Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-03 / 181. szám
A m4<ramin<)szen<i fatelepen Rönk és terméke Beszélgetés Nagybátenyban Példás kapcsolat hitelező, beruházó és kivitelező között ftlátramindszent alatt, köz- tétlennek tűnik, de az az böző léceknek és ezerötszáz v.etlen a vasútállomás mellett igazság, hogy Mátramind- köbméter készterméket is ké- hatalmas daru illeszkedik a szentről nagy mennyiségben szítenek. Felszerelésük: külön- környezetbe. Megkapó lát- szállítanak papírfát Ausztriá- böző fűrészgépek, gyalugépek, vány a vasváz és a sötéten ba. Hasonlóan Olaszországba, formázok, szabdalok, és az az zöldellő hegyoldal. A daru hí- mégpedig a gyertyán- és cser- igazság, csak ők tudják pii v|talos neve: KKSZ, 10 ton- féléket. A nyugatnémetek a mindenre alkalmasak még. nás, fixpályás. A hatalmas bükköt keresik. A szállítás Két műszakban dolgoznak, szerkezet megváltoztatta a előtt gondosan kérgezni kell A. fél év alatt végzett munkáMunkában a daru. A kezelőfülkében Szentes András és Kun Géza környék képét. Arról van szó, hogy a nagybátonyi erdészet, amely gondozója a Mátra északi rengetegének, Mátramindszenten létesítette a környék legnagyobb fatelepét és fafeldolgozóját. A hegyek kincséből 15—20 000 köbmétert itt tárolnak. Hajas Gyula, a telep vezetője bemutatta a telepet és a fafeldolgozót. Rönkhegyek között vezetett, hamisítatlan erdőillatban, mert a szállítójárművek megállás nélkül hordják az erdőből a fát. Neki is panasza, mint sokaiknak: — Csak az idő kedvezne egy kicsit. Nekünk a csapadék nagy ellenségünk. Sárba fulladnak a járművek, a fa pedig kellene... Az ember azt hinné, végtelen időkig elegendő a famennyiség, ami a telepen van. Nem így van, nem győzik kieiégíteni az igényeket. Kint a vasút mellől gép zúgása hallatszik. Kérgezik a szállításra kerülő fát. A telep vezetője magyarázza: — A rönkök kérgének leszedése az egyik legfontosabb művelet a telepen. Arról van szó, hogy az elmúlt évben 2300 köbméter papírfát szállítottak innen az országba és Európa legkülönbözőbb részeibe. A szakmáa rönköket, hogy megóvják a fülledéstől. Az idén emelkedett a mátrai fa iránt az érdeklődés. Csaknem háromezer köbméter papírfát igényeltek. A telep vezetője mutatta a gondosan tárolt fát: — Természetesen az igényeket maradéktalanul kielégítjük. A kérgezőgépek zúgásával megtelt a telep. A lehántott fa illata terjengett a levegőben. Valamikor ezt a műveletet kétnyelű késsel végezték az erdei munkások. A mindszenti telepen automata gépekkel gyorsítják a munkát. — Az ipari fa előállítása feladataink egyikét képezi — mondta a telep vezetője. A daru nagy mennyiségű fát markolt fel és Szentes András darukezelő parancsára lustán elindult a síneken. A tűzifát raktározta. Ebből is jelentős mennyiséget szállítanak Budapestre. Salgótarjánba, Egerbe, a TUZÉP-telepek- re. Aztán a dél-európai országokba, amelyek közül legnagyobb vásárló Olaszország. Bazsalya Ervin, a rönktelep szomszédságában levő fafeldolgozó vezetője vette át a szót. Erdésztechnikus, olvas a fa erezetéből. Háromezer-hat- száz köbméter anyagot dolgoznak fel, részben parkettájuk bizonyítja, hogy nagy szorgalommal. Ugyanis az erre az időre kitűzött tervüket 110 százalékra teljesítették. Sokoldalú a feladatuk. A bányadeszkától kezdve parkettáig mindenféle faárut gyártanak. Legnagyobb mennyiségben parketta készül a fa- feldolgozóban. Bazsalya a félreértések elkerülése érdekében magyarázza: — Készítünk mi készparkettát is, de nagyobb meny- nyiségben félkész állapotban szállítjuk ezt a termékünket a feldolgozóüzemekbe. Pezsgő az élet ezen a nagy kiterjedésű fatelepen. A Mátra ontja a fát. Azt mondják, hogy a következő évek valamelyikében még tovább korszerűsítik és nagyobbítják a telepet. Mikor elköszöntünk vendéglátóinktól arra kértek, emlékezzünk meg munkájuk legfőbb segítőiről, a vasútállomás vezetőiről. Szívesen tesszük, hiszen rajtuk sok múlik, hogy a mindszenti fatelep zavartalanul dolgozhassák. B. Gy. NAGY A HATÁR. Ember legyen a talpán, aki egy nap alatt bejárja. Cered, Zabar, Szilaspogony, Bárna és még Rónafalu is ide tartozik a kilenc és fél ezer holdas közös, gazdasághoz. Ebből alig több mint négyezer a szántó, sok az erdő és van legelő és még 100 holdas gyümölcsös is. Most a kalászosokkal van baj. Ceréden, a termelőszövetkezet központjában a vezetők közül csak a főkönyvelőt, Kovács Alfonzot találjuk. A többieket elnyelte a határ. Nem csoda. Így szokott ez lenni aratás idején. Most pedig nem is akármilyen, hanem igen nehéz aratás van. Valaki találóan jegyezte meg: Ügy kell ellopkodni a termést az időjárás elől. Sok az eső, a csapadék, amikor napsütésre, száraz időre lenne szükség. — Az idén 1250 hold kalászosunk volt. Ebből 644 hold a búza, 413 hold tavaszi árpa. Volt rozs és zab is van — tájékoztat a főkönyvelő. Becslésem szerint az aratás 75 százalékát a mai napig liteddig) elvégeztük. Négy kombájn van most a >-ónai részen, az árpát vágják. Ezenkívül öt kévekötő aratógép dolgozik. Olyan a terület, hogy tervezni kellett a kézi aratást is. Harminc aratópárral kötöttünk szerződést. — A felkészülés megvolt. A kombájnosok, gépkezelők versenyét is megszerveztük. Jutalmat kapnak az elsők és a teljesítménytől függően céljutalmat is. A gépeket jól előkészítették, ennek köszönhető, A parketta alapanyaga. Gondosan kell tárolni, hogy száradjon, amíg elszállítják ban járatlan embernek hike; oak, bányadeszkának, külön; hogy eddig még nem volt je; A beruházásokban járatos szakemberek sokat tudnának beszélni arról, hogy mennyi gonddal, nehézséggel, problémával jár egy-egy nagyobb építkezés előkészítése, a szükséges pénzeszközök megteremtése, a megfelelő kivitelező kiválasztása, a beruházás lebonyolítása. S eközben mennyi-mennyi ellentét, tisztázásra váró kérdés, súrlódás adódhat hitelező, beruházó és kivitelező között! Nehezen is lehet elképzelni olyan építkezést, ahol ne fordulna elő néha-néha zökkenő, ne szólnának időnként közbe kedvezőtlen tényezők. A Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyáregységének építkezése mégis jól példa arra, hogy igenis meg lehet teremtem a beruházásban érdekeltek között a kívánatos összhangot. Vajon mi kell hozzá? Nem ritka vendég Nagybá- tonyban dr. Gáldi János, a harisnyagyár gazdasági igazgató- helyettese. Legutóbb a „hitelező”, a Magyar Nemzeti Bank képviselői, dr. Nagy Ottó és Pálka Miklós társaságában járt a Katalin II-i bányaépületben létrehozott üzemben, hogy tájékozódjék az új üzemcsarnok építéséről. Azt hiszem, Gyökér Sándor üzemvezető nemigen panaszkodhat, hogy „odafönn” nem viselik szívükön a nagybátonyi beruházás sorsát. E látogatás alkalmával beszélgettünk a beruházás helyzetéről a partnerek közötti kapcsolatról, a harisnyagyár terveiről és a nagybátonyi üzem jövőjéről. S „mellékesen” a feltett kérdésre is sikerült választ kapni. Dr. Gáldi János elmondta, hogy a negyedik ötéves terv végéig előreláthatóan háromszáztízmillió forintot költ gyáregységei, üzemei korszerűsítésére, rekonstrukciójára a harisnyagyár. A nagybátonyi beruházás nagyságát és jelentőségét mutatja, hogy ennek mintegy egynegyede itt kerül fölhasználásra. Az új gyáregység létrehozására szánt hatvanmillió forintból körülbelül harminchéümillió forint az építési költség, a többi gépi beruházás. A harisnyagyár — az országos irányelvekkel összhangban — arra törekszik, hogy főleg Korszerű, termelékeny gépekbe fektesse pénzét, a háromszáztízmillió forint nagyobbik hányada ezt a célt szolgálja. Nem kell különösebben bizonygatni, hogy a népgazdasági és a vállalati érdek a harisnyagyári rekonstrukció esetében egybeesik. Termékeik iránt, évről évre nő a kereslet, elegendő csak a harisnyanadrág rohamos térhódítására gondolni. Az igények kielégítése népgazdasági és vállalati erdek. Nagyobb termelés, jobb minőség pedig elképzelhetetlen állandó korszerűsítés, fejlesztés nélkül. A banknak kétségtelenül jó partnere a harisnyagyár, különben miért is adna hitelt a beruházáshoz, amikor köztudomású, hogy alaposan meg kell gondolnunk, mire költjük a pénzünket. A hitelügyletnek jó néhány száraz, üzleti előfeltétele van, többek között megnyugtató választ kell kapni a pénzügyi szakembernek a legfontosabb kérdésekre: szilárd-e a beruházó anyagi helyzete, rendelkezik-e biztonsági tartalékkal, van-e jövője, képes-e a kölcsön visszafizetésére, s mennyi idő alatt? Egyáltalán: mikorra térül meg a befektetés? A két banki szakember véleménye csak megerősítette, amit maga a hitelnyújtás ténye igazol: megbízható anyagi' helyzetben levő, fejlesztésre érdemes, a piaci viszonyok alakulásához gyorsan alkalmazkodni tudó, előrelátó vállalat a harisnyagyár. S itt feltétlenül meg kell említeni A saécsényi művelődési központ rendkívül érdekes bérleti sorozatot hirdet a jövő színházi évadra. A szervezés sok gondot jelent, de az ezzel foglalkozó munkatársak abból indulnák ki, hogy nem lehet elég korán elkezdeni a színházat értő, és szerető közönség nevelését. — Az a célunk — mondotta öze László igazgató —, hogy valamennyi korosztály részére biztosítsuk a színház- látogatás lehetőségét. Már fiatal korban szeretnénk meg- kedveltetni a gyerekekkel a színházat, a művészet megbecsülését. Ennek jegyében állítják ösz- sze az ősszel induló évadot. A legfiatalabbaknak változatlanul az Állami Bábszínház előadásai jelentenek maradandó élményeket. A bérlet ára 10 forint. A gyerekek az első előadáson Lekvár Peti kalandjaival ismerkednek meg. azt is, ha az árleszállítás óta átmenetileg hiánycikké is vált a harisnyanadrág, a fejlesztés révén ez a gond Is megoldódik. A rekonstrukció során a termelői kapacitás évi másfél millió harisnyanadrággal emelkedik. Jól választotta meg a beruházó a kivitelezőt is. A nógrádi szénbányák építőrészlegének érdeke, hogy ne valljon szégyent ezzel az építkezéssel, hiszen ennek a viszonylag újkeletű vállalkozásnak létérdeke, hogy megalapozza hírnevét, s el ne játssza esetleges későbbi megrendelői bizalmát. Maga a Nógrád megyei Tanács tízmillió forinttal támogatja a beruházást, mert a megyének is érdeke, hogy Nagybátony környékén ne legyenek elhelyezkedési gondok; legyen ipar és munkalehetőség. Ezzel a kör bezárult. Ha az indítékok különbözőek is, az egyik törekvés, érdek végső soron a másikat erősíti. Talán ez a „titka” a példás együttműködésnek, ami feltétlenül jó dolog, hiszen a tét nagy. A tervek szerint 1974. közepére mintegy nyolcszáz dolgozóval, a jelenlegi meny- hyiségnek legalább kétszeresét termeli majd az új nagybátonyi gyáregység. A második előadáson pedig a Pomádé király kitűnő zenéjét és érdekes előadását élvezhetik az ifjú színházrajongdk. Az idén , nagy- sikere volt a Déryné Színház középiskolás bérletének is. ezért a jövő évadra ismét meghirdetik a Tizenévesek és a Rab Ráby előadásaira. A Tizenévesek című darabról ankétot rendez a művelődési központ. A középiskolai bérletek ára 15 forint. A felnőttekről sem feledkeznek meg Szécsényben. Az elmúlt évadban százötven bérlet talált gazdára. Az idén ismét változatos és nagy érdeklődésre számot tartó darabokat mutatnak be a művelődési házban- A bérlet alapján tervezik a Princ civilben, a Boldogságkereső, a Vándordiák és a Szülő is ember című előadások szinrevitelét. Sz. F. K, S, Színházi tervek Szécsényben Dacolnak az idővel a ceredi aratók lentősebb géphiba. Igaz, az egyik kombájnon maga a műhelyvezető, Cene Gellert ül, a többin Simon István, Bubró András és Singlár Barnabás, valamennyien szerelők dolgoznak. Mindegyiknek van társa is. Olyanok, akik jövőre már önálló kombájnvezetők lesznek. Az aratógépekkel is fiatal, de jól felkészült taraktorosok dolgoznak — hallgatom a tájékoztatót, közben előkerül Hütter Csaba, a főmezőgazdász is. Ö folytatja számvetéssel: — A kombájnokra 820 holdat terveztünk. Ebből 450 hold már megvan. Kévekötő aratógépekre 225 holdat, de már 350 holdat levágtak. Kézi aratásra 204 holdat terveztünk, amiből 100 hold kész és még mindössze 46 hold lesz. A többit a gépek pl vég zik. A még visszaievő 350 holdból több mint 100 holdon már rendre- vágva a búza. Sajnos forgatni kell. Forgatásra az egyik aratógépet átalakítottuk, a kombájn rendfelszedőjével házasítottuk. Gyorsabb, tökéletesebb lett a forgatás. A kényszer megtanítja az embert — mondja a főagronómus. — Sajnos, nagyon nehéz az aratás. Korábban kezdtük mint máskor, és még jó, hogy a nehéz területeket soroltuk előre. Most kombajnolni any- nyit tudunk, amit a szárító; kapacitás is elbír. Jól előkészített kombájnszérűnk van. A két szárítóberendezés a kezdettől éjjel-nappal dolgozik, de nagyon nedves a gabona. HÁROM CSÉPLŐGÉP is dolgozik, de nagyon silány teljesítménnyel. Nem csoda, mert még a szalma is annyira nedves, hogy szinte pépes. Az eső meg állandóan zavar, de még a párás, ködös levegő is ellenünk van. Most az a legfontosabb, hogy minél kisebb veszteséggel és a minőségre, a szárításra is nagyon vigyázva szorítsuk a munkát — magyarázza Hütter Csaba. Azt is megtudtam Cereden, hogy mióta az aratás megkezdődött, nem tartottak vasárnapot. Sok volt a kényszer- szünet. Legutóbb vasárnap csak délután lehetett munkába állni, de este 11-ig dolgoztak és 550 mázsa terményt takarítottak be. A gépkezelőkről gondoskodnak. Meleg ételt kapnak. Most pedig Rónán szállást. Egy mezőgazdász irányítja a gépek, szállítóeszközök munkáját is. Nehéz, de megpróbálnak dacolni az idővel. Bárkivel beszél az ember, valahogy érzi azt az egészséges nyugtalanságot, ami az erőfeszítésekre serkent. Nincs most fontosabb dolog az aratásnál, betakarításnál. Ahogy mondják, a la- lajelőkészítés is sürget, de meg az is inkább ráér, csak amikor kell, legyen elég erő és gép, szállítóeszköz a betakarításhoz. — Nagy ez a terület és a mi jelenlegi kombájnkapacitásunkhoz mérten 27 napra lenne szükség az aratás, betakarítás befejezéséhez. Az ideális 10—12 nap lenne. A kalászosok most is beértek, vághattuk volna. Igaz, két éve egy kombájn volt, tavaly már kettő, az idén négy és még ennyi kellene a jövőben. Kiszámoltam, hogy most más- Eélszeres költséggel tudunk learatni, . betakarítani. Sajnos nem túlzók, ha 30 százalékos szemveszteséggel számolok. Lesz ennyi, annak ellenére, hogy tényleg igyekszünk mindent elkövetni. Ez a veszteség pedig több mint négy új kombájn ára. Csak ezért mondtam. A FÖAGRONÓMTJS már ott tart, hogy az idei nyár tapasztalatait elemzi. Millió teendője mellett már a jövőre gondol. Kint viszont már megint esni kezd. Idegesítő ez, még inkább erősíti a dacot. Nem szabad várni, minden lehetőséget, időt ki kell használni, menteni a menthetőt, mert egy perc késésnek is nagy ára van. Bodó János NŰGRÁD — 1972. augusztus 3., csütörtök 3
