Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-26 / 201. szám
NAPJAINK IFJÚSÁGA Táborról táborra * Érvényben a sárga jelzés! (Balatonakali, augusztus közepén.) Ragyogó napsütés, derült égbolt. Azt mondják, nemsokára vihar lesz. Vihar? Miből gondolják? — Nem gondoljuk, tudjuk. Ml. balatoni lakosok, mindannyian. panok. Debreceni fiatalok forgatják a lapokat. Egyikük ismeri a mi gyerekeinket: — Kirándulni mentek még délelőtt. Hogy hová? Azt nem tudnám megmondani. Várjatok. hátha vacsorára hazaérnek. Várnai Pálné táborvezető— Milyen jelek alapján? — Egyszerű az egész. Ha a túlsó part tisztul, már a házak, épületek körvonalai is látszanak, az biztos vihart jelez. * Vigyázzunk, érvényben a sárga jelzés! A víz egyre erősebben hullámzik! — Ilyenkor a legjobb fürödni, meglovagolni a hullámokat — nyilatkoznak a balatonakali Expressz tábor lakói. — Figyelem, figyelem! A táborban tartózkodó Nógrád megyei fiatalok jöjjenek az iroda elé! — a hangosbemondó háromszor is megismétli a szöveget. Várunk. Nézegetjük az 'tt- tartózkodók névsorát. Jelenleg 287 gyerek van a táborban. Mind vidékiek. A névsorban a mieinket, a „földieket” keressük. Hiszen a kedvükért néztünk be a táborba A jobbágyi Jancsó Kornél. Pipás Erzsébet nagybátony- ból, és egy hattagú pásztói csoport azonban nem jelentkezik. Nyomozunk. Először a für- dőzők között, meg a vízparton. Fiatal pár egymásba felejtkezve: — Nem ismerjük őket — veti oda a fiú félvállról. Arcuk elárulja. magukban azt gondolhatják: — Nahát, van szived ilyenkor zavarni? Hm. Csakugyan, van nekem szívem?... Gyorsan odébbál- lok. Romantikus kis tábor az akali. Az irodától a lakónegyedet sűrű nádas választja el. A legtöbb sátor üres. csak egy helyről hallatszik ki vidám nevetgélés. Illetlen dolog ugyan, de fülelek: — Kinél van a lóhere ciáma? — A szívkirály nem elég neked ? Kártyaparti közepébe topvei beszélgetünk. Egész nyarát a táborban tölti, civilben pedagógus. Nem sokban különbözik az „alattvalóitól”. Először gyereknek néztük. A táborban tartózkodó fiatalok az ország minden részéből gyűltek ide. A legtöbben csoporttal, kísérő taná- .okkal jönnek. Nekünk, első sorban az egyedülállókkal kell törődnünk. Hogy ne érezzék magukat anyátlanoknak. — Ezek szerint a tábor vezetője egy kicsit anyapótló is? — Így van, Betegségek, szerelmi ügyek, programösszeállítás esetén gyakran fordulnak hozzám a gyerekek. Az a rossz, hogy a fiatalok hatnapos turnusokban váltják egymást. s mire egy csoportot megismerek. megszeretek, már utaznalo is haza Aztán újak jönnek és kezdődik minden elölről. A programot az iroda falára tűzték; van benne labdarúgás, pingpongverseny, aztán az elmaradhatatlan koktélhajó, úszóverseny, tollasverseny és tábortűz. — Nagyon szeretik a gyerekek a sátrak közti vetélkedőt. Mikrofonon keresztül irányítjuk a játékot. A versenyzőknek; a Balatonnal és a sporttal kapcsolatos kérdéseket kell megválaszolniuk. Közvélemény-kutatás a fiatalok körében: — A legjobb program a fürdés, aztán az ismerkedés, amely külön izgalommal jár. („Ez csak különneműekre vonatkozik” — jegyzik meg tréfásan.) S ha ez már megvan. Indulhat a koktélhajó. ahol jól összerázódik az ember a társaival. ★ Vacsoraosztás, égzengés. Közeledik a már délután megjósolt vihar. Gyorsan búcsúzunk a tábortól. A kapun túlra csak Floki kutya, az egybehangzó szavazatok alapján kinevezett tá- borvezető-helyettes kísér bennünket. Néhányat vakkant utánunk, aztán siet vissza a táborba, nehogy valami zűr legyen a vacsoraosztás körül. V. Kiss Mária ielbeszéddel A kilengő karok félreérthetetlenül jelzik, a fiatalok Tihanyba készülnek. Egyértelmű jelbeszéd ez, a világ bármely táján megértik. Vannak ugyan az autóstopnak sajátos „műszavai" is — ilyen például a meszelés. amely a karlengetést helyettesíti —, de szavakra itt nem sok szükség van. Elég a lengő kar, esetleg egy hüvelykujj, amely a kívánt irányba mutat. S ha valaki biztos akar lenni a dolgában, legfeljebb egy kedves mosolyt is mellékel a művelethez. E három elemből összetevődő jelbeszéd előbb-utóbb csak megállítja valamelyik járművet! Sok ötlet - egy hibával Az oldalt szerkesztette: \ Szendi Márta Fényképezte: Kulcsár József Könyvkötési akció Mi kell egy jó akcióhoz? Mindenekelőtt egy belevaló ötlet, aztán szervezőkészség és egy kis fáradozás. Mindezt „összemixelve” nem marad el az eredmény sem. Fenti receptet alkalmazták a pásztói közlekedési nyomda KISZ-szervezetének fiataljai is, amikor meghirdették az üzemben könyvgyűjtési és -kötési akciójukat. A szegényes könyvtárral rendelkező falusi iskolákon szeretnének ezzel segíteni. Szóltak az üzem valamennyi dolgozójának, sőt még kívülállóknak, ismerősöknek, rokonoknak is, hogy a már kiolvasott, régebbi könyveket — amelyekre otthon már nem tartanak i>?ényt —aozzák be, gyűjtsék össze. A nyomdászaatalok szépen átkötik, rendbe hozzák a könyveket, és tetszetős állapotban adják majd át a rászoruló Iskolának. Az ötven fiatalnak tetszik az ötlet, szívesen dolgoznak a sikerért. Bizonyára nagy örömet szereznek majd vele annak az általános iskolának, amely megkapja a szép könyveket. Biztos, ami biztos Ennek a bájos arcú kisfiúnak nincs semmi baja, még csak a vérnyomása sem ugrál. Kedvesen mosolyog a szakállas doktor bácsira, aki csak úgy nyugodt igazán, ha rendszeresen ellenőrzi a gyerekeket. A kép egy úttörőtáborban készült. Az orvos mindenütt kéznél van, ahol a gyerekek üdülnek, nyaralnak. Jó is ez, hiszen sose lehet tudni, mikor lép valaki szögbe vagy vágja el a kezét, a gyerekeknél az ilyesmi meglehetősen váratlanul szokott történni. Es ha még ezenkívül rendszeres orvosi ellenőrzést is kapnak, annak igazán csak örülni lehet. Hiába, biztos, ami biztos! ................ . H ot-nyolc évvel ezelőtt „ütő képes", jó közösség volt a jobbágyi községi KISZ-szarvezet, Az esztendők ozonbon nem múltak el nyomtalanul. Nemcsak az akkori KISZ-esek lettek idősebbek, hanem maga a szervezet is lecsúszott. Ma a járás leg- gyengébbik®. Csendesen eltétlenkednek a fiatalok a községi szervezetben. S a nem egészen új keletű aranyigazság - a tétlenség demoralizál - ez esetben Is bevált. A KISZ-klubban oda nem való dolgok történnek. Egy Ízben egy fiatal pár Húzódott be, máskor egy szervezeten kívüli fiú megvert egy KISZ-es lányt. A klub kulcsa azóta már a tanácson van, nem vándorolhat kézről kézre. A helyzettel foglalkozott már a községi pártvezetőség és a tanácsülés is. A községi vezetők nyugtalanítónak látják ezt az állapotot - az Is! - és szeretnének valami megoldást találni. — A gyerekek arra hivatkoznak, hogy nincs klubkönyvtár, nincs mozi - mondja Tomis László tanácselnök, - Ez igaz is, csakhogy egy KlSZ-szerveze- tet nem minősíthet ez ilyen egyértelműen, Nem kellene feltétlenül csellengeniök, hiszen van szép klubjuk, oda beülhetnének játszani, vetélkedőket rendezni. De erre nincs igény. Deák László tanácstitkár Is bekapcsolódik a beszélgetésbe:- Kértük őket, vegyenek részt a virágos falu mozgalomban. Lenne mit tenni, hogy szebb legyen Jobbágyi. Eddig még semmit nem csináltak. Együttműködési szerződésünk van, ez pedig kétoldalú: jogokkal és kötelezettségekkel jár. Költségvetésünkben hatezer forintot tettünk félre a fiataloknak, csak éppen nem tudjuk kinek és mire odaadni. Titkárok mennek, titkárok jönnek. A jobbágyi szervezet vezetőségére nem éppen jellemző az állandóság. Most Kucsik Erzsi, ifj. Szentkúti Józsefné látja el a KISZ-titkári posztot. Az önkiszolgáló bolt raktárhelyiségében beszélgetünk.- Valóban Igaz, hogy nem lehet a tagságra számítani, Két hónapja már, hogy nem tudok taggyűlést tartahi, egyszerűen nem jönnek össze. Volt úgy, hogy egyszál magamban ültem a klubban, máskor másod-, vagy harmadmagammal. Ugyanakkor előfordult már az Is, hogy fellángolt a lelkesedés. Például, amikor szóltak, hogy nyolc fiatal elmehetne Szurdok- püspökibe borsót csépelni, Egy nappal előtte mondták, másnapra tizennégyen vártuk, hogy kivigyenek dolgozni, Végül is hiába mentünk, mert a Zagyva közben elöntötte a borsóföldet, na, de erről már nem mi tehetünk.- És az egyéb programok?- Nincs egyéb program. Idén legalábbis még nem volt. Az az igazság, hogy a gyerekeket nem érdekli a politika, a játékos vetélkedő, inkább csak a tánc. Persze ezt is csak azokról mondhatom, akik néha eljönnek a KISZ-be, Vannak aztán olyanok Is, akik felénk sem néznek.- Mi lesz hát ezzel a szervezettel?- Most ősszel fordulópontnak kell jönnie. Felveszünk néhány új tagot, azokat pedig, akiket eddig nem sokszor láttunk, válaszút elé állítjuk: vagy hajlandók részt venni a szervezet életében, vagy keressenek maguknak másutt helyet. Mérai István „sima” tag a községi szervezetben,- Milyennek látod a KISZ-t?- Nekem jó így, ahogy van.- Mégis, milyen programokat szeretnél?- Nem is tudom. Talán klubdélutánokat, több gyűlést, társadalmi munkát. Erzsi úgy vélekedik, hogy a tagság zöme olyan, mint például Mérai István is. Nincs ötletük, elfogadják azt, ami van! Azt mondja, még csak fél éve titkár, de már szeretné letenni a tisztet.- így nem sok értelme van. Pedig nagy lelkesedéssel vállaltam, örültem, hogy rámbízták. Nem ilyennek képzeltem. Elsősorban a felnőttek azok, akik törik a fejüket, hogyan lehetne „helyére tenni” a falusi KISZ-szervezetet, Felmerült már az az elgondolás is, hogy a PVKAJŰ-től -, ahol egyébként nagyon jó szervezet működik - kérnének ki titkárnak valakit, hogy fellendítse a községi szervezetet. A legújabb verzió az, hogy a helyi építőipari ktsz KISZ-szervezetével vonnák ősz- sze a községit. Sok gondot okoz a jobbágyi szervezet a pásztói járási KISZ- bizottságnak is. — Arról is volt már szó, hogy kell-e egyáltalán ez a szervezet - mondja Simicska György járási titkár. - Az a véleményem azonban, hogy meg kell hagyni a fiataloknak ezt a lehetőséget, bármily kevéssé használják is ki egyelőre. Több segítséget kapnak, mint más szervezetek, az eredmény viszont sehol. Szerintem a PVKAJÖ-től kellene patronálókat kijelölni, ott válói- nák is, sőt ősztől már munkába is fognának. Ötlet tehát lenne éppen, hogy kilendüljön a holtpontról a jobbágyi alapszervezet. Azonban mindegyik variációnak van egy szépséghibája, mégpedig elég nagy: nevezetesen az, hogy egyik sem a községi KlSZ-szer- vezet tagjaitól ered. űk egyelőre várakozó állásponton vannak. Várják, hogy mit találnak ki számukra mások. Márpedig legyen a segítőkészség bármilyen nagy, közönybe ütközve nem sokat ér. Jó lenne most már, ha a KISZ-esek is gondolkoznának! mit tehetnének saját maguk, ért? Szendi Márta
