Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-30 / 204. szám

Nemzetközi szőlészeti és borászati kiállítás és vásár Budapesten, augusztus 21- én. olyan szőlészeti és borá­szati eseménysorozat kezdő­dött el, amilyennek megtartá­sára még egyetlen országban sem került sor. Fővárosunk kapta az első borvilágvreseny rendezési jogát. A nemzetközi szőlészeti és borászati élet e rangos ren­dezvényéhez. számos érdekes esemény kapcsolódik. így az augusztus 25 és szeptember 5 között nyitva tartó nemzetközi szőlészeti és borászati kiállí­tás és vásár. E kiállítás be­mutatja a magyar szőlészet és borászat történelmi emlékeit, a jelenlegi termelés jellem­zőit, felhívja a figyelmet a legújabb és legkorszerűbb módszerekre, s széles körű ta­pasztalatcserével elősegíti, hogy a hazai szakemberek alaposabban megismerhessék a külföldi nagy szőlőtermelő országok szőlészetét és borá­szatát. A mezőgazdasági kiállítások területén — az Albertlrsai úton — 63 állami gazdaság, termelőszövetkezet, szakszö­vetkezet, vállalat, intézmény, üzem és 14 külföldi cég vár­ja választékos bemutatókkal és újdonságokkal a nagykö­zönséget és az érdeklődő szak­embereket. Ha valaki az I. borvilágver­seny boraival szeretne megis­merkedni az keresse fel a fő­pavilont. Itt láthatók a bada­csonyi, az eger—gyöngyösvi­déki és a mecseki pincegaz­daság, az ÁGKER, a Monim- pex Külkereskedelmi Vállalat, a VOSZK Szövetkezeti Válla­lat és a Badacsonyvidéki Tsz- ek legjobb borai. És itt kap­tak helyet a szőlészettel és borászattal kapcsolatos törté­nelmi emlékek, a hagyomá­Együttműködési szerződés A megyei művelődési köz­pont és a Családi és Társa­dalmi Ünnepségeket Rendező Iroda között augusztus 4-én együttműködési szerződés jött létre. A két intézmény közötti munkakapcsolat elmélyítését es erősítését célzó megbeszé­lésen több fontos megállapo­dás is született. Az iroda rendezvényeire, be­mutató- és módszertani jelleg­A susogó fal Védősávnak nevezik azokat az erdőterületeket, amelyek a talajt és a vetést védik a szá­raz szél forró leheletétől es a téli hóvihartól. A kiszáradt, szürke föld es a kiégett fű sivárságának terje­dését „susogó fal” akadályoz­za a Szovjetunióban a Volga és a Don folyó között. Töl­gyek és nyárfák erdősávja ez, amely valójában elég lyuka­csos fal: három sor fából áll. A 250 kilométer hosszú erdő­sáv 1 kilométer szélesbelse­jét kis erdőcsíkok hálózzák keresztül-kasul. A sáv úgy ka­nyarog .a szemhatárig, mint valami kigyó: pontosan követi a Volga és a Don vízgyűjtő te­rületének választóvonalát, te­hát a legmagasabb pontok fe­lett húzódik. Nemcsak a száraz szelek el­len nyvyt védelmet, hanem megköti a nedvességet is a sztyeppén. Felszívja a vizet a föld mélyéről, s bár igaz, hogy a fák maguk is sok vizet fo­gyasztanak az erdősávban, de viszonzásul porhanyóssá teszik a talajt, amely így a várva- vart eső minden • cseppiét be­issza. Az eredmény: a fák több vizet tartalékolnak, mint amennyit elfogyasztanak. A havat azelőtt mindig a mélyedésekbe sodorta a vihar, a mezők, a termőföldek beta- karatlanok maradtak. Márpe­dig, ha a homorulatokba gyű­lik a hó, az olvadás nemhogy megóztatná a vetést, hanem a hömpölygő zuhatagok vagy el­mossák, vagy egyszerűen el­kerülik. Sokan azt hangoztatják, hogy a hóvihar ellen bármilyen épített, szilárd fal is védelmet nyújt. Ez igaz. de ugyanakkor forgószelet, légörvényt kavar, amely a havat egyenetlenül halmozza fel, vagy irtózatos erővel szétsöpri. A fák ruga­nyos ágai között a szél megál­lapodik, mintha hálóba került volna. A sáv tehát fokozato­san lefékezi a vihar erejét, amely megszelídülve egyenle­tesen teríti szét a havat. Az erdősáv mögött —■ különös természeti jelenségként — harmincszor olyan széles szél- arnyékövezet keletkezik, mint a fák magassága. Ilyen védősáv ültetése nem tartozik a nehéz feladatok kö­zé. Egyetlén 80 lóerős traktor, amely megfelelő gépeket von­tat, 15 méter szélességben la­zítja fel a talajt, és a földbe helyezi a csemetéket. gel 1973-ban több' alkalommal a művelődési központban ke­rül sor. A szónokok tovább­képzéséhez is módszertani tá­mogatást nyújt a művelődési központ. Az itt megrendezés­re kerülő kétéves konzultációs oktatás keretében szónokkep- 2Ő tanfolyamot indítanak há­rom szekcióval: névadó és há­zassági ünnepek, társadalmi ünnepek és gyászszertartások szónokai részére. A kétéves tanfolyam végén a sikeresen végzett hallgatók működési igazolványt kapnak, melynek birtokában a megye egész te­rületén dolgozhatnak. Jövő évben a megyei kórus- találkozó keretében a kórusok családi és társadalmi ünnep­ségek témájával kapcsolatos repertoárjának bővítése cél­jából a két intézmény más társszervekkel együtt verseny­felhívást ír ki a találkozón résztvevő énekkarok részére. (Házasság, névadó, társadalmi ünnepek és megyei ihletésű népdalok témájában.) Tervezik a jövő évre egy irodalmi színpad létrehozását is, amelynek repertoárjában házasságkötési, névadó stb. ün­nepekre alkalmas műsorok szerepelnek. Az iroda által rendezett ünnepségek színvo­nalasabbá tételét célozza az az elhatározás is, hogy jövőre a művelődési központ az iroda rendelkezésére bocsátja — meghatározott alkalomra — a kamarakórust. nyos termesztést bemutató ké­pek. képzőművészeti alkotá­sok, nemzetközi szakkönyvek, a szőlészeti és borászati té­májú bélyegek, címkék és le­velezőlapok kiállításai is. A főtéren borkóstoló és gasztronómiai bemutató várja a látogatókat. Az éttermek­ben a nemzetközi napokon, egy-egy ország jellegzetes éte­leit és italait lehet megkós­tolni. Nagyszabású szőlővá­sárra és szüreti felvonulásra is sor kerül. A szakemberek figyelmét az AGROTRÖSZT, a Mosonma­gyaróvári és a Budapesti Me­zőgazdasági Gépgyár, a Kar­cagi Általános Szerelő Ktsz, a Felsőbagoldi és az Egri Mező­gép Vállalat és a Fővárosi Műanyagipari Vállalat szőlő­művelő- és borászati gépei, szőlősajtói, műanyag bortáro­lói, permetezőgépei, talaj- és szőlőművelő gépei kelthetik fel leginkább. A külföldi cégek is sok új­donságot vonultatnak fel. A kiskerttulajdonosok és a kert­barátok számára. Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet leg­újabb csemege- és rezisztens fajtáiból válogathatnak. Szak­tanácsot kaphatnak a Duna— Tisza-közi Talajjavító és Ta­lajvédelmi Vállalat szakembe­reitől, a termesztési gond­jaikra pedig az Országos Sző­lő-Gyümölcsfa és Díszfaiskolai Szaporítóanyag Felügyelőség munkatársai adnak választ. Általános érdeklődésre tart­hat számot a Kerti-Tox gép- család. a kézi- és hátiperme­tezők, porozók, a különböző teljesítményű permetezők, a háztáji szőlőfeldolgozó gének, az osztrák Moty kistraktorok. Még az autósok számára is akad néznivaló: a Győri La­katos- és Fémtömegcikk Ktsz személygépkocsi-utánfutói. A bútorvásárlókat pedig jó né­hány különlegesség — mo­dern, barokk és rusztikus stí­lusú bútorok örvendeztetik meg. A nemzetközi szőlészeti és borászati kiállításra látogatók­nak a MÁV 33 százalékos uta­zási kedvezményt biztosit. A kiállítás és a borverseny alkalmából sor kerül az első magyar borárverésre is szep­tember 8-án Tarcalon, szep­tember 11-én Badacsonyban és 12-én Budafokon. Ezeken a legkiválóbb régi, muzeális ér­tékű tokaji, villányi, szekszár­di. badacsonyi és alföldi bo­rok kerülnek eladásra. Szent-Miklóssy Ferenc Ésszerű szociálpolitika NEM keltett belpolitikai izgalmat, várat­lan meglepetést, amikor a közelmúltban szo­cialista államélet fejlesztésének aktuális ten­nivalóit vitatva, közéletünk legilletékesebb fórumain került szóba: helyes munkameg­osztással, hivatásszerű elhatárolással kell rendezni néhány kusza munkaterületet. Ko­rábbi elképzelések ugyanis társadalmi szer­vekre, mozgalmakra bíztak fontos állami tennivalókat, arra gondolván az ilyenfajta társadalmasításnak megértek már az előfel­tételei. Tömegszervezeti kezelésbe került például annak idején a szociálpolitika legfontosabb intézményrendszere, a társadalom biztosítá­sa. Ez ellen a szakszervezet sem tiltakozott. Am kiderült, hogy a korábban helyesnek tű­nő intézkedés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, s a szorosan vett állami fel­adat nem társadalmasodott egy lényegében adminisztratív intézkedés hatására. A helyzet inkább banyolultabbá vált. Sajátos kettősség alakult ki, amely nem vált javára sem az állami irányításnak, sem a formális gazdá­nak, a szakszervezetnek, de nem használt a társadalombiztosításnak sem. Az eltelt né­hány esztendő tapasztalatai nemcsak a szak­embereket, hanem a laikusokat is erre a fel­ismerésre vezették. A közvélemény elégedetten nyugtázta te­hát a korrekcióra tett javaslatot, kerüljön minden a legilletékesebb kezébe. A módosí­tás elhatározásának tényét is örömmel fo­gadta, mert újra bizonyítékot látott arra, hogy le tudjuk vonni egy helytelennek bizo­nyult korábbi intézkedés konzekvenciáit, nem igyekszünk csalhatatlannak mutatkozni. Túl az intézkedés eme elvi politikai és morá­lis rezonanciáján, a szociálpolitikai tenniva­lók állami irányításának rendezése rendkí­vül fontos és aktuális feladat. Abból kell kiindulni, hogy az életszínvo­nal alakulása szempontjából a munka alap­ján járó díjazás és a szociálpolitikai keretek között biztosított általános ellátás a legfon­tosabb. Ha ez így igaz" — márpedig érvé­nyéhez nem férhet kétség —, akkor rendkí­vül fontos a két terület összehangolt fejlesz­tési koncepciójának kidolgozása, a rendelke­zésre álló anyagi lehetőségek leghatékonyabb felhasználása. A jelenlegi munkamegosztás, amely döntő állami feladatokat bíz tömeg­szervezetre, nem biztosíthatja az összehan­golt fejlesztést és a hatékony felhasználást. Ez az érem egyik oldala. Ami pedig az ere­deti szakszervezeti feladatot jelentené, már­mint a megfelelő társadalmi ellenőrzés meg­valósítását, a dolgozók érdekeinek képvisele­tét, hogyan funkcionálhatna, amikor a szak- szervezetnek saját’ magát kellene vétóznia és ellenőriznie? A kettősségnek csak egyetlen következménye lehet: a terjedő bürokrácia. A szociálpolitika egységes állami irányítá­sának helyreállításával fontos rendező elvek érvényesülhetnek és az elvek kitűnő gyakor­latokban kamatozhatnak valamennyiünk ja­vára. Mód nyílik a szociálpolitika egységes irá­nyítása feltételeinek biztosítására. Létre le­het, hozni azokat az előfeltételeket, amelyek­nek áldásos hatására hasznosabban, termé­kenyebben lehet felhasználni a rendelkezésre álló pénzt, energiát és kapacitást, egyszerűb­bé és gyorsabbá lehet tenni a szociálpoliti­kai ellátást, a társadalombiztosítást. Magyar- ország felnőtt és serdülő lakosságának jelen­tős része tudja saját keserű tapasztalatai alapján, hogy mily tekervényes útjai vannak mindannak, amit a köznyelv SZTK-ügynek nevez, talán maga sem hiszi, hogy másként is lehet. Bizonyára lehet. A szociálpolitikai irányítás korszerű és ha­laszthatatlan reformja sikerének egyik biz­tosítéka éppen’ az, hogy a szakszervezet, mint tömegszervezet, mint a dolgozók szervezett érdekképviselete a jövőben valóban eredeti funkcióját gyakorolhatja. A dolgozók érde­keit képviselheti, megfelelő befolyással ren­delkezve a szociálpolitikai fejlesztésre vo­natkozó elgondolások kialakításában, végre­hajtásában. EGYSZÓVAL az ügy a helyére kerül. Ez a bölcs, de olykor elfeledett józan és racio­nális rendezési elv érvényesül akkor, amikor majd a szociálpolitikai, munkavédelmi ten­nivalók a megfelelő állami szervek hatáskö­rébe kerülnek. Soltész István Lettország Lettország ma 13 nap alatt annyi ipari terméket állít elő, mint amennyit régen 1 esztendő alatt. Ezt az ered­ményt a többi szovjet köz­társaság sokoldalú segítségé­nek köszönheti. A köztársaság gyors ipari fejlődésének alapja az ener­giaellátás megbízható rend­szerének megteremtése volt. Régen a főváros, Riga vil- lanyenergia-ellátását a Dau­gava folyón épült kis erőmű igyekezett bfctosítani, de en­nek energiája még a háztar­tási igényeket sem elégítette ki. Később felépült — 28 szovjet nemzetiség szakem­bereinek közreműködésével — a nagy teljesítményű pljavini vízi erőmű. Távvezetéken a szomszédos köztársaságokból is érkezik villanyáram. Lett­ország villanyenergia-fogyasz- tása 1940 óta 10-szeresére nőtt a városokban és a régi 400- szorosára a falvakban. Mi kerül a polcra és a szatyorba A város, a megye élelml- miszer-ellátása nem kis gond. Számtalan összetevő határoz­za meg, milyen mértékben elégíthetők ki a vásárlóközön­ség igényei. Nógrád megye el­látása mint az sajátságos helyzetéből következik, igen sok gondot okoz. Ezekről volt szó a Nógrád megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Vállalat ülésén. Ä hibák okát a szállítóvál­lalatoktól, az áruk minőségén it a kereskedelmi dolgozók munkájáig sok szinten lehet keresni. Mint a — fél év mun­káját taglaló, a legfontosabb eredményekre és hibákra rá­mutató — beszámolót követő Hozzászólásokból kiderül. A boltvezetők nagyon jól látják a hibákat, de az okokat álta­lában másban keresik. A ne­hézségeket elsősorban a szál­lítók által elkövetett hibákkal indokolták. Sok panasz hang­zott el például a Húsipari — nem sokkal kevesebb —, a Likőripari és a Sütőipari Vál­lalatra. Jellemző az érdek­telenségre. hogy az utóbbi két vállalat nem képviseltette má- gát a nagy fontosságú érte­kezleten. Elég sok kifogás mp- rült fel a FUSZÉRT-tel kap­csolatban is. A felvetődött konkrét problémák — pontat­lan. rossz időpontban törté­nő szállítás, hibás áruk, gön­gyölegek el nem szállítása stb. — jórészt megoldhatók len­nének kellő együttműködéssel, egymás érdekeinek fokozot­tabb szem előtt tartásával. A szállítóvállalatok jelen­levő képviselői ígéretet tettek arra, hogy minden lehetőt el­követnek a jobb ellátásért, ugyanakkor saját objektív ne­hézségeikre hivatkozva — szállítóeszköz és kapacitáshi­ány — igyekeztek indokolni a megemlített mulasztásokat. Természetesen hiba lenne egyoldalúan a szállítóválla­latokat okolni az ellátás rossz minőségéért, áruminőség csök­kenésért, s az ebből követke­ző forgalomesésért. Mint ar­ra hozzászólásában Molnár Sándor, a NÉKV igazgatója a figyelmet felhívta, nem egy alkalommal az elárusítók lel­kiismeretlen vagy gondatlan munkája, az esetlegesen elő­forduló fegyelmi vétségek okozzák a gondokat. Beszélt az áruismeret fontosságáról, a szakértelem szükségességé­ről. Kiemelte a vásárlókkal való bánásmódot, mondván: „nem szívességet teszünk az­zal. hogy kiszolgálunk, hanem a vevő tesz szívességet, hogy bejön vásárolni.” Nem mindegy, ml kerül a polcokra, s onnan a bevásár- löszatyorba. Az sem közöm­bös. milyen körülmények kö­zött kapja meg a vevő a kí­vánt árucikket. A figyelmes kiszolgálás, az idejében szál­lított, jól kezelt — s ezért jobb minőségű — áru vonzza a vásárlókat. Javul az ellátás és ez a vásárlók érdeke. Nő a forgalom, ami a kereskede­lem és a szállítóvállalatok haszna. Mindenkinek hasznos tehát a fokozottabb együtt­működés. Gáspár Imre A múzeumi és műemléki hónap előtt AZ UDVARON lOk üt. ; Fotó: Kulcsár József Nógrádban is évről évre gazdagabb programot kínál az októberben zajló múzeumi .és műemléki hónap eseményso­rozata. A múzeumi hónap a múzeumok és a közönség kapcsolatát kívánja erősíteni kiállítások rendezésével, is­meretterjesztő programok szervezésével, publikációk megjelentetésével, és így to­vább. Hazánkban, s Nógrád­ban is, /több mint tíz év ta­pasztalatai bizonyították a rendezvény szükségességét. Hiszen ez az eseménysorozat évenként kitűnő alkalom ar­ra, hogy a múzeumok széle­sebb rétegek számára is ki­tárják kapuikat, s hogy minél többen megismerkedjenek a műemlékekkel, a műemlékvé­delemmel is. NÓGRÁD - 1972. augusztus 30., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents