Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-09 / 186. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESüUEn* I HOQRAD A1 -MSZMP NÓGRÁD MEGY El BIIOTTS ÁGA ÉS A MEGYE« TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 186, SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. AUGUSZTUS 9., SZERDA Termelésünk növekedési ' üteme elmarad az országos átlagtól Nőtt a munkásoknak kifizetett bér — Többet termelt az építőipar Csökkent az állatállomány — Emelkedett a takarékbetét A Központi Statisztikai Hi­vatal Nógrád megyei Igazga­tóságának jelentése a megye 1972. I. félévi eredményeiről: Beruházási tevékenység Megyénkben az úgynevezett fontosabb beruházások 1972. X. félévi pénzügyi teljesítése csaknem 210 millió forint volt, ami mintegy 50 millió forint­tal kevesebb az előző év meg­felelő időszakának teljesítésé­nél A beruházások megkezdésé­től, e beruházások pénzügyi teljesítése 1,2 milliárd forint és ez az előirányzat 56 szá­zalékos teljesítésének felel meg. Az üzembe helyezéseket figyelembe véve, a készültségi fok — megyei szinten — át­lag, csaknem 30 százalékos. Ezen belül a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek „ipari víz­ellátás-fejlesztése”, valamint a Ganz-MÁVAG mátranováki acélszerkezeti üzeme közel állnak a befejezéshez. Az el­múlt fél évben az állami be­ruházók több fontosabb léte­sítményt helyeztek üzembe. Ezek közül jelentősebbek a Budapest—Kisterenye közötti gázvezeték I. szakasza, a mátranováki Ganz-MÁVAG gyár üzemi csarnoka, vala­mint a rétsági Glóbusz Nyom­da telepe. 1972. I. fél évében üzembe helyeztek Rétságon egy sütőipari kemencét, Ba­lassagyarmaton a Fémipari Vállalat műhelyépületét, és befejeződött Jobbágyiban a Nógrád megyei Textilipari Vállalat rekonstrukciója is. A fél év végére készült el a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek ideiglenes rúdvaspácoló- ja is. A kiskereskedelmi bolt­hálózat összesen 113 négyzet- méter új árusítóterülettel bő­vült, a megyeszékhely 600 új telefonállomással gazdagodott a fél évben. Több olyan beruházás van ugyanakkor, amelyeknél ed­dig az üzembe helyezés nem, vagy csak igen minimális mértékben történt meg. A BRG salgótarjáni gyáregységé­nél a teljes üzembe helyezés­nek 1972. március 30-án kel­lett volna megtörténnie. A műszaki átadás-átvétel június 9-én megvolt, a hiánypótlási munkákat július 15-ig kellett elvégeznie a kivitelezőnek. A salgótarjáni kőbányaüzemnél, valamint a 2. sz. Volán balas­sagyarmati telepének beruhá­zásánál üzembe helyezés még nem volt, a Mátraaljai Állami Gazdaság sertéstelep-beruhá­zásánál ugyanakkor a pénz­ügyi teljesítések alapján . a készültség 95 százalékos és részlegesen már üzemel. 1972. I. fél év folyamán a tanácsi beruházások értéke 1,6 millió forinttal kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában. A beruházások népgazdasági ágankénti meg­oszlásában továbbra is a kommunális ágazat a legna­gyobb részesedésű. Az összes tanácsi beruházásból az építé­si jellegű beruházások pénz­ügyi teljesítése nőtt, a gépi teljesítés mértéke ugyanakkor, mind arányában, mind értéké­ben elmarad az előző évhez képest. Az 1971. I. fél évhez viszo­nyítva, az iparban üzembe helyezett érték aránya meg­nőtt, kismértékű növekedés tapasztalható a tanácsi mező- gazdasági beruházásoknál, a többi ágazat aránya ugyanak­kor csökkent, az egyes nép- gazdasági ágak között tehát arányeltolódás következett be. Ipar A megye szocialista Ipará­nak 1972, II. negyedévi ter­melési volumene alapvetően a szénbányászat termelésének az I. negyedévhez viszonyított 22 százalékos visszaesése követ­keztében 5,7 százalékkal csök­kent. A nógrádi szénbányák adatai nélkül a termelés in­dexe 100,6 százalék, pontosan megegyezik a foglalkoztatot­tak létszámának indexével, az 1972. II. negyedévi egy fog­lalkoztatottra jutó termelés te­hát azonos volt az I. negyed­évivel. az óratermelékenység ugyanakkor közel 4 százalék­kal javult. (Folytatás a 3. oldalon) Szolnok, Heves és Nógrád megye gyermekkönyvtárosai és függetlenített községi könyvtárosai gyűltek össze Salgótarjánban, körülbelül hatvanam Tegnap délelőtt a József Attila Művelődési Köz­pont üvegcsamokában meg­kezdődtek a gyermekkönyvtá­ros napok, amelyek augusztus 10-ig tartanak. Kojnok Nándor, a megyei Balassi Bálint Könyvtár igaz­gatója köszöntötte a résztve­vőket. Ezután Fábián Zoltán, a Magyar írók Szövetségének titkára emelkedett szólásra, aki Játékos módszerek a gyer­mek olvasóvá nevelése érde­kében címmel tartott előadást. Mint elmondotta, az olvasó­vá nevelést, akárcsak általá­ban a művészeti nevelést, nem lehet elég korán kezdeni. Az ifjúság olvasóvá nevelése az Olvasó népért mozgalomnak is égyik legfontosabb célja. Több gondolatkörről is szól­hatunk ezzel összefüggésben, például arról: hogyan történik az olvasóvá nevelés az iskolá­ban, milyen játékos formákat ismerünk, illetve . milyen na­gyobb társadalmi összefogást igénylő módszereket ismerünk ma? Hajrá a földeken Nem tartanak pihenőt A vanyarci Virágzó Termelőszövetkezetben is nagy lendülettel folyik az aratás. Minden jó időt kihasználnak a kombájnosok. A gabonatáblák eléggé kuszáltak és dőltek, a kalászoknak fölébe nőtt a gyom, s ez még jobban megnehezíti a munkát. Modeniczki János, a közös gazdaság párt-titkára, aki egyben az aratási munka főpa­rancsnoka is, a következőket mondja: — Négy kombájnunk eddig csaknem 600 holdról mintegy száz vagon gabonát takarított be. Hátra van még 500 katasztrális hold gabona betakarítá­sa. Eddig három vasárnap is dolgoztunk. A kom- báj nosok vállalták, Hogy az aratás befejezéséig nem tartanak pihenőt. A korábbi három kom­bájnhoz egy újat vásároltunk. Ez német gyártmá­nyú, kapacitása másfélszer nagyobb, mint a régi­eké, ugyanakkor jól megfelel a mi domborzati vi­szonyainknak. Az új gépre egyik régi, szorgalmas traktorosunkat ültettük. A munka jobb, folyamatosabb végzése céljából a vezetőség javaslatára komplex brigádokat szer­veztek. A traktorosok eddig 750 hektárról takarí­tották be a szalmát, 780 hektáron pedig elvégez­ték a szántást. Ebből a területből 80 hektár a ré­gi, feltört lucernaföld. Végül szóba kerül az is-, hogy gabonából milyen termésre számít a közös gazdaság. A párttitkár gyors számvetést tesz, majd ezt mondja: — Az esős, viharos időjárás ellenére is jó ter­mést takarítunk be. Búzából 19;3, árpából pedig 15,9 mázsás átlagtermésre számítunk holdanként. A kállói termelőszövetkezet búzatábláin öt kombájn birkózik a ledőlt, összekuszált búzával. — Nagyon visszavetett bennünket az esős, viha­ros időjárás — közli a főagronómus. Igaz ez, bár kalászosból már csak 150 hektár búza és 80 hek­tár árpa van kint a földeken. A főagronómus szerint, amennyiben az időjárás engedi, a héten végeznek az aratással. Megtehetik, mert segítséget kapnak a szomszédos erdőkürti termelőszövetke­zettől. Innen négy kombájn segít a betakarítás­ban a kállóiaknak. Közli még a főagronómus, hogy búza- és sörár- patervüket is túlteljesítik. Először 90 vagon bú­zára és nyolc vagon sörárpára kötöttek szerző­dést. A jó termés láttán, újabb húsz Vagon búza- és húsz vagon sörárpaszerződést írtak alá a fel­vásárlószervekkel. A vállalt kötelezettségükből eddig 60 vagon gabonát szállítottak le. R. I. Az utolsó szállítmányt rakják Erdőkürtön, amit a Terményforgalmi Vállalat tárolóhelyére visznek Erdőkürtön és Szurdokpüspökiben befejezték az aratást Az újra kedvező időjárással párhuzamosan egyre nagyobb lendülettel folyik megyénk te­rületén az aratás. Hétfőn dél­után a megyében elsőként már befejezték az aratást Er­dőkürtön és Szurdokpüspöki­ben. — Most már nyugodtak va­gyunk, nagy gondot tudha­tunk magunk mögött — mondta Dudok János, az ér- dőkürti termelőszövetkezet el­nöke. — Hétfő délután, ahogy befejeztük az aratást, már út­nak is indítottuk az öt kom­bájnt. Négy Kálión segít, egyet pedig Vanyarcra irányí­tottunk. Az idén összesen 950 hold aratnivalónk volt. Ezt teljes egészében az öt saját kombáj­nunk vágta le. Már végeztünk a 604 hold búzával, a 60 hold őszi árpával, a 160 hold tava­szi árpával és ezenkívül még volt száraz borsó és 60 hold repce is, amit aratni kellett. A kombájnosok dicséretére válik a munka. Tavaly még csak három kombájnnal dol­goztunk és akkor egy brigád­vezető irányította a gépek, sőt, a szemszállító járművek munkáját is. Most öt kombáj- nos dolgozott és a brigádveze­tő segített be ott, ahol szük­ség volt rá. Volt olyan nap Is, amikor délelőtt 11 órakor kezdhették és este 7 óráig több mint 17 vagon gabonát taka­rítottak be. A kombájnoktól négy MTZ hordta állandóan a szemet, a félvagonos rakomá­nyokat. Versenyben dolgoztak. Az előzetes számítások szerint Osztroluczki József nyerte. Igaz, hogy ő új géppel dolgo­zott. A többiek nevét is érde­mes leírni. Laluska János, Fe­kete Sándor, Orgoványi Já­nos, Duka János és Dudok Já­nos brigádvezető dolgoztak a gépekkeL Közülük négyen szerelők. Egy pedig „civilben” személygépkocsi-vezető. Ter­mészetesen a felkészülés is az ő feladatuk volt, és szerencse, hogy az öreg kombájnokat is olyan jól kijavították, hogy aratás közben alig volt hiba. Az idei aratásra már egyéb­ként sikerült a gabonatiszti- tást is teljesen gépesíteni. Ez is sokat jelentett. Az ered­ményről még talán annyit, hogy 70 vagon gabonára szer­ződtünk a terményforgalminál és eddig 90 vagon gabonát adtunk át minőségi kifogás nélkül. A vetőmagot legelő-' szőr tároltuk, mintegy 50 szá­zalékos rátartással. Ezt csép­lőgéppel tisztítottuk és rög­tön magtárba került. A terve­zettnél jobb volt az átlagter­més — mondta az elnök. Szurdokpüspökiből egy nap­pal ezelőtt még olyan hírt kaptunk, hogy kedden várha­tó az aratás befejezése. Hétfő estig azonban itt is learatták az utolsó tábláról Is a gabo­nát. — A kombájnosok zöld lombokkal díszítették föl a gé­peket, úgy vonultak be. Itt Fenyő László, Kotroczó Jó­zsef, Nagy László, Gáspár Já­nos voltak a kombájnvezetők és mellettük, mint segédveze­tők Berta Kálmán, Ládeczki János, Csonka István és Fábi­án Csaba dolgoztak — mond­ta Holecz Béla a termelőszö­vetkezet elnökhelyettese, majd hozzáfűzte, hogy kedden haj­nalban már két kombájn el­indult a szűcsi termelőszövet­kezetbe, visszaadni azt a se­gítséget, amit aratás elején kaptak. A másik két kom­bájnt pedig a pásztói termelő- szövetkezetbe indították. A szövetkezet főkönyvelőjé­vel gyors számítást végeztünk. Kiderült, hogy búzából 16 va­gonnal, tavaszi árpából 5 va­gonnal, őszi árpából pedig 4 vagonnal termett több a szur­dokpüspöki termelőszövetke­zet területén, mint amennyire a tervezéskor számítottak. Gyermekkönyvtáros napok Három megye „szakemberei” vitáznak a módszerről Mindenekelőtt, igaznak tű­nik. az a megállapítás, hogy oktatási rendszerünk napja­inkban Is szinte még ,,egy- könyves" rendszer, meglehe­tősen tankönyvszemléletű. Egyében túl a párt oktatás- politikai határozata is utal ar­ra. hogy itt sokkal többről van szó. mint egyszerűen az olvasásról. Szükségesnek lát­szik tehát a jövőben a tan­tervi követelmények korsze­rűbbé tétele is. Az olvasóvá nevelés nemcsak az irodalom- tanár, hanem az egész tantes­tület, sőt, az egész társadalom feladata, hiszen az olvasási készség az önformálás egyik eszköze. A ,,Ne olvass, hanem tanulj’’ szemlélet rossz, e tár­sadalmi légkörnek mielőbb • meg kellene változnia. ha azt akarjuk, hogy a jövő generá­ciója önálló gondolkodásra, fo­lyamatos önművelésre legyen képes. Fábián Zoltán számos kísér­letről. módszerről számolt be, s ezekről a tanácskozásokon még több szó is esik majd. Délután Varga Balázs, a Könyvtártudmányi és Mód­szertani Központ munkatársa tartott előadást Nem félünk a televíziótól! címmel. Ugyan­csak délután a vendégek Salgó várát tekintették meg. Ma délelőtt a salgótarjáni városi ifjúsági könyvtár meg­tekintésével folytatódnak a gyermekkönyvtáros napok, majd Csobot Attila, a Könyv­tártudományi és Módszertani Központ munkatársa a könyv­tárak és iskolák kapcsolatáról beszél. Délután kerül sor Ró­kái Istvánnak, a Móra Ki­adó főszerkesztőjének előadá­sára az ifjúsági irodalom mű­fajainak és könyvtípusainak szerepéről az olvasónevelés­ben. Izgalmasnak ígérkező ve. télkedőre is sor kerül a Si­rály sorozat könyveiről. Ezt Vörös Károly né, a Móra Ki­adó munkatársa vezeti. Holnap a nagybátonyi gyer­mekkönyvtárat tekintik meg a vendégek, s Lengyel Lajos, Kossuth-díjas tipográfus tart előadást, a gyermekkönyvek esztétikájáról. Délután pedig Nagy Attilának, a Könyvtár- tudományi és Módszertani Központ munkatársának elő­adására kerül sor a családi környezetnek a kulturális te­vékenység kialakulására tett hatásáról. Még ezen a napon a salgótarjáni városi ifjúsági könyvtárban , gyermekfoglal­kozást tartanak, a gyermekek rongykollázs technikával me­sét illusztrálnak. A gyermek­foglalkozás ideje alatt — ame. lyet Varga István rajztanár vezet — a továbbképzés részt­vevői megtekintik a szentend­rei rongy kollázs-vándor kiálli- tást,. és elmondják, tapasztala­taikat a foglalkozások techni­kai módszereiről

Next

/
Thumbnails
Contents