Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-04 / 182. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL JETET! Az egészséges állatállományért 1967-ben hozták létre 7,5 millió forint költséggel Salgó­tarjánban a megyei állat­egészségügyi állomást, ahol és amelynek közvetlen irányítá­sával 43 állatorvos őrködik állatállományunk egészsége, s a fölött, hogy az asztalunkra kerülő tejtermékek, húsfélék s konzervek megfeleljenek a higiéniai és minőségi követel­ményeknek. Az intézmény mint irányítószerv, állatkór­ház s központi laboratórium­ként, fontos feladatot lát el megyei szinten. Dr. Glózik András igazgató főállatorvos elmondotta, hogy a laborató­riumban, ahol a különféle bakteriológiai, szerológiai éí parazitológiai, valamint élel­miszerhigiéniai vizsgálatokat végzik, a személyi feltételek már adottak, csak „néhány” tárgyi feltétel hiányzik: a régen megrendelt műszerek, meleg víz, és ami legfontosabb, a gáí bevezetése. i Petik László NOGRA AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A ME GYE I TANÁCSI XXVIII. ÉVF., 182. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. AUGUSZTUS 4., PÉNTEK Dr. Juhász Béla szakállatorvos, Herényi Józsefné és Pányik Béláné vizsgálatot végez­nek a központi laborban Dr. Szin András az állatkórháis vezető szakállatorvosa egy „beteget” kezel Fotó: Fodor Nagyszabású támadás A VNA hírügynökség jelen­tése szerint az amerikai légi­erő folytatta a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kü­lönböző tartományai gátrend­szerének és öntözőberendezé­seinek bombázását. Miután a vadászbombázók július 31-én teljesen elpusztították Tien Haí öntözőrendszerét, augusz­tus 1-én és 2-án újabb táma­dásokat indítottak gát- és ön­tözőrendszerek. valamint sű­rűn lakott települések ellen. * A dél-vietnami hazafiak csütörtökre virradóra nagysza­bású támadást indítottak Da Nang amerikai katonai tá­maszpont ellen. A saigoni ame­rikai katonai parancsnokság je­lentése szerint Da Nangon. jelenleg több mint négyezer amerikai katona állomásozik, a katonai bázis repülőteréről naponta 50—70 bevetésben szállnak fel a repülőgépek a felszabadító erők elleni ak­ciókra. A DNFF alakulatainak tá­madásával egyidőben dél-viet­nami partizánok szivárogtak be Da Nang városnegyedeibe és lőszerraktárakat robbantot­tak fel. Az amerikai parancsnokság közölte, hogy ismét bevetették a B—52-es légierődöket a dél- vietnami Quang Tri és Thua Thien térségében. A közlés szerint legalább 1800 tonna bombát szórtak az ellenfél feltételezett állásaira. A UPI amerikai hírügynök­ség jelentése tudni véli, hogy Quang Trinél a hazafias erők tüzérségi párbajt vívnak a saigoni kormánycsapatokkáL Angol fegyverek Pakisztánnak ? Az indiai külügyminisztéri­um csütörtökön közölte: a brit kormány jelenleg vizsgál­ja az arról szóló jelentéseket, hogy Pakisztánba eljutnak brit gyártmányú fegyverek. A parlament két tagjának kérdésére, tiltakozott-e India hivatalosan az ügyben, Szu- rendra Pál Szingh külügymi­niszter-helyettes tagadó vá­laszt adott, de hozzáfűzte: a brit kormány figyelmét fel­hívták rá, hogy bizonyos brit eredetű fegyverek kerülnek Pakisztánba — feltehetően harmadik országok révén. Exportra dolgozik az üzem Bőráru és fürdőruha a Szovjetunióba — Perzsaszőnyeg Ausztriába Félévi eredmények az FKV pásztói telepén Fiatal vöröskeresztesek Tartalmas munka az iskolákban Szép eredményeket produ­kálnak évről évre a Salgótar­ján város iskoláiban működő ifjúsági Vöröskereszt-csopor­tok. Az idén is tartalmas munka folyt a Bolyai Gim­náziumban és a Madách Gim­náziumban. A szakmunkás- képző intézetben öt ifjúsági csoportot hoztak létre szak­mánként, illetve műhelyen­ként, hogy az igényeknek megfelelően tarthassanak fog­lalkozásokat a tanulóknak. Nem megfelelő viszont a vö­röskeresztes tevékenység a gépipari technikumban. Első­sorban a szervező munkában kell a technikumnak előre lépnie, hogy ezzel a további tevékenységet megalapozza. Meg kell jegyezni azt is, hogy a középiskolai KISZ- szervezetek nem tudták még munkájukba úgy beépíteni a vöröskeresztes programokat, mint ahogyan azt az úttörő­szervezetek teszik. Ezen a té­ren feltétlenül szemléletválto­zásra van szükség, Jó eredménnyel zárta az év első hat hónapját a Fővárosi Kézműipari Vállalat pásztói telepe. A legnagyobb létszám­mal a konfekciórészieg dolgo­zik, amelynek a tavalyi hu­szonötmillióval szemben az idei termelési programja har­mincmillió forint. A részleg az utóbbi időben fürdőruhára „specializálta” magát. Az első fél év során mindvégig különböző fürdő- ruhamodellek készültek az üzemben, valamennyit a leg­nagyobb megrendelőnek, a Szovjetuniónak szállították, ahol igen keresettek a ma­gyar konfekcióáruk. Ebben az évben eddig mintegy tizen- négymillió forint értékű für­dőruha készült az üzemben szovjet megrendelésre. A má­sodik fél évben .változatlanul ezt a terméket gyártják, ami nem kis feladatot ró a kol­lektívára, hiszen a minőségi követelmények nagyok, s az egész vállalat érdeke, hogy a termékeik jó hírnevet külföl­dön továbbra is megőrizzék. Kedveltek a Szovjetunióban a magyar bőráruk is. A bőr­díszműrészleg az első fél év­ben majdnem kilencmillió forint értékben állított elő különböző női és férfitáská­kat. Ennek a mennyiségnek a nagysága akkor válik igazán szembetűnővé, ha a dolgozók számához viszonyítjuk. Alig száz ember foglalkozik ezek­nek a termékeknek a gyártá­sával, általában betanított munkások, akik korábban a háztartásban tevékenykedtek. A részleg harmadik negyed­évi termelési programja sfc millió forint. A megrendelő szintén a Szovjetunió. E há­rom hónapban tíz-tízezer női táska és aktatáska készül az üzemben. Ebben a hónapban kezdődik egy különösen tet­szetős női táskamodell gyár­tása, színes műbőrből, olasz műanyagzárral, amelyre je­lenleg tizenötezer darabos megrendelése van a részleg­nek. A harmadik részlegben „exkluzív” termék, perzsa­szőnyeg készül, amit Ausztri­ába exportál a vállalat. Az első fél évben Pásztón körül­belül egymillió forint érték­ben állítottak elő magyar per­zsát, különböző nagyságú sző­nyegeket, szebbnél szebb mintákkal. Valamennyi az ügyes női kezek aprólékos munkáját dicséri. Mind magasabb szinten A szocialista társadalom építésének napjainkban lép­tünk abba a szakaszába, amikor szükségessé vált, hogy mindennapi életünk minden vonatkozásában minőségileg új szintre kell lépnünk — ugyanazt magasabb szinten kell folytatni. Ez egyrészt társadalmi, másfelől korköve­telmény. Vagyis elismerve eddigi eredményeinket, azt mondhatjuk, hogy a tudatformálás első feladatait ered­ménnyel teljesítettük, ugyanakkor a tudományos-techni­kai forradalom és a kommunizmus, mint cél, még igen sok tennivalót ad számunkra. Felébresztettük a fömegekben a művelődés iránti szomjúságot és ugyanakkor — gazdasági helyzetünk sa­játosságaiból adódóan oktatás, képzés formájában nem adhatjuk kezeikbe a ma legkorszerűbb ismereteit. Ép­pen ezért, éppen itt, és most válik megnövekedett jelen­tőségűvé annak a nagy múltú szervezetnek hasznos te­vékenysége, amelyet Tudományos Ismeretterjesztő Társu­latnak nevezünk, s amelynek tisztújítására éppen ezek­ben a napokban kerül sor. A szeptemberben sorra kerülő megyei küldöttértekez­letet megelőző járási közgyűléseken a TIT tagjai nem­csak újonnan választották a vezetőséget, de beszámoltak a területükön, az elmúlt négy évben végzett munkáról is. Az ünnepi asztalra nemcsak az eredmények kerülnek, de a gondok és problémák is. Mert bár a TIT az utóbbi években egyre eredményesebb munkát végez, pótolnivaló akad bőven. Nem könnyű a szervezet munkája. Feladata többré­tű; egyrészt fórumot biztosít a közt művelni vágyó értel­miség számára, fő feladata azonban az kell legyen, hogy tervezetten eljuttassa százakhoz és ezrekhez azokat az is­mereteket, amelyek révén még hasznosabb tagjaivá 'vál­hatnak a társadalomnak. Teszi pedig mindezt egyre ma­gasabb szinten, hangsúlyt adva a tudományosság elvé­nek, nem hagyva szem elől az emberközelséget és a közérthetőséget. Nem egyszerűen az ismeretterjesztés, ha­nem a tudományosan szervezett ismeretek terjesztésének feladatait vállalva. A TXT sohasem vállalhatja át a’ közoktatás, vagy a közművelődés feladatait. De a közoktatás és a közmű­velődés feladatai sem valósíthatók meg a TIT működése nélkül. Kölcsönösen feltételezik és kiegészítik egymást. Aki tudja, ismeri a TIT-nek az üzemekben, falvak­ban végzett tevékenységét, aki beszélt ismeretterjesztő előadásokon résztvevő emberekkel, hallgatókkal és elő­adókkal, az tisztán látja az előbbi tétel igazságát. A szervezet életében négyévenként ismétlődik, a sorok újjárendezése. A választás módot ad négy év ta­pasztalatainak összegezésére, az eredmények és a gon­dok felvázolására. Módot ad arra, hogy levonva a tanul­ságokat, megerősíttessenek a helyes tendenciák és kija­víttassanak a fogyatékosságok. Reméljük, hogy a választások sikerrel zárulnak majd, s a szervezet munkáját még magasabb fokra emelik! V. Kiss Mária Szükségállapot a dokkmunkcssztsráffc letörésére Az angol kormány csütör­tökön megint a szükségálla­pothoz folyamodott, ezúttal a dokkmunkások sztrájkjá­nak letörésére. A szükségál­lapot csütörtökön éjfélkor lép érvénybe. Utoljára február 9-én rendeltek el szükségálla­potot Angliában, akkor a bá­nyászok sztrájkjának követ­kezményeire hivatkozott Ed­ward Heath kabinetje. Robert Carr, az új belügy­miniszter, a kormánytanács szerda esti két és fél < órás ülése után az ír és ,az angol partok között elterülő Man szigetére repült, hogy a jog­szokások szerint aláírassa Erzsébet királynővel a szúk- ségállapot-proklamációt. A szükségállapot — egy 1920-as törvény szerint —, kivételes hatalommal ruházza fel az angol kormányt, abból a célból, hogy — a törvény szavaival élve — „biztosít­hassa a közösség létfeltéte­leit”. Az angol sajtó jelenté­sei szerint a hét napja hiva­talos dokkmunkássztrájk már éreztette hatását. Az impor­tált paradicsom, a dél-afrikai és jamaicai dfeligyümölcs tonnaszámra kezdett romlani a megbénult kikötőkben. A kabinet egyelőre csak hét napig élhet kivételes ha­talmával. Utána a parlament­nek jóvá kell hagynia a kor­mány intézkedéseit, s csak ezt követően terjeszthetik ki Heath-ék 28 napra a szük­ségállapotot. A szükségállapot felhatal­mazza a kormányt arra, hogy. intéző bizottságokat állítson fel a legnagyobb kikötőkben, és ezekkel ellenőriztesse a legfontosabb szállítások fo­lyamatosságát. Joga van a kormánynak az árak maxi­málására. Katonaságot is ve­zényelhet a kikötőkbe, a romlandó áruk továbbítására. Londonban sokan kétségbe-' vonják, hogy a kabinet 'sür­gősen élni is akar a kivételes jogkörrel. Legkevésbé a kato­naság bevetése látszik való­színűnek a belátható időn, belül. Ha megegyezés szüle­tik a sztrájkra vonatkozóan Jack Jones szállítószakszer­vezeti főtitkár és Lord Al­dington, a londoni kikötői hatóság elnöke között és a dokkmunkások küldöttköz­gyűlése a megegyezést elfo­gadja, akkor is legalább egy hétbe telik, amíg a munkások visszatérnek a rakpartokra, Robert Carr belügyminisz­ter az alsóházban ismertette a szükségállapot-rendeletet. Kijelentette, hogy „a helyzet elég súlyos”. Shirley Williams, a mun­káspárt belügyi szóvivője er­re csupán azt hozta fel, re­méli, hogy katonaságot nem vetnek be, csak akkor „ha az feltétlen szükséges”. Carr ezt válaszolta: „Nem folyamo­dunk erő alkalmazásához, kivéve azt az esetet, amikor valóban fenn kell tartani a legfontosabb szolgáltatáso­kat”, MU)

Next

/
Thumbnails
Contents