Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-06 / 184. szám
Mesedélelőtt az oviban Kulcsár József felvétele 0|ra g blrfigfigon Kocsmahősök és tolvajnők Történetünk szereplőd visz- mes tolvajnő hű társra talált Botos is velük akart tartani. Kétszer is bírókra hívta ki a társaságbeli férfit — kétszer szaeső bűnözők, ismerősei a Csurár Ferencné (Kovács Re' bíróságoknak. Jó részük nem gina) 34 éves kisterenyeí aszelőször kerül összeütközésbe szonyban, aikit a változatosság is alul maradt. Dühében a törvénnyel, sőt akad, aki kedvéért 1970-ben a Gödöllői megtépte Ingét és zakóját, már tizedszer került a tár- Járásbíróság ítélt el garázdagyalóterembe. Kocsmahősök Ságért nyolc hónapra, de a — verekedők, botrányokoaók büntetést felfüggesztette. — és tolvajnők felett ítél/ke- A két nő május 30-án regKlsvártatva, amikor megérkeztek a Kálvária-dombról Botos ismerősei, a tarjám piacon nem kis botrány kezelt a Salgótarjáni Járésbíró- gél Neműbe indult rongyot rHekedett A vérz6 ^ tólkü. sag. Pépe színre lép gyűjteni. A dicséretes munkakedv azonban csak a. Petőfi u. 24. szám alatti házig li Botos rendőrnek adta ki magát és zsebkésével hadonászva közölte az általunk ismert férfivel, hogy leték észre — miután többször tartóBtatje, kövesse ót rendőrségre gy semu nem tartózkodik keresett menedéket véglg lakásban, amelynek kulcsa . r.,n. ntnnnn Sört kért egy üveggel, az- hangosan köszönhettek, tán még eggyel, ee ki tudja ^ogy seniki rueiti még mennyivel a homokterenyei kocsmában Csikós 1st- _ micsoda könnyelműség a van (Pepe) 31 eves helyi la- lakó részéröl _ az ajtő felet_ kos, akinek társaságában ott u párkányon feküdt volt bátyja, Csíkos József A férfi futásban a tarjáni piacon. Botos késsel a kezében üldözte. Amikor a hídon átfutottak, a patak hídjának kiskapuját az üldö(Hulla) 36 éves segédmunkás. ~ .^«megyünk a lakásba, zött behajtotta, s így egérutat Ittak, majd a harmadik Csi- nézzünk egy kis pénzt -sum- nyert. Botos egy asztalt vá..................................................................................z« gott dühébeft az ajtóhoz és t ovább folytatta volna az öllé kós, Árpád és Csikós József között szóváltás támadt. Árpád szitkozódott, József keze szekrényben 600 forintot ta- dözést. ha két munkásőr pofonra lendült. Hamarosan visszazartak az netn fogja. A nők még a színre lépett Pepe is és a két fjtat «* meg ®em á2i~“ ,^ls' botrány elején moziba men- testvér közrefogta Csikós Ár- terenyeig, ahol megfelezték a tek. pádot. Dulakodás, ütésváltás penrt' es a kocsmai verekedés azzal A tolvajok közűi a bíróság k»™/»»™.«-, zárult, hogy Csikós István Kallas Ju^nnát nyolc hó- Fepencet 8 hónap fegyházra ütésétől Csikós Árpád a n«P fegyhá^a rtehe és ki- {télt6i egy évr<? ^ltiltotta a földre került es orrcsontja a. feltételes e^badsá^a közügyek gyakorlásától és edtörött. bocsátás kedvezményéből. ^76^+0 a fpl-fcétéles szabad— Nem Is tudom megmon- Csurár Ferencné büntetése: dánt, miért vesztek össze, hét hónap szigorított börtön. Amikor láttam, hogy vere- A közügyek ^ gyakorlásától kedhek és ütik egymást, oda- egy-egy évre tiltotta el a mentem hozzájuk, megálltam bíróság a tolvaj nőket, előttük és azt mondtam: Az SÄ SS8?’ - *52 Kls DUI- « totrányhS, l.ttela . bíróságon ja A neve Botos próbált a bekebíró személye- FarenC( de mindenki csak kis ?rJ1S^eSn\£;°l IHfrA»áö Min®k hívja a tarjáni kocs- eledkezett hogy a bíróság mák állandó lakóját meg. korábban hat hónap szabad- n sVkohnVJtíl A 26 sagvesztésre ítélte súlyos tes- éws tarjánl férfi büntetve is ti sertésért, de a büntetés yoM ^ t&bb mint két át végrehajtását akkor 1970-ben ,úllUB 12.i& rend5ri feiügye- féltételesen felfüggesztette. let alatt ls állott Közben A bíróság visszaesőként elkövetett garázdaságért Boto6 ságra bocsátás kedvezményéből. Szokács László Helyükre kerültek a kábelek Mi lesz a tarjáni telefonokkal? Az utóbbi időben szinte naponta hallunk panaszt a megyeszékhely távbeszélő-hálózatára. A figyelmesebbek ugyan észreveszik a .szerelőaknákban dolgozókat, akik kötözgetik az ezerágú kábeleket, de a helyzet ennek ellenére jaem javul. Izgatott ez az ellentmondás, ezért felkerestem a távközlési üzemet. Húszéves örökség gondjait kell megoldani — mondja Gulyás Imre hálózatos osztályvezető. Az 1948 és ’57 között kiépült kábelhálózat elavult. Üzemeltetése egyre több nehézséggel jár. A hegyekről lezúduló kemény, tehát nagy sótartalmú csapadék lassan teljesen szétkorrodálta a kábelek védő fémköpenyét, az építkezések idején megmozdított kábelek védőburkón az elöregedés következményeként repedések jöttek létre, így komolyabb esőzés esetén egyre gyakrabban fordult elő beázás. Nehezíti a helyzetet, hogy a hálózat a megnövekedett igényeket nem tudta kielégíteni, ezért toldozással-foldozással próbáltak több lehetőséget teremteni. 1970-ben, egy nagy beázás idején, mikor szinte az egész város telefon nélkül maradt, a Budapest—Vidéki Postaigazgatóság elhatározta, hogy az egész hálózatot felújítja. Több millió forintos tervet készített, melyben már szerepelt az új építkezések munkálatainak és helyigényének figyelembevétele, és az új lakások távbeszélőigénye is. A munkák azóta többek között a honvédség nagyarányú segítségével csendben folynak. Kiépültek a város központjában az új, modern kábelcsatornák. Ezekbe behúzták a kábeleket, melyeket vízbetöréstől túlnyomásos védögáz óv meg. Ahol lehet, a törékeny beton helyett, a talajmozgásnak jobban ellenálló, jobban alkalmazkodó PVC-t alkalmazták. Folyik a főposta kábelelosztójában a városi kábelek bekötése. Ez a helyiség érdekes látványt mutat. Egyik sarokban a ma még használatban álló régi kábel bújik be az épületbe, hogy aztán gólyafészekre emlékeztető, összegubancolt kábelrengeteggé váljon, ez kisebb kötegenként viszi fel az ereket a kábelrendezőbe. Mellette már folyik az új bekötése, amely védett betonalagúton keresztül lép be, aztán szabályos elágazásokkal bújik át az elosztószekrényeken, hogy áttekinthető rendben kerüljön a rendezőbe. Háromszor kell átkötni minden kapcsolószám vezetékét. Egyszer ott, ahol a kábelhez csatlakozik, egyszer az „istolyban”, végül pedig a kábelrendezőben. Elképzelhető, ha számba vesszük, hogy a város területén ezrekkel mérhető a telefonállomások száma, milyen nagy munka ez. Nagy türelmet és összpontosítást kíván, hiszen egy cérnavékonyságú szál elszakítása vagy hibás bekötése zavarokat okozhat, kiderítése és rendbe hozása hosszú Időt és sok fáradságos munkát vesz Igénybe. A távközlési üzem ennek ellenére Ígéri, hogy a már elkezdett átkötési munkákat szeptember közepére, végére befejezi, így nagyrészt megoldódik a telefonok problémája. Túl terjengősen beszélünk, egy telefonbeszélgetés országos átlaga két, két és fél perc. Salgótarjánban végzett felmérések szerint a megyeszékhely lakói négy, négy és fél percet töltenek egy-egy beszélgetéssel. Talán jó lenne megtanulni tömörebben fogalmazni. Napi 150 alkalommal kell a hibabejelentőnek közbelépnie úgynevezett „hamis hívás” esetén, ami abból adódik, hogy gondatlan előfizetők nem teszik helyére a kagylót. Salgótarjánban kb. tíz nyilvános távbeszélő működik. Jelentőségük nagy, hiszen nem mindenkinek jut saját telefonállomás, vagy közeli telefonálási lehetőség, sokszor életveszélyt lehet elhárítani velük, mégis nagyon sokan, nem helyesen használják, megrongálják, tönkreteszik az állomást. A posta mindent megtesz, hogy a távbeszélő-előfizetők zavartalanul használhassák készülékeiket, azonban mindert munkához idő kell. ezért türelmet kér az előfizetőktől, és azt, hogy a készülékek szabályszerű használatával segítsék elő munkájukat. — g. L ~ Dolgoznak a gyerekek Nekik még a munka is játék A gyerekeknél nincsen jobb riportalany. Éppen délidőben érkeztem o Kézműipari Vállalót pásztói telepére. A kls „munkások" közül öten az üzemi ebédlőben sziesztáztak. Általános iskolások. Egyik-másik gyerek nincsen elra- okar. Nemsokára a legintimebb gadtatva a takarítástól. Annyi dolgokat is megtudom róluk. Ke- bizonyos, nem kell megszakad- lemen Kálmán - akár a többi- ni a munkában. Napi hat órát ek - az egyik pásztói Iskola ledolgoznak, tesznek-vesznek az nulója, a társai „Szikkancs”-nak épületek körül, ismerkednek az becézik, édesanyja varrónő üt üzemmel, meg a gyári munka- üzemben. Zsiga Gyula a legerőhetedikesek, nyolcadikosak, négy val, ráadásul ötszáz forintot sebb, legalábbis ami a testalkakapnak érte, ami nem kis pénz tát illeti, mert a tanulásban bi- egy tizenhárom—tizennégy éves zony erősebb is lehetne, nyolca- gyereknék. Rövidesen felborul a dikba megy, ő a „Gucér". Hu- „rlportfelvéter hagyományos szár József most lesz hetedikes, menete, most már ők is kérdez- s hogy ő se maradjon ki a sor- getnek. Amikor megtudják, hon- bál, Zsiga elárulja róla, monon jöttem, ki vagyok, fölcsil- guk között csak „Egbert”-nek lan ugyan a szemük, de a fe- hívják. szélyezettségnek halvány nyomát Molnár Zsolt, a ,,k!s komoly” sem lehet felfedezni. Az egyik férfiason bevallja, hogy 6 a „dagi" fiú lelkendezve felkiált: „Kemény dió”, bár nem derül - Jaj, de jó, akkor olvasni fog- ki, miért kemény dió, hiszen jó ha "leheti,jó '^erTaTsanök! iükF "agunkat az újatabani tanuló, nagyon jólnevelt kis ............. . - Ezen hosszú ideig jóízűen el- „fiatalember , s lovagias, mert nevetgélnek. Csuda nagyszerű ha hinni lehet a szóbeszédnek, dolognak tartják az egészet, bizony akad kislány, akit egy- Most ők „nyilatkoznak” az új- egy fagyira szívesen megvendé- ságban, akár a felnőttek, íme, gél. Persze, visszautasítja a gya- itt van ez a bácsi és úgy be- núsítást, diszkrét fiú. - Ez nem szél velük, ahogyan a nagyon igaz. Nehogy meg tessék fr- fontos emberekkel szoktak. Hát, ni! - tiltakozik, nem „klassz"? Egyetlen lány van o társaság* Sokszor egymás szavába vág- ban, Szabó Ildikó. Zsiga, a tré- va mondják a magukét. Egy ki- facsináló gyorsan rá is ki akar fiú és egy lány. Gondtalanul, semmitől sen zavartatva „csivi- telnek” egymással, ki tudja miről, nem kérdezem meg, nem Is sejtem, hiszen talán semmit sem felejtünk el olyan gyorsan, mint azt, hogy amikor mi gyerekek voltunk, miről Is ment a ,,szöveg”?- Szia, gyerekek - mondom széles mosollyal, mert sokat adok arra, hogy a nálam fiatalabbak, Hadd lássák, hogy milyen „belevaló krapek" vagyok. - Hát, ti hogyan kerüjtök ide?- Most egy hónapig itt dolgozunk - válaszol az egyik gyerek.- 6s mit csináltok?- Hát, az udvaron, ami akad, takarítunk, meg ilyenek.- Hogy ízlik a munka? Megoszlanak a vélemények, csit mindegyikük „szerepelni". Tudott a büntetésről !s. bátyja Visszaesőként elk öntetett szabálysértések egész sora indult ellene a felügyelet meg- ... . . ...... , szegése miatt, részegségért, sulyes testi sértésért Cshcós botrányokazásért, vereke- tetvánt hat hónap szigorított désért Az újab£ kladŰ6 bot_ börtönre ítélte a bíróság és rán ^ kellett eokaig elrendelte a korábban kisza- várni áprI1ÍB 29^n űjra hal_ bott- hat hónap szabadság- vesztés végrehajtását is. Egy évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta. Csikós József öt hónap börtönbüntetést kalatott magáról kls Didi. Reggel kezdte az ivást és mire délután elvetődött a Május 1. úti borozóba, már pótt, ennek végrehajtásót nrngivott négy deci pálinkát, azonban háromévi próbaidő- h*Lüv*g so? es három nagy- re feltételesen felfüggesztette a bíróság. Regina pénzt keres fröccsöt. A borozóban egy férfi társaságában két nő volt, akik közül az egyiket szemrevalónak találta Botos. Hozzájuk csatlakozott és beléjük kötött. A férfi kezéből Tolvajlásért, csalásért tíz- kirántott egy 20 forintost és szer állt bíróság előtt Kana- beleivott a poharakba, mint- las” Julianna 42 éves kistere- egy várva, hogy távozzon a nyei -lakos. Végigjárta már társaság, ő pedig megihassa Szolnok, Mezőtúr és Cegléd az italokat. A társaság távo- bíróságait. Utoljára 1969-ben zott — Botos utánuk eredt, mint visszaesőt a Ceglédi Já- Útközben bicskájával is há- rásbiróság két év hat hónap donászott, s mikor a társulat börtönre ítélte. A veszettel- a Kálvária felé vette útját, iNem kell m vern Most vasárnapra azt talál- hetedik mennyországába’’, a miniszter. Áthidaló megoltam ki, hogy nem kell komo- nyomban a legnagyobb irodai- dúsként azt tanácsolta a „fő- lyan venni, hogy nem kell ko- mi folyóiratnál jelenhet meg, nöknö”, hogy hívjon be akár molyán venni. vagy legrosszabb esetben nem az utcáról valakit. Nyomban Igenis, vegyék csak komo- jelenhet meg, ami már ma- minden rendben van. Annak lyanl A legközelebbi gyógy- gában is rang. már lehet. Fő, hogy pesti leszertárban nyugtató korlátlan És itt van most még ráa- gyen! mennyiségben kapható. Mert, dósul ez a csomagtartóügy. A Könnyeit nyelve szerelte le kérem, ez a mi szép orszá- megkülönböztetésnek ez a ismerősöm a tetőtartót, bár o gunk nagyjából két egyenlőt- durva és közönséges formája telke mélyén a mai napig két- len részre osztható: főváros- állítólag már az Egyesült Ál- ti. hogy a miniszter ilyen lóra és vidékre. A fővárosban lamokban is egyre inkább ki- gikátlan, diszkriminatív Invan minden, ami jó eszme, megy a divatból. Kárvallott tézkedések megtételében lelné szellem, szép és követésre ismerősöm még most sem Iái örömét. Dehát mit tehetett? méltó, ott vannak a főhatósá- rendesen a méregtől, annyira JJidékiségét” mélységesen gok, az országos napilapok és fölháborította a dolog. Ügy szégyellve elkotródott a helyfolyóiratok, a labdarúgózse- kezdődött az egész, hogy ez az színről. ník és az átlagon felüli tehet- ismerősöm betért a Belkeres- Hazafelé el is határozta, ségek, sőt, általában még a kedelmi Kölcsönző Vállalat 3. hogy azonnal nyit Salgótar- központok központja is Bu- számú Váci utcai boltjába, jánban egy maszek kölcsön- dapesten van. Ezzel szemben Egyéb ügyeit intézvén a fő- zöt, ahova egyetlen fővárosi mi van vidéken? Hát ugye, városban, úgy gondolta, hogy be nem teheti a lábát. Ügy mit mondjunk, ami marad... egyúttal külföldi útjára cső- sincs kölcsönző a városban. Egy gyakornok Budapesten magtartót is kölcsönöz a ko- És ha még egyszer tehetné, rögtön a főhatóság főosztálya- csijáfa. csakis fővárosinak születne, ra kerülhet, ha szerencséje Volt is abban az üzletben De. mivel ez lehetetlen, most van, vidéken viszont legfel- minden: sátor. táska, labda, már csak abban reménykedik, jebb az alhatóság alosztályé- kempingágy, lázmérő, még -tern, még ha képességei vetek- tötartó is, ki is próbálta, föl szenek is a fővárosi kollégá- is szerelte, minden stimmelt, éval. Aztán az sem mindegy, csak éppen az üzletvezetönő, hogy például az újdonsült a végén sajnálkozva kijelen- „írondász” közvetlenül az ut- tette, hogy vidékieknek nem cáról benyithat a Parnasszus kölcsönöznek. így rendelkezett hogy lesz még nagy, egységes az ország!.. egyszer egy Budapest ez találni valami elmés csúfnevet, de nem sikerül. Ráncolja a homlokát, töri a fejét, mintha csak nem emlékezne rá. Vajon mire költik a keresetet? Molnár Zsolt és Szabó Ildikó Csehszlovákiába utaznak. Kelemennek fényképezőgépre fáj a foga. Zsiga Gyula egy szép ruhát akar magának. Miért? Talán nincsen neki? Van, de még szebbet szeretne. Apu majd hozzápótol a pénzéhez. Huszár Jóska azt mondja, ő e keresetén tréningruhát, meg tanszert fog vásárolni. - Már megbeszéltük anyuval - teszi hozzá felnőttes komolysággal. Drucza Erzsébet telepvezető ezt mondja róluk:- Ezeknek a gyerekeknek a szülei, hozzátartozóik itt dolgoznak nálunk. Minden évben megszervezzük a gyerekek egy-egy csoportjának nyári foglalkoztatását. Hátha kedvet kapnak ai itteni munkához, aztán később hozzánk jönnek dolgozni. Itt jó helyen vannak, meg a családnak Is jól jön az a kis kereset. A munka egyáltalán nem nehéz, nem kell megerőltetni magukat. Hogy nekünk megéri-e? Igazán lelkesek és szorgalmasak ezek a gyerekek. Nekik még a munka is játék. De azért tudnak ők dolgozni... K. S. NÓGRÁD - 1972. augusztus 6., vasárnap §
