Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-02 / 180. szám
■HUM igaz, hogy már itlén nyárra ígérték, de elcsúsztak a határidők. A beruházó sem sürgeti az átadást. Szilveszterkor azonban teljes lesz az ..üzemelés”. Ezt mondják most az építők. És az Idegenforgalmi Hivatalban is erről tájékoztattak, amikor az átadásról érdeklődtünk. A szóban forgó létesítmény a Salgóbányán épülő „Hotel Salgó”. Két- és háromágyas szobáiban hideg-meleg vizes mosdó-, fürdőfülkék szolgálják majd a vendégek kényelmét. A földszinten több száz fő befogadására alkalmas étterem és hangulatos eszpresszó lesz — kulcsár — Becsapott építtetők Szedte a pénzt, hamisította a neveket a csaló Kosik Kezdetben útfelügyelő volt, majd később, miután már négy hónapot dolgozott a tanácsnál, a műszaki osztályra került Kosik László 27 éves balassagyarmati lakos. Kosik az építési ügyeket adminisztrálta a műszaki osztályon. Egy ideig rendben, csalni kezdett. Jó pénzért olyan dolgokba is „beavatkozott”, amihez nem volt jogköre. Mint például az építési engedélyek elkészítéséhez, az aláíráshoz, a tervrajzkészítéshez. Kosik ugyanis nem szerepelt a tervezői névjegyzékben, ám ennek ellenére, sorozatosan félrevezette a hivatalhoz forduló építtetőket, vállalta a tervrajzok elkészítését, az építési engedélyek kiadását. Mondani sem kell, nem ingyen ... forintot fizetett egy tervrajzért, s amikor megépült a ház, Kosik kiadta a lakhatási engedélyt is, hamis aláírással. Amikor ez kitudódott, az építtetőt pénzbírsággal sújtották, amit később elengedtek, miután kiderült, hogy az engedélyt Kosik adta ki. Az ipolyszögi asszony építési engedélyére két nevet hamisított 1100 forintért — ennyit kapott a tervrajzokért —, a csaló „műszaki” ember. Hogy milyen volt a tervrajz, arra mi sem jellemzőbb, mint hogy az OTP nem volt hajlandó rá kölcsönt adni. Űj tervrajzot kellett készíttetni. Az ipolyszögi asszony pedig pert indított Kosik ellen, az 1100 forintért. A per a mai napig is tart... f. Az első ötszáz forint üjabb áldozatok Az áltervező első áldozata egy nő volt, aki azért ment tavaly januárban a műszaki osztályra, hogy engedélyt kérjen kerítés építéséhez. Kosik vállalkozott, hogy elkészíti a tervrajzot és kiadja az engedélyt. Kért is száz forint előleget. Ezután elkészítette a tervrajzot, az engedélyt is. Előbbit egy tervezővel aláíratta, utóbbira pedig ráhamisította az osztályvezető nevét. Amikor elkészültek az iratok, még 400 forintot vett fei az asszonytól, csakúgy, mint az előző összeget — jogosulatlanul. £s jöttek sorban a többiek... Az érsekvadkerti férfi építkezni akart. Kosik ajánlkozott, hogy elkészíti a tervrajzot és az engedélyt. Természetesen nem ingyen, men előlegként meg is kapott ötszáz forintot. Átadta a tervrajzot, amelyről kiderült, hogy nem az építtető házára vonatkozik. Üjat kellett készíttetni. Kosik újra csalt. Becsempészte az építési engedélyt a többi irattal együtt a főelőadóhoz, aki az engedélyt látatlanban aláírta. Hogy a tervrajzon a tervező neve nem szerepel? Mit számított ez Kosiknak. aki az előleg mellé 1150 forintot kapott még az érsekvadkerti építtetőtől. Havonként inkasszált Szinte nem múlt el hónap hogy valakit be ne csapott volna Kosik. Egy drégelypa- lánki építtető például ezer Az érsekvadkerti építtető is ezer forintot fizetett, de tervrajzot a mai napig sem látott. Pénzt sem, csakúgy mint a többiek, mert Kosik a jogtalanul felvett összegeket saját céljaira fordította, s azokat a károsultaknak mindmáig nem fizette vissza. A patvarci asszony is sajnálhatja ezerötszáz forintját, amelyet a tervrajzért adott. Kosik egy más névre szóló tervrajzot nyújtott át az építtetőnek, s ennek alapján, a házat nem lehetett felépíteni. Egy érsekvadkerti építtetőt 1300 forinttal vágott meg az álszakértő és mondani sem kell, ezt a rajzot is rosszul készítette el. A berceli asz- szony kerítésének rajzai potom 300 forintért készültek el, természetesen a tervező neve nélkül. Az építési engedélyt a már ismert módon — becsempészte az aláírásra váró Iratok közé — látatlanban íratta alá. X A Balassagyarmati járás! Hivatal volt dolgozója, Kosik László bíróság elé került. A Balassagyarmati Járásbíróság hatrendbeli, hivatalos személyként elkövetett csalás bűntettében és kétrendbeli hivatalos személyként elkövetett csalás vétségében mondta ki bűnösnek Kosik Lászlót, 5 ezért őt halmazati büntetésül egy év börtönre ítélte. Az ügy fellebbezés folytán a megyei bírósághoz került. A Balassagyarmati PÚegyei Bíróság nem látott törvényes indokot az ítélet enyhítésére és helybenhagyta a járásbíróság ítéletét. Az ítélet jogerős. (szokács) fyStial kommentárunk A tanács a fiatalokért Hogy a jövő nemzedéke — a mostani fiatalok — milyenné nevelődik, az egész társadalom közös ügye. A felelősség alól senki nem vonhatja ki magát. Fokozottan vonatkozik ez a megállapítás a tanácsokra. Nemcsak azért, mert mint területük felelős gazdáinak törődniük kell a fiatalok életével, szórakozási lehetőségeivel, gondjaival és örömeivel, hanem azért is, mert néhány év múlva a mai fiatalok veszik át helyünket a munkában és közéletben egyaránt. A fiatalokkal foglalkozni mindenképpen közügy lett. Megkívánja ezt az ifjúsági törvény, a párthatározatok és megköveteli maga az élet is. Ennek jegyében látnak napvilágot szinte egymás után együttműködési megállapodások a tanácsok és a KISZ-szervezetek között. Legutóbb a Sze- csényi nagyközségi Tanács és a nagyközségi KISZ-végrehajtóbizottság kötött együttműködési megállapodást. A célkitűzések és az elképzelések, amelyeket ez a nagyon fontos okirat tükröz, valóban nagy reményekre jogosítanak. Már csak azért is, mert a megállapodás a „Szécsény az ifjúságért, az ifjúság Szécsényért” címet viseli. A nagyközségi tanács mindenképpen sokat tehet a fiatalokért. Tesz is, az nem vitás. Szükség is van arra, hogy a fiatalok részt kérjenek és vállaljanak a közéletből, hasznosan és okosan töltsék el szabad idejüket, felkészüljenek a munkára. Mindezekhez azonban meg kell teremteni a lehetőségeket, a tárgyi feltételeket is. Csak ebben az esetben várhatjuk a fiúktól és lányoktól, hogy teljes értékű emberré váljanak. Nem kell sokat bizonygatni, mennyire fontos, hogy a fiatalok alaposan megismerkedjenek a járás és a nagyközség életével, az elért eredmények mellett tisztában legyenek a még megoldásra váró feladatokkal és gondokkal. Hisz’ azok megoldása részben már az ő feladatuk is... be a Szécsényben megindult nagymértékű iparfejlesztés, a gyárak, üzemek telepítése is szinte kötelezővé teszi, hogy a fiatalok megismerkedjenek a munkával, jó szakemberekké váljanak, találják meg helyüket a szécsényi üzemekben. A tanács nagy segítséget tud nyújtani az elhelyezkedésben, a jó együttműködés kialakításában, ösztöndíjak alapításában. Nyilvánvaló az is, hogy a fiatal házatoknak lakásokra is szükségük van, méghozzá — általában kevés pénzük lévén — elérhető áron. Ezért a tanácsrendelet értelmében Szécsényben az újonnan épülő tanácsi lakások tíz százalékát fiatalok kapják, de az OTP-lakások kijelölésénél is számba veszik a fiatal házasok igényeit. Az ifjúság érdekében kellenek a jó és megvalósítható tervek. Természetesen azoknak, akiknek érdekében napvilágot látnak, segíteniük kell — kivenni részüket a közös munkából. Ezért vállalt a szécsényi KISZ végrehajtó bizottsága védnökséget a várkertben kialakítandó Ifjúsági park építésében. A tanács szakembereinek irányításával társadalmi munkát végeznek. De dolgoznak a sportöltöző. a lőtér megvalósításán is. ök is tudják, hogy tevékeny közreműködéssel előbb elkészül. Így van ez rendjén. Szécsény nagyközség, és egyben járási székhely. Szükség van pezsgő kulturális életre, érdekes szakkörökre, klubokra, ahova szívesen járnak a fiatalok. Megszületett egy új kezdeményezés is, hogy a felújított Forgách-kastéiy nyugati bástyájában legyen egy ifjúsági presszó. Várják a fiatalokat a közéletben is. A tanács segítséget nyújt ahhoz, hogy megismerkedjenek az ifjúságot érintő rend- delkezésekkel, határozatokkal, elképzelésekkel. Fontos az is, hogy javaslataik, elgondolásaik, véleményük megfelelő helyet kapjon a tervek kidolgozásában. Számítanak a fiatalok energiájára, munkakészségére, amely nagy tettek, komoly és felelősségteljes munkák kiindulópontja. így lesz valóság a „Szécsény az ifjúságért, az ifjúság Szécsényért” mozgalom. Cs. E, Bulgáriai tapasztalatok (I.) A víznyerés módszerei Ma már senki előtt sem kétséges, hogy a vízgazdálkodás jelentősége — a társadalmi, gazdasági fejlődés következtében — rohamosan növekszik. A megyében a negyedik ötéves terv időszakában további nagy feladatok hárulnak a vízgazdálkodásban szorgoskodó szakemberekre. El kell végezniük mintegy 190 millió forint értékű talajvédelmi és vízrendezési munkát. Megépül a nógrádi regionális vízmű II. főnyomóvezetéke, az öntözés fejlesztésének első lépcsőjeként a szécsényi és tolmács! térségekben 1,2 millió Köbméter kapacitású tározó. Folytatódik az Ipoly szabályozása és ez megteremti az intenzív gazdálkodás lehetőségeit. A vízrendezési célokra rendelkezésre álló jelentős anyagi eszközök hatékony műszaki és gazdasági fel- használása megköveteli, hogy tanulmányozzuk más országok tapasztalatait is. Ezért Légi produkció a víz fölött (Fotó; Fodor Tamás) határozta el a Felső-zagy- vai Vízrendezési és Talajvédelmi Társulat, hogy a téma jobb megismerése érdekében vízügyi és agrárszakembereket küld Bulgáriába, ahol a hegy-domb vidéki víz- hasznosításnak úgyszólván évszázados hagyományai vannak. A bolgár nép egyik legnagyobb forradalmi vívmányának a mezőgazdaság szocialista átszervezését tekinti. Több mint egymillió kisparaszti gazdaság helyében 857 mezőgazdasági termelő- szövetkezet és 205 állami gazdaság jött létre. Ezek átlagosan 4100 hektár megművelhető földterületen gazdálkodnak. Figyelemreméltóak terméseredményeik is, mivel a búza, kukorica, napraforgó, árpa stb. átlaghozamai az utóbbi tíz évben két-háromszorosára nőttek. A traktorok száma elérte a 90 ezret, az öntözött terület nagysága meghaladja az egymillió hektárt. A jó eredmények alapján a mezőgazdasági dolgozók jövedelme tíz év alatt 2,5-szöro- sére emelkedett. Bulgária összterületének 39 százaléka szántó, 8 százaléka rét és legelő, 4 százaléka szőlő. Az ország vetés- területének 73 százalékán a legkülönbözőbb talajeróziós folyamatok alakultak ki. E területeken főképpen a kenyérgabona és a kapásnövények vannak túlsúlyban. Az erózió rendkívül nagy pusz' títást végez az őszi és téli időszakban. Ezért van az, hogy a talajtani intézetük széles körű kutatásokat végez e kérdés megoldására. A küldöttség meglátogatta a Szófiától délre fekvő Di- mitrovo megyét és a Várnától északnyugatra levő területeket. Ezeken a helyeken csak öntözéssel lehet eredményesen gazdálkodni. Ugyanis az évi csapadék mennyisége alig éri el a 250—300 millim.étert. A víznyerésnek két fő változatát figyeltük meg. Az egyik számunkra új és figyelemreméltó — amikor a hegyi patakokat 1000 méter felett zárt beton vízelvezető rendszerbe terelik, ahonnan a gravitációs erő hatására jut el az öntözendő területekre. Ennek a módszernek a hátránya viszonylag magas beruházási költségekben jelentkezik, előnye viszont az, hogy energiafelhasználás nélkül üzemeltethető. A víz biztosításának másik módja a völgyfenéki víztározók építése, alapozva a téli és kora tavaszi csapadékra. A látottak és a kapott tá- jékoztatás alapján szakembereinkben az a vélemény alakult ki, hogy a ■ műszaki megoldásaik egyszerűbbel«, a vízügyi szervek által felállított követelményeknek megfelelnek, kevésbé törekednek a látványos megoldásokra. Így a műtárgyak (létesítmények) költségeinek aránya kisebb, mint nálunk. Számunkra ez igen fontos tanulság volt, mivel a beruházások hatékonyságáról hozott párt- és kormányhatározatok bennünket is a költségek csökkentésére ösztönöznek. Érdekes volt megfigyelni, hogy a völgyfenéki tározókból a vizet hogyan nyomatják közvetlenül az elosztócsatornákba. A víz szállítását végző csatornarendszerek is eltérőek. Megtalálhatók a zárt vasbeton vezetékek, csővezetékei«, nyitott vájús rendszerek, valamin! burkolt és egyszerű földcsatornák. Nálunk is alkalmazható lenne az őszi árasztásos és csörgedeztető módszer. A megtekintett öntözőrendszereknél szerzett szakmai ismeretek rendszerezése, részletesebb feldolgozása a következő időszak feladata lesz. Murányi László (Folytatjuk) j NÓGRÁD - 1972. augusztus 2., szerda b /
