Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-31 / 205. szám
H a«ino$> lapa%x<ata<oU (2.) ÍJ sem szer vésés i intézkedések partcsoportok h< a párta lopsz« ilye és szerepe ír vezetek tevékenységében A fejlődés, az elért eredmények mellett gondok, problémák is vannak. A pártcsoportok jelentős részénél a tartalmi munka, a folyamatos tevékenység elmarad a követelményektől. Egyik legfőbb gond, hogy csupán egyes akciók előtt (évente két-három esetben) támaszkodnak a csoport munkájára és kampányszerűen igénylik a véleményüket is. A pártvezetőségek sok esetben kétségbe vonják a pártcsoport folyamatos működésének szükségességét. Mondják, hogy a párttagok a taggyűlésen megismerik a határozatokat, a döntést és így mindenki tudja mi a feladata a két taggyűlés között. A pártcsoportvezetők egy része gyenge felkészültségű, mások elfoglaltságukra hivatkozva nem végzik el megfelelően feladatukat. Ennek oka az is, hogy a párttitkárok nem adnak részükre kellő segítséget és indokolatlanul tudomásul veszik a nem elfogadható hivatkozást, . a helytelen álláspontot. Problémát jelent az alapszervezetek saját határozatainak értelmezése, a csoport tagjaira történő személy szerinti lebontása — ki mit és hogyan dolgozzon? — önállóan a pártcsoportvezetők ezt nem tudják végezni. A pártcsoportoknál még nem alakult ki kellő mértékben az önállóság, a kezdeményezés. Sokan nem értik a pártcsoportok folyamatos tevékenységének módszerét, témáit sem. Egyesek a párttaggyűlések szerepének csökkenését látják abban, ha a pártcsoportok rendszeresen és aktívan működnek. A pártcsoportok tevékenységének javítása érdekében több tennivaló van. Ilyen, hogy tovább kell javítani a pártcsoportok szervezeti és tartalmi tevékenységét. Folyamatos, konkrét segítésüket továbbra is a pártapparátus egészének ügyévé kell tenni. A taggyűlések mellett elsősorban a vezetőségi üléseken és a pártcsoportüléseken kell fokozni a segítést. Egyértelműbbé kell tenni valamennyi szinten a pártcsoportok folyamatos feladatát, függetlenül a jellegtől és a létszámtól. Ez pedig a Szervezeti Szabályzat értemében a következő: „a pártcsoportok feladata tagjainak munkáját, magatartását, a pártmegbízatások teljesítését rendszeresen értékelni.” Üléseik témáit és egész tevékenységüket jobban e fő feladathoz kell igazítani. A pártszervezetek munkaterveiben is rögzíteni kell a pártcsoportvezetőkkel való foglalkozás rendjét, módját, a pártcsoportülések témáit és időpontját jelleg szerint. A pártcsoportvezetők részére rendszeresen — kéthavonta egyszer és szükség szerint — kell megtartani a felkészítést, a kölcsönös tájékoztatást. Hasonlóan a csoportüléseket is kéthavonta és szükség szerint kell tartani. A szervezett ösz- szejöveteleken kívül, fontos kérdések eldöntése előtt rendszeresen kérni kell a csoport véleményét, támaszkodni kell munkájukra. Az eddigieknél többet foglalkozzanak a differenciált pártmegbízatások elosztásával és ezekből eredően a pártcsoporton belül személy szerinti értékelésével, számon kérésével. Indokolt esetben a pártmunka elhanyagolásáért a pártcsoportvezetők bátran kezdeményezzenek felelősségre vonást. A pártvezetőségek arra törekedjenek, hogy megteremtsék további pártcsoportok létrehozásának a feltételét. Egy munkahely, egy pártcsoport- elv alapján. Létszámuk igen változó lehet, például két- három tagú, de elérheti a 15 főt is az adott terület szervezeti feltételeitől függően, például egyműszakos, vagy több műszakos-e az üzem stb. Hasznosak ezek a tapasztalatok. A pásztói példa is bizonyítja, hogy a pártcsoportok helyének és szerepének meghatározása a pártalapszerve- zetek tevékenységében fontos feladat. Hiszen velük, a pártcsoportokkal kell előbbre lépni, hogy a párthatározatokat megvalósítsuk, a párt tömegkapcsolatát erősítsük, legfőképpen a párt X. kongresz- szusa határozatait maradéktalanul végrehajtsuk. Tizenhatezer vizsgálat, 1400 felelősségre vonás Az úr ellenőrzések tapasztalatai Az árhatőságok és a kereskedelmi felügyelőségek az első fél évben mintegy 16 000 géseivel, a többi között azzal, azt is, hogy a mezőgazdasági üzemek az elvárható reális árakkal milyen módon ígyehogy a gyengébb minőségű árut értékének megfelelő áron árellenőrzéssel tájékozódtak adják-e. Több üzem, például keznek segíteni a néha túl- az ipar és a kereskedelem pi- a Bácska Bútoripari Vállalat zottan magas piaci árak letöés a Szekszárdi Faipari Válaci magatartásáról, vizsgálva árpolitikájukat, az ellátásban a lakosság iránti kötelezettségeik teljesítését. Behatóan elemezték a termelői és a fogyasztói árak' alakulását, azok összefüggéseit, egyes áremelkedések okait. A lakosságot közvetlenül érintő fogyasztási cikk-kereskedelemben az első negyedévben főként az 1971. évi tapasztalatokat elemezték, a második negyedben pedig már 219 konkrét árellenőrzést és 4446 bolti ellenőrzést tartottak. Mint megállapították, az árrésében. Ezzel kapcsolatban lalat kisebb engedményt nem mindenütt és nem min- adott gyengébben sikerült ter- dent találtak rendben. mékeiböl, mint amennyit a A debreceni termelőtényleges minőség indokolt szövetkezetek termeltetésre, volna. A Debreceni Ruhagyárban az ellenőrök azt kifogásolták, hogy az olcsóbb cikfeldolgozásra és értékesítésre alakult közös vállalkozása a más megyékben vásárolt kék aránya az idén jelentő- zöldséget és gyümölcsöt 20—23 sen csökkent, ami nagy rété- százalékos, a magántermelőkgek érdekeit sérti. Az Alföldi Cipőgyárban elégedetten állapították meg, hogy a vásárlók érdekeinek megfelelő arányokban gyártanak olcsóbb termékeket. A mezőgazdasági üzemek színvonal emelkedését részben ipari produktumainak áraiegyes alapanyagárak drágulásának továbbgyűrűződése és bizonyos importcikkek drágulása idézte elő. A tényleges áremelkedésnél azonban erőről általában pasztalatokat kedvező szereztek tatől felvásárolt árut pedig ennél is nagyobb, 50—100 százalékos nyereséggel adta tovább. Egészségtelen helyzet alakult ki egyes üdülőhelyeken, például Harkányban is, ahol a termelőszövetkezeti, az ÁFÉSZ és egyéb zöldségárusító helyeken a verseny, vagyis az árak elvárható letövizsgálatok során, viszont sok rése helyett az árakat egymá- hibát tártak fel a mezőgazda- sóihoz igazítják, hogy a szesági üzemek építőanyagipari, teljesebben hat az árszínvonal építésszerelési es kereskedel növekedésére a korszerűbb, divatosabb termékek megjelenése. Ezeknek az árát ugyanis nemcsak a magasabb önköltség, hanem a többnyire ezzel járó, nagyobb vállalati nyereség is növeli. Különösen gyorsan cserélődnek az áruk a konfekció szakmában: a női fehérne- rnűgyár például egy év alatt — a korábbinál jelentősen magasabb átlagárakkal — teljesen kicserélte termékeit. Annak ellenére, hogy az új modell nem minden esetben korszerűbb, csupán divatosabb a réginél, s vállalat számára mégis nyereségesebb. Ilyen és hasonló okai vannak annak, hogy az árbevételhez viszonyított nyereség a konfekciószakmában 4,3 százalékkal magasabb az iparági átlagnál. Az árhatóságok helyeslik a választék bővítését, az ellen azonban felléptek, bogy helyenként háttérbe szorult a kisebb nyereséggel járó termékek gyártása. A tapasztalatok alapján a belkereskedelmi miniszter első helyettese előírta, hogy a jelentősebb termelői áremelkedésekről tájékoztassák a minisztériumot. Eddig 12 nagykereskedelmi vállalattól — főként a ruházati szakmából — érkezett ilyen jelzés. A Könnyűipari Minisztérium az Arhivatallal együttesen most vizsgálja, hogy a jelzett áremelkedések indokoltak-e vagy sem. Több vizsgálat foglalkozott az ár és a minőség összeíügmi tevékenységében. Szabályzonban valamennyien magasabb bevételhez jussanak. A különféle szabálytalansásértési eljárás indult például gok, visszaélések miatt sok- a Szabolcs megyei Kossuth helyütt eljárás indult a válla- Tsz ellen a maximált bruttó latok ellen. Az első fél évben baszonkulcsok helytelen alkalmazása miatt. A megengedettnél nagyobb számlát nyújtott be egyik rendelőjének a Tolna Tsz is, lősségre vonnak. Nagy körültekintéssel takereken 1400 felelősségre vonás történt. Árdrágítás miatt 30 esetben tetteK bűnvádi feljelentést a hatóságok, mint- megyei Űj Barázda egy 700 esetben szabálysértési, amelyet szintén fele- 230 esetben fegyelmi eljárást indítottak, 450 esetben pénzbírsággal sújtották a vállalanulmányozták az árhatóságok tot. A NÓGRÁDI szénbányák kisterenyei építési üzeménél legutóbb májusban tárgyaltak a párt decemberi határozatának végrehajtásáról. Nem ez volt az első alkalom, amikor az intézkedési terv megvalósulását tették mérlegre, ugyanakkor meghatározták a legfőbb tennivalókat. Az igazsághoz tartozik, hogy akkor túl sok eredményről még nem beszélhettek. Az üzem a mai formájában végső soron alig több mint egy éve alakult a vállalat építési és faipari részlegének összevonásával. Ez az átszervezés önmagában is gonddal járt. sok energiát lekötött. Májusban a feladatot még a következőképpen fogalmazták meg: „Biztosítani kell azokat a személyi és anyagi feltételeket, amelyekkel a gazdaságos üzemvitel elérhető. A vezető- és középkáderek továbbképzésén belül a szervezés gyakorlati módszereinek ismertetésére és alkalmazására kell még nagyobb gondot fordítani.” A pártbizottság rövidesen ismét testületi ülésen foglalkozik az intézkedési terv végrehajtásával. A vezetők viszont nem várhatnak csak az ilyen alkalomra, hanem időközben is állandóan foglalkozniuk kell ezzel a kérdéssel. Mi is erről beszélgettünk Kovács Miklóssal, a pártbizottság titkárával és Bocsi Ottóval. — Valóban állandó témánk ez. Az élet rá is kényszerít bennünket, hogy az intézkedési tervet végrehajtsuk. Az idén ugyanis már 120 milliós termelési értéket várnak tőlünk. Ebből 70 milliót az építészet, 50 milliót a faipari részleg ad — mondja Bocsi Ottó. majd így folytatja: Az elmúlt hét hónap alatt 64 millió forint bevélt értünk el. A faipar 3 millióval többet hozott a vártnál. Az építőrészlegnél is megvan a saját tevékenységből származó tervezett bevétel, csak az alvállalkozók maradtak el. Elég sok a befejezetlen beruházás. Bár sok múlik az anyagellátottságon, de bízunk abban, hogy tudjuk az éves tervet teljesíteni. — A személyi feltételek biztosításában is előre léptünk. Sikerült szakemberekkel megerősíteni a faipari részleget. A belső szervezettség is javult. Űj szervezeti felépítést dolgoztunk ki. A hatásköröket csoportvezetőkig meghatároztuk és ezzel sikerült a felelősséget is erősíteni. Korábban valahogy összefolyt az irányító, ellenőrző munka és nehéz volt a felelősség megállapítása. Ahogy mondani szokták: a sok bába között elveszett a gyerek. Ezen sikerült változtatni. — Az építőrészlegnél három építésvezetőség van: Nagybá- tonyban, Mátranovákon és a szakipari építésvezetőség itt Kisterenyén. Itt elsősorban a művezetést erősítettük. — Személyi cseréket is alkalmaztunk és most már bebizonyosodott, hogy szükség volt rá. Csak egy példát említenék. Van kilencmillió forint értékű gépünk, korábban nem. de ma már egy háromfős csoport felelős a gépkapacitás kihasználásáért és természeŰj fürdő épül Nagybátonyban A nógrádi szénbányák nak. Készül az új öltöző- és fordít a vállalat. A bányaépí- nagybátonyi gépüzemében az fürdőépület. A beruházásra tők még az idén átadják ezt idén egy régi gondot orvosol- csaknem hárommillió forintot az új létesítményt. Kisterenyén lesen a javítás szervezéséért is. — MA MÁR mérhető ezeknek a szervezési intézkedéseknek az eredménye — kaocso- lódott a beszélgetésbe Kovács Miklós. — Egyszerűsödött, ugyanakkor hatékonyabb lett az irányító munka. Az üzemvezetők is folyamatosan végzik a részleges oktatást. Ezt azonban az oktatási év keretén belül még szervezettebbé kell tennünk — mondta a oárttitkár. Az intézkedési tervben és a pártbizottság ülésén meghatározott feladatok között szerepelt a piac kérdése, a kapacitás lekötése szerződésekkel, a technológiai és munkafegyelem megszilárdítása. a normák felülvizsgálata, a bérek ösztönzőbbé tétele és még egy sor más kérdés. Ezekben vajon sikerült-e előrehaladást elérni ? — A piac nálunk vállalati és nem üzemi kategória. A szerződések előkészítésében részt veszünk, de azokra a vállalatnál teszik a pontot. A keretszerződésekkel általában nincs is baj. csak a véglegesekkel. Bár a tavalyihoz mérten van javulás, de az alap- anyagellátás, az árak megállapítása, a termékösszetétel állandó változása sok gondot okoz. Ebben a kérdésben szeretnénk előbbre jutni. Sokszor az az érzése az embernek. hogy az ÉRDÉRT monopolhelyzeténél fogva — az alapanyagot szállítja és a készterméket értékesíti — nem tekint bennünket egyenrangú partnernek — panaszkodik az üzemvezető. — A technológia tökéletesítése érdekében is tettünk erőfeszítéseket. A szervezéssel kialakítottuk a technológiai csoportot és rövid idő alatt sikerült elérnünk. hogy ma már a csoportok csak technológiai előírások szerint dolgozhatnak. Ezek gazdasági haszna, hogy fokozatosan javul az anyagkihozatal, vagyis a rönkökből előállított fűrészáru aránya növekszik. A másik haszna a fegyelem javulásában mérhet tő. Ennek érdekében egyébként más módszerekhez is folyamodtunk. Művezetőket, a termelés közvetlen irányítóit is felelősségre vontuk és fi- gyelemztetésben részesítettük azért, mert elnézőek voltak, nem követelték meg a rendet és fegyelmet. Volt erre példa mindkét részlegnél. Ezt a módszert a jövőben is alkalmazzuk, ha szükség lesz ra. Reméljük, hogy egyre kevesebbet — szól közbe a párttitkár, majd arról tájékoztatnak. hogy az egészséges műszak- és bérgazdálkodás érdekében mit tettek. Nem kis büszkeséggel újságolják, hogy például az idén még a tervezett túlóramennyiséget sem használták fel. bár a feladatok nőttek. Tavaly több mint kétszer ennyi túlórára volt szükség. Év elejétől foglalkoznak a normák rendezésével. Gyakorlatilag felülvizsgálták vállalati segítséggel a teljesítménybérezés egész területét, és a megváltozott műszaki körülményeket is figyelembe- véve még ösztönzőbb bérezést akarnak alkalmazni. Ez a terv rövidesen a szakszervezeti tanácsülés elé kerül. MEG JO NÉHÁNY dolgot lehetne említeni annak bizonyítására. hogy a kisterenyei építési üzemnél hozzáfogtak a decemberi párthatározat végrehajtásához és eredményes volt az erőfeszítés. Kétségtelen. még sok a tennivaló. Keserű szájízzel szóltak arról, nogy az anyagi alapot is igénylő műszaki fejlesztésből alig valósult meg valami. Az anyagmozgatás korszreűsítésé- re pedig nagy szükség lenne, persze a vállalat gazdasági helyezető egyelőre határt szab ennek. Távlatokban azonban erről sem mondanak le. Az anyagi alapok megteremtéséhez saját erejükből is hozzájárulhatnak. A példák azt is bizonyítják: Kisterenyén is van még rejtett tartalékuk, amit fel lehet tárni. Bodó János Építkezés után Mindenkinek nagy öröm, ha elkészül egy új lakóház, vagy egy új intézmény épülete. Salgótarjánban ez az öröm most elég gyakori. A megnövekedett igények megkövetelik a nagy ütemű építkezést. Természetesen ehhez hely. idő, é6 munkaerő kell. És még valami. Talán lelkiismeretes munkának nevezhetném. Nem éppen vidító látvány egy-egy új épület környéke az átadás után. „Ottfelejtett” építőanyagok, törmelékkupacok, betemetetten gödrök ék- telenítik a terepet. Az építkezésen dolgozók vajmi keveset törődnek azzal, hogy munkájuk nyomán a szükségtelenné vált, vagy elhasználódott anyagokat eltávolítsák. Elég az Arany János utcában hónapokig heverő oszlopokra gondolni, vagy arra, hogy a csillagház környékén nemrég napokon át égett valami hulladék, füsttel és igen kellemetlen illattal árasztva el a környéket. A Köztisztasági Vállalatnak nincs elég kapacitása és nem is feladata, hogy az építkezők után „nagytakarítson”. Az építkezéshez képest minimális a munka, ami a környék rendbe hozását, illetve a „nyomok” eltüntetését jelenti. Talán csak egy kis jóakarat kellene hozzá és igen sok kellemetlenségtől szabadulnánk meg. Hamarabb el lehetne kezdeni az épületek közeinek parkosítását, a közvetlen lakókörnyezet barátságosabbá tételét. — g — Garázsszövetkezet vitája Salgótarjánban az üveg- gyári sportpálya fölötti salakos területen működik az Egyetértés Garázsszövetkezet. Az eddigi 68 tag mellé most még 50 gépkocsi-tulajdonos kéri felvételét a garázsszövetkezetbe. Az új garázsok építését azonban akadályozza, hogy az öblös- üveggyár azok létesítéséhez mint telekszomszéd nem járul hozzá, annak ellenére, hogyha korábbiakban a be- kötőútra a szolgalmi jogot a garázsszövetkezet részére biztosította. Pedig a PTK XIII. fejezet, 164. paragrafus 3. bekezdése szerint a beközlekedést kötelesek engedélyezni. A továbbiakban a 166. paragrafus 2. bekezdése kimondja: „Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely berendezés, vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jogosultját és kötelezettjét olyan arányban terhelik, amilyen arányban használja.” Az építkezéshez való hozzájárulás bizonyára éppen a bekötőút fenntartási költségeinek igazságos elosztásán múlik. A garázsszövetkezet most a városi tanács műszaki osztályához fordult segítségért, mivel ők az illetékesek abban, hogy a költségeket a négy beközlekedő között — Volán, Zöld Mező Tsz, öblösüveggyár, garázsszövetkezet — a használat mértéke arányában elossza. J NÓGRAD — 1972. augusztus 31., csütörtök 3
