Nógrád. 1972. augusztus (28. évfolyam. 179-205. szám)
1972-08-13 / 190. szám
\ Lóvátött rimóciak GYÁRTOTTA A JOGOSÍTVÁNYOKAT a Rüítkai—Király kettős MUNKÁSÉLET ÉS -MŰVELŐDÉS Szakadt szoknya, szakadt nadrág — Van komám jogosítványom, de csak traktorra. Nem tehetnél valamit, hogy személy- és tehergépkocsira is jó legyen? —- Hát Öregem ..; — De valahogy úgy kellene, hogy ne kelljen vizsgáznom. Meg aztán, itt van az unokaöcsém, gépkocsit akar venni. Neki is van jogsija, de az is csak motorra jó. Egy kalap alatt lenne jó elintézni, hogy ő meg személygépkocsira kapná meg az engedélyt... — Nézd, komám, majd utánanézek a dolgoknak. Ez a beszélgetés tavaly szeptemberben zajlott le Ruttkai Dezső, 38 éves salgótarjáni lakos és Király Ferenc, 31 éves rimóci lakos között. Egy munkahelyen dolgoztak ugyanis, Zagyvapál- falván, a síküveggyárban. Miért volt nagy a bizalom Király részéről? Azért, mert Jó tíz éve ismerte már Rutt- kait, aki akkor — a változatosság kedvért a MÉK-nél voltak alkalmazásban — elhencegett azzal, hogy a rendőrségnél dolgozott. Mi tagadás, igaza is volt, mert ga- rázsszérelői minőségben valóban dolgozott a rendőrségen, ám onnan csakhamar kitették a szűrét. Az elbocsátással már nem hencegett Ruttkai és azzal sem a tavalyi beszélgetéskor, hogy nem is olyan régen szabadult a börtönből, ahová közlekedési bűntettért került, és három és fél évre ítélte a bíróság. Eltelt pár nap, és Ruttkai Jelentkezett: — Jő, elintézem a jogosítványokat. Van ismerős, jó haver a yardon, csak hát nem megy olyan könnyen. — No, mi a baj? — Fizetni is kell. — Mennyit? _ Jogosítványonként 1200 forintot. — Azon nem múlik; — tárta a beszélgetést Király. Ruttkai — akinek mondani sem kell, hogy a rendőrségen semmiféle ismerőse nem volt, 6em kapcsolata — munkához látott, és a Királytól kapott két jogosítványt meghamisította. A személygépkocsi és a tehergépkocsi kategóriába „pecsétet” ütött. Egy tízfilléres egyik felét — a pénz galambos oldalát — bekente kék színű golyóstolltintával, még egy olvashatatlan szignó és máris nyújtotta a két Jogosítványt, s kapta a 2400 forintot. Király, amikor megnézte a jogsikat, egy percig- kételkedett. — Te, Dezső, el van ez má- lolva. Nem lesz ebből baj? — Ugyan, Feri. Át van vezetve a kartonokra is a nevetek, az, hogy vezethettek Szabályos ez pajtás! Az unokaöccs pedig, Király Béla, 29 éves rimóci gépkezelő megvette a Wartburgot, és „jogosítvánnyal” a zsebében, nyugodtan közlekedett. Nyugodtan, gyakorlat és vizsga nélkül! Amikor egy üzlet beindul... Balázs János, 38 éves rimóci traktoros ugratta Király Bélát. — Nem is jártál tanfolyamra és van vizsgád? — Van. Az unokabátyám, Feri 1200 forintot fizetett. Elintézi, ha beszélsz vele... És hamarosan beszéltek. 'Arról, hogy Balázsnak is jó lenne a jogsi személy- és tehergépkocsira, mert, hogy traktorra és motorra jó volt. Az összeg: 1500 forint — vágta ki gátlástalanul Király Ferenc. Ruttkai azonban bosszankodott: — öregem, ezt már nehéz lesz elintézni. Ez régi jogsi, ezt ki kellene cserélni. No, nem esett kétségbe a minden hájjal megkent szélhámos. A változatosság kedvéért egy 50 fillérest használt fel pecsétnek, és szépen bejegyezte a régibe, hamisította az aláírásokat is, hogy igenis Balázs jogosult személy- és tehergépkocsi-vezetésre is. Király, a szervező pedig fizetett. Ruttkai 1000 forintot kapott, a maradék 500-at a szervező vágta zsebre. Király Ferenc munkahelye Budapesten volt, és munkatársa volt a faluból Kiss József, 38 éves kőműves. Neki tehergépkocsira és rtiotorra kellett volna jogosítvány. Király ígért, és inkasszált 1500 forintot. Áldomást ittak.Ruttkai pedig tintázta a tízfillérest és szakmásította Kisst tehergépkocsira is. Elképzelni is szörnyű, mi történik, ha Kiss jelentkezik a vállalatánál, hogy 6 pedig tehergépkocsit szeretne vezetni. A kocsma Rimócon is beszélgetések helye. Erdélyi Ferenc, 22 éves gépkezelő csak úgy szőrmentén említette: személygépkocsit szeretne venni. Király az egyik vasárnap a lakásán kereste fel. Egy rendőrről tett említést, és 1200 forinttal távozott Kiss lakásáról. A rendőr, alias Ruttkai Dezső pedig újra a zsebébe nyúlt, és elővett onnan egy tfzfillérest.., Ami nem megy, ne erőltessük. Az aranymondást Bárány Bertalan 41 éves rimóci kubikos nem tette magáévá. Jáwa motorkerékpárjával négyszer ment vizsgázni, és mind a négyszer megbukott. Vagy gyakorlatból, vagy KRESZ-ből, vagy valamilyen műszaki kérdésen hasalt el. Ki más maradhatott mentőangyal, mint Király. — Le fogsz vizsgázni! Ide két fényképet, és 1200 forintot. Majd elintézem, —• szólt Király, aki a községben már befolyásos ember hírében állott, Gyakran említették nevét a kocsmai beszélgetésekben, mint aki mindent el tud Intézni jó kapcsolataival. Ruttkai pedig újra készenlétben Volt. Akkor is azonnal személygépkocsiba ült, amikor Király beüzent Tarjánba, hogy jöjjön, mert van egy ügyfél. Jusztin Péter 40 éves rimő- ci gépkezelőnek Trabantja volt, és jogosítványa is, de a felesége is szeretett volna vezetni. Király közvetített: — Nehéz a vizsga, Marika, legjobb azt finoman elintézni. Adtok 1200 forintot, és minden rendben lesz. És valóban, Ruttkai, Jusztinák lakásán fel Is írta az adatokat, elkérte a két fényképet, de ahogy elhagyta a lakást, szét is tépte mindkettőt, mert ez — a fényképes jogosítvány — már az ő képességeit is meghaladta. 1972. június 10.: Ipolyszög- től pár száz méterre 18 óra 45 perckor Jón! István mát- raderecskej motoros egy Wartburgot vett észre. Fékcsikorgás, reccsenés, és a motorkerékpáros utasa súlyosan, másik két személy könnyebben megsérült. A Wartburgban a kettős szabályt szegő Király Béla ült, feleségével és hétéves kislányával. A szabály- szegővel szemben megindult az eljárás. Amikor a rendőrségen a szolgálatot teljesítő rendőr hadnagy kezébe vette Király i jogosítványát, gyanúsnak találta a pecsétet... Ruttkai Dezső befolyással való üzérkedésért és közokirat-hamisításért kerül majd bíróság elé, csakúgy mint bűntársa, Király Ferenc. Mindketten előzetes letartóztatásban vannak, és beismerésben. Azaz, hogy mégsem, mert a rimóciaktól kicsait pénzt illetően sehogy sem tudnak megegyezni, összesen 8700 forintot csaltak ki hiszékeny, ugyanakkor kapzsi emberektől, és Király, aki „üzlettársát” is átejtette, állítja, hogy minden pénzt Ruttkai- nak adott. A jogosítványgyáros azt mondja, nem kapott meg minden összeget, amit Király említ. Nem is az összegszerűség az érdekes, hanem az a nagyfokú társadalmi veszélyesség, ami emö- gött a manipuláció mögött rejlik. Nem kell részletezni, milyen veszélyt rejt az, ha valaki úgy vesz részt a közúti forgalomban — mindegy milyen járművel —, hogy semmi gyakorlata nincs, és nem vizsgázott. Itt is C6ak a véletlenen múlhatott, hogy a Ruttkai—Király kettős machinációja nem okozott emberhalált. Király Béla majdnem pórul járt... Nem kerülheti el a felelősségre vonást közokirat-hamisításért Balázs János, Király Béla, Erdélyi Ferenc, Kiss József, Bárány Bertalan és Jusztin Péter sem. Mert nemcsak az a bűnös, aki hamisít, hanem az is, aki tud arról, hogy hamis a papír, amit kap, és mégis felhasználja. Az ügy befejezés előtt áll, és hamarosan a rendőrségről1 az ügyészséghez kerül. Szokács László Az öblösüveggyár dolgozóinak 48 százaléka nem végezte el a nyolc általánost, a 48 százaléknak csaknem fele 30 éven aluli. 30—40 analfabéta is dolgozik a gyárban — ez a szám azért ilyen tágan megadott, mert itt a legnagyobb a fluktuáció. A munkások egyötöde—egy hatoda cigány. Nagyon sok a bejáró. A Kossuth Művelődési Ház körzetéhez tartozik a telep lakossága, az Építők, a Vízművek, az ÉMÁSZ az Iróiszer Ktsz, az Ingatlan- kezelő Vállalat is. A mérleg mádk oldala A művelődési otthon adottságai, munkája tehető a mérleg másik serpenyőjébe, ha a kulturális munka lehetőségeit, eredményeit vizsgáljuk. A költségvetési keret 520—550 ezer forint, ezen belül maradni nem könyű feladat. Kevés a helyiség, szűk már az épület. Az utóbbi négy év alatt a mozin kívüli rendezvényeken 70 ezer ember vett részt — nem csoda, hogy különösen a téli-tavaszi-őszi hónapokban nagyon gyorsan kopnak, rongálódnak az újabb bútorok is. Egy idézet az év eleji beszámolóból: „1969-ben építettük át filmszínházunkat szélesnormál vetítésre. Az átépítés után filmszínházunknak megnőtt a látogatottsága, melynek következtében gazdaságilag rentábilis lett. ... Az emelt nézőtér megoldása egyelőre elképzelhetetlen. Problémát jelent az is, hogy a nézőtéren olyan székeink is vannak, amelyeket 30 évvel ezelőtt vásároltunk. Nem egy esetben fordult elő, hogy a látogatók számára meg kellett téríteni, jobbik esetben a nadrág vagy szoknya stoppolását, rosszab- bik esetben új nadrágot kellett vásárolni, mivel a székek a ruhákat felszaggatjók.” A mozi mellett a könyvtár munkájában is keverednek a jó törekvések és a nehézsé-T gek. Az évi forgalom 24—27 ezer kötet a tízezerkötetnyi állományból. Négy év alatt 165 fővel növekedett az olvasók száma. A könyvek összetétele sokat javult számos verses mű, szótár, lexikon beszerzésével — az utóbbiakat is szívesen kölcsönzik. Bolyós Lászlóné könyvtáros könyvtárközi kölcsönzéseket is lebonyolít. Az üzemi dolgozók gyerekei számára félév táján foglakozásokat szerveznek. De: itt is szűk a hely — bár egyre kevesebb könyvet lehet venni az évi 14 ézer forintért (az 1968. évi mennyiségnek körülbelül az egyharmadát). Más kulturális szolgáltatásokkal is így áll a helyzet Vrat- ni József igazgató 19 éve van ezen a pályán, gazdag tapasztalatai vannak. Egy esetet érdemes elmesélni. A munkás- fiatalok: első országos szavalóversenyét rendezték meg. Neves színművészünk meg sem kérdezte, mennyit kap a zsü- ritagságért, más programot is lemondott érte, a két egész napot lelkesen csinálta végig. De volt egy kikötése: egy egyórás előadóestet akart tartani, kétezer forint honoráriumért. A zsüritagságáért is kétezer forintot kapott. Tehát nemcsak az írott szó drágul... Sikeres év A fent említett szavalóversenyt városi, megyei szinten eddig is itt rendezték meg. Ezután az országos verseny rendezési joga is az övék. Sok kezdeményezést lehetne említeni, amely innen indult ki, és később mások vallották magukat úttörőnek benne. Itt voltak az első szocialista névadók. Utoljára a napokban is egy nagyszabású, tízes névadót rendeztek. A kiemelkedőbb rendezvényekről, kezdeményezésekről beszélgetünk, a Ki mit tud?- beli szereplés Is szóba kerül. — Irodalmi színpadunk az országos döntőig, Gyuris Pál táncdalénekes és a zenekar a tévénézők elé is eljutott. Másik örömünk egy szakkör: egyre jobb a Lóránt János vezette rajzszakkör. A glavírozók- nál, akik a mintát, figurát belemaratják az üvegbe, nagyon fontos, hogy érezzék a figurát mélységében, domborulatában, tehát az átlagosnál jobb formaérzékre van szükség. Járnak Ide üvegcsiszolók és festők is. Év végén egy kiállítást rendeznek. Csak januártól kap csekély tiszteletdíjat a művész e szakkör vezetéséért, de már nagyon régóta lelkesen csinálja, hetenként kétszer-háromszor is bejön. A jövő terve: egy képző- művészeti kör, melynek üvegcsiszoló-, formázó-, és rajzkészségfejlesztés lenne a célja. A várostörténeti vetélkedőn az első brigád építős, az első tíz között szerepel a többi négy résztvevő brigádunk is. Egy rokon téma: a szocialista brigádmozgalomhoz kapcsolódik. Ügy érezzük, nem elég, ha azt elmondhatjuk, hogy „alkalmat adtunk a vállalások teljesítéséhez”, nem mindegy, hogy általános vállalás-e az, amit jól teljesítenek a brigádok. Csak olyan vállalást szabad elfogadni, amely személyre szóló, például két személy elvégzi az általános iskolát. Az általános iskola elvégzése talán a legnagyobb feladat, közel másfél ezer dolgozót érintő probléma. Tankönyvek biztosításával, jutalom- és tanulmányi szabadsággal és őszinte beszélgetésekkel próbáljuk megnyerni a dolgozókat. Közvetlenül a termelés szempontjából mindegy, hogy milyen végzettségű a betanított munkás. A személyiség kibontakozásában, későbbi bonyolultabb feladatok megoldásában segíthet a végzettség. Ezt a gazdasági vezetők is tudják, segítséget adnak ebben is. Álom és valóság Beszélgetésünk végén Vrat- ni József elmondta, hogy tervben, elképzelésekben szerepel már egy gazdagabb adottságú, szép, tágas kultúrotthon, de az elkövetkező tíz év alatt nem válik valósággá. Ez lehetővé tenné sok szép álmuk valóra váltását. De> addig is az adott körülmények között kell hasonló, az átlagosnál jobb éredményeket elérni. G. Kiss Magdolna Gondok a kastély körül A szécsényi Forgách-kastély restaurálása évek óta napirenden szerepel. A kivitelezést a helyi TÖVÁLL végzi. Már tavaly át kellett volna adni az épületet használatra a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatóságának. Azonban különböző akadályok miatt a felújítás alaposan elhúzódott. Jelenleg alig tartózkodik néhány ember az építkezésen. A kivitelező munkáját Máté Sándor igazgató elmondása alapján a kastély szomszédságában levő régi, elavult épület akadályozza, mely a községi tanács tulajdona. Itt kap majd helyet a két, egyenként 25 köbméteres olajtároló. Addig a fűtésről nem is lehet beszélni, amíg az egyébként is dűledező épület lebontásra nem kerül. Akadályozza az építkezést, hogy a kastélyban jelenleg egy idős házaspár lakik, így a keleti szárny felújítása jelentős időveszteségbe kerül. Szabó István, a Nógrád megyei Beruházási Vállalat műszaki ellenőre, a kastély melletti, illetve a főépülethez csatlakozó volt cselédségi szállás renoválása miatt aggódik, ugyanis az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség a létesítményt is műemléknek minősítette. Ezért lebontásáról szó sem lehet. Az aggály az épület állaga miatt van, mert a szakemberek szerint a leghelyesebb lenne lebontani és teljesen újjáépíteni. A legutóbbi kooperációs tárgyaláson Horváth Aliz, az OMF képviselője kijelentette, hogy csak restaurálni lehet. Viszont, hogy a felügyelőség milyen anyagi támogatást tud nyújtani hozzá, arról nem szólt. A jelenlegi pénzügyi keretből pedig nem tudják finanszírozni a helyre- állítást. Gondok tehát vannak bőven, de mindenki reméli, hogy év végére talán sikerül befejezni a restaurálást. Annál is inkább, mert sorra érkeznek a berendezési tárgyak, s jövőre a kastély sajátos környezetével, középkori falaival az ide- genforalom számára is megnyílik. Akkorra talán lesz gazdája a nyugati bástyának is, ahol hangulatos vendéglátóipari egység nyitására van lehetőség. — szabó — Munkáskéz kerestetik Másfél millió új munkás számára nyílt munkahely az év eleje óta a KGST-orszá- gokban. Ezeket a helyeket főleg az ipari szakiskolákat frissen végzett, vagy a hadseregből leszerelt fiatal munkások töltötték be. A munkásigény állandó növekedését az ipari és lakásépítkezések óriási méretei indokolják. A Szovjetunióban például jelenleg többszáz autó-, traktor-, turbina-; és egyéb gépgyár épül; Lengyelországban mintegy száz ipari objektum készül; Bulgáriában növelik a vegyipar, az olajfeldolgozó ipar és az építőipar kapacitását. A KGST-országo]? 23 év alatt — szoros együttműködéssel és munkamegosztással — hétszeresére növelték ipari termelésüket. NÓGRÁD = 1972. augusztus 13., vasárnap § I
