van. — Lehetett volna gyorsabban is? Nem tudom .hogyan. Tavaly július 28-ra teljesen befejeztük a kalászosok betakarítását. A gabonagéplánc megvan és az öt kombájn, ha mehetett volna, már az idén is készen lennénk. így viszont még io—12 napra lesz szükségünk. Munkába állítottunk egyébként mindent. a rotációs kaszákat is. Rendrevágnak, a kombájn meg majd felszedi. A rozson átnőtt a fű, a gyom, hát ezért is nehéz. A szárítás is nehéz, mert nincs szárítónk, tárolóhelyünk viszont van. Négy nagy gépszín alatt kézi forgatással megy a szárítás. — Búzából 35 vagonnal már elszállítottunk a terményforgalminak, öt vagonnal kevesebbet, mint amennyire szerződtünk. A rozsból viszont sok lesz a veszteség. Ez még jiátra van — mondta az elnökhelyettes. A kiesés okozta károkról még korai lenne beszélni. Arról viszont mindenki beszél. hogy sok kár éri a közöst. Még szerencse, hogy nemcsak gabonát termeltek, hanem 150 holdon zöldségféléket is. — Ügy számolok, hogy ami a gabonatermelésnél kiesik, azt talán hozza a zöldségtermelés. Paprikából például a tervezett 25 hold helyett 40 holdon ültetünk, és sokat ígér. A 60 hold káposzta is sok jóval biztat. Van öt hold paradicsomunk. Csak győzzük szedni. Tizenöt hold uborka és 24 hold dinnye Is van. Sajnos, az utóbbiakra már sok a csapadék. A dinnyével is baj van. Hatalmasra nőttek, de meleg kellett volna nekik, nem eső. — Saját savanyítóüzemünkben megkezdtük a tartósítást. Sós-, vizes-, ectes-, és kovászosuborkából eddig öt és fél vagon készült el, aminek értékesítése folyamatos. Az idén 40 vagon áru savanyítását terveztük és reméljük, hogy sikerül is. Az elnökhelyettes a kertészet számbavételével azt Is bizonyítani próbálta, hofjy a mezőgazdaságban sem lehet mindent egy vagy két növényfajtára tenni. A gazdálkodás biztonságát ezúttal éppen a kertészkedés jelenti nálunk. így könnyebb lesz pótolni az időjárás okozta aratási veszteséget. Sokat lehet még menteni. A gépek itt is bevetésre készen álltak, amikor ott jártunk. A szél is jól jött, gyorsította a száradást. Az öt kombájnhoz hét vezetőt osztottak be, ha valahol helyettesíteni kell, legyen váltótárs. A kombájnosok idegeskednek a legtöbbet, mert nem szeretnek tétlenkedni. NÓGRÁD — 1972» augusztus 9., szerda 3
