Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-24 / 199. szám
Mi lesz, ha összedől ? Híd vagy Luca széke ? Semmi sem tart örökké. A bált más megoldást keresni, jön a néhány hetes munka. Kazár patak hídja sem, amely Egy acélszerkezetet szerettek Egy évig jártak lépésben a Rákóczi-telepet köti össze Kis- volna vásárolni, de a szállí- gépkocsik a veszélyes hídon, terenyével. Az idő vasfoga tás olyan bonyolult volt, hogy ami, ha beszakad, ezer em- megrágta. A padlata kopog, tervüktől elálltak, Így újra bért vág el a községtől. Er- nyikorog, ha egy teherautó — csak a költségvetési üzem ál- re az ezer emberre kellett, lépésben — ráereszkedik. A tál készítendő híd maradt volna gondolnia a költségve- korlátok dőlnek, itt-ott rozs- megoldásnak. Közben külön- tési üzemnek, hiszen ez itt a dás szegfejek állnak ki a fá- féle adminisztratív bonyodal- meghatározó. Nem lett volna bóL Kockázatos nagyobb te- mák is jelentkezhettek, mert szabad ennyit késni. Talán herrel ráhajtani, de mégis a hídépítés munkálatai to- nem is mindig objektív aka- kell. hiszen az egyetlen híd, vább szüneteltek. Az elmúlt dályok jöttek közbe. Amikor amelyen át járművel meg le- héten egyeztető tárgyalás folyt — még 1971-ben — a munka hét közelíteni Kisterenyéről a a községi tanács és a beruhá- anyaghiány miatt állt. a szö- telepet. Mióta a gyalogoshíd a z° vállalat képviselői között, vetkezet elnöke járt utána, patakba szakadt, erre járnak melynek eredményeképpen hogy az erdőgazdaságtól meg- az emberek. hamarosan hozzáfognak a kaphassák a szükséges rönkö...... - 1Q71 munkához, s a híd valószínű- két. A vállalat azonban nem A Községi tanacs meg 1971- jeg j^gz lesz egy hónapon be- ment el az erdőgazdasághoz. A hidat hamarosan megépítik. de az esetből a nem árt emberekről van szó — gáspár — ben elhatározta, hogy felújít- ja a megrongált alkotmányt. Akadt rá pénze is ezért fel- Pontosan egyév telt el az- a következtetéseket, kérte a megyei tanacs utfenn- óta hogy a hidjavitas szoba Nem hidakról utakról hanem tartó koltsegvetesi üzemet, került. Ennyi kellett ahhoz, mely abban az évben már két hogy a különféle szervezése- hidat épített a községnek, ken keresztülfutva elkészül- hogy csinálná meg ezt is. Egy füst alatt néhány út rendbe hozását is megrendelték. Szeptemberben megtörtént a terepfelmérés. Az útjavításhoz ki is hordták az anyagot, de azóta nem történt semmi. Azaz, az utak még kátyúsab- bak lettek, a pormentesítés hiányában sárosak, iszaposak, s a híd, ha lehet, még rozogább. Miután 1972-ben még mindig ez volt a helyzet, a községi tanács megbízta a Nóg- rád megyei Beruházási Vállalatot az építkezés lebonyolításával. A Beruházási Vállalat szintén a költségvetési üzemet bízta meg, ahol állítólag el is készültek a híd alkatrészei. Közben azonban —, hiszen szeptembertől több mint fél év eltelt — a Kisterenyei nagyközségi Tanács megpróORSZÁGOS ÜGY III. Ki látja hasznát? MEGBESZÉLTÜK TEHÁT, hogy a magyar szarvasmarha-tenyésztés csökkenő irányzatát meg kell fordítani. Ezt a célt szolgálja a július végén nyilvánosságra került kormány- határozat. Ennek szellemében fejlesztjük az állományt, külön szakosítjuk a gazdaságokat tej-, illetve hústermelésre. Célunk, hogy fokozzuk a hazai tej- és tejtermékfogyasztást, feleslegessé tegyük a vaj importot, viszont több marhahúst értékesítsünk jó áron a nyugati piacokon. A kormányhatározat lehetővé teszi, hogy az eddig ráfizetéses, vagy csupán minimális haszonnal járó szarvasmarha-tenyésztés a jövőben legalább annyi hasznot hozzon, mint most a sertés. Az áremelés, illetve a különböző állami juttatások százmillió forintokkal emelik a szarvasmarha-tenyésztő nagy gazdaságok, vagy kisemberek bevételeit. Kifizetődő lesz tehát ezzel az üzemággal foglalkozni. De miből fizetjük ezeket a százmilliókat? A magyar népgazdaság működésének és fejlődésének arányait törvényerejű ötéves tervek írják elő. Ezekben megtervezzük az életszínvonalat; tehát a lakossághoz jutó pénzjövedelmeket és az ezek fedezetéül szolgáló árualapokat is. A kormány úgy találta, hogy ha a szarvasmarha-tenyésztés fellendítéséhez szükséges összeget túlnyomórészt az állami költségvetésből fedeznék, akkor a mezőgazdasági üzemek jövedelme meghaladná a tervezett színvonalat, tehát 6ok áttétellel bár, de a,,forint szilárdsága kerülne veszélybe. Ezgrt 'úgy döntöttek, hogy a fedezet négyötöd részét a mezőgazdaságnak saját erejéből kell kigazdálkodni, csupán az egyötöd részt — mintegy 500 millió forintot — adja a költségvetés, az állam. A mérleg még így is a parasztság javára billen, de nem egyértelműen, és nem mindenütt. A juttatásokat tehát „ellentételezik”. Miből áll ez? Közismert, hogy az ipari árak évek óta lassan, de szívósan emelkednek, ez már maga is egyike az ellentételeknek. Lesznek azonban konkrétabb intézkedések is. A fsz-ek által fizetett SZTK-járulékot például egységesen 10 százalékra emelik. A mesterséges termékenyítés és a törzskönyvezés a jövőben nem lesz ingyenes, tehát ez a gazdaságoknak kiadást jelent. Az idén október elsejével hét százalékkal felemelik a fehérjetakarmányok és 36 százalékkal a takarmány tej por árát. Tíz forinttal emelkedik a kisteríyésztőknek juttatott tápok forgalmazási költsége i6. Ezek olyan tételek, amelyek főleg az állattenyésztésre vonatkoznak, tehát a megkapott többletbevételből valamit vissza kell adni. MINDENKIT ÉRINT viszont az az intézkedés, hogy a nagyüzemek aranykorona alapján számított földadóját 15 százalékkal, a termelőszövetkezetek jövedelemadóját 27 százalékkal, a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját pedig 30 százalékkal emelik fel. Ezek lesznek a nyomós tételek, amelyek * szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére juttatott súlyos összegeket „ellentételezik”. Nem szakemberek részére ez így kevéssé érthető. Próbáljunk egyszerűbben beszélni. A kormányhatározat egyértelműen előnyös lesz azoknak az úgynevezett „gyenge” tsz- eknek, amelyek adottságai a szarvasmarhatenyésztésre egyébként alkalmasak. Ha ugyanis ezek komolyan foglalkoznak a tenyésztés fellendítésével, akkor bevételeik lényegesen növekednek. Viszont ők gyenge termőképességű földjeik után adót továbbra is keveset fizetnek, tehát a terheknek kisebb részét viselik Nekik tehát egyértelműen érdemes fokozni a szarvasmarha-tenyésztést. Előnyt jelent a kormányhatározat azoknak a gazdaságoknak is, amelyeknek üresen álló férőhelyeik vannak. Ök ugyanis minden újonnan beállított tehén után 20 ezer forint támogatást kapnak. Könnyen és ügyesen használhatja ki a lehetőségeket a kisember is. A falusi portón ugyanis ott áll az istálló, többnyire megvan . minden szükséges felszerelés. Az idén, december 31-ig még jár az üszőbeállítás után a nyolcezer forint, azután pedig évenként minden tehén után az 1500 forint. A kisember is megkapja a felemelt árakat. Viszont mivel nála a beruházás minimális, nyugodtan számolhat az önkölitségarányos 15 százalékos tiszta haszonnal. Ez nem kevés, különösen, ha arra gondolunk, hogy a saját munkájának bére még a 15 százalékon felül jelentkezik. Nehezebb a helyzet a szarvasmarha-tenyésztéssel csak mellékesen foglalkozó üzemeknél és kedvező adottságok között működő jó gazdaságoknál. Aki ugyanis kevés szarvasmarhát tart, az a juttatásokból is kevéssé részesül. Viszont a jó, tehát sokat termelő gazdaságoknál, jó földeken a földadó és a jövedelemadó emelése igen érzékeny tétel lehet. Esetleg negatív irányba billentheti a mérleget. A nem paraszti, nem mezőgazdasági közvéleménynek a bejelentett intézkedések miatt tehát nincs oka felzúdulásra. Továbbra 6em fenyeget az a veszély, hogy a parasztnak a „bőre alatt is pénz lesz”. A küszködő gazdaságok joggal várhatják, hogy most egy kis „különbözeti földjáradékot” átcsoportosít hozzájuk az állam A kisemberek, ha szeretnek és akarnak tehénnel foglalkozni, most hasznát láthatják. A jó gazdaságoknak pedig nagyon alapos számvetést kell készíteni, hogy végül ők is a nyertesek oldalán maradhassanak. AZ ÖSSZCÉL, az országos ügy pedig, hogy mindenki, akinek valami köze is van hozzá az előre vezető utat keresse, azon fáradozzék, hogy a kormányhatározatot megvalósítsuk, megoldjuk mezőgazdasági termelésünk egyetlen igazán nagy problémáját. Föideáki Béla a Duna kanyarban Közös rendezvényre jöttek össze a napokban az egyhá- zasdengelegi és a sziráki KISZ-esek. Szirákon előbb kispuska-lövészversenyben mérték össze ügyességüket és gyakorlottságukat a fiatalok, majd a halastónál játékos vetélkedőkkel szórakoztak. A Sziráki Állami Gazdaság KISZ-szervezetében egyébként is zajlik az élet nyáron. Az alapszervezet fiataljai kétna- oos kirándulást rendeztek, az útvonal: Esztergom—Visegrád volt. S. hogy miből futotta nekik a túrára? Egyszerű! Társadalmi munkát vállaltak, egy teljes napig komlót szedtek. Így a 33 tagú alapszervezet majdnem minden tagja beülhetett az állami gazdaság autóbuszába, hogy a Dunakanyar csodászép tájaiban gyönyörködhessék. A vese tők munkaköri kötelessége A brigádok iöbbsrgc teljesítette ígéretét Termelésszervezés az építőiparban A nógrádi szakszervezeti szénbányák bizottsága legutóbb értékelte a szocialista munkaverseny, illetve a brigádmozgalom helyzetét. Többek között megállapították, Hogy a legutóbb készített munkaverseny-szabály- zat kedvezően hatott. Ebben ugyanis megfogalmazták, hogy a munka verseny feltételeinek, biztosítása, szervezése és ösztönzése, a gazdasági irányító munka szerves része, tehát a vezetők munkaköri kötelessége. Ennek hatására az idén a szocialista brigádok minden eddiginél több segítséget kaptak az éves felajánlások megfogalmazásához. Több esetben a vezetők módosításra tettek javaslatot, egyrészt a feltételek biztosításához mérten, másrészt a felajánlások szintjének emelése érdekében. A vállalat első félévi eredményéről a következőkben lehet beszámolni. A széntermelés vesztesége a tervezetthez viszonyítva csaknem 8 millió forinttal növekedett. A kiegészítő tevékenység eredménye — tehát _ nyeresége — viszont több mint 5 millió 300 ezer forinttal növekedett. Sajnos, ezenkívül az egyéb bevételek és kiadások eredménye is több mint 2 millió forinttal romlott. Az eredményromlásban jelentős része volt annak, hogy már az első negyedévben a vállalat széntermelését korlátozni kellett. A kitermelt szenet sem tudták úgy értékesíteni, ahogy azt tervezték. Még a legjobb minőségű kányási durva szenet is le kellett törni, és azt jóval olcsóbban, csak az erőműveknek tudták eladni. Bár a vállalatnál nem sikerült a terveket maradéktalanul megvalósítani, a szocialista brigádok túlnyomó többsége vállalásainak időarányos részét teljesítette. A ménkesi, a szorospataki és a tiribesi aknaüzemeknél, a gépüzemnél és a tervező irodánál valamennyi brigád teljesítette féléves időarányos felajánlását. Ká- nyáson 17, a fuvarozási irodánál 5, az építési üzemnél 16. a földtani irodánál pedig 3 brigád csak részben tett eleget ígéretének. Az elmaradás a legtöbb helyen nem a brigádokon múlott, hanem a munkafeltételeken. Tekintettel arra, hogy még jó néhány hónap rendelkezésre áll, így mindenütt pótolhatók az elmaradások. Az értékelés azt is megállapította, hogy az utóbbi időben a szocialista brigádok műszaki patronálásában is van fejlődés. A patronálok rendszeresebben részt vesznek a brigádok életében, több segítséget adnak a munkájukhoz és bátrabban mondanak véleményt, ha hibát észlelnek. Az is igaz viszont, hogy igényt tartanak erre a brgiádok, és ahol a patronálok munkáját nem tartják megfelelőnek, ott a megbeszéléseken nyilvánosan megbírálják őket. Javult a verseny nyilvánossága is. Ebből is kiderül. hogy a gazdasági, műszaki vezetés felelőssége növekedett, Változatlanul jó a versenynyilvánosság a nagy- bátonyi gépüzemnél és sokat javult Szorospatakon és a kányási aknaüzemnél is. A munkaverseny-mozga- lom további fejlesztése érdekében meghatározták a legfontosabb feladatokat. Szükségesnek tartják a bri,- gádvezetők továbbképzésének megszervezését. Javítani akarják a verseny nyilvántartását, a rendszeresített szocialista brigádigazolványok pontos kitöltését. Ez azért is fontos, mert egy- egy brigádtag több éves munkáját lehet értékelni a nyilvántartásokból. Javasolja a szakszervezeti bizottság az üzemvezetőségeknek, hogy év végéig készítsék el a felmérést a brigádtagok iskolai végzettségéről, és ennek alapján szervezzék meg a szükséges oktatást. Közeleg a bányásznap, és ez jó alkalom arra, hogy a hagyományoknak megfelelően fokozódjék a verseny- szellem. A vállalat egész területén szükség van a termelés javítására. A célok, feladatok, most már mindenki előtt ismertek, és a szénigények is egyre nagyobbak lesznek. Tennivaló tehát bőven van. A munka- és üzemszervezés fejlesztését szorgalmazó kormányhatározatnak megfelelően az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium intézkedett arról, hogy a tárca központi termelésszervezési intézménye, az Építésgazdasági és Szervezési Intézet messzemenő segítséget nyújthasson az építő- és épitőanyagipari vállalatok munkaszervezésének korszerűsítésében. A minisztérium megbízására az inézet részt vett az építésügyi ágazat szervezési irányelveinek kidolgozásában és számos elméleti, módszertani és gyakorlati témában végez kutatásokat. Az eddigi tapasztalatok gyakorlati hasznosítása érdekében az intézet szervezési tanácsadó szolgálatot alakított. Az intézeti tanácsadók részt vesznek a vállalatok középtávú és éves munka- és üzemszervezés-fejlesztési terveinek elkészítésében, a megvalósított újabb szervezési módszerek eredményeinek értékelésében és a fejlesztési tervek ellenőrzésében is. Többek között a Középületépítő Vállalatnál a könnyűszerkezetes és a zsa- luzatos építés termelésprog- ramozásának szervezési mintáit készítik elő. Ezeket a szervezési mintákat majd az ágazat valamennyi vállalata eredményesen hasznosíthatja a két korszerű építési módszer elterjesztésében. Az építőanyagok gazdaságosabb fuvarozását támogatják az intézet szervezői az Építőipari Szállítási Vállalat budapesti központjában és vidéki üzemegységeinél egyaránt. Jó víz az olajvárosnak Hatalmas lepárló berendezés hamarosan eléri a Kaszpi- kezdte meg működését Krasz- tenger partján fekvő várost, novodszkban, amely naponta Ez a kiterjedt terület rendkí- sok ezer liter ivóvizet ad az vül szegény természetes édes- olajváros munkásainak. A vízforrásban, s ez hátráltatta szovjet Közép-Ázsia e területének vízellátási problémáját véglegesen majd csak a Ka- rakumi-csatorna oldja meg. amely már 850 km-re behatolt a forró pusztaságba ée eddig az ipar fejlődését. Most gyorsan épülnek az olaj- é6 gázfeldolgozó ipartelepek, vegyigyárak és a meghódított területeken települések alakulnak. NÖGRAD - 1972. augusztus 24., csütörtök 3
