Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)

1972-08-22 / 197. szám

Északi csoda Az ember lába alatt az örök fagy birodalma. A hőmérsék­let évente 8 hónapon át a fagypont alatt van. Az utolsó hó után. az októberi viharok kezdetéig elröpül a tavasz, a nyár és az ősz is. Júniusban talajmenti fagyok és tomboló szélviharok uralkodnak erre­felé. A „Lenin útján” nevű irkutszki kolhozban azonban a mostoha viszonyok ellené­re is van idő a vetésre, ara­tásra. Kenyérgabonából pél­dául hektáronként legalább 20 mázsát takarítanak be. Ilyen eddig Ismeretlen volt ezen a vidéken. A szövetkezet elnöke né­hány évvel ezelőtt éppen a területi központba utazott ér­tekezletre. Hirtelen a szürke aszfalton maroknyi zöld fol­tot — egy fűcsomót pillantott meg. Az idegen vállrándítva fogadta volna ezt az „ered­ményt”, ő viszont megállítot­ta a kocsit. Furcsa: a felszántott, mű­trágyázott és vetés előtt ke­zelt földben a fiatal növények nem tudnak erős gyökeret verni. Egy hevesebb szél, és a felső termékeny réteg a rozs- hajtásokkal együtt porhóhoz hasonlóan eltűnik a szántó­földről. Itt viszont a fedetlen aszfaltúton, amely ki van téve a szelek kényének-kedvé- rvek; a fű szinte beleláncoló­dott a földbe. Megpróbálta kihúzni a fűcsomót, de csak szárak maradtak a kezében, a gyökerek szilárdan tartották magukat. És az elnök ekkor felidézte egy hajdan felmerült, de meg nem valósított ötletét: mi lenne, ha a szántót tömör ré­teggel fednék be. Ezzel meg­védenék a vetést a pusztító széltől, visszatartanák a ned­vességet és lehet, hogy a gyö­kereket is meg lehetne óvni a júniusi fagyoktól. Ami pe­dig a hajtásokat illeti, átok az aszfaltot áttört fűcsomóhoz hasonlóan utat találnak a tö­mör védőrétegen keresztül is! Nem sokkal ezután furcsa látványra lettek figyelmesek a környék parasztjai: az egyik földdarabon aszfalthenger „vasalta” a szántót. De úgy, hogy botot sem lehetett le­szúrni a hengerelt földbe. Egyesek bizalmatlanul csóvál­ták a fejüket. .. Az ősz azonban eloszlatta a kételyeket: a „kivasalt” szán­tón hektáronként 20 mázsa termett, míg a szomszédos földeken — szokás szerint — kevesebb. Következő tavasz- szal a szomszédos földeket is „tömörítették”. Az intenzív módszerek után kutató gazdaság másik prob­lémája a siló volt. Saját „re­ceptet” dolgoztak ki. Az egyik szántón csíkokban, egymás mellett zabot, borsót, napra­forgót vetettek. Mint ismere­tes. ezek a kultúrák különbö­ző időben érnek be. mégis az egészet egyszerre kaszálták le. A még zöld napraforgó nedv­dússá tette a zöld masszát, amelyből tápláló és ízletes siló lett. A kolhoz ezzel a ta­karmánnyal tehenenként évi 3 ezer literes tejhozamot ér el, ami Kelet-Szibéria viszonyla­tában igen jó eredmény. Természetesen a szövetkezet nem szorul rá mindenben a „spanyolviasz” felfedezésére. Az alkotókedv és a lelemé­nyesség itt a mezőgazdaság tudományos eredményeinek és legújabb tapasztalatainak hasznosításával párosul. Tudó­sok és szakemberek javasla­tai szerint kezelik az őszi szántást és az ugart. így hatá­rozzák meg a vetés és a beta­karítás, valamint a műtrágya­kihordás időpontját is. A fenti együttműködés ha­tékonyságát a gazdaság mér­lege is bizonyítja. Évi jöve­delmük 2 millió rubel. Ennek kapcsán nemrég teljesen át­építették a szövetkezet köz­ponti gazdaságát. A távoli szi­bériai faluban ma már van telefonautomata, nagy könyv­tárral felszerelt kultúrház,' szálloda, bölcsőde és óvoda is... Szolomon Aparcin (APN) MÉHÉSZET Biztató a méhészeknek Ha visszagondolunk ez év kora tavaszára, nagy örö­münkre, az enyhe télre, és az azt követő korai tisztuló kire­pülésekre, a reményt keltő el­ső vizsgálatok 8—10 keretre kiterjedő Hasítására, a zsúfolt és termelésre korán érett méhcsaládokra, akkor a tör­téntek után nem csoda, ha csüggedő méhészekkel talál­kozunk. Az előzmények után reményeink a lehető legna­gyobb akáceredményekre jo­gosítottak, és helyette mit kaptunk? Enyhén fagykáros akácot, három zavartalan hordási-napos lehetőséget, annyi esőt, amennyi máskor egy hónapra is elegendő volt. Igaz, hogy a legtöbb keser- gésre hajlamos méhésztársunk éppen azért ilyen, mert tud­ja, hogy mindent megtett, amit egy jó méhésznek tennie kellett, és mégis ráfizetéssel zárja az évet? Az is igaz, ha egy jól sikerült akác után két­szer kell beindítani a perge- tőt. és ha minden bődön, ami a háznál található kevésnek bizonyul, akkor is hajlamosak vagyunk csak a rosszra em­lékezni, a jóról hamar meg­feledkezünk. Ilyenkor nem a valóságot vesszük számítási alapul, hanem a pillanatnyi helyzetet. Mi már elődeinktől megtanultuk, hogy tíz évre kell felosztani a termelési át­lagokat, és ebből kell értékí­téletet alkotnunk. A bő évek­ből tartalékolni az ideihez ha­sonló — szerencsére ritka — szűk esztendőre. Ne hanyagoljuk el ezért most már méheinket. Nem ők lettek hűtlenek hozzánk, ha­nem a természet. Igyekezzünk a természet mostohaságát tu­dásunkkal, fokozottabb mun­kánkkal pótolni. Ne szenved­jen egyetlen méhcsalád sem hátrányt a kegyetlen termé­szet miatt. A közeledő télre gondolva, ne legyünk méhe- inkhez szűkmarkúak. Az idén kivételesen adjuk meg rend­kívül bőven azt, amit a ter­mészet elvett tőlük. Tudjuk, a legritkább eset, hogy két hasonló rossz esz­tendő követi egymást. Fel­jegyzéseink pontosan azt bi­zonyítják, hogy a szűk esz­tendőt jó néhány bőséges év követi. Áldozatos munkánkért minden kárpótlást kétszeresen megfizetnek egy jó évben méheink. A nappalok egyre rövidül­nek. Nagyon rövid már az idő amikor a kaptárak röpnyílásai elnéptelenednek, árván ma­radnak. Aki a kevésből is ha­gyott méheinek és a szeszé­lyes nyarat például porcukor­etetéssel átvészelte, meglepe­téssel tapasztalhatja, hogy a fiasítá6 semmit 6em vesztett kívánatos üteméből. (Aug. 13- án vizsgált családoknál egy­formán 9—10 keret Hasítást találtam, léctől lécig befiasít- va.) Sajnos, a vizsgálat napján még 3—5 kiló mézhiány volt a teleléshez. Ez a rendkívül erős Hasítással magyarázható. Ha a még hiányzó téli eledelt idejében biztosítani tudjuk, igen jó erős családok mehet­nek telelőbe, és ez már egy­maga is reményt nyújt a jövő évre. Ha a méhész a forró nyárban a cserekaptárakat alaposan kitisztította, rendbe • hozta, fertőtlenítette, ha a se­lejtezésre szoruló kereteket idejében leváltotta, igen aján­latos — különösképpen a cu­korszörppel etetett családok­nál — a telelés előtti kaptár­csere. A száraz, bőséges leve- gőcserés kaptárak jó telelést biztosítanak a méhek számá­ra. Németh László Agathe Hell-' Olcsó nyaralás — Csináljunk szép vaká­ciót az idén — mondta fér­jem a vacsora után, és egy halom színes prospektust ra­kott elém. — Drágám! — kezdtem óvatosan — kijövünk anyagi­lag? Tudod... az új kocsi is, meg... — Épp ezért fogunk ta­karékoskodni — szakított félbe. Már mindent ponto­san átgondoltam. Viszünk egy sátrat, és megspórolunk egy csomó szállodai kiadást — Én nem rajongok a sátorozásért, és a hozzáva­lók is egy csomó pénzbe kerülnek. — Csodálkozni fogsz! Egy kétszemélyes sátor felszere­léssel két hétre nem is drága. — De ki veri fel? Még sose csináltunk ilyet! — Akkor épp ideje, hogy elkezdjük! Nem vagyunk még olyan öregek! az egész világ táborozik! A gazdagok is! Aztán elkezdődtek az elő­készületek. Gumimatrac, al­vózsák, asztal, székek, ben­zinfőző, campinggarnitúra, tányérok, evőeszközök. Fér­jem mindennap valami hasz­nos tanáccsal jött haza, amit előző sátorozóktól kapott. Kel­lett még egy ruhazsák, ter­mosz, zseblámpa, úgy, hogy az összes spórolt pénz rá­ment. Végre összegyűlt min­den. Férjem egy óriási cso­maggal hátravonult a kert­be, s megpróbálta felverni a sátrat. — Segítsek? — Dehogyis! Ez férfimun­ka. Meglátod, egy negyed­óra múlva kész vagyok! Eszembe jutott, mikor a kocsikereket cserélte, de nem szóltam semmit... Fél óra múlva kikukucs­káltam az ablakon, csak a sátorlapokat láttam, s né­hány erősebb kifejezése ju­tott a fülemig. Egy óra múlva a sátor két oldala a levegőben volt, a többi a férjemen. Gyorsan felhív­tam egy „sátorbarátot”, hogy sétáljon „véletlenül” erre. Már késő este volt mi­kor a sátor állt. További két órát a berendezésével töltöttünk el. Egész héten gyakoroltuk a felállítását és lebontását, ennek eredmé­nyeként az időt már felé­re tudtunk csökkenteni, az izomláztól azonban már aludni sem tudtunk. Aztán egy esős nap után, mikor a sátorban térdig állt a víz és a fekvőhelyek is átáztak — elegem lett a dologból. Férjem hang nél­kül ment másnap az irodá­ba. Délben jött két férfi, leszerelték a sátrat és el­tűntek. Én főztem egy kávét, és írtam a barátnőmnek: Egy csendes kis falusi szállodában, Steiermarkban töltöttünk el egy hetet, ki­pihentük magunkat és meg­ettük az összes konzervet. Fordította: Steiner Katalin ,.Autókürt’’ hadművelet Magas, idős férfi halad a New York-i Fifth Avenue-n. Váratlanul felvijjognak a gép­kocsik dudái, az öregember megtorpan, s valósággal fel­ugrik állóhelyében: néhány autóvezető teljes erejéből nyomja a kürt gombját, hogy siettesse a késlekedő gyalo­gost. Az idős férfi kisvártatva magához tér és továbbindul, s olyasmit dünnyög az orra alá, hogy régóta ideje volna megtiltani a hangjelzést. Bármilyen különös, de igaz: New Yorkban már 15 év óta létezik ilyen tilalom. Hatása azonban ahhoz hasonlít, mint amikor ágyúból lődöz- nek verebekre. Az autók éj­jel-nappal bömbölnek a vá­ros különböző részein, és el­viselhetetlenné teszik a New York-iak életét. „Az emberek azért törődnek bele a lármá­ba, mert a civilizáció elvá­laszthatatlan kellékének tart­ják” — mondja Robert-Baron, az utcai csendért küzdő szerve­zet vezetője. E meggyökerezett vélemény téves voltát bebizonyította az „autókürt” hadművelet, ame­lyet a szervezet a 65. utcán, a Lincoln Center közelében bonyolított le. Este 10 és 11 óra között ez a város egyik legzajosabb főútvonala. Sűrű áradatban özönlenek a jár­művek. Hol itt, hol ott torló­dás keletkezik. Miközben a helyszínre érkező rendőrség eltávolítja a dugót, a vezetők kíméletlenül próbára teszik kürtjeik hangerejét. Azon az estén, amikor az említett művelet folyt, körül­belül 20 önként jelentkező röpcédulákat osztott szét az autósok között, s megmagya­rázta, hogy a hangjelzés tör­vénysértés. A Lido Szálloda falán óriási plakát díszelgett: „Kérjük,, ne használja gépko­csija kürtjét!” Az eredmény valósággal nagyszerű volt: a 65. utcában még sohasem honolt ilyen csend! Lakói sok év óta elő­ször lélegzenek fel megköny- nyebbülten. Másnap azonban minden újra kezdődött. 6 NÓGRÁD - 1972. augusztus 22., kedd Állami vállalatok és szövetkezetek részére tízből termelt bánya­kavics azonnali szállítását vállaljuk csepeli üzemtiukbői, közúton történő szállítással. Magánosok kiszolgálása a FAÉRT-telepeken keresztül törté nik. Megrendeléseket az alábbi címre kérjük: Kavicsbánya Vállalat kereskedelmi osztálya: Budapest, V., Molnár u. 53. TELEFON: 181-313. TELEX: 22-5785. Ügyintéző; Kunsági Ferencné csoportvezető. Vállalati szépségverseny f — A főnök lánya!.,,. A kamaszkor csodái — Ugyan, mi üthetett ebbe a fésűbe?! (Dluhopolszky László rajzai) Gyógyít-e a hangyaméreg? A vöröshangyák kibocsátot­ta méreg laboratóriumi vizs­gálatai megmutatták, ez az anyag tulajdonképpen haté­kony antibiotikum (a vörös­hangyák főleg az Egyesült Államok délkeleti vidékein igen elterjedtek). Már régen észrevették, hogy a vöröshan­gyák csípése után keletkezett hólyagok sterilen tiszták, és nagyon ritkán fertőződnek el. Kiderült, hogy a vöröshan­gyák szervezete által termelt méreg megakádályozza egyes kifejlődését (e baktériumfaj­ták közé tartoznak például a streptococcusok és a staphilo- coccusok is). Ráadásul úgy tű­nik, hogy ez a méret pusztí- tóan hat a rovarokra is: ha ebből a méregből egy kis mennyiség egy légy hátára kerül, a rovar elpusztul. A vöröshangyák által termelt méreg ötféle alkaloidából áll és teljesen hiányoznak belőle a fehérjék. Amikor állati ere­detű fehérjét adnak be injek­ció formájában az embernek, ez gyakran különböző aller­giás jelenségeket idéz elő .ezért a vöröshangyák által ter­melt méregből előállított anti­biotikum kitűnő gyógyszer le­hetne. A tudósok most abban a vonatkozásban folytatnak ku­tatásokat, hogyan lehetne ezt a mérget felhasználni a gyó­gyászatban. A PRO HIRDETÉSÉÉ CSALÁDI HÁZ ela­dó. Rigó József. Etes A szirAk és Vidé­ke ÁFÉSZ techniku­mi végzettséggel ren­delkező szakképzett áruforgalmi előadót keres kiskereskede­lem—vendéglátó vo­nalra. Munkabér a fennálló rendelkezés izerint. Jelentkezni le­het írásban, vagy sze­mélyesen : ÁFÉSZ Szirák, Petőfi u. 62 TÁTRÁN motorke­rékpár megkímélt, el­adó. Galgaguta, Jó­zsef Attila u. 3. 175 m3-es Zetka Ja- wa 14 000 km-rel sür­gősen eladó. Nógrád- m egy er, Jókai u. 25. SlRKÖÜZEMÜNI HÖZ felsőbb szint szakkéozettséesel ren delkező — munka- és üzemszervezésben iár- tas. középkorú veze­tőt — felveszünk Cím: Nógrád megyei Temetkezési Vállalai Salgótarján, Vörös­hadsereg út. 9 sz. A BALASSAGYAR­MATI Idegenforgalmi Hivatal kirándulást szervez Gyula—Szeged útvonalon. Időpont: szeptember 2—3. RIGA moped kismo­torkerékpár új álla­potban eladó. Érdek­lődni: hétköznac Cserháts1 irány, Rá­kóczi út 28. Telefon 3. ELADÓ Skoda S 100-as 18 000 kilomé- terrel, rádióval. Ér­deklődni Nagy József- né, Balassagyarmat, ^inomkötöttárugyár. A salgótarjár Stromfeld Auré. Gépipari Szakkö­zépiskola 1972. szeptember 1-el a? alábbi állásokat hirdeti meg: 2 Fö KÖNYVE LÖ (egyik helyet­tesítés) 1 Fö SZAKÁCS NÖ, (fiúkollégi umba) 1 Fö FÜTÖ (fiú- kollégiumba) Jelentkezni az iskola gazdaság- hivatalában.

Next

/
Thumbnails
Contents