Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-05 / 183. szám
A fejlődés fokmérője: a villamosság At Észak-magyarorstági Áramszolgáltató Vállalat Keveset beszélünk róla. szécsényi és a balassagyarma- Egyszerűen tudomásul vesz- ti. A következő Rétságon szűk, hogy van. Egy mozdulat épül. A kirendeltségi épületek; a kapcsolón, s az esti homály- maga a salgótarjáni központ ba burkolózó szobában szét- is, hatvanhét óta épültek, ál- ömlik a fény. Szinte annyira tálában korszerűek, jól fel- természetes, ahogyan levegőt szereltek. 1962-tŐl mintegy veszünk. Már nem csodálko- kétszázötvenmillió forintot zunk azon, hogy átforrósodik költött a vállalat a villamos- tőle a vasaló, meg a villany- energia-ellátás korszerűsítésé- tűzhely főzőlapja, s rendsze- re, fejlesztésére, rés időközönként zümmögni A kirendeltségek dolgozói, a kezd a hűtőszekrény. Eszünk- körzetszerelők, ha kell, éjjel is, be sem jut, hogy nélküle ér- nappal is dolgoznak, állandó- téktelen vashulladékká silá- an készenlétben állnak, hogy nyúlna a porszívógép, a padló- az energiaellátásban fennaka- kefélő, a mosógép, a centrifu- dás ne legyen. Amivel a jöve- ga, a borotválkozógép, a ven- delmük nincs is mindig arány- tillátor, a hajszárító... Az ban; nehéz szolgálat az övék, üzemekben leállnának a gé- veszélyes, felelősségteljes pék, sötétbe borulna a város, munka, ami minden elisme- megállnának a liftek és kiszá- rést és tiszteletet megérdemel, radnának vízcsapjaink. Munkájukat URH-kocsik, mű_. . . helykocsik segítik, nehéz munJNehéz Szolgalat kakörülményeiken munkahelyi lakókocsival igyekszik a válNem nehéz kitalálni, hogy mi is ez a „csodaszer”, • amit annyira természetesnek veszünk, amire annyira kevés figyelmet fordítunk, amiről olyan keveset beszélünk és amiről sokan olyan keveset tudunk; a villamos energia. Hogy milyen nagy érték, s mennyire nélkülözhetetlen, csak akkor döbbenünk rá igazán, ha átmenetileg véletlenül zavar támad az energia- ellátásban. Mi az, amit feltétlenül „illik” tudni a villamos energiáról, s megyénk energiaellátásának „őréről és gazdájáról”, az EMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatóságáról ? Az egész megyét behálózzák a villamos vezetékek, sok-sok ezer kilométer vezeték, a villanyoszlopokon, rajtuk keresztül a legkisebb faluba is eljut az energia. Hét kirendeltség tartozik az üzemigazgatósághoz, a salgótarjáni, a kis- terenyei, a jobbágyi, a ka- A szécsényi nagyfeszültségű csomópont, amelynek ta- rancskeszi, a nógrádkövesdi, a valy fejeződött be az építése lalat könnyíteni, am! öltöző, mosdó és étkezőhely is egyben. Két éve a hálózatszerelőket autóbusszal szállítják haza távoli munkahelyekről. Nem iáról haló Amit feltétlenül tudni kell: a villamos energia ném tárolható. üzemzavar esetén nem lehet a „tartalékot” elővenni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy „tökéletes” áramellátáshoz a hálózatot állandóan csúcsfogyasztásnak megfelelő szinten kellene tartani, de nincsen egyetlen olyan ország, amely ezt a „luxust’’ megengedhetné magának. Egy megawatt villamos energia tizennyolc—húszmillió forintba kerül a fel- használásig. Talán ez az egyetlen adat is elegendő, hogy az energiát Jobban megbecsüljük. Ha a túlterhelés okoz is néha gondot, kétségtelen, hogy a magyar villamosenergiaszolgáltatás üzembiztonsága a fejlett tőkésországokéval vetekszik. Az ÉMÁSZ-dolgozó- nak jó felkészültségét, az üzemviteli fegyelem magas színvonalát bizonyítja, hogy a vállalat hibájából üzemzavar ritkán fordul elő. Miből adódik mégis, hogy időnként sötétbe borul egy-egy település? A villamos hálózat ki van szolgáltatva az időjárás viszontagságainak. Ahogy Vá- lóczi Ernő üzemigazgató mondta: „Sajnos, még nem találták fel a tökéletes villámhárítót.” A vihar, a villámcsapás, a jég, a zúzmara mérhetetlen károkat okozhat a hálózatban, néha emberfeletti erőfeszítések szükségesek az üzemzavar mielőbbi elhárítására. A szabálytalan áramfelhasználás, a szakszerűtlen beavatkozás, a nemtörődömség, a hanyagság néha egész utcák, községek energiaellátását, egész hálózati szakaszok épségét veszélyezteti. A fogyasztás növekedése Salgótarján az utóbbi másfél évtizedben szemmel láthatóan óriási fejlődésen ment keresztül. Ezt a hatalmas fejlődést talán . semmivel sem lehet olyan jól érzékeltetni, mint a villamosenergia-fo- gyasztás növekedésével. Az üzemigazgatóságnak közel háromszázötven dolgozója van, s ezzel a létszámmal legalább annyi értékű energiát „forgalmaz”, mint amennyi Salgótarján egyik legnagyobb üzemének, az öblösüveggyárnak egész évi termelése. A város ipari vagyonának mintegy 3—6 százaléka az ÉMÁSZ gondjaira van bízva, az energiarendszerhez tartozik. Csupán a tíz évnél régebben épült 35/20/10 kv-os fogadóállomás húszmillió forintba került. 1892-ben még csak néhány, jómódú családnál égett a villany, s pár közvilágítási lámpa volt Salgótarjánban. Csak két évtizeddel később villaIfl pwg Az 1970-ben épült szécsényi kirendeltségi épület. mosította a várost a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Majd újabb tizenhét év telt el 1929-ig, amikor a bánya és egy svájci cég megalapították a Hungária Villamossági Rt-t, amely kézbevette a város vil- lamosenergia-szolgáltatását. A felszabadulás után újjáépítés, államosítás következett, előbb névváltozás törtéht, azóta a az ÁVÉSZ nevet vette fel a vállalat, majd átszervezés, névváltozás történt, azóta a megye az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalathoz tartozik, ennek egyik egysége a salótarjáni üzemigazgatóság. Salgótarján fejlődését jól szemlélteti, hogy az 1957-es, évi egymillió-kétszázhatezer kjlowatt/óráról, 1962-re majdnem hárommillióra emelkedett a lakossági fogyasztás, tavaly pedig elérte a nyolcmillió kilowatt/órát. Még gyorsabban emelkedett az ipari felhasználás, ’57 és ’63 között harminc- millióról hatvanhárommillióra, s az ipari üzemek igénye az elmúlt évben már meghaladta a százmillió kilowattórát, de ebbe a legnagyobb fogyasztó, az ötvözetgyár felhasználása nincs is benne. Mi várható? A hatalmas fejlődés ellenére a megyében az egy lakosra Jutó energiafelhasználás még mindig az országos átlag alatt van. A felhasználás hazánkban tízévenként megkétszereződik, a növekedés a megyénkben még ennél is nagyobb, az indulás évéhez viszonyítva az ötéves terv végéig nyolcvan százalék. Ennek megfelelően indokolt az energiaellátás további fejlesztése, de a beruházásra fordítható összegek erősen korlátozottak, az egész megye, az ipari üzemek összefogására, anyagi áldozatvállalására van szükség, hogy a fejlesztési elképzelések megvalósuljanak. A salgótarjáni üzemigazgatóság arra törekszik, hogy az energiaellátás jelenlegi színvonalát fenntartva, közmegelégedéssel végezze munkáját, ahogy eddig, ezután is, a nehézségeket leküzdve, lelkiismeretesen és becsülettel szolgálja a várost, a megyét, az értéket termelő ipari üzemeket, a termelőszövetkezeteket, az egész lakosságot. Ehhez kér még több segítséget és megértést mindnyájunktól a vállalat, s joggal, hiszen érdekeink közösek. A villamos energia mindennapi barátunk és segítőtársunk. Holnapi boldogulásunk és jólétünk előfeltétele és záloga. (X) Ai filSaml BislosItO Mindenkor az emberek javára X bajba jutott ember érti meg igazán, mit jelent amikor szorult helyzetében segítségére sietnek. Szinte mindennapos, hogy Salgótarjánban az Állami Biztosító székházába benyit valaki, a dolgozók udvariasan meghallgatják kérését és a biztosítási díj alapján kifizetik részére az őt megillető összeget, A közelmúltban K. L. sajnáoda jut az ember, hogy teljesül vágya, saját autója van, és egy óvatlan pillanatban hasznavehetetlenné töri. Mennyi ilyen tragédiával találkozhatunk napjainkban. Aki gépkocsiját biztosította, annak az Állami Biztosító megtéríti a kárát. Ha az a házaspár, aki nehezen összegyűjtött pénzéből vette meg a gépkocsiját, elmondaná történetüket, a biztosítás szükségessége nagyon meggyőző lenne. Kötelező vizsgálatra rlk az autótulajdonosokat arra, hogy a kötelező biztosításon túl kössenek CASCO-biz-' tosítást is. Az üzemi munkások, termelőszövetkezeti tagok körében nagyon népszerű a Csoportos Élet- és Balesetbiztosítás rendszere, az úgynevezett CSÉB. H. I.-nek igen tragikus esete után ilyen alaa CSÉB rendez számukra a befizetett tagdíj után. Végül pedig idézzük fel B. J.-né levelének egy részletét, amit a salgótarjáni fiókhoz címzett: „Köszönöm, hogy fájdalmamban segítségemre siettek. Most tudom csak igazán, mit jelent, hogy biztosítottak vagyunk. . A levélírónak egyik családtagja vasúti balesetet szenvedett. A salgótarjáni fiók kikereste a szükséges okmányokat és a balesetet szenvedett hozzátartozóinak ötvenezer forintot folyósított. Ehhez különösebb megjegyzést szükségtelen fűzni. Az Állami Biztosító, amelynek városi fiókja Salgótarjánban székel, hozzátartozik a városhoz. Része azoknak az intézményeknek, amelyeket azért hoztak létre, hogy az emberek szolgálatára álljalatos halála után negyvenezer forintot fizettek ki a gyászoló családnak. Nem a kifizetett összeg értéke ebben a leglényegesebb, hanem a fájdalmat enyhítő emberi törődés. Az Állami Biztosító ezt jelenti az emberek számára. A nyár elején rettentő vihar pusztított a Mátra környékén. Egy egész falu megélhetését jelentő termés ment veszendőbe. A vihart követő napon már ott volt a biztosító képviselője, felbecsülte a kárt, és ha az elpusztult termésnek nem is a teljes értékét, de nagyon jelentős részét kifizették. Aki kárt szenved, az tudja, mit jelent, a biztosító által nyújtott anyagi szolgáltatás. Mennyi-mennyi ilyen esetről lehetne számot adni. A múltkoriban az egyik háziasszonynak főzés közben kigyulladt a köténye. Mindenkivel, aki a tűz körül foglalatoskodik. előfordulhat ez. Háztartási biztosítása volt, a kórt megtérítették részére. De szóljunk korunk egyik nagy veszélyéről, a megismétlődő autóbalesetekről is. Gondoljuk csak meg: hosszú éveker. át tartó takarékoskodás után vitték kocsijukat. A szerelők bejáratáskor összetörték. A házaspár végtelenül elkeseredett. Az Állami Biztosító a CASCO-biztosítás alápjan megtérítette a kárt. Ezért képon fizettek ki 15 000 forintot. A CSÉB tagjaival országszerte találkozhatunk mint vidám kirándulókkal Budapesten, neves fürdőhelyeinken, külföldi utak során, amit nak, részükre biztonságot teremtsenek. Érdemes bepillantani a salgótarjáni fiók életébe. A főbejárattól jobbra kitárt üvegajtók. A biztosító dolgozói egy, nagy, munka; csarnokban tevékenykednek. Többségükben női dolgoz ik. Munkájuk szerteágazó és felelősségteljes. Számon kell tartaniuk mindent, ami a biztosítóssal kapcsolatos. Jelenleg több ezerre tehető azoknak a száma, akik felismerték, hogy mit jelent önmaguk és hozzátartozóik számára a biztosítás. Ezeknek az embereknek a nyilvántartását Is itt, ebben a tágas munka- csarnokban végzik. A biztosító szolgálatában levő embereknek a munka- csarnokban dolgozók csak egy kicsiny hányadát alkotják. Az első vonalban levők teszik a többséget. Azok, akik bekopogtatnak otthonokba, elmennek á legtávolabbi településekre is, róják a magas épületek lépcsőházait, ott vannak a bányák mélyén, a kohóknál, az üveget forraló kemencéknél, a hivatalokban, tehát az élet minden területén. Ott vannak az Állami Biztosító salgótarjáni fiókjának képviseletében, felajánlják a biztosítás szolgálatát. Sokak előtt népszerűtlen ez a kétségtelenül a dolgozó ember érdekeit szolgáló munka. A biztosítás kötésekor olykor különböző megjegyzésekkel is illetik őket. Elsősorban azok, akik nem gondolkodtak mélyebben, hogy az ember állandó veszélynek van kitéve. A biztosító képviselőinek a feladata erről is felvilágosítani mindenkit, ök nem lehetnek türelmetlenek, az ő feladatuk a felvilágosító munka A biztosítást mindenki önként vállalja, saját és családja jól felfogott érdekében. Sokan, akik idegenkedtek a biztosításnak még a gondolatától is, megváltoztak, amikor leckét kaptak az élettől. Meggyőzés nélkül is másképpen ítélték meg az Állami Biztosító tevékenységét. Az egyik biztosított, aki — mondjuk meg őszintén — vonakodott a szerződéskötéstől, vidám társasággal, mit sem 6ejtve töltötte szabad napját. Véletlen folytán a mélybe zuhant. Munkaképtelenné vált Negyvenezer forintot kapott az Állami Biztosító salgótarjáni fiókjától. Volt egy másik sajnálatos történet is. P. B. sehogyan sem akarta biztosítani magát. Végül a biztosító képviselőjének türelmes, meggyőző szavaira csak úgy félvállról beleegyezett a szerződés megkötésébe. Rövid idő múlva súlyos balesetet szenvedett és .részére 75 ezer forintot fizettek ki. Akkor ismételten felkereste a biztosító képviselője, hogy együttérzését fejezze ki. Nem győzött hálálkodni a kártvallott. A városi fiók az elmúlt évben 3,5 millió forintot fizetett ki a kárt szenvedetteknek. Sajnos, baleset minden emberrel megeshet. A munkahelyén, az utcán, a szórakozóhelyen, még a lakásban is. Abszolút biztonsága senkinek sincs. Sajnos, emberek vagyunk, sokan közülünk nem teszünk - mindent alaposan megfontolóra. A biztosító képviselői, akik vállalták, hogy felvilágosítják az embereket, missziót töltenek be, méghozzá olyan missziót, amely társadalmunk legértékesebbjét, az embert szolgálja. Egy alkalommal az egyik salgótarjáni nagyüzemben lent járt az Állami Biztosító salgótarjáni fiókjának képviselője és a munkahelyeken beszélgetett a biztosításról. Természetesen legfőbb célja a bitzosítottak számának növelése volt. Sokan természetesnek is vették ezt és meg- kötötek különféle biztosítást. Az Állami Biztosító salgótarjáni fiókja esztendőről esztendőre gondosan — mert az emberek érdekeiről van szó — felkészül a tennivalókra. Felkeresi azokat, akik már biztosítottak, ápolja kapcsolatait velük, ezáltal is bizonyítva, hogy az ÁB a lakosság szolgálatában áll. (X) NOGRÄD — 1972. augusztus 5., szombat 11
