Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-20 / 196. szám
__ ' UaLGOTMÜJ)!' AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES AN ACS LAPJA XXVIII. ÉVF., 196. SZÁM ARA: 1 FORINT 1972. AUGUSZTUS 20., VASÁRNAP Alkotmányunk ünnepén A magyar nép hű fiai a nagy történelmi sorsfordulók ideién mindig felemelték szavukat az ezeréves alkotmány hamis és reakciós mítosza ellen, és nemegyszer tettek kísérletet arra, hogy az ország népének igazi alkotmányt adjanak. Az 1848/49. évi szabadságharc forradalmi mozgalma is célul tűzte az alkománytörvény megalkotását, amelyben a forradalom vívmányait kívánták szentesíteni. Táncsics Mihály egyike volt az új alkotmány követelőinek és kidolgozta javaslatait. Kossuth Lajos az emigrációból küldte haza alkotmánytervezetét. Az első írott alkotmányt, amely hatályba is lépett, a Tanács- köztársaság alkotta meg 1919. június 28-án. Ez szocialista alkotmány volt, s alaptételeinek nagy része az 1949-ben elfogadott alkotmányban is szerepelt, és a módosításban is helyet kapott. Az idén az teszi külön nevezetessé, emlékezetessé ezt a napot, hogy az országgyűlés 1972. április 19-én elfogadta és törvényerőre emelte az 1949. évi XX. törvény módosítását, a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegét. Az alkotmány: alaptörvény, a törvények törvénye. Az 1949. évi elfogadás óta társadalmi, politikai, gazdasági, nemkülönben kulturális viszonyaink is jelentős fejlődésen méritek ót. Továbbfejlődtek társadalmunk osztályviszonyai, megnyílt az út a népi-nemzeti egység kibontakoztatásához. Ezzel párhuzamosan fejlődött társadalmunk politikai szervezete is. Mindezek lehetőséget nyújtanak ma már arra, hogy a szocialista demokratizmus szélesítése kapcsán az állam minden polgára résztvehessen, méghozzá mint a hatalom tevőleges részese nagy társadalmi céljaink megoldásában. Alaptörvényünk megalkotása óta megerősödött hazánkban a munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető szerepe, nőtt befolyása és tekintélye. Az alkotmány új szövege most közvetlenül és egyértelműen fogalmazza meg: a munkásosztály marxista—leninsta pártja a társadalom vezető ereje. Ebben kifejezésre jut az a tény, hogy a kommunisták pártja immár fél évszázada folytatja áldozatos harcát a szocialista Magyarország megteremtéséért. Kifejezésre jut benne a pártnak a társadalomban, a szocializmus építésében betöltött szerepe, és oz a meghitt viszony, amely a párt és a nép kapcsolataiban e szocializmus építése során bekövetkezett. A társadalmi szervezetek és mozgalmak, így a Hazafias Népfront és a szakszervezetek - az alkotmány paragrafusa szerint is - a szocialista építőmunka aktív részesei. A magyar nép nemzeti egységbe tömörülve, a szocializmus teljes felépítésén muhkálkodik. Az országban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, a gazdasági élet folyamatosságát a népgazdasági tervek határozzák meg és biztosítják megvalósítását. A munkásosztály hű szövetségese, a parasztság, szövetkezetekbe tömörülve végzi szorgalmas munkáját. Az állami tulajdon oz egész nép vagyona. A társadalmi rend alapja: a munka. Az állampolgárok, a városj és. fqlusi dolgozók, választott és a népnek felelős küldöttek, Képviselők és tanácstagok - által gyakorolják hatalmukat, míg munkahelyükön és o lakóterületeken közvetelnül is részt vesznek a közügyek intézésében. A szocializmus építése kezdetétől bebizonyosodott, hogy a munkásosztály önzetlen céljai és erőfeszítései nem csupán közvetlen érdekeit, hanem a társadalom valamennyi dolgozó rétegének előrehaladását szolgálják. Ez volt és a jövőben is ez lesz a munkáshatalmat állandóan erősítő szövetségi politika biztos alapja. A néphatalom szilárd alapjának bizonyult a munkás-paraszt szövetség, amely az utóbbi tíz esztendőben bekövetkezett társadalmi, gazdasági fejlődés eredményeként tovább erősödött, magasabb szintre emelkedett. A parasztság a munkásállam és o munkásosztály segítségével hozta létre és erősítette meg a termelőszövetkezeteit és szorgalmas munkájával fellendítette a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. Ezt tanúsítják azok az eredmények, amelyeket mezőgazdaságunkban elértünk. Az olykor elviselhetetlenné vált természeti csapások ellenére parasztságunk munkájában helyt áll, s mindent megtesz a jövő évi kenyerünk biztosításáért. Ezért parasztságunknak messzemenő elismeréssel tartozunk. Áttekintve az alkotmány 1949-ben történt törvénybe iktatásától megtett utat, megállapíthatjuk, hogy eddigi céljainkat elértük: leraktuk a szocializmus alapjait, s jelentős eredményeket értünk el a szocializmus felépítésének útján. Világos a programunk. Legfontosabb céljainkat maga az alkotmány is kimondja. Soronlevő feladatainkat megfogalmazta a párt X. kongresszusa, a Hazafias Népfront választási programja és az országgyűlés által törvényerőre emelt negyedik ötéves terv. A szocializmus építésének mindennapi gyakorlata azonban minden időben a fejlődés nehézségeire, problémáira, megoldandó kérdéseire is ráirányítja a figyelmet. Ezeket a nehézségeket kellő összefogással leküzdhetjük, hiszen a társadalmi alapok szilárdak, terveinket rendre teljesítjük és a társadalom ereje mindinkább szervezetté válik. Amikor az elért eredményeinket összegezzük, akkor joggal mondhatjuk, hogy pártunk, munkás- osztályunk, népünk nem hiába küzdött, az áldozatok nem voltak hiábavalók, volt és van értelme a munkának és a harcnak. Mindenki, aki az elmúlt negyedszázadban részt vett a szocializmus harcaiban és építésében, büszke lehet erre. Jó ügynek szentelte ifjúságát, hitét, erejét. Megérdemli mindenki tiszteletét, mert híven teljesítette a magyar nép, a haza iránti kötelességét. Az új kenyér ünnepén, amikor a bő termésért köszöntjük a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok dolgozóit, egyben tisztelettel és megbecsüléssel kell megemlékeznünk azokról az ipari munkásokról, akik a jó munkához nemcsak a termelés eszközeit, hanem a jobb életkörülményekhez szükséges termékeket is biztosították. Legyen az 1972. év új kenyerének ünnepe ismét a család, a közösség, a munkahely, a falu és a város boldogulásának, igaz ünnepének évszázados erejű szimbóluma is. Illesse köszönet azokat, akik a gabonát elvetették, learatták és most a „rózsává pirított fehér cipót” ünnepi asztalunkra tették. Fogyassza örömmel, jó egészséggel a szabad ország valamennyi állampolgára a dunántúli domboktól a nyírségi homokbuckáig, a szatmári árvízből újjászületett legkisebb falucska, s a főváros apraja-nagyja, a szocialista haza valamennyi tagja. Szomszéd István országgyűlési képviselő MAI SZÁMUNKBAN: Egy lány a faluban (3. oldal) Fórum az értelmiségnek (4. oldal) Fiatalok boldog nyara (5. oldal) Pintér János életútja (6. oldal) Ünnepi jegyzet (7. oldal) Irodalmi melléklet (8—9. oldal) Mr, Idegen levele (12. oldal) Kulcsár József fotómontázsa ■ '■ ■H Elérkezett ez erstes vége fő feledet e nyeri Az elmúlt időszak kedvező időjárásának következtében megyénk termelőszövetkezeteiben’ az aratási munkák tovább gyorsultak, jóllehet az elmúlt napok csapadékosabb időjárása valamit lassított a munka ütemén. Termelőszövetkezeteink számára nagy segítséget jelentett a megyénkben dolgozó 88 vendég kombájn. Ezeknek legtöbbje Borsodból és Heves megyéből érkezett, öszesen 26 az előbbiből, 48 az utóbbiból. Kaptunk még kombájnokat Pest, Szolnok, Szabolcs-Szatmár és Haj- dú-Bihar megyéből is. A kombájnok vezetői lelki- ismeretes, szorgalmas munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a megyénk termelőszövetkezeteiben a betakarításra váró terület 96—97 százalékáról, a hét végéig, számszerint 32 700 hektárról, levágták a gabonát. A pásztói járás a hét végére teljes egészében, a balassagyarmati járás néhány üzem kivételével befejezte az aratást. A salgótarjáni és a szécsényi járás termelőszövetkezeteiben az aratandó terület mintegy 8 százalékán, 400— 500 hektáron még nem arattak le. E két járás domborzati viszonyai a legkedvezőtlenebbek a gabona érésére és a betakarítására. Amennyiben arra lehetőség van, a munkával még elmaradt járások továbbra is éljenek a kooperáció lehetőségével és nyújtsanak segítséget egymásnak a még hátralevő holdak mielőbbi learatására. Az eddig betakarított, illetve elcsépelt gabona megyei szinten az őszi árpa kivételével várhatóan az elmúlt év rekordtermés-átlagai alatt marad. Búzából várhatóan- 24,5 mázsa, (1971-ben 28 mázsa) tavaszi árpából 19,1 mázsa (1971-ben 26,9 mázsa) a hektáronkénti átlagtermésünk. Az őszi árpa termésátlaga az elmúlt évi 24,8 mázsa hektáronkénti átlagterméssel szemben,' 28,3 mázsa lett. A termésátlagok tekintetében is a pásztói járás érte el a legjobb eredményt. A tavaszi árpa kivételével jobbak az eredményeik az elmúlt évinél. A búza termésátlaga 30,8 mázsa hektáronként az elmúlt évi 28.7 mázsával szemben. Az őszi árpa pedig 30,1 mázsa lett az elmúlt évi 26,8 mázsával ellentétben. Az időjárás és a nehéz aratási munkák következtében a nyári talajmunkák megkéstek. A szalma letakarítása nagy gonddal jár az elgyomosodott és egy-két helyen elvizesedett gabonaföldeken. A szalma bálázása és égetése nehézségekbe ütközik. A nyári talajmunkában részesült terület mintegy 11 ezer hektár, a learatott területnek 30 százaléka. Ebből szántás az őszi vetések alá 4800 hektár. Megyénk termelőszövetkezeteiben a másod- és tarlóvetés a korábbi évekhez hasonlóan még mindig alacsony. Mindössze 825 hektár. A nyári talajmunkának az ad különösen nagy jelentőséget, hogy a talaj az esőzések folytán bőségesen tartalmaz gyommagvakat, és így a tarló régen tapasztalt gyomosodásnak indult. Ez főképpen azokban az üzemekben tapasztalható, ahol a korszerű talaj művelést és a vegyszerezést elhanyagolták. A learatott területeken — a gépesítéstől függően, — minél gyorsabban el kell végezni a nyári talajmunkát. Pap Mihály Kiváló népművelők, tanácsi törzsgárdajelvények Nógrád megyében már hagyománynak számít, hogy az alkotmánynap előestéjén eredményes munkájuk elismeréséül kitüntetésben részesítik a népművelés kiváló munkásait és a tanácsapparátusokban hosszú évek óta helytálló dolgozókat. Délelőtt 11 órakor bensőséges ünnepség keretében jöttek, össze azok a népművelők, akik hosszú évek óta tevékenykednek Nógrád megye kulturális életének fellendítéséért. A megyei pártbizottság, a megyei és a városi tanács, valamint a megyei művelődési intézmények vezetőinek jelenlétében dr. Boros Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket, majd nyújtotta át a kitüntetéseket. Elmondotta, hogy az alkotmány ünnepe immár szorosan összekapcsolódik a közművelődésben kitűnt emberek jutalmazásával. Ez nem véletlen, mert az alkotmány fontos részét képezi a tanuláshoz, a közművelődéshez való jog. Ezt követően dr. Boros Sándor, a megyei tanács elnöke nevében átnyújtotta a kitüntetéseket. A Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesült Becsó Károly, a pásztói művelődési központ igazgatója, Budai József, az Erdőkürti Általános Iskola tanára, Csongrá- dy Béla, a Salgótarjáni városi Tanács művelődésügyi osztályának felügyelője, Szarka La- josné, a Nézsai Általános Iskola tanítója, Szilágyi Dezső, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek pártbizottságának titkára és Valló Emil a balassagyarmati Hazafias Népfront klubvezetője. Miniszteri dicséretet kapott Csókás József, a Diósjenői Általános Iskola tanítója, Füzesi István, a Héhalmi Általános Iskola igazgatója, Schott Vilmosné, a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat műsorbeosztó ja, Tímár Ottó, a Zagy- vapálfalvi Általános Iskola tanára és Varga Lajos, a Kállói községi közös Tanács vb-tit- kára. Kiváló Dolgozó kitüntetésben Koperla Tibor, a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat gépésze részesült. A megyei tanács elnöke dicséretben részesítette Bihari Erzsébet sziráki művelődési ház igazgatót, Molnár Mihály tanítót, Tar, Boross Emilné zeneiskolai tanárt, Balassagyarmat, Szabó Miklós általános iskolai tanárt, Salgótarján, Koplányi Mihály, általános iskolai tánárt, Cserhátsurány, Bacskó József általános iskolai tanárt, Cserhátsurány és Kocsis Lászlót, a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat csoportvezetőjét. Ugyancsak tegnap délelőtt nyújtotta át ünnepélyes keretek között Illés Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese a Tanácsi Munkáért kitüntető jelvényeket. Húszéves munkásságáért arany fokozatot kapott Varga Albert, Barják István, dr. Fekete Mihály, Lantos Józsefné, Molnár La- josné és Nagy Lajosné. Ezüst fokozat kitüntetésben tizenhármán, bronz fokozat kitüntetésben heten részesültek. Az alkotmánynap tiszteletére a tegnapi napon a járási székhelyen is átnyújtották a járási hivatalok és a községi tanácsok dolgozóinak a Tanácsi Munkáért kitüntető jelvényeket VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK i NÓGRÁD /
